Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-11 / 107. szám
L fis Í9 4 1. MAJUS II Százéves a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Ebben az évben lesz száz esztendeje, hogy megalakult a Kir. M. Terwészettndományi Társulat. A Társulat vezetősége ezt az évfordulót olyan formában akarja megülni, ami méltó a száz évhez és éppen ezért nemcsak mutatós ünnepi ülésekről van szó, hanem nagyjelentőségű természettudományi tudományos és népszerű munkák kiadásáról is. A Társulat egy olyan időben alakult, amidőn egész Európát uj eszmék hatották át. Ezen eszmék lelkesedésben tartották a kor nemesebb lelkeit és ez a lelkesedés vezette a Társulat első megalapítóit. Az egész magyar szellemi élet kivirágzóban volt akkor. Ifjúi lelkesedés hatja át az egész nemzetet minden téren, ami alapvető intézmények megalapításában jut e korban kifejezésre. A Tenmiészet- tudomá.nyi Társulat első alapítói közül ®-nk Burját Pál nevét említjük, aki igen tevfiRcny részt vett a 48/49-ifci szabadságharcban. Bugát a peeti egyetem orvosi karának volt tanéra és a honvédelmi hdzottmámy őt 1849 elején Magyarország főorvosává nevezte ki. Ő volt a Társulat első elnöke. A Társulat célja igy volt megfogalmazva: „A termésaéU tudományokat mvoelni, különösen hazánkat termeszettudományilag megvizsgálni, mmél nagyobb mértékben részeltetni hazánkfiait a természettudományok jótékony- vágóban." A Társulat az eh null 100 év alatt ezen a téren óriási munkát végzett és ma is a természettudományok népszerűsítésében a főszerepet játszat. A tudomány népszerűsítése mellett a eél olyan természettudományi müveket adni a magyar közönség kfezébe, ami közvetlen haszonnal is jár. Az ilyen müveknek egész sora jelent már meg a Társulat kiadványai között, amelyek közül itt csak a Kincses Könyv-re akarom felhívni a figyelmet, amelyik most második kiadásban jelenik meg 3 kötetben és amely kötetek általános ismeretek mellett szigorúan megbízható tanácsokat és útmutatókat adnak a gyakorlati élet minden kérdésében, elkezdve a házépítést® a kertészet, baromfi- t»dvar és konyha kérdéseiben. Bizonyára sokan vannak Erdélyben, akik tagjai voltak régebben a Terniészeittudómáinyi Társulatnak. Most újra tagjai lehetnek a regi Társulatnak, akik az évi tagsági-díj (8 P.) fejében kapják havonként 3—4 iv terjedelemben megjelenő Természettudományi Közlönyt és évi 2 P. pótdijért a pótfüzeteket. A Természettudományi Közlöny számai oly sokoldalú ismertetést közölnek, hogy nincsen ember, aki abban ne találna elolvasásra érdemes cikket. Ezen kívül a Közlöny szerkesztősége beküldött kérdésekre igen szívesen válaszol. Havi kb. 1 P. egy mozijegynek felel meg, azonban a* élvezet, amit egy szám szerez, az több estére szól és amellett ugyanazt a család minden tagja olvashatja és mint olvasmány a házi konyhainak mindig értékes könyve marad. Nem kié jelentőségű dolog, hogy tárnáé gyermekek számára nincsen jobb alkalom a serdülő ifjúság érdeklődését a természettudományok és azok alkalmazása iránt felkelteni. Felhívom tehát a tarmésrettudományok iránt érdeklődők figyelmét a Termésizefctudo- mányi Társulatba való belépésre. Ezzel míg egyfelől egy kiváló Társulat működéséhez járul hozzá, egyénileg oly nemes és oly olcsó gyönyörködéshez jut, amihez nincsen semmi fogható. Nem felesleges talán külön kiemel- nem, hogy nemcsak litteratus emberek azok, akik áz itt közöltefeet megértik. Minden értelmes újságolvasó ember megérti a cikkek nagy részét és a cikkek rendszeres olvasása idővel egy még csak elemit végzett olvasónak is olyan alapműveltséget ad, hogy a nehezebb tárgyú cikkehet is követni tudja. És téves az, mintha e cikkek olvasása nehéz, vagy unalmas volna. Legyen szabad e ponton megemlítenem azt, hogy még Szegeden rábeszéltem a borbélyomat, hogy rendelje meg a Természettudományi Közlönyt. Meg is rendelte és egy év múlva boldogan említette, hogy nemcsak laagy nem bánta meg, hanem mindig türelmet, lenül várja az uj számot, ha a régi számot már kiolvasta. Korunk ép olyan forrongó szellemi életet él, mint a most jubiláló társulat megalapítása idején. A természettudományok azóta a gyakorlati életnek életet adó szellemi forrásává lettek. A gyakorlati életben ma a természettudomány olyan, mint a mindennapi kenyér. A népek nagy versenyében lemarad, aki a természettudományokat elhanyagolja. Egyéni és nemzeti érdek a természettudományos tájékozottság. Mivel a. társulatba való belépésre két régi tág ajánlása szükséges, felhívom mindazokat, akik a Társulat tagjai kivannak lenini, hogy ebbeli szándékukat egy levelező hipon nekem jelentsék be, és a bejelentést és ajánlást el fogom végezai. Dr. GYULAI ZOLTÁN egyet. ny. r. tanár. VÁRADY MIKLÓS TEMETÉSE. A magyar szinésztársadalom legöregebb tagját, a 93 éves korában elhunyt Várady Miklóst nagy részvét mellett, helyezték örök nyugalomra. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, amint Kemény János báró, a Thalia elnökigazgatója a sétatéri színház előcsarnokában felállított ravatala előtt, utolsó Istenhozzádot mond a magyar színjátszás nagy halottjának. A szónok mögött dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán áll, aki a társadalom előkelőségeinek élén szintén megjelent az öreg színész végtisztességén. Kemény báró után Janovics Jenő dr. helyezte el a ravatalra beszéd kíséretében az Országos Magyar Szinészegyesület koszorúját, a simái a kolozsvári színészek nevében Réthelyi Ödön búcsúztatta Várady Miklóst. A gyászszertartást Veress Ernő püspöki vikárius végezte Siepfemberlien megnyilnalc nyolcosztályos eSemi islcolrált Budapest, május 10. Budapetti Értesítő jeleníti: Most jelent meg a nyolc osztályos népiskola tantervé és a végrehajtásáról szóló utasítás. Szeptemberben kereken 9.000 népiskolából 5.500, tehát az összes 61 százaléka áttér a nyolc osztályos rendszerre, A tanterv és az utasítás fordulópontot jelent a magyar népművelésben. A meginduló uj munka az egész nemzetnek alapos keresztény műveltséget és gyakorlati életre való előkészítést ed. Előírja, hogy a szükségleteknek megfelelő mezőgazdasági, vagy ipari és kereskedelmi irányú legyen az oktatás. Ez ae örvendetes és korszakos jelentőségű esemény egybeesik . Hármain Bálint miniszterségének nyolcadik évfordulójával és egyben nyolc évi tervszerű és szakadatlan munkájának eredménye is. 1932 óta több, mint 2.000 uj tanítói állást szerveztek, közte kétezer tan termet és nem egészen ezer tanítói lakást építettek, hogy a nyolc osztályos népiskola megindulhasson. Horniam Bálint a népiskolák kiegészítésére hathatósan fejlesztette az isko- lánkivüli népművelést, a gazdasági irányú, tanfolyamok rendezésével, népköny tárakkal, népies kiadványokkal. 1934-ben megteremtette az egységes gimnáziumot, A gazdasági élet támogatására és korszerű fejlesztésére megalkotta. a gyakorlati középiskolák fajtáit, a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolát & megadta- azt a lehetőséget, hogy ezeket a már gazdasági pályákon működők elvégezhessék az esti iskolákban. Ezek mellett hívta, életre a nevelési életpályákra előkészítő líceumokat és betetőzésül a tanító Akadémiát. E széles & korszerű alapra helyezte a felső oktatás és a magyar oktatás uj alkotásait. Nagy lépéssel vitte előbbre a korszerű hazai testnevelést nemcsak az ifjúság között, hanem » legszélesebb társadalmi rétegekben. A nemzet anyagi erejéhez mértem mindent elkövetett ct tanulóifjúságnak ösztöndíjjal, adományokkal, segélyekkel, internál usoklmi, a kulcsrendszerű tanaijrendszerrel, a tankönyv árának lényeges leszállításával való támogatására, a tanítói és tanári rend tagjainak, különösen a kezdő szol/jálatosok anyagi helyzetének fokozatos megjavítására és a munkametküli értelmiségiek megfelelő elhelyezésére. A magyar kultúrpolitika élén elttjltött 8 év alatt elért eredményei biztosítják a külföldön is elismert magyar műveltség korszerű színvonalát. Páncélos csapatok A világháború az állásharc merevségébe , fulladt. A hadműveleti mozgás csaknem teljesen megszűnt. A szabad szárnyak eltűntek s az arcvonalak, mint merev falak, húzódtak egymással szemben. A mozgás kikényszerítésére más mód, mint az arcvonal áttörése, nem állott a hadvezetés rendelkezésére. A merev arcvonalakban felépített, tüz- rendszer, melynek legfőbb eleme a géppuska volt, meggátolt, minden gyalogsági támadást-. A tüzérségi tömegtüz, a világ, háború emlékezetes pergőtüzei, sem tudták a gyalogság ellenállását teljesen leküzdeni és amikor a gyalogság rohamra indult, a támogató tüzérség tüzhatásának túlsó határán elakadt. A tüzérség nem tudta állásait oly gyorsan váltani, hogy a gyalogsági támadás, tüzérségi tüztámogatása mel. lett, mélyreható eredményeket érhetett volna el. Ezért az arcvonalak rendszerint csak benyomódtak, mert az ellenségnek ideje volt, az el nem titkolható nyagi előkészítés és tüzelőkészitós alatt tartalékjait odavetni. ahol a gyalogsági támadás megindult. A mozgást nem tudta követni a tűz. Oly eszközt kellett tehát teremteni, ami nagy tüzhatást tudott kifejteni és gyorsan tudta a gyalogságot követni. Mivel az ellenséges állásrendszeren bélül a legnagyobb veszélyt a géppuskák hatása jelentett, ezeknek a géppuskáknak a tüzhatásáít is állniok kellett. Erre csakis páncélzattal védett, mozgó, tüzerős harceszközök jöhettek tekintetbe. így született meg, egy angol tábornok kezdeményezésére, a világháború végén a harckocsi. Tömeges bevetésükre azonban a háború befejeződése miatt már nem került sor- De értéküket bizonyította az 1918. augusztus 8-iki, Mondidider-i csatában elért siker, ahol az angol 4. hadsereg ezzel teljesen meglepte a németeket és arevonalukat egy nap alatt 18 km.-re nyomta be. A harckocsi rendkívüli jelentőségét mán. den állam felismerte. További kísérleteket a világháború után egyelőre csak a győztes hatalmak végeztek. Bár e téren elméletileg az angolok vezettek, gyakorlatilag a franciák alkalmazták azokat, nagyobb tömegekben és szervezték be a mozgó had. erejük kötelékeibe. A németek az újrafegyverkezés idejétől kezdve foglalkoztak behatóan a harcikocsik építésével és alkalmazásával és e téren a franciáktól lényegesen eltérő irányokban haladtak. A franciák ugyanis a védelemben látták a harcnak erősebb eszközét és a jövő háborújának részükre célravezetőbb harcmódját. Ezért építették ki hatalmas határerődftéseiket is. A védelem erejének növelésére az egyes seregtesteiknek végrehajtására alkalmas köteléket kell ellátni. így kerültek c hadosztályok kereteibe a páncélos csapattestek és lettek a gyalogságnak támogatói és, kiszolgálói. Ezzel a megoldással már eleve megfosztották ezt a fegyvert- az egyik legfontosabb elemétől, — a sebességtől. A németektől számszerűleg alig csekélyebb páncélos erejük igy oszlott el a nyugati háború megindulásakor az egyes hadosztályok keretein belül és csupán 2—3 önálló páncélos hadosztály állott a fővezérség részére, mint különleges tartalék, rendelkezésre. Ezzel szemben a német szervezés a támadás alapgondolatából indult ki és a kötelékek megteremtésénél a hadászató döntés eszközét szolgáló gyorsaságra fektette a fősulyt. Mivel a támadás a döntő helyen nagy erőket kíván s mivel a védelem elhárító erejét is le kell küzdeni, a kötelékeknek nagy erejüeknek kellett lenni, hogy azok a mélységbe tagozott védelem minden gátlóerején átgázolva. a hadászati mozgékonyságot feltétlen biztosíthassák. Ez több seregtest ellenálló erejének leküzdését jelentette. Ebből adódott, hogy a németek a páncélos kötelékeket önálló hadosztályokba, majd később hadtestekbe szervezték. A hadosztályok, mint alapegységek két dandárból tevődtek össze, még pedig a páncélosdandárból és a motorizált lövészdandárból. A páncélos dandár feladata volt az ellenséges védelem legázolásán túl, a tartalék erők felmorzsolása, mig a lövészdandárnak a piacé, losdandár által elér* területek birtokbavétele és azok biztosítása. Természetes, hogy a nagyobb harckocsi alapegységek a páncélos dandárban foglaltak helyet, mert. ezeknek kellett az ellenség védő és páncéltörő harcfegyvereivel szembeszállni és azokat leküzdeni. Ez pedig nagy gyorsaságot, erős páncélzatot és nagy hatású tűzerőt követelt. Erre a közepes súly. typusok feleltek még legjobban. Ezek voltak számszerűleg túlsúlyban a könnyű és nehéz harckocsitypusokkal szemben. A közepes harckocsik 15—20 tonna súllyal, 80—35 mm-es páncélzattal, 1—2 géppuska és egy 40—74 mm-es löveggel rendelkeztek és se. bességük óránkénti átlaga 35 km. volt. A német- hadvezetés a nyugati harcokban kb. 10—12 ih' szervezésű páncélos hadosztályt vetett be, melyeknek harcértékét az elért eredményeik bizonyították. Honvédségünk ezirányu korszerű és a legnagyobb követelményeket is kielégítő felszerelését és fegyverzetét az erdélyi és délvidéki megszállások alkalmával volt alkalmunk megismerni. E téren a fejlődés ma i? igen erős ütemben halad előre. Péíyázatot h'rdet a báró Eötvös József kollégium igazgatósága A báró Eötvös József kollégium igazgatósága a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleté alapján az 1941—42. tanévben megüresedő tagsági helyekre pályázatot hirdet. Pályázhatnak elsősorban azok a középiskolát végzett, ifjak, akik tanulmányaikat jeles eredménnyel végezték, a jövő tanévben lépnek egyetemre és a középiskolai tanári pályára készülnek. Másodsorban azok ® böl- esészettam hallgatók, akik eddigi egyetemi tanulmányaik során kiváló eredményt ériek el. A felvétel az egyetemi tanulmányok egész idejére szól és Lakás és teljes ellátás élvezetével jár. Vauinak egész fizető (évi 600 pengő) félfizető (évi 300 pengő) és ingyenes helyek. A vallás, és közoktatás- ügyi miniszter a felvétellel egyidejűleg az egész fizető tagoknak évi 300 pengő, a félfizető tagoknak évi 150 pengő tanulmányi ösztöndijat adományoz. Az első' évben félfi- zeto, illetőleg ingyenes helyre való felvétel csak kivételes esetben történik. A későbbi években félfizető, illetve ingyenes helyek elnyerése a tanulmányi eredménytől függ. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címzett sajátkezűi eg irt folyamodványokat folyó évi junius I4-ig kell benyújtani a báró Eötvös József kollégium igazgatóságához (Budaipest XI., Nagyboldogasz- szeny utca 11-13.) Vásárolunk a Baross Szövetség1 tagjainál! Korrekt csíkos di rat- öl tony f GAUDER-fói VII. Erzsébet-kömt 4. /. cm. Tel. 130-854 Domonkos -fiái 17L, Teréz-körut 27. sz. Afagy választékban. 50 énét eég ING Harisnya Ballonkabát Alsóruházat mérték szerint is D17QÓ MII., BAR OS S-n. DAtOU 66 sz. — Telefon
