Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-10 / 106. szám
iau* iMi. M a j V 3 ic* A hármashatalmi bizottság ülése Tokióban TOSJÓ, májnN 9. (DNB.) A knlUgvminfexterinm n követkeaő küleméayt »di« kl: A három ha talmi szerződésben létesített bizottság pénteken délután 4 őr*. 3® perekor összeülj a külügyminiszter hivatali lakásában Matsuoka külügyminiszter elnöklésével. Az ülésen rés/,tvett a német és az olasz nagykövet is; A bizottság ülésén alaposan megbeszélték a három hatalomnak a hármas szerződésben tervezett együttműködésével kapcsolatos kérdéseket, beleértve a gazdasági természetitekéit is. Kölcsönösen megegyeztek abban, bőgj' a katonai és gazdasági bizottságok támoga fásával lehetőleg a leggyakrabban tartanak ülést és munkájukat szoros együttműködésben folytatják a Berlinben «s Rómában működő bizottságokkal. (MTI.) Több anpol hadihajót súlyosan megrongáltak az olasz repülők Róma, május 9. Az olasz főhadiszál lás 888. számú közleménye: Csütörtökön felderítő repülőgépeink a Földközi-tenger nyugati részén két csatahajótól, egy repülőgép:!nyahajó- tól és meg nem állapított számú cirkálótól és torpedórombolótól kisért nagyobb ellenséges hajókaravánt vettek észre- Bombavető repülőgépeink vadászgépek kíséretében vakmerőm megtámadták az ellenséges bajóegységeket ág megtorpedóztak két, cirkálót, egy torpedórombolót és egy nagy tonnatac- taümu kereskedelmi hajót, A hajóköta* 1 ékeket azután bomba vető alakulat? :uk vették heves támadás alá és eltalálták az egyik csatahajót, a repülőgépanya. hajót, valamint két nagy tonmatartalmn kereskedelmi hajót. Késő délután és az éjszaka folyamán bombavető repülő gépeink másodszor is eltalálták torpedókkal a repülőgépanyahajót és az egyik csatahajót. Vadászgépeink és a hajókaravánt védelmező ellenséges vadászok között kialakult heves légi karc során 13 ellenséges gépet lelőttünk, öt olasz gép nem tért vissza- Három gép megrongálódott. További három ellen séges gépet a német vadászok lőttek le. Az Égéi tengeren gyalogsági és tengerészeti osztagaink légierő és hadihajók támogatásával elfoglalták Samos és Fúrni szigeté4. Légi egységeink torpedóval eltalál tak két nagy hajót és egy 7000 tonnás cirkálót, amely lángoktól és tüzo&Ao- póktól körülvéve oldalára fordultÉszakaírikában a tobraki arcvonalom tüzérségi tevékenység folyt. A május 8-ra virradó éjjel az ellenség a levegőből és a tengerről bombázta Benghazi*. Az áldozatok száma csekély, a kár jelentéktelen. Német légi egységek bombázták a tobrnki kikötőberendezéseket ás a kikötőben horgonyzó ellenséges hajókat. Találataik következtében két hajó súlyosan megrongálódott. Keletafrikában Aladzsi szakaszán heves tüzérségi és légi előkészítés után az ellenségnek sikerült elfoglalnia egyik állásunkat, de erélyes ellentámadással ismét visszavertük őket és érzékeny veszteséget okoztunk neki. (MTI.) Az olasz haderő hősiesen harcol Abesszíniában Róma, május 9. (MTI) Az olasz lapok részletesen foglalkoznak a ketetafrikai helyzettel. A Messagero igy ir: Egy pillanatra sem szabad elfelejtett!, hogy a kelefcatfrikai olasz birodalmat óriási távolságok választják el az anyaországtól. Az angolok rendkívül előnyös helyzetben voltak, mert régen megszervezett területről indíthatták meg a háborút a keletafritei o-lasz birodalom ellen. Bőségben volt hadianyaguk és azt remélték, hogy március elején elfoglalják az olasz területeit. Arra is számítottak, hogy fellázad a bennszülött lakosság. Egyik tervük sem sikerült. Keren körül 50 napig tombolt a csata s ebben 33—14 ezer angol katona vált harcképtelenné. Az olasz ellenállás kedvező hatással volt más harc tercieré is. Miután Eritrea elveszett, a harc most Amhara ég Gall - Si- damo mellett folyik. Itt háromnapos véres csata volt s utána az angolok kénytelenek voltaik visszavonulni. Március végén megkezdődött az esős évszak, amely rendkívül megnehezíti az angolok dolgát. Bizonyos azonban, hogy az aoafcai henceg és katonái az utoteó csepp vérig védik az okuz kelet- afrik#*' birodalmat. Berlin, május 9, (DNB) A Paseista Birodalom ötödik évfordulója alkalmából a német főváros lapjai hangsúlyozzák, hogy az a hősies küzdelem, amelyet az olasz katona » nagy Wwáalona tivoli részein vív, Biato. sitiin, sumák- hogy a jelenleg elveaaett te. fületek az angol világbirodalmon kívül vi. vott végső győzelem után ismét visszakerülnek. (MTD Abesszínia nincs angol kézben Rónia, május 9 (Ştefani.) Az olasz politi, kai körök véleménye szerint azok az ejlen. sögeő hírverés által terjesztett híresztelések, amelyek azt. akarják elhitetni, hogy Abeaz. színia telje« egészében brit kézben van és hogy a harcok megszűntök, teljesen alaptalanok, Ige» sok körzetben még ott leng az olasz lobogó, igy Amim Átadató körzetben csaták dúlnak, a Tana.tó vidékéin ugyancsak olasz zászlót lenget a szél. Még más körzetekben is az olaszok az urak, de ezeket a körzeteket katonai okokból nem lehet említem. Ezek a körülmények azt bizonyítják, hogy azok az angol állítások, amelyek szerint Abesszínia végleg elveszett, minden körülmények között helytelen. (MTI.) Óriási arányú légitámadás zudult Angliára Berlin, május 9. A véderőfőparanesuokság közli: Egy tengeralattjáró az Aibmti Óceánon erősen biztosított ha jokur» vauból elsüllyesztett négy kereskedelmi hajót összesen több, mint 20 000 bruttó regiszter tonna tartalommal. A l-éii'i haderő az elmúlt éjszaka naffjf »reib mtnni/el bombázta Hull élelmiszer ellátó kikötőt Nagy tüzek, robbanások keletkeztek. s ezek messze láthat« jángtongerré egyesültek. A Midland vidéki iparmű vekben. valamint Délanglia kikötő berendeadaeiben súlyos rombolásokat okoztuk a bombák Harci repülőgépek Bélangliábtui merész mély tárnád»—ni különös stKen'ol támadták inog az egyik felszerel ősi ipar nagy üzemét és egy repülőteret Anglia és Skócia keleti partvidéke előtt Imrei repülőgépek megsemmis)tettek egy 5.000 tonnás kercsbedeümi hajót és súlyosan megrongáltak hat másik hajót. Az angol déli .partvidék elleni előretörések alku Imával vadászrepülőgépek tegnap lelőttek hét angol vadászgépet és megscrmmsitették egy ellenséges gyorsnaszá- dot. A gyorsnaszád legénységét a német ten ger» mentőszolgálat, kimentette. Az e!n:n!< kő® éjszaka ellenséges terület felett sikerült négy angol repülőgépet lelőni. A földközit enyeri térben német re n ülök. le. lőttek három anrjol vaddftuffépet. Étszakafrikában különösen tüzérségi és felderítő tevékenység folyt. Tobmk előtt az ellenség légi harcokba« elvesztett egy har« re. pülögépet. Az ellenség az elmúlt éjszaka nagyobb erőkkel robbamó és gyujtóbombákat dobott le KszaknyugatJiénmtország partvidékének különböző helyeire, elsősorban Hamburgra és Brémára. Néhány ipari kár mellett főleg a lakónegyedekben okoztak a bombák rombolásokat, A polgári lakosság vesztesége halottak ham és sebesültekben jetentékony. Magánon ellenséges repülőgépek a birodalmi főváros fölé repülve. Pose» vidékéig jutottak előre. Hí szakai vadászgépek és a légelhárító tüzérség a támadók közül IX göltet lőtt le. Az ellenség összes vesztesége május 7-én és 8-án ezzel 30 repülőgépre emelkedett, saját veszteségünk 22 repülőgép, /MTI.} Newyork. május 9. (DNB.) A péntekre vu. radó éjjel az Anglia ellen intézett német légi támadó sokról azt jeleaţi egy newyorki hír- ügynökség. hu doni levelezője, hogy a,z erős bombázón'jók egvmád érték Valósiinüh-g ez- volt a legnagyobb légi nimadäf, amelyet eddig. Angliei átélt — mondja a jelentés. (MTI.) Bombázták a Szuezi csatornát Az angolok' füldköziíe'ngeri uralma ellen folyó harc nyilvánvalóan erőteljes fejezetéhez érkezett el. A londoni rádió jelentette, hogy csütörtökre virradd éjszaka ellenséges repülőit bombázták a Szuezi csatorna környékét. A bambák a távírda épületét és a vasutakat te- láttáik tó. A támadás két óra hossztó. tartott. Alexandriába» is kétszer volt légi riadó. (M. T. I.) „Anglia elvárja, hogy minden amerikai megtegye kötelességét“ Amerika csupán angol érdekeket védett a világ* háborúban — Hit itt 1937-ben egy amerikai író az angol-amerikai viszonyról 1937-ben jelent meg Newyork- bm as éiszakameriktti Quine«f iíowe tollábát az angol—amerikai kapisoUitolceit kitünően váz-ló „England expects every American to do his duty“ című könyv, moly ma — Amerika lehetséges beavatkozásának piUanatmban — különös érdeklődésre tarthat számot. Berlin, május 9. (,,Europa Sonderdionst“) A könyv Írója: Howe, százszázalékos amerikai s mint ilyen az elszigetelődés híve. Azt állítja, hogy az amerikaiaknak hetven százaléka ugyancsak ellenzik azt a tervet, hogy Amerika beleavatkozzék egy — a felségterületén kívül eső háborús viszályba. Az északamerikai közvélemény Anglia melletti hangulatkeltésének nagy szerepét az úgynevezett ,,brií hálózat“ vállalta magára, melynek sikerült tekintélyes amerikaiakat bevonni e veszélyes propagandába, hogy ezek aztán tovább folytassák az amerikai nép befolyásolását. E hálózatnak sikerét Howe igen nagynak tartja, nagyobbnak, mint aminőt a hivatalos propaganda el tudott volna erm. Quincy Howe egyáltalán nem barátja Németországnak. Nem is vesz magának annyi fáradtságot, hogy a németeket megértse. Ö északamerikai csupán és igy könyve csak északamerikai érdekeket van hivatva szolgálni, Howe szerűit hat főpilléren nyugszik az angol empire. Ezek: az angol államegyház, mely szellemi hatalmát szívesen megosztaná a római egyházéval, a királyi család és a nemesség; a hadsereg, flotta és légihaderö (vezetői kizárólag az uralkodó kaszt okból származó .tisztek, kik bőven el vannak látva a titkos szolgálat részéről a szükséges értesülésekkel) ; a brit polgári közigazgatás; a Bank of England, mint a pénzügyi stabilitás megtestesítője és végül az angol alsóház, mint a világ leghatalmasabb és legvegre hajtőképesebb „klub“-ja. Semmi kétség sem fér tehát ahhoz, — ahogy a könyv Írója 1937-ben már látni vélte —• hogy az angol alsóház befolyása a politikára Churchill kormánya révén megszűnt, rnig az Angol Bank kényszerülve volt, hogy biztonsági lépéseket tegyen a font érdekében, mely első helyét a dollárnak adta tó, úgy intézkedvén, hogy egy font se tudjon CSEREBERE csali vasárnap estig, Könnyekig kacagtató magyar vígjáték. — Főszereplők: Bordv? Bella, Szilassy László. Latabár, KissíTlamji fteMÍvárogai többó Angliába. Az angol titkos szolgálatnak pedig közel set» jutott az a fontos szerep, mint a világháború idején, eltekintve attól, hogy balfogásai nagyban hozzájárultak a Downing Street uwn egy kudarcához, Mindezekhez jön a hadsereg, flotta és légihaderö, mely három együttvéve tökéletes védelmi vonalat alkot. A brit Empire és az. USA pillanatnyi hatalmi helyzetet összehasonlítva Howe a következő megállapításhoz jut tó: ,,Aa óra világos delet mutat az Egyesült Államokban, melynek sötét árnyéka azonban háborítja azt a brit Birodalmat, amelyben sohasem nyugszik le a nap.“ Az Angliát és az Egyesült Államokat ma oly szorosam egymáshoz kötő kapcsot Howe ai két hatalom i nagyszerűen kiegészítő stratégáéi helysedben, a közös múltban és hagyományokban, valamint nem utolsó helyen azok szükségességében látja, hogy Angli&nlafc okvetlen Amerikára kell ma támaszkodnia, hogv megmentse puszta létét. „Minél erősebb Amerika — állapitje meg az amerikai iró — annál inkább van szüksége Angliának erre az erőre összeomlásának első évszázadában.“ >,A 20. század — írja tovább Howe — az emberi történetem legtnozgialmasaM) korszaka. A világ minden egyes sarkában a „változás“ jelszavát, lehet haliam. Mindenfelé csak l*atalmas forradalmak és véres háborúk s/iitte változásokat. Azonban épp azt a változást kellene Angliának minden áron kikerülnie, ha egyáltalán szándékában van ■ ább élni és fennmaradni. Anglia urai nagyon is jól értik mit jelent a jelszó: ..divide ot ini» arat* és amikor háborúra, került a sor. sohasem érezték a szövetségesek hiányát, kik e háborúkat érettük és helyettük harcolták végig. A jenien pillanat nehézségei azonban egész más intézkedéseket kívánnak üteg, hisz ez angol világbirodalmat soha annyi veszély nem fenyegette és «az Empire biztonsága máig sohasem függött annyira egy külföldi hatalomtól, mint ahogyan ma az Egyesült Államok politikájától. Az angol világbiroda loM felett lebegő Damofctes-kard árnyékát Howe elsősorban abban látja, hogy ez a föld területének negyedét borítja be és az emberiség egynegyede fölött uralkodik, továbbá abban is. hogy minden kontinens és kiima felé kiterjeszkedett és magába zárta ezáltal a föld számtalan faját, vallásét és civilizációját, így az ausztráliai busman meg a kőkorszakban él, az indusok egy évezreddel állnak Európa' mögött, mig az angol anyaország a .világ egyik legkifejlettebb országa. A brit Empire nem szabadulhat ; tehát meg e mozgalmas korszak kihatásaitól. Ha uj árok lépnek fe! uj korszákban' ez Anglia számlájára történik. így az orosz és kínai forradalmak Anglia presztízsét egyáltalán nem ^merhették a 350 millió indus előtt, mialatt a japán textilgyárak a Világ számos textilpiacát hódították öl az angoloktól. Az amerikai iró érdekesen érinti továbbá könyvében aaoklmt az elveket, melyeket Amerika a világháborúban követett. Ezek az élvek a következők voltak: a Monroe-eiv betartása, a bonyolult szövetségi szerződések elkerülése és a távolkolet felé „nyitott kapu“ bdztositásu. Emellett etniutesztotta azonban, közös nevezőre hozni a Momroe.elvet a világháborúba való beavatkozással. Ewm összefogsesbon megemlíti Howe az amerikai Walter Miliis pRgad to war“ (Ut. a háború felé) című könyvét, moly rámutat Anglia szerepére Amerika vi lágháborns beavatkozásánál. Miliis bebizonyif- ja könyvében, hegy puszid» angol âs nşvt francia, orosz, ólasz, belga, szerb vagy tód- érdek volt a mozgató rugó, mely beksodopl" Amerikát, a világháborúba. Amerika . teljeses' kész volt arm. hogy a kitört konfliktust európai helyi ügynek tekintee, amely nagy megrázkódtatások nélkül tóőbb-utóbb csak meg oldódik. Ez a vélemény és álláspont csak akkor változott meg. mikor Anglia-roindeh' ok és értelem nélkül btóeavatfo izott a háborúba. A könyv iroja tanúként a Wilson-kormány fee- tehetségesebb államtikárát: Houston Dávidot teszi meg, és kijelentette, hogy az 1914.. augusztusának első napjai, amikor Ausztrig- Magyarország, Oroszország, Németország és Franciaország egymásnak hadat izén tok, reá nem hatottak különösebben.' Csak mikor az angolok megköttök ultimátumukat Németor- rágnak, irta Houston: „Az volt az érzésem. hogy a végzet teljesedett- be és a borzalom inegáUitotta gondolataimat “ Anglia a világháborúban is, a végső kétség- beesés óráiban kapkodott Amerika utás s az nem tagadta meg tőle az angol érdekek hii védetmezését. A, E Jó Ara és jó hirdetésses» alapja a Jó üzletmenetnek this. ^ <»***> Lssc.! ütne«*. I
