Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-10 / 106. szám
194 1, M A J Jü $ ÍV tOMOSA SÁNDOR Tavasz volna... Ktimpik ot — e néven immár utolsó és egyetlenegy — a tőle megszokott pontossággal jelent meg a „Zöld golyó" Jtoz címzett vendéglőben, ahol évtizedek óta ebédelt és vacsorázott. Klimpák arat úgyszólván a leltárral verték At az egymást váltó tulajdonosok, vagy bérlők. „-Továbbá —• mondták — száztíz tányér, hatvannégy pár eszcájg és Klimpák ur az ablak-egynél “ Ktimpák az ablak-egynél az étkezési időben, csak egy ízben nem volt látható hosszabb ideig, 1916-tól. amikor ő is hadrakdt. Akkor két évig volt távol. De két év múltán egu pocsék őszi napon ismét megjelent, leült a szokott helyére és rendelés után azt mondta a pincér. nck: „eztán majd hozza ki azt a tesztét is, amit legutóbb félretétettem", tíz a ..legutóbb'' két évvel azelőtt volt. mikor Klimpák csukaszürkében és közép-nehéz fegyverzettel a csatába indult. De Klimpák a pánikban és permanens életveszélyben tudta s mialatt indulóban felcsapta sapkáját és derékszíján hdyre- nyomkodta revolverét, rámutatott a vacsorától maradt két darab barackJzes kiflicskére és azt mondta a pincérnek- „ezt majd tegye el legkőzelebbre." Részben mert már kifizette a tésztát, részben mert „tényleges“ korából tudta hogy teli gyomorral nem tanácsos csatába mennt. Ez volt Klimpák ur, aki, mint mondottuk, a mai napon is pontosan jelent meg az ebédhez és iilt le szokott helyére a: ablak mellé. Leült és az ormát elmerült az étlap tanulmányozásába. Oh. tudta, hogy ez meddő és hasztalan vizsgálódás. Tudta, hogy az étlap nem hozhat szenzációt, meglepetést. A vendéglő étkezési tehetőségei nem terjedlek tol a bélszínen, mélyet vad-módra tálaltak makarónival, vagy kis galuskákkal. Az étlap szürke és polgári keretek közt. —- hogy így mondjuk — mozgott. fantázia és kirobbanás nélhii, teg- fennebb olykor a nytdgetinc határát súrolva, mert a szakácsnő sógora gyakorlott és biztos kezű orvvadász volt De Klimpák ut az étlapból értesüli' av ídő haladásáról, a változó napoktól, a: ünnepekről, a nyugodtan mondhat juh — a külvilág eseményeiről. Ha, teszem, kürtöskalács szerepelt az étlapon tudta, hogy a vendéglős névnanja van mikor is az ünnepéltnek haladékUtlanu, tolmácsolta jókivánatait. Ha csirkét látott, bólintott: Istenem —- gondolta — ki hitte volna, hogy megint púnkőst van. A nyarat az eper juttatta eszébe, melyhez mindig egy pici bort kért. annál is inkább, mert az ujjnyi bort soha tem számították fel, mint régi törzsvendégnek. S ha véres-májast olvasott a kék és piros keretes étlapról, akkor tél volt, vagy — disznóvész. Mcst tehát ült az ablak mellett és az étlapot tanulmányozta. Az éUap táska levessel kezdődött és hagymás rostélyo. son keresztül bécsi szelettel végződött Szürke hétköznap -— állapította meg Klimpák és ásított. A laska-leves és a bécsi szelet mindig ásításra ingerelte. Hanem, amint tovább olvasott, hirte len felkapta a fejét. Mintha a telke len mélyén megszólalt volna egy riasztó, figyelmeztető csengő. Mert az étlap álján, azon mellék-ételek közt, melyek Savanyúság” összefoglaló dm alatt állanak ezt olvasta: „Cukros saláta." Saláááta — húzta el gondolatban a Siót Klimpák, — salátái Hiszen akkor tavasz van — révedezett el. Tavaszi.., Igaz, hogy ezt a ra- gtp'gó évszakot ez alkalommal tény lej csak az étlapon szereplő saláta igazolt a. Mert kint hideg szél fújt, az emberek feliült galléru kabáttal siettek es az újságok talajmenti fagyról írtak. De ezek a körülmények nem hütötték le a Klimpák ur lelkében áramlani kezdő meleget, hiszen ö, mint tudjuk, az étlapból értesült a világ és az évszakok változásáról. Es a saláta az étlapon megdönthetetlenebb bizonyíték volt a tavasz mellett annál is, ha kint aranyló. meleg napsütésben izzadó egyedek an- daiogtak volna, mert vendéglője aszta fára addig saláta nem kerülhetett, amíg úgyszólván ingyen nem adták. Tavasz — gondolta tehát Klimpák és elhatározta, hogy a világos szürke nadrágját kiforditatja. Mert a tavasz mindig felbolygatta, mondhatnánk feldúlta. Ez a dul&s azonban a gyönyör határozott érzésével járt, amit csak némileg befolyásolt a fordítás költsége. A tavasz, egyszer mint máskor, megacélozta akaratit, felröpitette vágyait és azt sutEtet én munka a 900 éves gyulafehérvári római katolikus egyházmegye Romániában maradt részében 105 lelkész, 102 lanttá és lanlVáná dolgozik ImkaJal- Innal m népnevelés siolqálaléban Knfossvár, május 9. A kBeneszáz áros egy- 'iá/':! egyet fcét részre szakította a bécsi döntés. A papság, Umitóság, plébániáknak, iskoláknak körötteiül egylmrmada Romániában rmraái. A Székelyföld, ahoi a népesebb plébániák, a katolicizmus zöme él, visszatért ax ítsnvaországhox. Az egyházmegye székhelye, a KŐbölfaragott, ősi székesegyház, a székeskáp- taJau, az egyházmegye püspöke Márton Áron. Romániában marad#;. Innen igazgatja Sándo Imre hetytairtó utján az egyházmegye ma- gynroTszégi részét, de ApostoSi .Kormányzója még ma is szatmári—-nagyváradi egyesített egyházmegyéknek is. ahová szintén helytartó, kát. nevezett ki A nagyváradi egyházmegye ittmaradt 9 egyházközségének vezetésére dr. Hauler Pált nevezte ki a gyulafehérvári püspök kormányzói helytartónak A7. egyházmegye plébániái Az. egyházm*■gyének 16 kerülete, főe.spores- -ége volt, 249 plébániával, 394.004 bivővei Atesatoltatott 163 plébánia 308.955 hívővel. Romániában maradt 86 plébánia SS.958 hívővel. í gydlufefiérvdri egyházmegye Roméniá. ban maradt részében lelkipásztori munkát végez jelenleg 105 lelkész, ezek közül 88 szerzetes. Az egyházmegye központi vezetősége Az egyházmegyei irodát Nagy Jenő szent- -zéki tanácsos vezeti. Imre László ffezámve- vő és ideiglenesen Birton István lelkész segítségével. A megyfepü-:pök mellett maradi s Székeskáptaian 6 tagja : Zamora Dániel nagyprépost, apostoli protonotárins, dr. Fejér Gero, Boros József, dr. Kászonyi Alajos, Buday János fe a mm régen elhunyt Bzélyee Dénes kanonok, akinek elhunytéval a helyettes helytartói tisztség is irreeedésben van. A központi papság tagjai még dr. Macalik Győző és df. Tróján Károly teológiai tanárok, Ar. Jénáki Ferenc előadó. Jakab Lfeprió bit+anár fe Jelimami Gyula, az alapítványi hivatal és a Batt- hyaneum igazgatója. A szerzetesrendek komi Romániában maradt az egyházmegyéből a Ferenc*rená, összesen 13 házzal. A minoritáknak fi agy- ínyeden van házuk, míg a kegyesrendiek- ,-,ek és jezsuitáknak nem- maradt az egy házmegye ezen részében rendháza. A női sBeraeteercnvdeket ás kongregációkul -/intén a feran«rendi nővérek képviselik nagyobb számban. Gyulafehérvár, Brassó, Nagyszeben, Déva, Hátszeg, Pelrozsény és Vulkán városokban van házuk. A Vinee nővérei; Gyulafehérváron ás Nagy engedőn maradtak, 3 házak van. Gyulafehérváron a Szociális Testvéreknek van központjuk, mig Nagyszebenben a szent Orsolya-apácák intézete működik. A többi női szerzetnek nem volt háza az egyházmegye eeaen részében. Amig a férfi szCTzeteerendo.lt plébániákat vezetnek, a lelkí- pásztorkodásban kisegítenek, nagyobb részt városokban levő remi házaikban, addig a nő: szerzetesremdek tovább vezetik megcsappan i nővéndékszámmal évtizedes munkára visszatekintő iskoláikat, sok anyagi fe szellemi áldozattal. Egy részük a Zsil völgy kórházaiban ápolja továbbra k a betegeket. Márton Áron püspök, mint apostoli kor mfinyző hatáskörébe tartozik az a 9 plébánia is, amely a nagyvárai egyházmegye területéhez tartozik fe Romániában maradt. A gynlafehfeyári egyházmegyének Romá- uiáhan maradt plébániái eddig is nelic-z pász- torizációs terület voltak. Régi, kihalt plébániák, sok fiókegyház, nehezen megközelíthető helyek, kevés és többajku hivő. a szórvány- egyházközségek minden ismertető jelével. A mai viszonyok mellett miég több problémával állóinak elénk, pfeztoráeiős meghajtások, a hitek hitéletének emelése és ápolása ■n'a még nagyobb feladatot jelent. Elmeik a munkáinak a megoldására vállalko zik, hivatásának és küldetésének tudatában, a Romániában maradt papság. A gyulafehérvári egyházmegye hitvailásos iskolái Az 1939—40. iskolai évet a gyulafehérvári egyházmegye a következő számokkal zárta; A hívek száma kb. 100.000. Plébániái: szórna. 249. Folt iskolája, amelyekben összesen 689 tanerő, tanár és tanító, illetve tanítónő működött. 470 gyermek járt katolikus óvódéba, 15.929 tanuló katolikus elemi népisízolába, 3.337 volt a középiskolai tanulók száma. Szinte 20.000 gyermeknek adott saját iskoláiban nevelést. Hatalma« szám önmagában. Mögötte megmérhetetlen személyi fe anyagi áldozat; a nehezen összehozott tanddj, egyházi adó, az egyházközség, egyházmegye áldozatkész- gv. Ţ■mitől, . Urnái ok szűkösen kimért fizetése, elmaradt helyzet javítás. Nehéz év sorakozott a többi mögé. S mégis, a közös erőfeszítésnek sem sikerüli minden katolikus yyormehnek katolikus iskolát adni,. Csak alig valamivel több az egyharma dánál tárnok katolikus iskolában. a lobbi, 34.453 gyermek nőin katolikus iskolába járt a mnlt esztendőből Évről évre megújuló gondok A megmentett egy harmadnak iskoláztatása, iskolák, tantermek fenntartása, felezareJések előteremtése, könyvtár, múzeum, konyháké r- tdk, kutak, munkatermek, a tantermek téli fűtése, tisztántartása az egyházközségek évről- (■vre megnjuló gondját képezték. A szülők a Miutói fizetésbe^ egyházi adó óimén adóztak. - a sokszor változó tankönyvek Is nehézsége két okoztak. A legnehezebben vitte szürke hétköznapjai terhét a tanítói kar, amelynek r minimális fizetést is nehezen, sok hátralékkal tadták csak biztosítani az egyházközségek. A bécsi döntéssel a teljes egyházmegye hit- vallásos iskoláinak 22 éves története lezárult. Az egyházmegye Romániában maradt része kevesebb iskolában és kevesebb gyereknek igyekszik hizitosdtami a hitvailásos iskola áldá A számok nagy eltolódást mutatnak. A 207 iskolából Romániában maradt 3 óvoda, Nagyszebenben kettő, egy Fogara- son, 44 elemi iskola (egy nem tudott megnyílni, a tanító távozása miatt), 5 leátvjgimnázium (Gyulafehérváron, Brassóban, Nagyszebenben is Petroisényban). kit fnifő gimnázium és egy gazdasági iskola tlíadnSt). Tehát Összesen 55 a 207-hffl. Az elem’ iskolai tanulók szórna még ennél az aranynál is kevesebb, tekintve hogy az iHma- radt, iskolák, mint az egyházmegye plébániai is szórvány helyen, bányavidéken, városokban feküsznek. Az 1939—40. iskolai év 15.929 nép iskolás növendékével szemben csak 2881 iratkozott be a* iskolákba a ez a szám is részben apadt a folytonos hazatéréssel feapcaotetban. A hitvallást** testületek feladatuk magaslatán 2881, elomista neveléséig a hit ápolására s a magyar auyanyelv tanítására 44 elszórt kis iskolában, nagyjában agyionerős falum isko Iában vállalkozott a 102 tagból áUó, nehezen összeverődött tanítói testület Kiérdemesült, már nyugdíjba vonult veteránok reszkető kezükkel újra magyarázni kezdték a betűvetés művészetét tág- ranyilt gyei-mekszemtek Mit, alig iskolából kikerült gyermek-leányok állottak messze eldugott iskolák padjai elé, asztalion, 7 osztályos, egy tanerős iskolákban és tanítottak 20 könyvből, 7 osztályra oszlott 22 gyermeket, felkavart idők ijesztő magukrabagyatottságá- ban, s e régi gárda, a 22 év annyi tanrendjét, kurzusét, vizsgáját, látogatását kiállót* Romá. niában maradt tanítók és tanítónők, viharvert napokban nyugodt felkészültséggel állottak gyöngébb társaik mellé, úgy hogy a vizsgáló közegeik az iskolákban példás rendet, tisztaságot, fegyelmet tudtak elkönyvelni. — Még mindig körözik a romániai lázadás értelmi szerzőit. Bukarestből jelentik: (MTI) A katonai ügyészség újra közölte a januári lázadás ti* vezetőjének nevét. Köztük van- Horia Sima volt helyettes miniszterelnök fe több más miniszter neve, akik nem jelentkeztek az ügyészségen, igy tehát megerősítik azt a gyanút, hogy a lázadás értelmi szerzői voltuk. Anno királyi hereegasszony vasárnap rédióe^őadást tart az inoyen gézálarc-alteióról Budapest, május 9. Vasárnap délben fél 2 órákor ad beszámolót Anna királyi ber- eegasszony a Légoltalmi Ligái női bizottságának országos elnöke arról a nagyjelentősé, gü akcióról, amely közel három éve indult el azzal a nemes célM, hogy ingyen gázálarccal lássa el a szegénysorén lakosságot a nagyközönség nagyobb megterhelése nélkül. Vendéglői számolócédulá.k fillérei és néhány társas ős szej övetel bevételéből mégis olyan tekintélyes összeg gyűlt össze, amely lehetővé tette sokezer ingyen gázálarc kiosztását és mentőállomások felszerelését. A nagy érdeklődéssel várt rádióelőadás pontosan beszámol a szép mozgalom minden aflombc - rót, számot ad a befolyt jövedelmekről és kiadásokról. Anna királyi hercegasszony köszönetét mond végül a megértő hazafias magyar társadalomnak, amelynek megértése a ritka szép eredményt lehetővé tette. Negyven nemei egyetemi lanár lóloqaf május 15-án Kolozsvárra KOLOZSVÁR, májas 9. A Maggaz_ Német Társaság meghívására 40 német egyetemi tanár tamrmányuton van Magyarországon. A német vendégek, akik között a német tudományos élet számos kimagasló személyisége is szerepeli Budapesten és az ország több vidéki városában tanulmányozzák tudományos intézményeink munkáját. A tanulmányi csoport május 13-án, kedden Kolozsvárra érkezik. A Ferenc József Tudományegyetem vendégeként két napot töltenek a városban. A vendégeket az egyetemi hatóságok, a város vezetőségével kar„ öltve, ünnepélyesen fogadják. Kedden este az egyetemi tanács bankettet ad tiszteletükre, szerdán délben pedig a város vezetősége ebéden látja vendégül a német professzorokat. Az iparügyi minisztériumhoz és a rendőrséghez adtak be feljelentést az Ady-gyár igazgatósága ellen KOLOZSVÁR, május 9. A hazatért Eriéi? magyar munkássága a ZZ évet, idegen urajom után belátta, bőgj’ a nemzetközi szociáldemokrata párttól semmit sem várttá* s a legnagyobb lelkesedéssel csatlakozott a Nemzeti Munltaközponthoz, amely a magyar keresztény munkásuk érdekelt és gazdasági jólétét akarja raegvédelmeznl « ejőbbrevtnnl. A munkásságnak ez a páll'orduláaa a szemünk e|öt* foyt. s folyik íc napjainkban Is, hiszen alig van nap, amikor újabb fe újabb csatlakozások a Nemzett Munkaközponthoz ne történnének, Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy többek között az Ady harivnyagyár munkásai is csatlakoztak a Nemzett Munka- központhoz. Az Ady-gyár munkásai csatlakozásának igen érdekes és jellegzetes fejleményei lették. A gyárban felhívást köröztek a munkások között s azokat arra szólította fel, hogy lépjenek ki a Nemzett Mimkaköv.pontból A magyar munkások bizalmi emberei: Török János tiltakozott a gyár vesoetőségénél a szociáldemokrata propaganda ellen. A gyár igazgatósága a közbelépésre azzal válaszolt. Török Jánost azonnali hatállyal elbocsátotta. A felmondásról értesülve, a Nemzett Munkaközi vont titkára: thordul Nagy Lajos áronnál összeköttetésbe lépett a gyárral a onnan László igazgató ment fe« a Munkaközpont Irodájába. A tárgyalás másfél óráig tartott, de gyakorlati eredményhez nem vezetett. Az Ady.gyárban kirobbant viszály következő fejezete az, hogy a munkásság több tagja lel jelentést adott be ar gyár igazgatóság« ellen az iparügyi mini-ztériunihoz, a Nemzeti Munkaközpont pedig a kolozsvári rendőrkapitányságon tett feljelentést a értesülésünk szerint feljelentést tesz az elsőfokú Iparhatóságnál is, A feljelentések egyébként súlyos vádakat tartalmaznak s a vizsgálat hivatott tisztázni azok alaposságát. — Kevés a lm- Romániában Bukarestből jelentik: A marhaállomány mogkimolése eéljá ból Romániában ezen a héten nem vágnak marhát és disznót, A jövő héten e két hus- nemiiböl nem lesz árusítás (MTI.) fogta a fülébe, hogy Klimpák te nem is vagy olyan öreg... ---------------------- —ö;7_ Hajdan a nőre gondolt. Később fele- I lámpagyuitás előtt régi, >. Még későí ó házvezetőnőre. | lókat errt.trtf/ie.,. ségre. Tényleg — motyogta most is. — persze nem lenne nagyon kövér és este, kedves népdaHirtelen elhatározással egy frőccsőt kért és mikor a pincér csodálkozva nézett rá. ezt rikkantotta tőle telhetőén: — Tavasz volna, vagy mii T
