Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-07 / 103. szám

Ára 12 miér S z. e r d a 1941. mái us 7. /KÉPVISSLÖHÁZ KÖNYVTA ‘sh.íí i; V BUDAPEST PARLAMENT EXTERN IU/ V. KLÖSTZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE- GYED ÉVRE 8, FÉL ÍVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM 103. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelő« kiadó: u Felelő« «zerkesctő: Dr. SOMODI ANDRAS * NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSALU. S. SS. TELEFON: 15-08, — POSTAFIÖK: 71. ». KÉZIRATOKAT ’ NEM ADUNK VISSZA Vágyálom és valósác Néhány romániai román napilap példányát sodorta a véletlen Kolozsvárra, a Keleti Ujflág szerkesztőségébe. Örvendünk ennek az alkalomnak. Újból le nem tagadható bizonyíték jutott birto­kunkba arról az esztelen román magatartás­ról, amely a bécsi döntés pillanatától kezd­ve állandóan gyalázza Magyarországot, uszítja a magyar határokon belül élő ro. mánságot és a legfelelőtlenebb konoksággal izgat a bécsi döntésben kimondott történel­mi igazságszolgáltatás ellen. A román magatartást eddig csak figye­lemmel kisértük s igyekeztünk az összes tekintetbe vehető körülmények felsorolásá­val rámutatni hivatalos és nemhivatalos ro mán uszítások hiábavalóságára. Érvekkel azonban csak józan és értelmes partnerekre lehet hatni. Románia azonban hovatovább azt az álláspontot kezdi elfog, lalni, amely semmiképen sem a partneré, hanem a nvilt ellenségé. Ez a megállapítás annál jogosabb, mert a hozzánk eljutott ro­mániai napilapok cikkei minden kertelés és köntörfalazás nélkül kimondják: Románia nem mondott le a bécsi döntőbírói határo­zattal Magyarországnak visszaitélt erdélyi részekről és a Székelyföldről s a jelenlegi állapotot kényszerű átmenetnek tekintve, csak a kedvező pillanatra vár, hogy „a sö­tét erők áltel megzavart rendet“ megtörje s határait újból a trianoni terület ökre, sőt — már régebben hallottunk ilyen hangokat — egészen a Tisza vonaláig terjessze. A Romania Noua azt írja húsvéti számá­ban, hogy: „Hív bennünket Erdély, a ro­mán áldozatok és győzelmek földje, a hol. napi Románia gyöngye... az elrabolt Erdély... Hív bennünket Kolozsvár... Máramaros... Naszód... Szilágyság és Bihar... Hiv Erdély... Legyünk készen..." Értelmes, sőt félre nem érthető beszéd. Az álláspont világos: Románia vissza akar­ja venni az „elrabolt“ Erdélyt. Vissza akarja venni mint jogos tulajdonát, amely­nek birtoklásában „sötét erők“ zavarták meg. Ilyen félre nem érthető állásfoglalásra ugyanilyen nyíltan ás félre nem érthetően szükséges visszavágni. A román sajtóorgánu­mok — s ha kell, a román hivatalos körök is — cseppet sem tartják szükségesnek hangfogót tenni megnyilatkozásaikra, s váj­jon ászszerü-e a magunk részéről, ha a ha­tárokon túl űzött esztelen izgatásra tovább­ra is hangfogóval adjuk meg a magyar köz­vélemény válaszát? Mert, szögezzük le újra és újra, bár egyre fogyatkozó türelemmel: nincs, kivel józan és észszerű érvek alapján tárgyalni és a tényekben való megnyugvás erényét hangoztatni olyan ellenféllel szem. ben, aki sem múltjában, sem jelenében soha nem adta bizonyitékát a tisztességes szava- tártásnak. Nyomatékosan le kell szögeznünk, a ma­gyar közvélemény igen nagy jelentőséget tu­lajdonit annak a félre nem magyarázható kijelentésnek, hogy Romániában a bécsi döntéssel teremtett helyzetet „sötét erők“ által megzavart rendnek nevezik. Annak a mély és belső szolidaritásnak nevében, mely a magyarságot a tengelyhatalmakhoz, a bé­csi döntőbíráskodás tényezőihez fűzi. a leg- öszintébb felháborodással utasítjuk vissza az ilyen szemérmetlenül sértő és kihívó uszí­tásokat. Nyíltan és kertelés nélkül ki kell mondanánk, hogy a magyar nép határtalan fclgerjedéssel veszi tudomásul, ha Erdély földjével kapcsolatban épp Romániában hánytorgatják a rablást, abban a Romániá. ban, amely ezelőtt két évtizeddel rablás ut- jáai jutott hozzá az ezer éven át magyar tu­lajdont, ősi magyar jusst jelentő földterület­hez. A bécsi döntős csak a trianoni terület­rablás egy részét adt-a vissza s az elorzott föld tekintélyes része még ma is román kézen van. Ha az uj helyzetben sérelem rejlik is, azt ne Románia hánytorgassa a világ előtt A VILÁGRÉSZEK HÁBORÚJA KÖVETKE ZIK Ha Amerika összeütközik a tengely haderejével, Japán azonnal beavatkozik A transjordeniai arabok csatlakoztak az iraki haderőhöz. — Anglia ellen egyre fokozódik a légiSimadások ereje.— Olasz kézre került a Cykladok-szigetcsoport Tobruk e!este minden órában várható A háborO u j fejezete A háború uj szakasza kezdődik — ál­lapították me«r Vichy ben a francia kormány köreiben Hitler vezér beszé­dével kapcsolatban. A Vezér szavai le­zárták a habom európai szárazföldi részletét és most már jön a világré­szek harca. Ennek első fejezete, úgy látszik, Irak szabadságkiizdelme és az egyiptomi angol haderő ellen folyó nagy támadás. A tény valóban az, hogy Anglia az európai szárazföldről kiszorult és így a háború súlypontja más világrészek­re terelődött át. Az Egyesült Államok készülődése és Roosevelt híveinek egy­re hangosabb és háborusabb szólamok­kal teljes tevékenysége is arra mutat, hogy a nagy küzdelem dimenziói már túlnőttek Európán. Washingtonban úgy vélekednek, mondja a Német Távirati Iroda egyik jelentése, hogy legfeljebb két hónapon belül be kell következnie az Egyesült Államok tevékeny beavatkozásának. A Washington Post szerint számolni lehet azzal, hogy Anglia elveszti a Földközi tengert, nem fogja tudni tar­tani Gibraltárt és az is teljesen kilá­tástalan, hogy akár az Egyesült Álla­mok segítségével is meg tudja men­teni az angol szigetet, Épenezért az Egyesült Államok számára legfeljebb az Északainerika és Anglia közötti •,életyonal“ nyitvatartása jöhet szám­ba. Hadászati szempontból, írja a Newyork Post, Anglia máris elvesztet­te a háborút és csak azért tartja ma­gát, mert Amerika segíti és abban re­ménykedik, hogy az amerikai beavat­kozás még döntő fordulatot hozhat. A lap vezércikkében felhívja Roosevel­ti, hogy világosítsa fel a nemzetet az atlantióceáni valóságos helyzetről. (M. T. I.) ti Az Egyesült Államok beavatkozása azonban Önműködően maga után von­ja Japán hadbalcpését. A Popolo di Roma cimü olasz lap távolkeleti tudósítójának jelentése sze­rint Matsuoka japán külügyminiszter beszélgetést folytatott egy amerikai újságíróval a háromhatalmi szerződés alkalmazásáról és többek között a kö­vetkezőket mondotta: Japán azért kötötte meg a tengely- hatalmakkal a szövetséget, hogy az Egyesült Államokat kívül tartsa a há- boi'iin. Következésképpen ha az Egye­sült Államok ellenségeskedésbe jut­nak a tengelyhatalmakkal. Japán be­csületbeli kötelezettségből kénytelen harcba lépni ellene. Az újságíró megkérdezte a japán külügyminisztert, vájjon, ha amerikai hajók karavánokban, vagy őrjáratok­ban hajadnak s e közben harci cselek­ményekbe bonyolódnak a tengelyha­talmak légierejével, vagy tengeralatt­járóival vájjon ez háborús ok volna-e az Egyesült Államok és Japán között. Matsuoka külügyminiszter erre a kérdésre igennel válaszolt. A határozott japán nyilatkozat elő­reláthatólag csökkenteni fogja az Egyesült Államok harci kedvét és igy csak még nehezebbé teszi Anglia hely­zetéi. Az Egyesült Államok nem re- miTheti, hogy hajóhadát egyedül An­glia támogatására adhassa át, mivel hátában ott áll a félelmetes ellenfél, Japán. Azok után az amerikai hireK után, amelyek már Matsuoka washing­toni útjáról reméltek, a japán külügy­miniszter nyilatkozata valóságos hideg fürdőként hatott az angol és amerikai reményekre. *• RÓMA, májas fí. (Ştefani) A Politi­ca Socialeban Mano Appilius a hábo­rús helyzetről szólva vizsgálja a há­ború katonai és politikai alakulását és összehasonlítja a plutokráciák terveit a tengely részéről teremtett győzelmes tényekkel. Churchill és a Fehér Ráz kieszelték a tervet: legyőzni Olaszországot s meg semmisíteni a tengelyt, összetörni a hármas egyezményt Japánnak Berlin­től való eltávolításával s mindezt Moszkvának a cselszövésbe való bevo­nása utján, a Balkánon szárazföldi arc- vonaléit létesíteni, amelyben a jugo­szláv, görög, török seregek lettek volna az angol hadsereg elővédjei, azzal a célzattal, hogy megkönnyítsék az ame­rikai beavatkozást, elűzni a tengelyt Afrikából és felhasználni Afrikát Eu­rópa katonai meghódítására a Balká­non, Olaszországon és Spanyolorszá­gon keresztül. A történelem immár tragikus események utján bebizonyí­totta,, mennyire, meghiúsult ez a pro­gram- Politikai síkon Angliát- már Tö­rökország semlegességével vereség érte, éhhez járul a japán—orosz semleges- ségi szerződés, Egyiptom visszautasító magatartása az egyiptomi hadsereg át­engedésének kérdésében, az arab álla­mok nyilvánvalóan merev magatartása, amely Irak esetében ellenségeskedésbe is átcsapott. Olaszország és Németor­szág háborúja Anglia ellen az Egye­sült Államokat nem érdekelte volna, de az a harc, amelyet a világpiacon ural­kodni vágyó plutokraták és a fasiszta és nemzeti szocialista uj Európa tőke­ellenes iránya folytat, közelről érinti a világ gazdasági kihasználására szövet­kezett angol és amerikai hatalmasságok érdekeit. Győzni fog azonban a végső angol erőfeszítésekkel szemben is az az uj társadalmi rend, amelyet Európa leg régibb civilizációját képviselő népek akarnak a maguk és egész Ewópa ja­vára. (MTI.) Általános mozgósítás Irakban A'/ angol—-iraki háborús viszály egyre he­vesebb lesz, noha londoni jelentések szerint Törökország és Egyiptom részéről erőfeszíté­sek történtek arra, hogy közvetítsenek a két állam között. Londonból azt jelentik, hogy Törökország felajánlotta közvetítését, de ezt A határokon túl tudomásul kell venniük hivatalos és nem hivatalos tényezőknek egyaránt, hogy Erdély magyar föld s ezen a földön 1918. többé nem ismétlődik meg! Ezeréves ősi jussunk biztos és büszke tu­datában állunk ezen a hazatért földön s erőnk és felkészültségünk van arra, hogy . ... V: azt, ami a miénk volt, meg 5s védelmezzük. Nem árt, ha a határon túl is megszívlelik azokat az elismerő szavakat, amelyeket Hitler vezér vasárnap délután mondott hatalmas beszédében szentelt a magyar honvédségnek. A világ első katonája nem ok nélkül hangsúlyozta ki a magyar honvédség kiválóságát s ha odaát nem tud­nák, személyesen is meggyőződhetnek arról, hogy ezt az elismerést akkor is ki fogja ér­demelni a magyar honvéd, ha Romániának eszébe jutna a „sötét erők“ által megzavart „rendet“ visszaállítani. A magyar közvélemény figyelmét az a kő. rülmény sem kerüli el. hogy a Romania Noua a magyar jogar alá visszatért terüle­tek románságáról úgy ir, mintha az itteni románság nemcsak visszavárná, hanem egye­nesen visszahívná a letűnt román uralmat. Őszintén meg kell mondanunk: a magyar Erdély földjén élő románságnak a Romania Noua nem tesz jó szolgálatot hangzatos ir­redenta szólamaival, sőt ellenkezőleg: na­gyon rossz eszközzel szolgálja itteni vérei, nek boldogulását. Mert az erdélyi románságnak meg kell értenie: saját maga jól felfogott érdekében számot kell vetnie a valósággal s jövendő­jéért el kell utasítania a felelőtlen álmodo­zók nszitásait. Vágyálmok helyett jobb az élet rideg törvényszerűségeit vállalni, mert a bukaresti ábrándok délibábja semmivé foszlik azon a rendíthetetlen ércfalon, ami ma a magyar honvédség és a magyar nép mindenféle kalandos próbálkozás ellen már eleve kialakult öntudatos elszántsága. A romániai lapok szemérmetlen hazudozá­saira pedig nem is tartjuk érdemesnek vá­laszolni. Csák épp annyit vagyunk kényte. lenek a bukaresti és nagyszebeni hazudozá- sokra megjegyezni: a magyarság a leghatá­rozottabban kikéri magának, hogy a véres- kezű terrorfiuk. az eszme szent nevében gyiilkoló és rabló légiók orgánumai minket is a maguk mértékével mérjenek. Nem tudjuk, hogy a monostori románok legyilko- lására és felperzseléséről szóló badarságot honnan vették. Valószínűleg a cikkíró szeny- nyes fantáziájából, amelynek épp elég bősé- ges alkalma volt arra, hogy az ilyen aljas és gálád rémdráma.anyagot otthon, a saját háztáján szedje össze. Nem a mi eruőicsünk a vedtelen polgárok halomra gyilkolása és kifosztása. De ha Romániának eszébe jutna, hogy zavaros vágyálmait meg is valósítsa, nem tudjuk, hogy a férfias és nyilt küzdelemben ki szaladna ki a világból véres fejjel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents