Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-25 / 118. szám
1U4 1. M A J IJ S 25 így élt az erdélyi piktor! Kolozsvár, május 24. Most pedig próbái ju.uk megfesteni egy képet a múltból. A táj, »melyet áhrázol, nagyomis közel álló miboz- rank. Időben és térbein, egyaránt. Idő: 1921—30-ig. Tér: Mátyás-király-tér, a mostani Schusztor Emil sportáruház helye, akkoriban. Grate Hermann kép- és termény áruháza. Kilenc nagy, tágas terem. Csupa kiállított kép a padlózattól a mennyezetiig. A legjobb küiföidi festők alkotásai. Vaáóságps műremeké. És mind, de mind étertől Vásárlók: egytől-egyik romáruk, „ujgazdáék“ ezen aiz örök magyar főidőn, ősi magyar városban... De ne vágjunk a dolgok eié. Hallgassak meg a fiatal erdélyi festőművészt, akii most itt öl a kávébázban s tágondolkozva mesél egykori nyomofrgáeairól és koplalásairól: — Ha jól emlékszem, talán 1026-ban volt... Beállított albérleti szobámba, amely egyúttal műtermem is volt, Grate Hermann, az ismert kolozsvári műkereskedő. Látásból már ismertem, de azt még remélni se mertem, hogy va Iah» még „saá»»tásba jöhetek“ nálla. Fiatal voltam s ián értőm i gényeit, így tehát egészen meglepett, araikor azt mondta: — Fiatalember! Mától fogva végé a nyomornak! Kereshet, amennyit akar. Én erről biztosítom. Mától fogva, maga festeni fog, még pedig rendelésre. Érti?... — Természetesen, hogy nem értettem, de ő már folytatta is tovább: Csupán egyre kérem s ez pedig a szigorú titoktartás! Ön képeket fog festeni. Másolni fog. Az anyagot ide száHittatom lakására s a vissza szállításról is én gondoskodom. Megegyeztünk?... Az anyagiakat bízza vsak ráun. Ne menjen sehova, mert egy óra múlva itt lesznek a képek... Grátz Hermann ezzel eltávozott s csakugyan egy óra sem telt bele — folytatja a fiatal festő — és a lakásomon voltaik a képek: magyar fcstőmüv&BÖk alkotásai. Első napon Gergely Imre, Vastagh György és Kézdi-Kovács László festményeit kaptam kézhez. XJtasitäßom az volt, hogy eredeti nagy- Ságban, eredeti színekkel és a lehető legtökéletesebb eljárással másoljam le a képeket. Miniden anyagot elhoztak a képekkel együtt s csak ki kellett kevernem a színeket, hogy pontosan egyezzenek az eredetivel. Éjjel-nappal dolgoztaim, mert a munka sietős volt. Néhány nap múlva elkészültem a másoltatokkal. Ezekben a napokban már közel voltam az éhenha- láshoz. A képeket egy „művészi megbízott“ vette át. Mit mondjak, valósággal el volt ragadtatva az eredménytől. És hogy ne felejtsem, a kép márkáját megadó aláírást nem nekem kellett a másolatra festenem. Ezt már máé végezte s nem is nálaím, hanem Grátzék üzleti raktárában... A három kép lemásolásáért — olajfestmények voltak — kaptam 1500 lejt. Darabonként 500 lejt. A következő neipon uj kói>ek jöttek. Yigh Bertalan festményei. Egyről három példányt kellett másolnom. Tökéletes sikerrel! Néhány nap múlva olvasom az egyik napilapban, hogy Grátz Hermám csődbcjutoH s néhány nap múlva már árverést is tartanok a hires műgyűjtő üzletében. Nem tudtam ni, hogy mi okozhatta a esődbe jutást. A Grátz üzlet kirakata esak úgy roskadozott *e „elárverezendő“ világmárkáé festményektől... Vigh Bertalan, Vastagh György, Kézdi- Kovács László és más hires magyar festőművészek képei kerültek dobra. Az árverezők egytöl-egyig románok voltak. Nem sajnálták s pénzt, verték az árakat. De az árverezők között volt Grátzsnak is a megbízottjai, akik addig licitáltak, amig a románok már „elfogadható“ árat biztosítottak. És hordták egymásután a művészi, „eredeti“ olajfestményeket..; Csak engem rázott a hideg az izgalomtól, mert én mér tudtam, hogy mi történt itt s mi van az árverés hátterében. Az ón silány másolat-mázolványaimat adták el az „aukción“ s más fiatal kolozsvári festőkét, akiket akkoriban az éh-halál kisértett... A fiatal festőművész hörpkitett néhány kortyot a feketéből, aztán folytatta: — A Grátz-üzlet képanyagát máról-holnapra széthordta az árverező román közönség. Magyarnak szerencsére neon tellett ilyen fényűzésre. És harmadnapra újból kinyílt a bolt. Termászeteeeu kisebb méretekben s az üzlethelyiségben sem Grátz Hermann árult. Az első árverés után három hétre újból megjeleni Grátz ur lakásomon. Titokzatos volt, atár oltó látogatásakor. — Nines semmi baj — mondta — Újból dolgozni fogsz. Már itt is vannak a képek. Délután megkezded a másolást. Itt van előlegbe* 500 tej-. És délután újból „munkába“ állottam. Lel- kiismereltel küzködve mondtam neki, hogy ne hozzon többet, mert nem■ vállalom. Mindenek előtt tudni akartam, hogyan szerzi be a magyarországi festők csakugyan eredeti festményeit, mire ő elmondotta, hogy Budapesten vásárolta a képeiket árverezésen és tárlatokon. Amikor aura figyelmeztettem, hogy a képekkel való üzérkedés és az én munkám is valóságos szélhámosság, azt felelte: — Ugyan, ugyan,maga attól fél, hogy itt- még valaha Magyarország lesz s magát leleplezik*... Ne fél jeti. Laß ja, én se félek. Fessen csak, másoljon tovább, ha nem altar éhen pusztulni. A magyarországi festők pedig megkapták a kép árát. Akkor, amikor megvásároltam tőlük. Nyugodt lelkiismerettel dolgozzék. És fők érit titoktartással! Mégse volna kellemes, ha megtudnák a román „ujgazdáék". Meg aztán mit szólana a dologhoz I. Ferdinand román király szelleme és Mária királyné?... Csak azért mondom, mert ők is vásároltak „eredeti festményt“ üzletemben. 192-1 j táján! Nem is egy darabot. Na, látja, ilyen előkelő vevőköröm van nekem... Az árverések szinte évemként ismétlődtek a Mátyás-király téri Grátz-üzletben. Mi pedig éveken keresztül másoltuk a Végh Bertalan, Udvary, Vastagh György, Gergely Imre, Szontágh, Kézdi-Kovács László, Geiger, Komáromi-Kot z Endre és Endrémé világmárkaju müveit. Számomra a legutolsó árverés volt legemlékezetesebb. Már Olyan magos áralton licitálták a képeket, hogy szánt© bámulatos volt, amikor még ennél is magasabb árra verte a tömegben egy-egy „vevő“. Éppen egy Nagy Oszkár képről volt szó, araikor már senki sem volt hajlandó többet adni érte. Láttam, hogy Grátz int félszemmel az „árverezőnek“, mire az eltűnt a tömegből... A hátsó ajtón távozott aiz üzletből s összegöngyölitve megával vitte a ráma nélküli Nagy Oszkár képet. is. A kerettel pedig, amelyben az én Nagy Oszkár másolatom volt, az előző árverező távozott be! dog Egálommal, hogy mégis csak rá maradt a híres festmény... Az eredeti pedig újból Grátz birtokába jutott. Ami pedig a román „ujgazdáékat“ illeti, hát ők elmeintek innen s talán még sokáig nem is fogják megtudni, hogy lakásuk falán féltve őrzött „eredeti olajfestmények“ az én egykori, kis nyomor-tanyámon nagy nyomor között s még nagyobb lelkikimeretfurdalásak között születtek. A fiatal festőművész, akinek neve irta már majdnem országosain becsült „márka“, egyet mélyet, nagyon mélyet sóhajtva fejezi be emlékezését azokról a kutyának való, keserve» napokról... \ — Eddig volna — mondja, -— tovább ne vallathass. Amit tudtam, mindent elmondtam a sötét ügyről. Újból lefestettem néked, hogy lásd, igy éltünk mii... bíró János A német konyvkiállitás bármely könyvét, folyóiratát beszerezheti, vagy megrendelheti szentgericei Jakab Jenő könyvesboltjában Kolozsvár Náfyási Lirály*téi> 7 sz. Teíef.: 27 — 45. Nagyszabású fi’rdőborszerílsifési u&unkatervet terjesztett az Erdély* részi Gazdasági Tanács Varga miniszter elé Kolozsvár, május 24. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium a közelmúltban leiratot intézett az Erdély részi Gazdasági Tanácshoz s felszólította, hogy terjesszem be javaslatot a hazatért részek vendégforgalmának kiépítésére megvalósíthatónak talált célkitűzéseiről. A nagyjelentőségű s a miniszterhez beterjesztett javaslat egyes pontjait az alábbiakban ismertetjük: A Gazdasági Tanács véleménye szerint av erdélyi fürdőhelyek korszerűsítésére szolgáló tőkével elsősorban a már meglévő vendégfor- galmi berendezéseket keU korszerűsíteni, mert ilyképpen azokat máris jövedelmezővé lehet tenni. Ezen az elvi alapon szükséges intézkedéseket bárom csoportra lehet osztani. Az első csoportba tartozó feladatok megvalósítása az állam, a második csoport feladatainak megvalósítása a helyi hatóságok, végül a harmadik csoport feladatainak megvalósitása a ma gángazdaság hatáskörébe tartozik. Állami feladat lenne a vasúti, a társasgépkocsi és a légi közlekedés megfelelő kifejtesz tése, a fürdőhelyek és üdülőtelepek vendfg- forgalmi követelményeinek szempontjából. A Tanács a vasútépítési kotmányprogtem végrehajtásával kapcsolatosan nagy teherbírású pálya építését javasolja. Szükségesnek tartja a Dés—Beszterce közötti vasútvonal kifejlesztését is. Ugyancsak javasolja a T-amács, hogy a nyári hónapok elején és közepén a balatoni fiirdövonatok mintájára külön vonatok induljanak Budapestről Besztercére. A Nagyvárad- Kolozsvár útszakasz átépítésének bevégzése után szükséges a Dés—Szászrégen—Gyergyó- szenpmiklós—Scpsiszentgyörgy, továbbá a Szászrégen — Szovála — Székelyuv őrhely — Sepsiszentgyórgy közötti utak mielőbbi átépítése hogy az erdélyi fürdők bekapcsolódhassanak a géplcocsis vendégforgalomba. Az au- tós-uliasf orgiámat a Gyergyószentmi-klósGyilkostó közötti, valamint a Maros-hévíz— Borszéki bekötő utak kiépítése tenné teljessé. Kívánatos lenne, hogy a társaógéphocsi vállalatok a MÁV támogatásával kedvezményeket nyújtsanak. A légi közlekedés nyári kiépítése érdekeben a vendég forgalmi szempontból jelentős helyeken aránylag kevés költséggel uj repülőtereket lehetne l&0siteni. A teendők második csoportjába az áttenni támogatás segítségével a helyi hatóságokra * Vadáizkiirt rzsmm záSkda Budapest váró feladatok közé mindenekelőtt o fürdők vízvezetékkel, csatornázással és villanyvilágítással való ellátása tartozik. A Tanács a szó- vátai vízellátás javítása érdekében biológiai derítő-berendezés létesítését, továbbá Tusnádon és Borszéken a vízvezeték és a csatornázás bevezetését tartja elsőrendű feladatnak. Javasolja a Tanács, hogy a kormány évről- évre 200—200 ezer pengőt állítson l>r az á: lanti költségvetésbe az erdélyi fiiuTökelyck Icözmüveinelc kiépítésére-, az. érdekeit helyek által vállalt hozzájárulás nagyságának . sorrendjében. A Tanács szükségesnek látja, hogy közületi intézményeink legfeljebb szociális célú üdülők építésével vegyenek részt az erdélyi fürdők korszerűsítési munkajáb-atn, a vendégipar érdekében azonban mellőzzék a szállodaszerü üdülöházak építését. A Tanács helyesebbnek vélné, ha ezek a közületek a már meglévő erdélyi., szállodákkal és penziókkal lépnének szerződéses viszonyba s az egyébként rendelkezésükre álló tőkéiket átalakítási hitel címen bocsátanák a szerződéses vendégipari érdekeltsége vagy éppen a villatfrlajdonos rendelkezésére. Ilymódon a hitelnyújtás feltéte. leit társíthatnák a> beutalandó személyek olcsó ellátási dijával. Az állami támogatásra számítható magán- gazdaság ügykörébe mindenekelőtt a szállodák és pénziólc részére szükséges üzemfejlesztési hitelek biztosítása tartozik. Az erdélyi fürdőkben via több, mint kétszeres szómv szoba áll rendelkezésre, mint amennyi az első világháború kitörésének évében volt. Szükséges azonban a vendégszobák minősítési korszerűsítése, A pesti Magyar Kereskedelmi Bank az Erdélyi Fürdők Szövetségével kötött megállapodásában ilyen célokra- előnyös hitelt nyuj-t, aránylag hosszú lejárattal. Szükséges azonban, hogy hasonló mértékben korszerűsítsék a fürdőkre irányuló vendégforgalom közbeeső városainak stállodnberen-dezéseit is. így pádéul Dés, Beszterce, Gyergyószehtmik- lós, Csü zereda, Sepsiszentgyörgy és Székely- udvarhely városokban legalább egy-egy szálloda részére biztositsanak kamatmentes állami hitelt a kívánatos korszerűsítések céljaira. Amennyiben a magántőke ilyen támogatás mellett sem vállalná a szükséges beruházásokat a helyi hatóságokra vár a feladlalt, hogy közüzemszerü kis szállodákat állítsanak az idegenforgalom szolgálatába-. Az Erdólyrésza Gazdasági Tanács nagyvonalú fürdőkorszerüsitési munfcatervét Varga József dr. kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter beható tanulmányozás alá vette. Korláfozfatni akarja az üzlet- és müheiyhelyiségek felmondását a budapesti Kereskedelmi és iparkamara Kolozsvár, május 24. A kereskedelmet es ipart általánosan érintő ügyben indított mozgalmat a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Felterjesztéssel fordult az ipar- ügyi és kereskedelemügyi kormányhoz s kéri a felmondást korlátozó rendeletnek az üzlet, és műhelybérletekre való kiterjesztését. Az előterjesztés indokolásául a kamara felhozza egyrészt, hogy a bérek amugyis rögzítve vannak, mţsrészt, hogy az országban s .különösen a fővárosban igen kevés a kibérelhető üzlethelyiség, üres mühelyhelyi- ség pedig egyáltalán nincs s igy az üzlet, vagy müheiyhelyiségek felmondása következtében az iparosok és kereskedők igen súlyos helyzetbe kerüli!ónok, anélkül, hogy a háztulajdonosok anyagi helyzetén a bórle- m'ényváltozás lendítene. Amennyiben az iparosok és kereskedők részére az uj helyiség szerzésével járó nehézségek áthidalhatók lennének, akkor még mindig jelentősek lehelnek a helyiségek átalakításával s a költözködésekkel járó kiadások, amelyekhez még hozzájárul az üzleti életben a helyhez- kötöttséggel kapcsolatos vevőkör elvesztése. Ez a mai viszonyok között nagy megpróbáltatást róna az iparosokra és kereskedőkre, a felmondások korlátozása azonban mooto- sdttbetné ezalól őket. — Bei. leánjgimnázMunl tatálfeozó. A ko loasvári Ref. Leánygimnáziumnak 1935/1936, tanévben IV. osztályt végzett növendékei ju. oiiue 29-én iskolatársi találkozóra jönnek ősz. sze. A jelentkezéseket a reondlezőbizottság Dobó Zsuzsa Kolozsvár, Görögtemplojn utca 30 címre kért.
