Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-06 / 102. szám

KbemmOtamusí Halló 1515! Hatok óta tapasztaljuk, hogy ha kolozs­vári lakosnak távbeszélőn kell valamelyes ügyes-bajos dolgát megbeszélnie Marosvá­sárhellyel, a telefonbeszélgetést állandóan fülsértő zörejek, robajok, csengetések és dübörgések zavarják. A beszélgetés lényege elsikkad, időtartama és költsége kétszeres­re, háromszorosra ugrik az ismeretiem ere­detű zörejek miatt Felhívtuk a távbeszélő központ panasz­irodáját (02), szóvátettttk a dolgot. A „rek­lamáció“ a 09-hez, a bejelentőhöz utasított a panasszal. Meghallgattak s közölték, hogy az ügy a 15—15 hatáskörébe tartozik. Halló 15—151 Szíveskedjék ezen az utón tudomásul ven. ni, hogy a Kolozsvár—marosváisárhelyi táv­beszélő vonalon súlyos biba van valahol s amiatt, lehetetlen a beszélgetéseket rendes időben, normális költség mellett lebonyolíta­ni. ügy véljük, ezen a zavaron közérdek sürgősen javítani. Már csak azért Is, mert a vonal hibájából tetemesen megnövekedett, dijat a posta éppúgy felszámítja, mintha a felek jószántukból beszéltek volna egy két egységgel többet. Kérjük ennek az állapotnak mentői sür. gősebb megszüntetését! Magyar us A Marianum táncos-nótás estje Vasárnap délutáni 6 órakor zsúfolásig meg­telt a Mátyás király Diákiak nagyterme, Ko- lotsvár közönségének aeime-java megjelent, hogy megnézze és meghallgassa a Marianum né tás-táncos ifjúságának magyar - székely táncbemutatóját, o „Magyar Május"-t. A Marianum ifjúsága, amely aş elnyomatás keserves éveiben annyi nehéz időt élt át, és olyan hősiesen tanult és dolgozott a magyar lélek megmaradásáért, most a felszabadulás első májusának elején népünk lelkének egyik legszebb kivirágzásávál, a magyar nótával és a magyar tánccal köszöntötte a szabad magyar támaszt. „Te magyar vagy, én meg székely Az egünkön egy nap kél fel., volt a jeligéje a Magyar Május meghívójának is ennek megfelelően magyarszékéig táncok, énekek, népszokások gyönyörködtették a né­zőt. Pompás, zavartalan egymásutánban pe­regtek le a színes, szebbnél-szebb jelenetek a tapssal nem fukarkodó, meghatott és lelkesü­lő közönség előtt, amely meleg ünneplésben részesítette a Marianum leányait és a velük együtt a.kedves este sikerében egyiiU-táncoU is együtt-éneklő ifjakat. A műsor székely körtáncokkal kezdődött. Büszkén állapította meg a közönség, hogy szé­kely népünk táncai semmiben sem maradnak mögötte más népek táncművészeiének, sót lelkűnkhöz, természetünkhöz százszor közelebb állanak azoknál és csak kívánni lehet, hogv ezeket a táncokat ne csak a nép, hanem a magyarság legszélesebb rétegei is táncolják. Az Erdély felszabadulását jelképező magyar szólótánc után dalolni kezdett az ifjúság és egymásután csendülték fel a pompás, vidám és szomorkodó dalok. Hallottuk a székely balladákat és a Marianum egyik kislánya szivhezszólóm szavalta el a „Julia szép ie- ány“-t. Ezután magyar díszruhákba öltözött lányok viráaos seroge vonult be. Sétapalotás és régi csárdás gyönyörködtette a közönséget. Utánuk nagy taps üdvözölte a fiuk és leá­nyok páros bevonulását, és a fiatalság fokozott lelkesedéssel táncolta tovább a székely kör­táncokat. Rövid szünet után a püskösdölü ün­nepség dalai, székely sortáncok és végül « Május fa-tánc kedves népszokása penegtelc le a közönség előtt. Kitelte óta tájban oszlott szét a ,,Magyar Május“ közönsége azzal az örömmel, amelyet joggal érezhet, mindenki, amikor a nemzet reménységét jelentő fiatalságot nemzetünk lelkének szolgálatában látja, A Marianum ün­nepségének rendezői és szereplői minden di­cséretet megérdemelnek ezért az igazi, pom­pás magyar estéért. — Szabadalom-per a rendörbiróság előtt. Lengyel Béla Hosszú utca 6. szám alatt lakó irássokszorositó készítőt Bölömyi Nagy Miklós marosvásárljelyi ugyancsak irás- sokszorosltó készítő, máskülönben rokonság­ban áll vele, feljelentette, hogy az ő szaba­dalmát eltulajdonította és azt hozza forga­lomba igm ölesé áron. Lengyel Béla elmon­dotté a kihallgatáson, hogy mér 26 év óta készíti ás hozza forgalomba saját készitmé- nyti szabadalmát, míg a feljelentő mindösz- szo 30 éves ée már ez a tekintélyes korkii- Ifmbség és kizárja a vád lehetőségét, A bí­róság egyelőre elállótt a bizonyítási eljárás­tól. Kiderült azonban, hogy Lengyel Béla iparengedély nélkül dolgozik s ezért 90 pen­gő pénzbüntetésre ítélte a városházán mű­ködő rendörbiróság. «JSL­Félszázados a vári királyi Ítélőtábla VA..ás lője* dr. ítélőtáblái elnök a hétfőn délelőtt tartott ünnepségen meleg szavakkal méltatta hiva­tali elődjének. Fekete Gábornak nagy egyéniségét Kolozsvár, május 5. Héttőn délelőtt benső­séges ünnepség keretében ünnepelte a kolozs­vári Mr. ítélőtábla fennállásának ötvenedik évfordulóját. Délelőtt 10 órakor összegyiile- keaett a díszteremben az ítélőtábla teljes bá­rói kaira dr. Vékás Lajos Mr. Ítélőtáblái elnök­kel az élén. Megjelenít dr, Gyarmathy Béla kir, főügyész, dr. Miké Imre a kolozsvári tir. törvényszék és dr. Jankovics Béla a kolozs­vári kár. j;í rásbiTÓság elnöke, valamint az ítélőtábla fogalmazói ás segédszemélyzieto tel­jes létszámban, AK ünnepélyes teljes ülés megnyitása után dr. Vékás Lajos táblai elnök őrnél kodéit szó­lásra, méltatta az 50 esztendős jubileum je­lentőségét és ismertette az Ítélőtáblának fél évszázados múltját. Megható szavakban em­lékezett meg Fekete Gáborról, hivatali előd­jéről, aki közel egy negyed századon keresz­tül töltötte be az Ítélőtáblái elnöki méltósá­got,, Többek között a következőket mondotta róla» —- A tanult, erélyes és mégis jóságosán igazságos ma,gyár bírónak igazi mintaképe volt Fekete Gábor. Ahol megjelent, mindenütt, magával hozta a feltétlen tiszteletet parancsé, ló fellépését, a komoly, megfontolt, de a mel­lett fesztelen tanácskozást és az emberileg el­képzelhető abszolút igazság érvényre jutását. Feltfllon tekintély volt felfelé és lefelé egy- a rănit. Kitűnő adminisztrátor és kiváló jo­gász. Mint az Ítélőtábla adminisztratív vezetője megteremtette a legprecízebb ügyvezetést. Az ellenőrzéshez szükséges kimutatásokat. adat­gyűjtéseket oly tökélyre emelte, hogy bár­mely percben és bármely irányban a.ionnal teljes és tiszta képet tudott kapni és nyujta- ni. Az ügyek intézésében késedelmet, hátralé­kot nem tört, de e mellett különös súlyt he­lyezett ak ügyek érdemi elintézésére is. Meg­kívánta és eMenőrizte, hogy minden bírói ha­tározat gondos kidolgozásban és kellő jogászi megöl', olással kerüljön ki. — Elnöksége alatt a kolozsvári kir. ítélő­tábla számtalan elvi jelentőségű határozatot és döntvényt hozott, amelyekkel a tábla vi­tás jogi kérdésekben tiszta helyzetei terem­tett és amelyekkel előmozdította a jogfejlő­dést és a jogszolgáltatás egységét. Gondosan ellenőrizte a Kúria határozatait. Azokat meg­beszélő« tárgyává tétette és az elvi jelentősé­gű határozatokat esetről-esetre feldolgoztatta és körre adta, hogy ezen az nton is fejlessze és bővítse a birák és tanáesjegyzők jogisme­retét. Nagy súlyt helyzeti a bWőtdg erkefitn színvonalának emelésére. Ezért szigora Tölt minden felügyeleti és fegyelmi ügyben. Fi­gyelte a birák magánéletét és anyagi hely­zetét. Non tűrte az eladósodott és igy anya­gilag függő helyzetbe került bírót. Szigorúan ellenőrizte a joggyakornokok Ó6 aljegyzők szolgálati beosztását, előmenetelét, vizsgáját és ahol kellett, szigora atyai utasítással adott lendületet a továbbképzésnek. Szerette, pár­tolta és előre vitte a szorgalmas, jólképzett fiatalokat. Nagy lehetőségeket adott a to­vábbképzésre, de egyben nagy és sok oldalú munkásságot kívánt a fiatalságtól• Kissé zárkózott, de mindig előzékeny és kedves modora, sok oldalú, alapos jogi ismerete és páratlan szorgalma és lelkiismeretessége a láb! a bírói kar előtt is abszolút tekintélyt biz­tosított számára, A bíróságon kívül tekinté­lyes társadalmi, egyesületi és egyházi tisztsé­geket vállalt és töltött be. Két évtizeden át elnöke volt a kolozsvári Nemzeti Kaszinónak, melynek újjászervezése az 5 nevéhez fűződik. Hosszú időn át alelnöke volt az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesületnek és fő­gondnoka az unitárius egyháznak. Életmód­ja, öltözködése ős fellépése magyarosan egy­szerű vált. Egészben véve nagysulyu, nagy­tekintélyű, mindenki által ismert, tisztelt és nagyrábecsült egyéniség volt, alti tündöklőén képviselte azt a méltóságot, amelyre elhiva­tott és annak a testületnek, amelynek élén állott, biztosította minden vonalon a lehető legnagyobb megbecsülést és tiszteletet. Méltó tehát, hogy most, mikor az ítélőtábla félszá­zados évfordulóját ünnepeljük, különösen is megemlékezünk erről a férfiúról, akinek ne­véhez az eltelt 50 évből 23 év története fű­ződik. Fekete Gábor táblai elnök a világháború 3-ik évében, 19X7. junius 18-án halt meg. Ezután az ünnepélyes teljes ülés az elnök indítványára elhatározta, hogy táviratban üdvözli az igazságügyminisztert, dr. Antal látván és dr. Ghyezy Dénes igazságügyi ál­lamtitkárokat, visszaállítja, a kir. ítélőtábla építésének történetét hirdető és a román uralom alatt, lerombolt márvány emléktáblát, kegyeletes emlékként gondoskodik Antal ál­lamtitkár ur által a kir. Ítélőtábla megnyi­tása alkalmával az Ítélőtáblához visszajutta­tott zászlóereklye méltó elhelyezéséről és a korábbi táblai elnök arckép-megfestéséről. A teljes ülés déli 11 órakor ért véget. Lelkes Háncsul« ib an a!aiáu!f meg ai Erdélyi Párt marosTásárhelyi lagozafa „Bnfdogabb ps maţfyarabb Magyarországot** Marosvásárhely, május 5. Az Erdélyi Párt numosvásáa-hedyi tagozata vasárnap délelőtt tartotta meg alakuló gyűlését a Közművelő­dési Ház nagytermében. A Párt központjának képviseletében dr. Mikó Imire országgyűlési képviselő jelent meg. Az elnöki emelvény ön Adorján Gábor református vezető lelkész, dr Biró István országgyűlési képviselő, Anghi Balázs, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet igazgatója és Szigyártó Gábor gimnáziumi igazgató foglaltak helyet, A magyar Hiszekegy elmondása és a Szó- zat el éneklése után Adorján Gábor lelkész üd­vözölte a megjelenteket s közöké, hogy a gyűlés tárgya a tagozati vezetőség megválás?, tása. Februárban altekult meg az előkészítő bizottság. Az előkészítést Biró István dr. ás Szilágyi Olivér dr. országgyűlési képviselők, továbbá Szigyárt6 György vármegyei főjegy­ző V égesd ék.-A gyűlés ezután bizottságot küldött ki a je­lölések megyitéséire s Mikó Imre dr. képviselő mondotta el nagyhatású beszédet. Hangoztat ía, hegy a pártközpont a legnagyobb fontos­ságot tulajdonitja a székely főváros tagozata megszervezésének. Marosvsárlielynek rend­kívül fontos szerepe van az uj magyar, kö­zelebbről az erdélyi életben; mintegy hid és összekötő kapocs a magyar és székely nép- tömegek között. Vissz« pillán tárt vetett a vá­ros történelmére, a® elmúlt 22 év nehéz küz­delmeire s méltatta azt a hősiességet, kitar­tást és akaratot, amellyel Marosvásárhely magyarsága megállotta helyét, majd vázolta a jelen és a jövő feladatait, A mBgyiarság erő­teljes összefogására, iga® szociális érzésre van szükség s mindennek érdekében a régi er­délyi szellem ápolására, annyira, hogy ez az erdélyi sseJVm movere hasson el és télit?? a magyar közéletet. Részletesen beszélt a külön. hozó nagyfontossá,gu kérdésekről, a munka« ság életszínvonalának emeléséről, n. kisiparos­ság támogatásáról, a megfelelő hitelpolitiká­ról, a zsidóság kérdéséről s megállapította, hogy az utóbbi általános európai probléma. Éles szavakkal kéU ki a stróhmann-rendszer ellen, majd a nemzetiségi kérdésről szólt s megállapította, hogy a magyarság a német­nyelvű lakossággal való kapcsolatok elmélyí­tését. kívánja. Rendkívül fontos Erdélyben a románság problémája is, A magyarság nem akarja a románságot megakadályozni anya­nyelvének és kultúrájának fejlesztésében. A kultúra ürügye alatt azonban nem szabad ir­redentizmust űzni, mert- «6 ilyen szándékokat csirájában fojtja el a magyar jövőért való gondoskodás. Az Erdélyi Párt küzd a büro­krácia ellen. Kívánja a felekezeti iskolák fenntartását. — Erdély népe —- mondotta —az elmúlt évek alatt megtanult saját lábán dllani. Az Erdélyi Tárt azt akar ja elérni, lwgy Erdély­től távoltartsa a pdrtoskodást, mivel igazi tevékeny és termékeny munkával akar közre­működni a magyar jövő építésében. Adorján Gábor lelkész köszönetét mondott Mikő dr, nagy lelkesedéssel fogadott beszé­déért. majd a közgyűlés megválasztotta a tisztikart. Elnök gróf Toldalaghi Mihály főispán lett, alelnökök: Nagy Endre, dr. Duha Tibor, dr. Biró István, dr. Bogdán István, Busty a Béla és Várady Albert. Fő­titkár: dr. Szilágyi Olivér, pénztáros: Orbay Sándor, Ügyészek: dr. István Mihály, dr. Balázs Béla, dr. Mikó István, ellenőrök: Elek János, Elekes Lajos, Naphegyi Béla és Tőkés Károly. Megválasztották az elnöki tanácsot és a 110 tagú intézőbizottságot is. 1 9 4 J, M A 0 A résztvevők melegen ünnepelték a megvá lasrtott tisztikart. A választás ntán Toldalaghi főispán fog­lalta al az elnöki széket. Köszönetét fejezte ki a személye iránt megnyilvánnlt bizalom­ért, Programját röviden ebben foglalta ösz- sze: „Boldogabb és magyarabb Magyarorszá­got.“ Hangoztatta, hogy népi és szociális Magyarországra van szükség. A nemzet tel' jea egészének együtt kell dolgoznia és akkor ellent tud állni minden nyomásnak. Minden­kinek áldozatot kell hoznia a magyar jövőért, az áldozatnák azonban meg lesz az eredmé- •mje. Mnrosvásárhelyen, ebben a határszéli városban különösen előrelátóknak és erősek­nek, összetartó aktiak kell lenniök a magya­roknak, Beszédét a jobb magyar jövendőbe, a még idegen uralom alatt lévó' testvérek visszatérésébe vetett hit és reménység han­goztatásával fejezte be. A szegedi egyetemi ifjúság kolozsvári bemutatkozása Kolozsvár, május 5. Kivételes művészi él­ményben lesz része szerdán este Kolozsvár -ein házke elveid közönségének. Ekkor mutat­kozik be a séta töri szín házban a szegedi if­júság színjátszó társasága, amely Shakes­peare: Hamletjét adja elő. A szegedi egye­temi hallgatókat — mert valamennyien fő­iskolások a színtársulat tagjai — nem lehet a műkedvelők általános mértékével elbírálni- Valamennyien intelligens, felkészült embe­rek. akik rajongjanak a színházért és játé­kukat nem a kötelesség, hanem az ösztönös művészi érzés hevíti. A pompásan öeszeţa­ri ült együttest, a nobeldíjas Saent.Györgyi Albert és Sik Sándor dr, professzorok hoz­ták össze, amely máris szép múltra tekint, vissza s nyilvános szerepléseit a közönség és a kritika egyformán művészi fémjelzéssel il’ette. Az együttes rendezője Horváth Sándor bölcsész-hallgató, aki komoly rendez® ta­lentum s szerdai előadását is a nagy rende­zők elgondolásai szerint állitja be, Horváth egyébként egyetemi tanulmányai mellett dramaturg-rendezői pályára is készül e igy leghivatottabb arra, hogy az egyetemi ifjú­ság előadását is ő rendezze. Mint bölcsész­hallgató a legkitűnőbb diákok egyike: Sik Sándor professzor kedvenc tanítványa, A dán királyfit alakitó Szása Károly kész ta­nár, de valószínű, hogy pályáját rövidesen felcseréli a színészettel. Ehhez minden adott­sága mar is van. Intelligens, jó megjelené­sű fiú és emellett kitűnő orgánuma vau. Szakértők nagy tehetséget látnak benne, A társulat többi tagjai: fiuk és leányok, egy­aránt tehetségesek és határtalanul lelkesek. Megérdemlik, hogy bemutatkozásukat, amely alkalommal valószínűleg Saent-Györgyi Al­bert és Sik Sándor professzorok is Kolozs­várra érkeznek, telt ház fogja végignéaá-.. M*ijas lf-ilteni fne»IőJílb a koloxsrárí gyermekeit di|l éri a eSIeni védőoltása Kolozsvár, május 5. Kolozsvár elsőfokú közegészségügyi hatóeága 4924/1941. az. alatt a diftéria elleni védőoltásról az alábbi ren­delkezést adta ki: „A második életévükben levő gyermekek diftéria elleni védőoltását az 1937. évi 348.600. B. M. számú rendelet kötelezővé teszi. A kolozsvári anyakönyvi hivatalnál nyil­vántartott gyermekek szülei az oltásokra névreszóló felhívást is kapnak. Mindazok a szülők, akik az utóbbi Időben költöztek Kolozsvárra és gyermekeik a ko­lozsvári anynkönyvnél nincsenek nyilván­tartva, kötelesek az 1939 január 1. és 1940 január 1. közötti időben született gyermekei, két névreszóló meghívás nélkül az alább meghatározott helyen és időben oltásra ma. gukkal hozni. Az oltások sorrendje a következő: Május 11-én d. e. 8 órakor: Kisír ,..ter-nt cai állami elemi iskola. Körösi Csorna San. dor-utea 49. sz alatti iskola. Papp-utcai áll, elemi iskola, Magyar.utcai alsóvárosi ref I&. kola, Horthy Miklóf-ut 54, sz, alatti áll. elend Iskola, Báskay 1-ea—utca 57. sz. alatti áll. elemi iskola és Monostorl-ut 30. sz. alatti áll. elemi iskola. Május 18.án d. c, 8 órakor: Király-utca 22. sz. alatti ref elemi iskola, Csokonai-utca 3. sz. alatti elemi iskola, Tégfás.utca 71. sz. alatti elemi iskola, Magyar.nteai Szent Pé­teri rom. kát iskola. Nagy Cajos király-utca 18. sz. alatti elemi iskola, Vasvárt Pál-utca 19. sz. alatti elemi iskola és Szent IstvAn-utl ref. elemi iskola. Az oltásról való elmaradást a törvény szi­gorúan bünteti. JÚ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÖ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents