Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-29 / 121. szám

19 41. M A J V S 29

mi nem, JeSiöniMd&t és nem regionális pofétíkát akarunk belevinni a magyar közéletbe, hanem megint csak uniót, teljes egységet és megértést minden vonalon. Szem* meggyőrédésiink, »egy szövevényes problémáinkét magiunk ismerjük legjobban, tehát azok megoldásán is magunk ti mmkáJkod haltunk a legeredményesebben.

— Már abban a® időbein, anrikiar Erdély ás

a Parti úrnők képviselőit behivták, vetődött M az Erdélyi Párt megalakításainak gondolata.

A nemzet 'boldCjgfttáAro, tntihti '*rimket. nem vethetjük oda pártvissáli/ok it hatatmi törekvések prédájának. Erdély eaeMerafeég*' nem- fsak te. n téj<tz»l>lemréég, arait bfcweiaik, folyóink és a törbénelraiink kwtelátottiaik bennünk, de fSképen jw, a montod és tarckésaség, amélyiöek neroc^wk Erdély és a Part-Tcunok, hanem ea egész magyar közélet, hasznát veheti és est az erőt nem engedhetjük semmiféle lérlpoUttkai mesterkedéssel legyöngitem.

tőben hathatós családvédelmi intézkedéseket szorgalmaznak, hogy a esaládalapitásnak anyagi akadályai ne legyenek.

3. Á nemzet jövője szempontjából létkérdésnek tekintjük a gyermekszaporodás fokozását, a mindenkire kiterjedő egészségvédelem intézményes megszervezését, a gyermekek felnevelésének bintositását.

4. Követeljük a sok gyermeke« családok megsegítését és előnybe részesítését, az elhelyezkedés, az adózás és a nevelés terén.

5. Fontosnak tartjuk a nyugdíj és aggkori biztosítás minden foglalkozási ágrai való ki- terjesztését s a nemzet becsületbeli kötelességének tekintjük a hadirokkantak és a munka rokkantainak ,méltó gondozását.

6. Az állam szociális gondoskodását olyan igazságos, méltányos és egyszerű adórendszerrel kell alátámasztani, moly az arányos közteherviselésen, kis emberek védelmén, megfelelő létminimum biztosításán épül fel és különös tekintettel van a sokgyermekes családokra.

7. Az örökösödési adórendszer reformját

sürgetjük. Az örökösödési adóimk még inkább a gyermekek számához kell igazodnia, tehát minél több gyermeke van m örökhagyónak, annál kevesebb örökösödési adót kell az örökösöknek fizetniök, Sokgyermekes és szegény falusi lakosoknál az örökösödési adó eltör- Iendő, a gyermektelen vagy egykén örökhagyók vagyona viszont a mainál súlyosabban megadóztatandó

8. Kívánjuk az igazságszolgáltatás meg. gyorsítását, és olcsóbbá tételét, hogy a kisemberek ne zárassanak el a maguk igazának érvényesítése elől azért, mert a bírósági illeték meghaladja, anyagi erejüket.

V

Nemzeti vagyonnak tekintjük a földet és a tökét. Ennélfogva mindkettő megoszlásaiban és használatában a nemzeti szempontoknak kell érvényesülniük.

Nemzeti értéknek tekintjük a munkát és a szellemet s ezért szabadságot és megbecsülést követelünk számukra.

1* A magyar nép túlnyomó többsége őstermelő és megélhetését a föld hatositja, A magyarellenes román földbirtokreform felülvizsgálata Erdélyben elsőrendű feladat. De egyetemes magyar viszonylatban is a földreform és telepitág segítségével olyan birtokrendszert kell kialakítani, amely a tenme- lés mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett lehetővé teszi a mezőgazda társadalom szociális kérdéseinek gyökeres megoldását.

a) Kívánjuk ‘■©hát az Önálló létalappal

rendelkező kisgazdák számának nagyarányú gyarapítását, s ezért a nagy és kishirtok között fennálló aránytalanságok eltüntetését, a törpebirtokok méltányos kiegészítését, a földnélküliek földhözjuttatása. céljából uj kisbirtokok létesítését (a sokgyermekes családok előnvbenrészositésével), mindezt az egyes vidékek sajátosságának megfelelő olyan birtoktipusok megteremtésével, amelyeknek népességeit ártó ereje és termelőképessége a legnagyobb. ţ

b) De hogy biztosíthassuk a birtokpolitika intézkedések hatékosságát, kívánjuk az örökösödési jog olyan reformját, mely lehetetlenné teszi a kisbirtokok további egészségtelen elaprózódását. Kívánjuk a földhitelpolitika további fejlesztését, hogy a szorgalmas gazda birtokát gyarapithassa.

c) Végül kívánjuk, a gazdasági népnevelés kiszélesítését és elmélyítését, mert népünk földhöz juttatása csak akkor járhat eredménnyel, ha a magyar cazdaréteg tudása, szelleme és technikai felkészültsége képesíti a rá váró nemzeti és gazdasági feladatok vállalására.

2. A munkáskéz alkotó tevékenységét a lóké hideg anyagiassága felett állónak tartjuk. helyeslünk tehát minden olyan intézkedést, mely a tőkét eszközként illeszti be a nemzeti termelés rendjébe. Kívánjuk a tőke és munka viszonyának sürgős, gyökeres és igazságos rendezését, a munkaidő és bér méltányos szabályozását, megfelelő munkaalkalmak teremtését, a munkanélküliség’ megszüntetését. Különös súlyt helyezünk a munkásjóléti és egészségügy7! intézmények létesítésére. A munkásság jogos érdekei felett minden tekintetben ó'rködni kívánunk.

3. Az évszázados erdélyi hagyományokkal rendelkező és az idegen uralom alatt magyarságáért .mindvégig helyt álló tisztes magyar kisipar és kiskereskedelem számára hathatós támogatást igénylünk; részesedést a közszál Utasokból és közterheink enyhité- sét, hogy társadalmunknak ez az értékes rétege a városi magyarságnak továbbra is alapja maradhasson,

4. Biztosítani kívánjuk a felsőbb iskoláikból az életbe kilépő értelmiségi ifjúság elhelyezését, az első fizetési fokozatok lónye!

ges felemelését, hogy a közalkalmazottak minél fiatalabb korban családot alapíthassanak, magúikat tovább ké|iezhcssék és anyagi gondok nélkül élhessenek hivatásuknak. Követeljük az álláshalmozás megszüntetését, A tudományos pályákról idegen uralom alatt, kiszorult erdélyi magyar értelmiség számára a tudományos kutatóé anyagi és szakmai előfeltételeinek megteremtését sürgetjük és polgári megélhetést akarunk biztosítani az irodalom és művészet munkásainak.

VI.

A magyar múlt nagy hagyományaiból és népi műveltségünk értékeiből táplálkozó, a nemzetnevelés céljait szolgáló magyar művelődés politikáért küzdünk, moly a magyar nép széles rétegeinek művelését és szellemi erkölcsi felemelését hivatott swdlgataH. Meggyőződésünk, hogy történelmi hivat asunlket Cilik akkor tudjuk betölteni, ha a népi és történeti magyar műveltség határozza meg a nemWe* tanult rétegének is a gondolkodásmódját is, érzésvilágát és erkölcsi magatartását s ugyanez a népi és történelmi műveltség érvényesül iskoláinkban és pe ieskolamikivüli népnevelésiben.

Egyébként kivárjuk:

1. A legszélesebb körn magyar népnevedé*

gyors és bürokráciamentes megszervezését. Ebben a szolgálatban különleges szerep' biz- fosítandó az egyházaknak és az sírra alkalmas társadalmi szervezeteknek. A sajtó, a színházak, a mozit és a rádiót is célszerűen és fokozni osan a népnevelés szolgálatéba kell ámítani.

2. Mivel a saalkioktatés az utóbbi években tett sikeres kultúrpolitikai lépések ellenére is még mindig aránytalanul kn« mértékben szerepel a magyar közoktatás rendszerében, kívánjuk ujebb mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi elemi, középiskolák és otthonok olyan arányú és gyors felállitósát, amely megfelel annak a ténynek, hogy Magyarország agráir- álkim és annak a követelménynek, hogy legsürgősebben életerős magyar iparos és keres- kedőtársadailom nevelődjék.

3. A magyptr nevelés minden ffofe&n réífcu- •Intosan keresztül kel vinni az állampolgárrá és közösségi lénnyé való neveiéi elvét. Az uj nemzedéket a magyar katonai hagyományoknak megfelelő fegyelmezett, bátor és vitézi szellemben kell növelni. Sdüídségesnok tartjuk az ifjúság szómáim a köbélező munfaaszolgá ■ lat bevezetését.

4. A nevelésügy terén se erdélyi magyar egyházak, hitvallásos iskoláink több évsasáza- doe munia» tekintemek vissza. Az ősi hátvallá- sos iskolák voltok történelmünk folyaméin a magyar művelődés és tudomány fáJdlyvivői, az idegen uralom alatt pedig eéekben talált otthont az állami Wkoláfcből kiűzött, magyar nyelv. Éppen ezért azt- kívánjuk, hogy ekeik az iskolák ne szorittaesanak háttérbe, hanem ellenkezőleg: bőséges állami támogatássá' megerősítve és tovább fejlesztve a* erdélyi magyar közművelődé» politikának ezután is gerincét alkossa.

vn.

Keresztény Magyarországért küzdünk

Ezen nem csak a nem keresztény elemeknek a nemzeti és állami élet bizonyos területeiről való kizárását, hanem a történelmi magyar egyházak uiindenirámyu megerősítését is érti. Kisebbségi sorsban világosan felismertük az egyházak eaköl csépitő, társadul omszervező és nemzeti műveltségei ápoló döntő hivatásai. Az cgyhá zaiknaik ezt a szerepét az egész országban támogatni és biztosítani kívánjuk.

Féltve őrizzük az erdélyi magyar egyh.l ak közötti hagyományos jóviszonyt, és.eMfeegitjiil azok szerves együttműködését minden nemzet és társadalmi munkában.

m

A romAn uralom alatt az erdélyi magyar*,.; testéről önként levált zsidósággal szám ben hc- ,véstünk és sürgetünk minden olyan törrénye.- és kormáinyintézkedést, mely a kérdfe általános európai rendezéséig a zsidóságot a nevelés, közvéleanényalakitáK és jogszolgáltatás terük térő! teljesen lázárja, a gazdasági életben pedig sürgős módot nyújt amit, hogy be Ivüké,1 magyar szakemberek foglalhassák el. Mive. e termelő tőkét nemzeti vagyonnak tekintjük, a tőke és a termelés ír fen jutám nem maradhat zsidó kézben. De ugyancsak felemeljük szavunkat a ,,Strohmann“ rendszerrel szemben, amit merényletnek tartunk a keresztény és nemzeti gondolat éjién.

IX.

A magyarság dunavölgvi hivatá-tudata arra kötelez, hogy a hazánk, földjén évszázadom múlttal rendelkező nemzetiségekkel a szentist váni gondolat szellemében éljünk együtt,

1. Az erdélyi németség sok évszázados munkájával bebizonyította e föld iránti hűségéi. Királyi privilégiumok helyett ma nemzetközi

„Töretlen egységben sorakozik fel Erdély magyar sága a közös haza Vezére mögött11

Az elnök nagy tetezéeeel fogadott beszéde után a nagygyűlés hódoló táviratot intézett a Koranányitó Úrhoz. A távirat ««üvege a kö- veitkeaS:

„Abból a történelmű tererwbőfl, ahol 1848- ban kimondták Erdély Unióját Magyar- országgal, az Erdélyi Eárt alaleuló nagygyűlésére Erdély minden részéből egybe- gyűlt kiküldöttek mély hódolattal üdvóz- Uk Főméltóságodat.

Amikor huszonkét esztendei idegen uralom után Erdély magyarsága újból szabadon fejezheti ki poUtikm akaratát, legelső gondolatunk: a közös haza Vezére, or- szággyarapitó Kormányzónk felé száll s szivünk hálát ad a Mindenhatónak, hogy üy férfiút adott a nemzetnek, aki mögött töretlen egységben sorakozik fel most már Erdély magyarsága is, hogy befejezhesse országgyarapitó nagy miivét".

A nagygyűlés ezután üdvözl őt.ávi ra+ot küldött Bárdossy László miniszterelnökhöz s ast erdélyi magyarság bizalmáról és támogatósáról biztosította a kormányfőt,.

„Minden erdélyi magyarnak az Erdélyi Pártban van a helye!"

Napirend előtt Csipák Lajos róm. kát. kanonok kért szót. Történelmi visszapillantást vetett az erdélyi magyarság -két évtizedet; kisebbségi életér©. Hangoztatta, hogy a magyarság az elnyomatás éveiben megacé- fosodott testben és lélekben és most a ki. qebbflégi állat tapasztalatai alapján felajámL ,ja szolgálatait, munkáját, becsületes magyar jóakaratát a magyar jövő kialakítására. Az erdélyi magyarság akikor volt a legnagyobb, azok voltak legnagyszerűbb napjai,

Az Erdély* Párt programja

Mikó Imire dr. országgyűlési képviselő ezután az Erdélyi Párt programját a következőkben ismertette s

t

Az ezeréves Magyarország testéről leszakított és két évtized idegen uralmának tiizpró- báját kiállott erdélyi magyarság megtanulva, mit jelent a magyar hazán kivül élni, a kisebbségi sors raegpróbáItatásaiban mogawé- lozódott erkölcsi erejét és elszánt akaratát az erős és független Magyarország 'felépítésének szolgálatába kívánja állitami, hogy a® méltóképpen tölthesse be a földrajzi adottságait- és történelmi múltja folytán őt, megillető hivatását a Duna völgyében.

A most dúló háborúban a magyar honvédség ereje egymás után hódította vissza Szent István birodalmának elszakított darabjait. Semmi áldozattól sem riadunk tehát vissza, hogy a. minket felszabadító honvédségünk Magyarország örök jogainak érvényesítésére irányuló történelmi feladatainak eleget tehessen.

IL

A Kárpátok koszoruzta ezeréves magyar földet magyar élettérnek tekintjük és legelső kötelességünknek azt tartjuk, hogy ezen a földön minden magyar számára otthont, munkát, kenyeret, és magyar műveltséget biz- tositsunk.

1. Testvéri ragaszkodással gondolunk a. kisebbségi sorsban velünk együtt szenvedett délerdélyi magyarokra és nem nyugszunk addig, amig sorsuk véglegesen megoldást nem nyer.

2. Az otthonukból kiűzött és hozzánk menekült véreinkkel a magyar kenyeret testvériesen meg kell osztani.

3. A Kárpátokon túli magyarokat sürgősen haza kell telepíteni.

4. A visszacsatolt magyarság szalmára uj honfoglalást követelünk s a két évtized alatt • anyagi és erkölcsi javaiból kisemmizett ma- I gyeaságot az őt megillető jogaiba akarjuk I visszahelyezni.

5. Magyarországon bőiül minden építő ma- , gyár erőt össze teli fogni, meg kell szorvezmi ée olyan nemzeti munka szolgálatába kell j állítani, amelynek eredményeképpen megszü- !

amikor legtöbbet szenvedett. A szenvedéseken keresztül olyan értékek halmozódtak fel

lelkében, amilyen.ro egyébként rendes körülmények között nem "lett volna képes. Ezeket az értékeket ajánlja fel a magyar nemzet épitő munkájához s ezeket a kormányzat nem nélkülözheti.

Meleg szavakkal emlékezett meg azután azokról a férfiakról, akik a magyarságot az elnyomatás idején példásan vezették és igy az megtarthatta magyarságát, nyelvét, szokásait, hagyományait. Kegyelettel szólt az egyházak elhunyt vezetőiről, akik a legnagyobb vihar közepeit ia őrt állottak a vártán ée védték a magyarságot: gróf Majláth Gusztáv Károly római katolikus, Ferencz József unitárius és Nagy Károly református püspökökről, akiknek aţiostoli lelke, gerincessége, bátor kiállása sokszor enyhítettek az elnyomatás kinjain.

Csipák Lajos kanonok végül hangoztatta, hegy minden erdélyi magyarnak az Erdélyi Pártban van a helye. Nem engedhetjük meg a mai időkben a politikai kalandozások fényűzését, de a magyarság nem is akar politikai fondorlatok eszközévé válni.

— Erről a helyről kérjük az idegen politikai cégérek hordozóit, — fejezte be beszédét «— hanyagoljanak el berniünket. Az erdélyi magyarság komoly épitőmunkában akar résztvenni és tartózkodni akar a kalandoktól

Páll György dr. országos főtitkár ezután beszámolt a párt Szervezési munkálatainak befejezéséről. Közölte, hogy a párt tagosa- tai az összes megyékben és városokban megalakultak és tevékeny munkát, végeznek.

Ember Gézái dr. elnök megállapította, hogy a nagygyűlésen 365 kiküldött jelent meg.

lotik n minden magyar életet és értéket mai gábafoglnló védelmező és megtartó megújult magyar állaim.

m.

Minden magyar ember annyit ér, amennyit erkölcsi magatartása, nemzetéért végzett munkája és a magyar közösségért hozott áldozata jelent.

Mivel nemzőt! erkölcs, mimika és áldozat nélkül nincs megújult magyar élet, követeljük:

1. Korszerű szociális szellemet az állaimve- zetés minden ágában. Közigazgatási rendszerünk reformját, az öncélú bürokratizmus felszámolását2. A hivatásbeli felelősség elvének az állami és nemzeti élet minden pontján való teljes érvényesítését.

3. Az egészséges kiválasztás elvének alkalmazását a közhivatalok és tisztségek elnyerésénél és az ezt megbénító protekciós érvényesülés maradéktalan megszüntetését.

4. A közéleti tisztaság érdekében mindenre kiterjedő legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényt.

5. Akarjuk a társadalmi és hivatali élet formáinak — egyszerűsítését, visszatérését az egyszerűbb, ősi magyar életformákhoz. Kisebbségi sorsban megtanultuk cimek és

rangok nélkül egymásban tisztelni az embert és a magyart. Ezért felemeljük szavunkéit a cimkórság beteges kinövései ellen.

IV.

Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyarország csak akkor lehet erős és független, ha tiszta és keresztény erkölcsi alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott és egységes nemzeti társadalmán épül fel.

1. A kiegyensúlyozott nemzeti társadalom megvalósulásának alapfeltétele a népi- és munkásosztály intézményes megerősítése és védelme, az élet-lehetőségeitől visszaszorított iparos és kereskedő társadalom fejlesztése és a népi elemekből utánpótlást nyerő értelmiségi rétegnek a nemzet-társadalom szolgálatába állítása.

2. A nagy magyar család minden egyes tagjának el kelj nyernie a® etmberi élet erkölcsi és anyagi feltételeit. Ennek követkéz%£Ruhák

szakszerű

Fénvteienitését

válalja

az

»I

UNIÓ" rnunkdesi-u. 32 Kolozsvár 3§-%-