Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-09 / 105. szám

1942. M A J V S O ZCxsrMTt tlrsjVcí Az uj balkáni rend Btrlfu, május S. (Uta Press) Hi ti or Adolf te von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter Ciano gróffal, a bol­gár Királlyal és Magyarország Kor­mányzóiával folytatott megbeszélései után — ezek a megbeszélések, mint il­letékes német helyen kiemelik, nem konferencia jellegűek voltak — a Bal­kán ujj árén de zés ének kérdése első al­kalommal nyerhet megvilágítást. Az „1919. igazságtalanság jóvátételétől“ eltekintve német részről hangsúlyoz­zák, hogy a Balkán Németország szá­mára elsősorban gazdasági tér, ahol a Birodalom vezető szerepével számolni kell. Minden továbhi német érdekeli ség csupán közvetett-temészetü azc;; megoldással kapcsolatban, amely a Balkán belső békéjét van hivatva biz- tosiíani. Anélkül, hogy a Balkán ujjá- rendezéséről jósiátokba bocsátkoznánk, az egyes országoktól megszállt terüle­tek tényeket szolgáltatnak, amelyekre támaszkodhatunk. 1. Ami Németországot illeti, már be­jelentették. hogy Délausztriában, Kn- rintiában és ÉszaUkrajnában polgári közigazgatást vezettek he. Marburgot Hitler vezér meglátogatta. 2. Magyar részről a Dráva. Duna és a román határ közötti terület megszál­lása már megtörtént. Itteni jelentések szerint a közigazgatást is berendeztek, továbbá a vasúti forgalmat, többek között a Szabadka—Újvidék vonalon, helyreállították. 3. A bulgárok Pirot, Vranje, Üszkiib és Prilep között! területei az Ochrida tóig, továbbá Tráciát és Szalonikit foglalták el. Az itt berendezett bulgăr közigazgatás három kerületből áll: Tráeia Xnanti székhellyel, Macedónia Skoplje székhellyel és a nyugati pro­vinciákat magába foglaló harmadik körzet, amelynek központja a Mora­va vidékének egy még meg nem szállt városa lesz. Bulgáriából hirt adnak ar­ról is. hogy a vasutigazgatóság »z. n j terület vonalait egészen Nisig átvet­te. Uj metropolita székhelyeket is ren­deznek be, mégpedig Szalon ikiben, Ochridban. Skopljeban, Nisben, Sztru- inicaban és Gümürdsinában. 4. Az olasz csapatok, mint ismere­tes. az egész dalmát partvidéket birto­kukba vetlek és Lajbachban, Dalmá­ciában továbbá Montenegróban saját közigazgatást léptettek életbe. 5. Horvátországot a tengelyhatalmak önálló államnak ismerték el. Pavelies államfő nyilatkozata szerint a keleti ideiglenes határ a Drina. Elsietett dolog lenne, ha az ember ezekben a foglalásokban és a polgári közigazgatás bevezetésében többet akarna látni, mint a balkáni probléma jövő megoldásának alapkövét. A ten­gelyhatalmaknak és a velük baráti vi­szonyban lévő államoknak semmi okuk nincs, hogy ezen kérdések ala­pos megvizsgálását és a végleges meg­oldást elsiessék. Az uj rend körvonalai már ezen ideiglenes megoldás nyomán is kezdenek kira jzolódni. I °9f>éPpet °Dol To es,e ha**nílkm i Sr b&«f éj 3. k»'ö» fflZ* * ODOL r5"' * •££? \ keP^ési,'matfogkS Próbarendőrök közötf — a kolozsvári rendőrískolában Hogyan él és tanú' a magyar közbiztonság őre a rendőr- iskol ban? — Tisztaság, rend és fegyelem az iskola falai között. — Htvi száz pengő fizetés és munka, kemény munka! Kolozsvár, május 8. Sóba nem felejtem el — még a román megszállás alatt történt, — hogy egy riport-utann alkalmával lenn jártam az írisz-telep egyik utcájában. Ahogyan jö­vök be a váróé szive felé, elém áll agy ur a azt kérdi: — Kedves uram. nem mondaná meg nekem, hogy milyen utca ezt... Nézzük az utca meg a házfelirást, de bi­zony azt sehol sem lehetett felfedezni. Más­különben kicsi utca is volt, az igaz. Na, nem baj, gondolom, majd csak keiül egy rendőr, aki megmondja. Nemsokára csakugyan szem­be jött egy rendőr. Felvilágosítást kértünk tőle, mire ezt mond la: — Sajnálom, uraim, de nem tudom. Ser,» idevaló vagyok. Csak a tegnapelőtt öltöztem be... Igen, így állottunk akkoriban, itt Kolozs­váron ţ Ilyen „előképzettség“ után el lehet képzelni, hogy a kivánalmaknak mennyire fe lftlf meg .. . 1940. szeptember 11. Ez a dátum örökre emlékezetes ma .* Ko lozsváron. Ezen a napon vonult be a magyar honvédséggel és csendőrséggel egyszerre a vá­rosba a magyar királyi állami rendőrség. Az első katonai előőrsök fiz óta tájban érkezük a Mátyás király-térre s 11 órakor már ott ál­lott posztján a magyar rendőr és irányította a forgalmat. Fehér kesztyűs keze, mint a béke fehér galambja. Szálfa egyenes alakja, mint a biztonság szobra. És ha az idegen utbaiga- zitást kért tőle, már mondta is az irányt, mintha itt született volna. Hol tanulta ezt a magatartást, ezt a biztos öntudatot? — kér­dezted magadtól önkénytelemül... És aztán napokon, heteken és hónapokon át, nem Ind­iái betelni bámulásukkal. Bámultad és mar­inar szinte csodáltad őket. Ahol a* „utánpótlás“ születik Ők még abból a kiérí, guzsbaszoritott Ma­gyarországból jöttek őrködni feletted, de tud) itt, Kolozsváron is „születik“ az uián- pótlds Igen, ez a helyes kifejezés: születik! Aran a Trefort-utcában egy nagy, fehér, háromemeletes ház, szemközt n klinikai épü­leti kkei. Az épület együk részében diákrnenza van, o másik fele rendöriskola. Vezetője Ba­ross Andor főfelügyelü s a többi oktatók- d: Demény Gyű]a felügyelő-gyakornok, vi­téz Fazekas tiszthelyettes, Kasza őrmester. Sz't iery őxmester, Kovács rendőr, Lakó rend­őr és Kiss rendőr. A rendőrískolában jelen­leg 120 próbarendőr van kiképzés alatt. Majd mind dunántúli, szépszál magyar le- gént tk, csupán 11 van közöttük, akik Szé kelyföldről jöttek. Az erdélyi fiukat Kassára vitték s ott képezik ki őket, hogy ezáltal i# megismerjék most már tágabb hazájukat Mit kell tudnia a próba rendőrnek? Mindenek előtt, ki lehet próbarendőr? Aki legalább 170 centiméter magas, legalább 4 elesni osztályt végzett, erkölcsileg megfelel a kivánalmaknak és előzetes katonai szolgálat ál! mögötte. Életkora nem haladhatja meg a 20 évet, nőtlennek kell lennie. Ha ezen kö­vetelmények után átjutott a rendőri sorozá­son, bekerül a rendőriskolába, ahol egy éven át, mint próbarendőr a következő elméleti dolgokat tanulja: a magyar királyi rendőr­ség szervezete, büntetőjogi ismeretek, köz- igazgatást jogi ismeretek, magánjogi ismere­tek. kihágási büntetőjogi törvények, helyszíni eljárástk, elsősegélynyújtás, légoltalmi isme­retek., földrajz, történelem, közlekedési sza­bály:-átok, számtan, rajz, térképolvasás, zsi- nrjr-irás és fegyverismeretek. Gyakorlati ok­tatásból: kardvívás, kardforgatás, pisztoly- gyakorlatok, kardgyakorlatok, puskagitakor Ittak és harcászat És mindezt a rengetegnek látszó anyagot egy év alatt „megemésztik“ ezek a máskülön­ben egyszerű végzettségű fiuk. Hiszen leg­többjük — s ez a főkivánalom is velük .vem­ben — földmüvessziilők gyermekei s ők ma - guk is falun éltek előzőleg. Bemutató a rendőrisko'ábun Boioss Andor főfelügyelő előzékeny kalau­zolásával bejártuk a Trefort-utcai rendórls- kol-a minden zegét-zugát. Útközben elmondja a főfelügyelő, hogy a kolozsvárin kívül az egész ország területén még működnek renuór- iskeJák Budapesten, Kassán, Sátoraljaújhe­lyen, Ungvárira. Pécsén, Győrben, Nagyvára­dén, Léván és Hódmezővásárhelyen is. Ter­mészetes legújabb a kolozsvári és a nagyvá­rad', 120-120 próbarendörrel. A kolozsvári rendőr iskolát 92.000 pengő költséggel alakí­tották át a célnak megfelelően. És hogy mennyire megfelelő, megláthatjuk már az ét­teremben Már terhelt asztal várja a fiukat az ebéd­hez. Ma- ebédjük: csontleves, báránypapri­kás és tészta. Reggelijük: 3 deci tej és cipó. Vacsorájuk frissen sült és cipó. Az étrend, rce'vet külön bizottság állapit men orvos vc- leméuvezésével havonkint, rendkívül változa­tos. A konyha ragyog a tisztaságtól. Ott áll a főszakács, a szakács ás négy alkalmazottja, terítésre várnak. Az óriási- arányú főzőhelyen nagy edényekben most fő a tej is. A konyha szomszédságában van a zuhanufürdő Heten­ként egyszer vesznek fürdőt a legények forró vizze1, de langyos vizet bármikor 'gc»ybe ve­hetnek szabad-idejükben. A konyha ínzőfel- szi-ndése korlátlan mennyiségben szolgáltatja a langyos vizet, A fürdő mellett van a bor- bélymiihely. Most pedig lépjünk be egy legénységi hálószobába. Meglepő, hogy milyen nagy a rer.d. Akárha szanatóriumi szobába cptunlc volna. Vakítóan fehér ágyakon „kinő-“ pon­tossággal összehajtott szürke takaró. Minden ágy fölöt' po]e. A polcon egyensapka, fegy­verfelszerelések. Külön szekrénye minden le­génynek, névjeggyel ellátva A parkett csil­log a tisztaságtól. Bejárjuk az összes háló­termeket. Mindenütt ugyanaz a kép. Katonás rend, fegyelem, tisztaság és takarosság. Ami­kor erre megjegyzést teszünk Boross főfel­ügyelőnek, azt mondja: Lényegében csakugyan azt fejlesztjük, tökéletesítjük, amit a fiuk a katonaságnál már amúgy is megtanultak. Hiszen katonák voltak valamennyien. Minden hálószobából mosdó nyílik Kénye­lem. tisztaság. Önkénytelenül is * román rendőrség s legénység jut eszünkbe, dehát nem is lehet a kettőt egy lapon s egy napon összevetni. Amíg a második emeleti tanszolra felé ha­ladunk, Baross főfelügyelő elmondja, hogy minden próbarendőr az első évben havi. 1U0 pengő fizetést kap. Kosztját mindenki fizeti napi 1 pengő 60 fillérrel s ezenkívül ő maga veszi meg tankönyveit. — A készpénzt azért adjuk kezükre, hogy saját maguk tanuljanak gazdálkodni. Önálló­ságra neveljük ezzel is őket. Tudjuk, hogy fi­zetésükből még marad is s ezt szabadon fel­használhat ják. Szabadidejük van, amikor a városba mehetnek: csütörtökön 5—9 óráig, szombaton 5 árától éjjel 12 óráig és vasárnap délután éjjel 11 óráig. Hétköznaponként fél 8 órától fél 10-ig gyakorlatok a gyakorlóté­ren, 10 órától 12 óráig elmélet és 12 órától 1 óráig az előző napon feladott leckék kikér­dezése. Ez a napirendjük. Délután 4—5 óráig zsinór-írás. A zsinór-írás égjük legfontosabb tantárgy. Amint említettem, legtöbb legény­nek 4-—6 elemi iskolája van. Egyik igy, másik úgy ír, de három hónapi gyakorlóit után egy- től-egyik egyformán írnak! Megtanítják őket szabatos, gondos és mégis kimerítő fogalma­zásra, hogy mikor Írásbeli jelentéseik hivata­los helyre jutnak, lássa az a vizsgálóbíró, vagy bárki, hogy ezek magyar rendőrök! És közben belépünk a tantereimbe. Az egyik oktató magyaráz éppen a próbarendőröknek. S azt kérdi: —- Tóth próbarendőr! Mi a különbség a gyilkosság és szándékos emberölés között? És Tóth próbarendőr röviden, katonásan felel: — A gyilkosságot előre megfontolt szán­dékkal követi el a tettes, mig az emberölés nem előre megfontolt cselekedet... És igy továb felelnek a feltett bűnügyi, kihágási, történelmi, társadalomtudományi, jogi és egyéb kérdésekre. Közben úgy szembe néznek az oktatóval, hogy azt hinnéd annak a szeméből olvassák, amit felelnek! Soknak a mellét érem díszíti. Ezt még a Felvidék fel­szabad itá.sa emlékére kapták, mint hős honvé­dek. Van közöttük néhány felvidéki ruszin és szlovák is. Már egész tisztán beszélik s ma­gyal- nyelvet s hihetetlen szorgalommal igye­keznek tultenmi még magyar társaikon is a tanulni és tudni akarásban. Három német tiszt elismerése — Kitűnő anyag ez, mind, egytől-egyig — mono ja Boross főfelügyelő. — A múltkor s azóta nem is egyszer, amikor jövünk haza a gyakorlótérről, láttuk, hogy a klinika abla­kán keresztül mmdig megbámul három férfi. Sokáig nem tudtuk, hogy kik, de egy délelőtt beállítottak s engemet kerestek. Három ma­gasrangu német tiszt volt, akik a klinikán Iábbadoztak s most már jobban lettek. El­jöttek elismerésüket kifejezni a látottak után — mondták... Igen, a legnagyobb német, Hitler vezér is kifejezte elismerését a magyar hadsereg délvidéki teljesítménye után... — Fontos, hogy ne csak a harcban, de békében is megálljuk helyünket —- mondja Boress főfelügyelő. — A jólképzett rendőr pedig a békét, a belső békét biztosítja a esenuőr mellett, de ha kell, megállja a he­lyet s megvédi hazáját a külső veszedelmek ellen. Nyugodt lelki ismerettel állítom, ha az őszirózsás forradalomkor ilyen képzett és fegyelmezett rendőreink lettek volna, Ma­gyarország nem jutott volna a bolsevizmus fertőjébe! * (Boross Andor főfelügyelő mellét a több díszes kitüntetés között ékesíti Signum Lau- .dis a vitézségi érem szalagján a kardokkal. Emlékére annak, hogy Kárpátalja felszaba­dításából hősiesen kivette részét bátor rend- őrkülömtményével. Annak tagjai is vala­mennyien megkapták a maga- d'-merést és kitüntetést...) És hogy mit jelent számunkra a magyaV királyi államrendőrség kitűnő szervezete, fe­lesleges magyarázni. Mi, akik megérhettük, liogv az elnyomatás után végre belekóstolhat­tunk e, szabadság mámoritó izébe, mindany- nyian tudjuk és érezzük: része van ebben a magyar rendőrnek is. Ró. \ Hegedűs'pIaLetlel Ion* lelték Iti Vékás Lajos dir. itélőfnhlai elnököt KOLOZSVÁR, május 8. Az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesület 37-ik közgyű­lését Budapesten tartotta meg. A közgyűlésen Horváth István főtitkár tiz határozati javas­latot terjesztett elő a kereskedelem' legfonto­sabb problémáival kapcsolatban, A közgyűlé­sen tiszteletbeli tagokat választottak meg, a Hegedűs-plakettet pedig dr. Vékás Lajosnak, a kolozsvári ítélőtábla elnökének Ítélték oda, aki a román megszállás alatt a kereskedelem és ipar fellendítése érdekében rendkívül érté­kes munkát fejtett ki. Magyar kulturális bizottság utazik Berlinbe BERLIN, május 8. (MTI) Május 14-én Szily Kálmán államtitkár és Ullem-Reviczky Antal követ, sajtófőnök vezetésével kulturá­lis bizottság érkezik Berlinbe, ahol a magyar- német. kulturális egyezmény előírásának meg­felelően szokásos évi megbeszéléseket foly­tatnak a két ország között szellemi együtt­működés fejlesztése céljából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents