Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-03 / 100. szám

M A magyar munka és szorgalom nagyszerű bizonysága a nemzetközi vásár „Mce sokat kell doboznunk Er­dély ipar! jövöiéért“ — mondotta Varga iparügyi miniszter BUDAPEST, május 2. (MTI.) Varga Jó­zsef a kereskedelem é* közlekedés ügyi mi­nisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter csütörtökön este rádióbeszédet mondott a Budapesti Nemzetközi Vásárról, A magyar munka évről.évre újjászülető, egyre nagyobbodó és egyre tökéletesebb ki­állítása — mondotta — megnyitásra vár. Ez a vásárnyitás ma többet jelent, mint bármikor eddig. Válságos napokban, még a (égi riadók idején határoztuk el, hogy a vá. sért a kitűzött időben minden eddigit felül­múló arányokban megtartjuk. így döntöt­tünk, mert a tárgyi és lélektani roegokolá- sok egyaránt ezt tanácsolták. Még. ha utalok a vásár előkészítése során 1 tett örvendetes tapasztalatokra a régi kiállí­tás fokozott érdeklődésére, az ország területi gyarapodásával arányban jelentkezett uj ki. állftékra, a® időszerű termelési kérdések megoldásainak gazdasági és nevelési szem­pontból sürgős bemutatására, külföldi pia. oainknak a magyar áruk iránt nem csökke­nő érdeklődésére. Utalnom kell arra is, hogy a jobb és nyugalmasabb jövőért folyó küzde­lem gazdasági frontján nem akartunk le­mondani a magyar teremtő munkának bizo­nyosan fellendülést és buzdítást jelentő moz. gatmas és bátorító felvonultatásáról Ebben az esztendőben még néhány más különleges rendezési és gazdaságpolitikai szempontot is érvényesíteni akart a Buda­pesti Nemzetközi Vásár vezetősége. A kiálli. tási terület központjában épült a „Száz éves magyar ipar“ csoportja, amely méltóan ün­nepli gyáriparunk hőskorának száz éves for­dulóját. Száz éves korszak végén lévén az idei vásár másik történelmi jelentősége, hogy bemutatja a visszatért keleti és erdélyi ré­szek ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi intézményeit. Az ország gyarapodásához mél­tó művészi kereteik között bemutatjuk a visz. szaéért Erdély kincseit a sajátos erdélyi há- znparral és népművészettel együtt. De meg keR mondanom, ezek az erdélyi csoportok bármByien érdekesek, még nem az igazi er. déiyi ipart képviselik, inkább csak jelzik, hir­detik a megépítendő gyárkéményeket, az ot­tani erdészeti és ásványi kincseknek az eddi­ginél jóval nagyobb kihasználására létesíten­dő vállalatokat. Nagyvárad, Szatmár, Ko. lozsvár, Marosvásárhely és a többi város Ipari jövőjéért még sokat kell dolgoznunk. Az Idei vásár harmadik legnagyobb cso­portja a ,,ma“ iparát a gyáripar, technika és munka impozáns kiállítását mutatja be. Nyilván a Budapesti Nemzetközi Vásár e növekvő jelentőségének elismerését kell lát. mink abban is, hogy most a nemzetközi fe­szültség és az óriási akadályok tetőfokán megnyúló vásárunkon több külföldi áltam hi­vatalosan és igen értékes kiállítási anyaggal képviselteti magát. Eljött a szövetséges Né­met^ és Olaszország és a kiállító nemzetek között van Svájc, Szlovákia és a Szovjetunió is, amellyel a tavaly kötött kereskedelmi szerződés jelentős árucserét tett lehetővé. El. fősorban és mindenekelőtt azonban a magyar erő, a magyar technika és a magyar szak­munka méltó megnyilatkozása a pénteken megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásár. A há. borús Európában is a békés alkotó munka hirdetője. Nagy szeretettel és különös melegséggel üdvözlöm a felszabadult Délvidék vásárlátő- gatólt, akik 22 esztendő után elsőiben jelen­hetnek meg hazájuk fővárosában rendezett vásáron. Meggyőződésem, hogy a látottak alapján azzal a tudattal térhetnek vissza majd otthonaikba, hogy országunk megna­gyobbodott területén az. eddiginél biztonságo­sabb és boldogabb életet nyújthat polgárai, nak. ipanállaiatok. gyárak figyelmébe! I Az Ipariörvényben előírt' I az Iparfelügyelőség álla1 I összeál'iio* I üzemi munkarend és ennek függeléke kiadásunkban megjelen I és könyvkereskedésünk ■ ben (Kolozsvár. Mátyás ■ király-tér 8. sz.) kapható I Minerva Irodalmi és Nyomdai Miintezel B.-I. Nyolc ügyosztály végzi ezután a város közigazgatási feladatait Hogyan «Jakul az uj beosztás után az egyes Agyosztályok ügyköre Kolozsvár, ra&jns 2. Keledy Tibor ár. pol­gármester a városi ügyvitel megkönnyítése és az egyes ügyosztályok munkájának meggyor­sításé érdekében az ügyosztályokat átcsopor­tosította. Az eddigi itat ügyosztály helyett máti'l kezdve nyolc ügyosztály látja el a köz- igazgatási feladatokat. Az uj rend alapján az eddigi központosított munkamenet helyett a deoentna&áeió ©Ive érvényesül, amely a pol­gárság szempontjából igen előnyös. Az uj beosztás szériát az egyes ügyosztályok ügyköre a következőképen alakul: Polgármesteri Általános igazgatási ügy­osztály: Törvényhatósági ügyek (országgyű­lési és törvényhatósági választások előkészíté­se, közgyűlési, kisgyiflfen, közigazgatási bi­zottsági, albizottság!, igsaoló választmányi ügyek és a számoinkérő-szök). Szervezés. Szol­gálati szabályzatok és utasítások. Személyzeti ügyek (alkalmazás, áthelyezés, fegyelmi stb.) Anyakönyvi ügyek. Törnötök, dijtmontes te­metkezések engedélyezése. Segédhivatal (ikta­tó, kezelő, leíró, kiadó, kézbesítő, irattár). Bizalmas iktató. Állami nyugdíjasok nyugdí­jával kapcsolatos teendők. Az I. V. kér. ki- rendeltség által elkészített ügy darabok felül­vizsgálata & kiadmányozása. Polgármesteri II. Pénzügyi osztály. Költ­ségvetés, zárszámadás. Hitel ügyek és kölcsö­nök. Hitel fen tartások, pótköltségvetés, bitéi- átruházások. Városi és a város kezelésében lévő alapok pénzügyi ellenőrzése. Pénzelhe­lyezések. Beruházási tervek. Elszámolások az államkincstárral. Készfizetői és dologi kezes­ségek. Letétek, óvadékok, bánatpénzek, bizto­sítékok. Gyám pénztári ügyek. Behajthatatlan követelések törlése. Adószámviteli rendtartás, pénztám szolgálati utasítások, számadási és előleg felmentések. Pénztári feleslegek és hiá­nyok elszámolása. Adóigazgatás: az együttes kezelésbe vont állami és községi adók, vala­mint a városi adók, jutalékok és dijak, adó- bizonylatok. kataszteri nyilvántartás. Bérbe­adott, vagy közterületen elfoglalt árusítóhe­lyek bérösszegének, illetve használati dijának megállapítás \ és beszedése. Polgármesteri III. Háztartási ügyosztály: Városgazdasági ügyek általában. A város tulajdonában lévő üres, művelés alatt álló, vagy bérbe adott ingatlanok kezelése és hasz­nosítása. Közérdekű mező- és erdőgazdasági ügyek. A város ingatlan és ingó vagyonának kezelése és leltározása. A közigazgatási ható­ságok és hivatalok részére helyiségek kijelö­lése és az ezzel kapcsolatos esetleges bérleti ügyek. A város egyenruházott alkalmazottai ruházatának és felszerelésének beszerzése és kiosztása. A városi ingatlan és ingó vagyon biztosítása (tűz, betörés, szavatosság, jég, robbanás stb.), valamint az ezekre vonatkozó kárbecslések és kárfelvételek. Az Összes köz- szálütáaok ée anyagbeszerzések. Árusító he­lyek hasznosítása (bérbeadása), kivéve a bérösszeg megállapítását és beszedését. Az összes üzemek irányítása, felügyelete, vala­mint az e;.*el kapcsolatos tennivalók, (ki­véve a közlekedési vállalatot és a vágóhi­dakat). Ideértve az üzemek általános vonat­kozási neveit, (úgymint üzemi szabályzatot, illetmény és munkabér-szabályozás, pénz­ügyi ellenőrzés stb.). Távbeszélő ügyek íelő­fizetés, állomások felállításának engedélye­zése, dijkedvezméuvek stb.) Közterületfog- ia’ási ügyek, kivéve a közterületeken elfog­lalt árusítóhelyek használati dijának megálla­pítását. és beszedését. Polgármesteri IV, Elsőfokú közigazgatási ügyosztály: Az elsőfokú közigazgatási feladat körébe utalt, ügyek. A II. és III. kér. ki­rendeltségek állal elkészített iigydarabok fe­lülvizsgálata és kiadmányozása. Szórakozó­helyek. Sportügyek. A kér. kirendeltségek feletti felügyeleti jog gyakorlása. Polaőrmesleri V. Közjogi, katonai és má­sodfokír közigazgatási ügyosztály: Állampol­gárság. Felekezeti ügyek. Az 1939. IV. te. végrehajtásával kapcsolatos teendők. Sajtó­ügyek. Katonaügyek. Országmozgósítási ügyek. Légoltalmi ügyek. Tűzoltóság. Illető­ség. Egyesületi ügyek. Hadirokkantügyek. Népmozgalmi nyilvántartás. Levente ügyek A másodfokú közigazgatási ügyek. A másod­fokú büntetőbírósági (kihágást) ügjek. Polgármesteri 17. Közellátási ügyosztály: Közéi enne zés. árehonőrzési ügyek Készlet- gazdálkodás. Vágóhidak. Polgármesteri TIT. Közművelődési íigyosz- fálv-Státísztika. Levéltár. Színház. Mu­zeum. Könyvtár. Szobrok. Közoktatási ügyek. Törz.-'könyvvezetés. Gyermekotthonok. Kis­dedóvok. Zenekonzervatóriiimok. Zene és műr észét, Diszkutak. Emléktáblák. Tudo­mány. Irodalom. Kiállítások rendezése. Ide­genforgalom. Közlekedés. Népzene, képző és iparművészet, valamint ezek szolgálatában Áálló intézmények támogatása. Mozgóképszín­házak, Közlekedési vállalatok. A IV. kér. .kirendeltség által elkészített ügyek felülvizs­gálata és kiadmányozása. Polgármesteri VIII. Népjóléti ügyosztály: A munkaképes ínségesek és a munkaképtelen szegények segélyezésével kapcsolatos ösezies teendők. Mérnöki hivatal: Városrendezés, üt- és csatornaépítés, valamint fenntartása. Köz­ős msgánépitkezések. Vízjogi ügyek. Kerté­szet. AZ ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁriOS BIZTOSÍTÓ TÄRSflSfTi erdélsrészi ^igazgatósága ezúton is tudatja éidekelt t. felelve', hogy az Első Erdélyi Általános Biztosító Részvénytársaságtól átvett sorsolással kapcsolatos élet­biztosításoknak 1941 április 30-án közjegyző jelenlétében megtartott nyil- vános sorshúzásán a következő betücsoportos kötvények sorsoltalak kí: Q.M.R. T.G.F. KJ.W. T.H.O. A.U.Q. Mikroszkóp a falusi román asszony átalvetőjében Jellemző mozzanat a bécsi döntést követő napok történetéből Kolozsvár, május 2. A bécsi-döntés után, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Kolozsvár újból visszatér a magyar- Szent Korona vé­delme alá, a város állami intézményeinek ro. mán személyzete menteni igyekezett, ami még menthető volt. Elég volt számukra a döntés által biztosított két hét, hogy a tör. vényes jogutód magyair állam tulajdonát ké­pező és elmozdítható tárgyakat „átmentsék“ a közeli határon, még azzal sem törődve, hogy azok a szállítás következtében basznál, hatatlanná vallanak. így hurcolták ei az egyetemi klinikák milliókat érő műszereit, ío és számtalan más állami intézmény és gyár- üzem berendezését Volt azonban a „mentők“ között nem egy olyan, aki az elmozdított tár­gyakat sajátmagának igyekezett megszerez­ni. Ezek közé tartozott Mihail Mihály dr kli­nikai intézieti orvos is. aki elvitte az intézet egyik értéke* mikroszkópját és több értékes on-ősi műszerét azzal a számlákkal, hogy ké­sőbb átviszi Romániáim, Mihail Mihály dr. lába alatt azonban égni kezdett a magyar föld és menekülni igyeke­zett Kolozsvárról, Megelőzőleg az ellopott mikroszkópot és orvosi műszereket „letétbe helyezte“ Petean János klinikai alkalmazott, nál azzal, hogy majd később átjön azokért román területről. A hűséges szolga egy ideig lakásán őrizte az egykori gazdája által rá­bízott tárgyakat, aztán pedig jobbnak látta az egyik közeli faluba kiszállítani édesanyja házába. Januárban Mihail Mihály dr, üzenetet kül­dött Romániából egykori alkalmazottjának Koloizsvárra s figyelmeztette hogy nemsoká­ra Kolozsvárra érkezik. A nála letétbe helye­zett műszerek tehát legyenek készenlétben, mert át akarja vinni azokat. Petean János erre megüzente édesanyjának hogy juttassa be valamilyen módon Kolozsvárra azt a „kis csomagot“, amit szeptember végén kiküldött hozzá. Az öreg Pcteánné történetesen éppen gyöngélkedett s így egyik falubelijét, Miron Mtklósnét kérte meg, hogy a féltve őrzött csomagot eljuttassa fiához Kolozsvárra. Mi­ron Miklóené, akinek éppé - volt r vá­róéban, magával hozta az értékes orvosi mü­19 4 1. M A J V g 3 szereket, A szamosfajw! vám..'' -Vba.n az Időben minden városbajövöt. szigorúan megvizsgáltak a vámhatóságok s így Miron Miklóené sem kerülhette el a vizsgálatot. A hatóság embe­rei átvizsgálták áfu|votőjét s nagy meglepe­tésükre abban orvosi műszereket találtat. Miron Miklósnétól elkobozták a mikroszkó­pot és a többi műszereket is s őt magát fel. kísérték az ügyészségre. Az ügyészségi vizs­gálat során aztán fény derült Mihail Mihály dr. eljárására s mivei őt már nem lehetett felelősségre vonni, előállították Petean Já­nos egykori klinikai alkalmazottat., Petean, miután belátta, hogy a tagadással mitsem segít a dolgon, mident bevallott, A volt klinikai alkalmazott ügyét pénteken tár. gyanta a kolozsvári büntető törvényszéken dr Tusa egyesbiró. Bünrészesség dinén emel­tek vádat ellene s ugyanakkor bűnpártolás címén vádat emeltok Petean édesanyja ell«> Is, aki az eltulajdonított műszereket lakásán rejtegette. A tárgyalás során azonban nem bizonyosodott be, hogy Petean édesanyja tu­dott arró], hogy mit és milyen módon szer­zett dolgokat őriz lakásán s igy öt felmeri. tette a bíróság, mig Petean Jánost lopás vét­sége és bümrészesség miatt 1 hónapi fogház­zal büntette a birőság, de az ítélet végrehaj. tását egyelőre 3 évre felfüggesztették. Dr. Túry Sándor Kornél professzor előadása az ítélőtáblán Az utolsó két évtized jogfejlődésének is­mertetésére hivatott előadás-sorozat negyedik előadását Tory Sándor Kornél egyetemi nyíl. vános rendes tanár, a Tudományos Akadé­mia tagja tartotta meg az ítélőtábla dísztér, mében egybegyült nagyszámú jogászközönség előtt. Előadásában a hitel jogi fejlődés ered­ményeit mutatta be. Bevezetésként utalt azokra a nehézségekre, amelyekkel a feladat megoldása jár. Az egyik nehézség az uj joganyag nagy terje­delme. Ez azonban természetes, minthogy az elmúlt két évtized jogi és társadalmi életé­ben a gazdasági problémák állottak előtér­ben, a modern kereskedelmi jog pedig a gaz­dasági étet rendjét szabályozza, A másik ne. hézség az, hogy a kereskedelmi jogunk főfor­rása, az 1875-ből származó viszonyok között és más gazdasági ^lapszemléiét hatása alatt jött létre. Ez azt vonja maga után, hogy an. nak hatálybanlevő rendelkezéseit ma sokszor egészen másként kell értelmezni, mint meg alkotásuk Idején. További nehézség az, hogy a kereskedelmi törvény jelentősége nem szo­rítkozik a benne szabályozott jogviszonyokra, hanem kiterjed általában az egész kötelmi jogra, amelynek nem kodifikált vezérgondo­latait birói gyakorlatunk jórészt a Kt. alap. ján dolgozta Ki. Ezután újabb jogfejlődésünk ama eredmé­nyeit sorakoztatta fel, amelyeket a birói gya­korlat termelt ki, részint a szoros értelemben vett kereskedelmi jog körében, részint azon tulmenoleg az általános kötelmi jog területén. Mint a gyakorlat által kiképzett uj fogalma. kát tárgyalta a felvilágosítási, a kárenyhítési kötelezettséget, az érdekbeli, a gazdasági le­hetetlenülést, a valorizációt és a szerződé« tartalmának birói módosítását, A tételes törvényhozás újabb termékei kö­zül tüzetesen méltatta azokat, amelyek a ke. reakedeimi törvényt átható gazdasági alap­eszméket, az iparszabadság, a versenysza­badság és a szerződési szabadság elvét törik át. Tüzetesen elemezte e körben az ujaibb keletű munkaügyi jogszabályokat, a tisz­tességtelen versenyről szóló és az u. n. karteltörvényt, rámutatva mindenütt az ala­pul szolgáló jogpolitikai szempontokra. Végül kiemelte előadó, hogy az újabb tör­vényalkotások sok és sokszor megérdemelt kritikában részesültek. Am ezen csak az cső. dálkozhatik, aki nem veszi figyelembe, hogy a gazdasági élet örök mozgása mellett a foly. ton felmerülő újabb szükségleteket teljesen kielégítő jogszabályukat alkotni szinte leho- tétlenség. A magyar törvényhozást és bírói gyakorlatot a gazdasági élet jogos érdekeit féltve őrző szeretet vezette az elmúlt két év­tizedben. amit előadó, akinek mint az iga*, ságügy minisztérium törvényelőkészítő osztjk lyának, e jogszabályok egy része előkészíti, seben tevékeny része volt, a sok kritikával szemben is nyugodt lélekkel és meggyőződé*, sei állíthat. — TAVASZI TÁNCESTÉLY. A kolos*- vóri Kolping Legényegylet május 4-én — va­sárnap délután 5 árai kezdettel — az egye, sülét Brossai tvtea 3. szám alatti helyiségé­ben TAVASZI TÁNCESTÉLYT rendes, amelyre szeretettel hívja meg Kolozsvár ipa­ros és kereskedő ifjúságát a vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents