Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-25 / 118. szám

1U4 1. M A J IJ S 25 így élt az erdélyi piktor! Kolozsvár, május 24. Most pedig próbái ju.uk megfesteni egy képet a múltból. A táj, »melyet áhrázol, nagyomis közel álló miboz- rank. Időben és térbein, egyaránt. Idő: 1921—30-ig. Tér: Mátyás-király-tér, a mos­tani Schusztor Emil sportáruház helye, akko­riban. Grate Hermann kép- és termény áru­háza. Kilenc nagy, tágas terem. Csupa kiállí­tott kép a padlózattól a mennyezetiig. A leg­jobb küiföidi festők alkotásai. Vaáóságps mű­remeké. És mind, de mind étertől Vásárlók: egytől-egyik romáruk, „ujgazdáék“ ezen aiz örök magyar főidőn, ősi magyar városban... De ne vágjunk a dolgok eié. Hallgassak meg a fiatal erdélyi festőművészt, akii most itt öl a kávébázban s tágondolkozva me­sél egykori nyomofrgáeairól és koplalásairól: — Ha jól emlékszem, talán 1026-ban volt... Beállított albérleti szobámba, amely egyúttal műtermem is volt, Grate Hermann, az ismert kolozsvári műkereskedő. Látásból már ismer­tem, de azt még remélni se mertem, hogy va Iah» még „saá»»tásba jöhetek“ nálla. Fiatal voltam s ián értőm i gényeit, így tehát egészen meglepett, araikor azt mondta: — Fiatalember! Mától fogva végé a nyo­mornak! Kereshet, amennyit akar. Én erről biztosítom. Mától fogva, maga festeni fog, még pedig rendelésre. Érti?... — Természe­tesen, hogy nem értettem, de ő már folytatta is tovább: Csupán egyre kérem s ez pedig a szigorú titoktartás! Ön képeket fog festeni. Másolni fog. Az anyagot ide száHittatom la­kására s a vissza szállításról is én gondosko­dom. Megegyeztünk?... Az anyagiakat bízza vsak ráun. Ne menjen sehova, mert egy óra múlva itt lesznek a képek... Grátz Hermann ezzel eltávozott s csak­ugyan egy óra sem telt bele — folytatja a fiatal festő — és a lakásomon voltaik a ké­pek: magyar fcstőmüv&BÖk alkotásai. Első napon Gergely Imre, Vastagh György és Kézdi-Kovács László festményeit kaptam kézhez. XJtasitäßom az volt, hogy eredeti nagy- Ságban, eredeti színekkel és a lehető legtöké­letesebb eljárással másoljam le a képeket. Miniden anyagot elhoztak a képekkel együtt s csak ki kellett kevernem a színeket, hogy pon­tosan egyezzenek az eredetivel. Éjjel-nappal dolgoztaim, mert a munka sietős volt. Néhány nap múlva elkészültem a másoltatokkal. Ezek­ben a napokban már közel voltam az éhenha- láshoz. A képeket egy „művészi megbízott“ vette át. Mit mondjak, valósággal el volt ra­gadtatva az eredménytől. És hogy ne felejt­sem, a kép márkáját megadó aláírást nem nekem kellett a másolatra festenem. Ezt már máé végezte s nem is nálaím, hanem Grátzék üzleti raktárában... A három kép lemásolásá­ért — olajfestmények voltak — kaptam 1500 lejt. Darabonként 500 lejt. A következő neipon uj kói>ek jöttek. Yigh Bertalan festményei. Egyről három példányt kellett másolnom. Tökéletes sikerrel! Néhány nap múlva olvasom az egyik napi­lapban, hogy Grátz Hermám csődbcjutoH s néhány nap múlva már árverést is tartanok a hires műgyűjtő üzletében. Nem tudtam ni, hogy mi okozhatta a esődbe jutást. A Grátz üzlet kirakata esak úgy roskadozott *e „elárverezendő“ világmárkáé festmények­től... Vigh Bertalan, Vastagh György, Kézdi- Kovács László és más hires magyar festőmű­vészek képei kerültek dobra. Az árverezők egytöl-egyig románok voltak. Nem sajnálták s pénzt, verték az árakat. De az árverezők között volt Grátzsnak is a megbízottjai, akik addig licitáltak, amig a románok már „elfo­gadható“ árat biztosítottak. És hordták egy­másután a művészi, „eredeti“ olajfestménye­ket..; Csak engem rázott a hideg az izgalom­tól, mert én mér tudtam, hogy mi történt itt s mi van az árverés hátterében. Az ón silány másolat-mázolványaimat adták el az „auk­ción“ s más fiatal kolozsvári festőkét, akiket akkoriban az éh-halál kisértett... A fiatal festőművész hörpkitett néhány kortyot a feketéből, aztán folytatta: — A Grátz-üzlet képanyagát máról-hol­napra széthordta az árverező román közönség. Magyarnak szerencsére neon tellett ilyen fény­űzésre. És harmadnapra újból kinyílt a bolt. Termászeteeeu kisebb méretekben s az üzlet­helyiségben sem Grátz Hermann árult. Az első árverés után három hétre újból megje­leni Grátz ur lakásomon. Titokzatos volt, atár oltó látogatásakor. — Nines semmi baj — mondta — Újból dolgozni fogsz. Már itt is vannak a képek. Délután megkezded a másolást. Itt van elő­legbe* 500 tej-. És délután újból „munkába“ állottam. Lel- kiismereltel küzködve mondtam neki, hogy ne hozzon többet, mert nem■ vállalom. Mindenek előtt tudni akartam, hogyan szerzi be a ma­gyarországi festők csakugyan eredeti festmé­nyeit, mire ő elmondotta, hogy Budapesten vásárolta a képeiket árverezésen és tárlatokon. Amikor aura figyelmeztettem, hogy a képek­kel való üzérkedés és az én munkám is való­ságos szélhámosság, azt felelte: — Ugyan, ugyan,maga attól fél, hogy itt- még valaha Magyarország lesz s magát lelep­lezik*... Ne fél jeti. Laß ja, én se félek. Fessen csak, másoljon tovább, ha nem altar éhen pusztulni. A magyarországi festők pedig megkapták a kép árát. Akkor, amikor meg­vásároltam tőlük. Nyugodt lelkiismerettel dol­gozzék. És fők érit titoktartással! Mégse volna kellemes, ha megtudnák a román „ujgazdáék". Meg aztán mit szólana a dologhoz I. Ferdi­nand román király szelleme és Mária király­né?... Csak azért mondom, mert ők is vásá­roltak „eredeti festményt“ üzletemben. 192-1 j táján! Nem is egy darabot. Na, látja, ilyen előkelő vevőköröm van nekem... Az árverések szinte évemként ismétlődtek a Mátyás-király téri Grátz-üzletben. Mi pedig éveken keresztül másoltuk a Végh Bertalan, Udvary, Vastagh György, Gergely Imre, Szontágh, Kézdi-Kovács László, Geiger, Ko­máromi-Kot z Endre és Endrémé világmár­kaju müveit. Számomra a legutolsó árverés volt legem­lékezetesebb. Már Olyan magos áralton licitál­ták a képeket, hogy szánt© bámulatos volt, amikor még ennél is magasabb árra verte a tömegben egy-egy „vevő“. Éppen egy Nagy Oszkár képről volt szó, araikor már senki sem volt hajlandó többet adni érte. Láttam, hogy Grátz int félszemmel az „árverezőnek“, mire az eltűnt a tömegből... A hátsó ajtón távozott aiz üzletből s összegöngyölitve megával vitte a ráma nélküli Nagy Oszkár képet. is. A ke­rettel pedig, amelyben az én Nagy Oszkár másolatom volt, az előző árverező távozott be! dog Egálommal, hogy mégis csak rá ma­radt a híres festmény... Az eredeti pedig új­ból Grátz birtokába jutott. Ami pedig a ro­mán „ujgazdáékat“ illeti, hát ők elmeintek innen s talán még sokáig nem is fogják meg­tudni, hogy lakásuk falán féltve őrzött „ere­deti olajfestmények“ az én egykori, kis nyo­mor-tanyámon nagy nyomor között s még na­gyobb lelkikimeretfurdalásak között születtek. A fiatal festőművész, akinek neve irta már majdnem országosain becsült „márka“, egyet mélyet, nagyon mélyet sóhajtva fejezi be em­lékezését azokról a kutyának való, keserve» napokról... \ — Eddig volna — mondja, -— tovább ne val­lathass. Amit tudtam, mindent elmondtam a sötét ügyről. Újból lefestettem néked, hogy lásd, igy éltünk mii... bíró János A német konyvkiállitás bármely könyvét, folyóiratát beszerezheti, vagy megrendelheti szentgericei Jakab Jenő könyvesboltjában Kolozsvár Náfyási Lirály*téi> 7 sz. Teíef.: 27 — 45. Nagyszabású fi’rdőborszerílsifési u&unkatervet terjesztett az Erdély* részi Gazdasági Tanács Varga miniszter elé Kolozsvár, május 24. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium a közelmúltban leiratot intézett az Erdély részi Gazdasági Ta­nácshoz s felszólította, hogy terjesszem be ja­vaslatot a hazatért részek vendégforgalmának kiépítésére megvalósíthatónak talált célkitű­zéseiről. A nagyjelentőségű s a miniszterhez beterjesztett javaslat egyes pontjait az alábbi­akban ismertetjük: A Gazdasági Tanács véleménye szerint av erdélyi fürdőhelyek korszerűsítésére szolgáló tőkével elsősorban a már meglévő vendégfor- galmi berendezéseket keU korszerűsíteni, mert ilyképpen azokat máris jövedelmezővé lehet tenni. Ezen az elvi alapon szükséges intézke­déseket bárom csoportra lehet osztani. Az első csoportba tartozó feladatok megvalósítása az állam, a második csoport feladatainak meg­valósítása a helyi hatóságok, végül a harma­dik csoport feladatainak megvalósitása a ma gángazdaság hatáskörébe tartozik. Állami feladat lenne a vasúti, a társasgép­kocsi és a légi közlekedés megfelelő kifejtesz tése, a fürdőhelyek és üdülőtelepek vendfg- forgalmi követelményeinek szempontjából. A Tanács a vasútépítési kotmányprogtem vég­rehajtásával kapcsolatosan nagy teherbírású pálya építését javasolja. Szükségesnek tartja a Dés—Beszterce közötti vasútvonal kifejlesz­tését is. Ugyancsak javasolja a T-amács, hogy a nyári hónapok elején és közepén a balatoni fiirdövonatok mintájára külön vonatok indul­janak Budapestről Besztercére. A Nagyvárad- Kolozsvár útszakasz átépítésének bevégzése után szükséges a Dés—Szászrégen—Gyergyó- szenpmiklós—Scpsiszentgyörgy, továbbá a Szászrégen — Szovála — Székelyuv őrhely — Sepsiszentgyórgy közötti utak mielőbbi átépí­tése hogy az erdélyi fürdők bekapcsolódhas­sanak a géplcocsis vendégforgalomba. Az au- tós-uliasf orgiámat a Gyergyószentmi-klós­Gyilkostó közötti, valamint a Maros-hévíz— Borszéki bekötő utak kiépítése tenné teljessé. Kívánatos lenne, hogy a társaógéphocsi válla­latok a MÁV támogatásával kedvezményeket nyújtsanak. A légi közlekedés nyári kiépítése érdekeben a vendég forgalmi szempontból jelentős helye­ken aránylag kevés költséggel uj repülőtere­ket lehetne l&0siteni. A teendők második csoportjába az áttenni támogatás segítségével a helyi hatóságokra * Vadáizkiirt rzsmm záSkda Budapest váró feladatok közé mindenekelőtt o fürdők vízvezetékkel, csatornázással és villanyvilágí­tással való ellátása tartozik. A Tanács a szó- vátai vízellátás javítása érdekében biológiai derítő-berendezés létesítését, továbbá Tusná­don és Borszéken a vízvezeték és a csator­názás bevezetését tartja elsőrendű feladatnak. Javasolja a Tanács, hogy a kormány évről- évre 200—200 ezer pengőt állítson l>r az á: lanti költségvetésbe az erdélyi fiiuTökelyck Icözmüveinelc kiépítésére-, az. érdekeit helyek által vállalt hozzájárulás nagyságának . sor­rendjében. A Tanács szükségesnek látja, hogy közületi intézményeink legfeljebb szociális célú üdü­lők építésével vegyenek részt az erdélyi für­dők korszerűsítési munkajáb-atn, a vendégipar érdekében azonban mellőzzék a szállodaszerü üdülöházak építését. A Tanács helyesebbnek vélné, ha ezek a közületek a már meglévő er­délyi., szállodákkal és penziókkal lépnének szerződéses viszonyba s az egyébként rendel­kezésükre álló tőkéiket átalakítási hitel címen bocsátanák a szerződéses vendégipari érde­keltsége vagy éppen a villatfrlajdonos ren­delkezésére. Ilymódon a hitelnyújtás feltéte. leit társíthatnák a> beutalandó személyek olcsó ellátási dijával. Az állami támogatásra számítható magán- gazdaság ügykörébe mindenekelőtt a szállo­dák és pénziólc részére szükséges üzemfejlesz­tési hitelek biztosítása tartozik. Az erdélyi fürdőkben via több, mint kétszeres szómv szoba áll rendelkezésre, mint amennyi az első világháború kitörésének évében volt. Szüksé­ges azonban a vendégszobák minősítési kor­szerűsítése, A pesti Magyar Kereskedelmi Bank az Erdélyi Fürdők Szövetségével kötött megállapodásában ilyen célokra- előnyös hitelt nyuj-t, aránylag hosszú lejárattal. Szükséges azonban, hogy hasonló mértékben korszerű­sítsék a fürdőkre irányuló vendégforgalom közbeeső városainak stállodnberen-dezéseit is. így pádéul Dés, Beszterce, Gyergyószehtmik- lós, Csü zereda, Sepsiszentgyörgy és Székely- udvarhely városokban legalább egy-egy szál­loda részére biztositsanak kamatmentes állami hitelt a kívánatos korszerűsítések céljaira. Amennyiben a magántőke ilyen támogatás mellett sem vállalná a szükséges beruházáso­kat a helyi hatóságokra vár a feladlalt, hogy közüzemszerü kis szállodákat állítsanak az idegenforgalom szolgálatába-. Az Erdólyrésza Gazdasági Tanács nagyvo­nalú fürdőkorszerüsitési munfcatervét Varga József dr. kereskedelmi és közlekedésügyi mi­niszter beható tanulmányozás alá vette. Korláfozfatni akarja az üzlet- és müheiyhelyiségek felmondását a budapesti Kereskedelmi és ipar­kamara Kolozsvár, május 24. A kereskedelmet es ipart általánosan érintő ügyben indított mozgalmat a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Felterjesztéssel fordult az ipar- ügyi és kereskedelemügyi kormányhoz s kéri a felmondást korlátozó rendeletnek az üzlet, és műhelybérletekre való kiterjesz­tését. Az előterjesztés indokolásául a kamara felhozza egyrészt, hogy a bérek amugyis rögzítve vannak, mţsrészt, hogy az ország­ban s .különösen a fővárosban igen kevés a kibérelhető üzlethelyiség, üres mühelyhelyi- ség pedig egyáltalán nincs s igy az üzlet, vagy müheiyhelyiségek felmondása követ­keztében az iparosok és kereskedők igen sú­lyos helyzetbe kerüli!ónok, anélkül, hogy a háztulajdonosok anyagi helyzetén a bórle- m'ényváltozás lendítene. Amennyiben az ipa­rosok és kereskedők részére az uj helyiség szerzésével járó nehézségek áthidalhatók lennének, akkor még mindig jelentősek le­helnek a helyiségek átalakításával s a köl­tözködésekkel járó kiadások, amelyekhez még hozzájárul az üzleti életben a helyhez- kötöttséggel kapcsolatos vevőkör elvesztése. Ez a mai viszonyok között nagy megpróbál­tatást róna az iparosokra és kereskedőkre, a felmondások korlátozása azonban mooto- sdttbetné ezalól őket. — Bei. leánjgimnázMunl tatálfeozó. A ko loasvári Ref. Leánygimnáziumnak 1935/1936, tanévben IV. osztályt végzett növendékei ju. oiiue 29-én iskolatársi találkozóra jönnek ősz. sze. A jelentkezéseket a reondlezőbizottság Dobó Zsuzsa Kolozsvár, Görögtemplojn utca 30 címre kért.

Next

/
Thumbnails
Contents