Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-20 / 114. szám

^kwIKjaro Megnyílt KolozsYâron az első német könyv- és folyólratklállitás Ven der Damerau birodalmi konzul, fnezédy-Joksman Ödön főispán és vitéz dr. Berde Károly professzor méltatta a kiállítás jelentőségét Kolozsvár, május 19. Nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében nyitották meg vasár­nap délelőtt az egyetemi könyvtár második emeleti nagytermében az első Német Könyv­es Folyóirat Kiállítást, beszédes bizonyítéka­képpen annak, hogy a hatalmas német nép a háború ellenére is hatalmas munkát végez kulturális előhaladás terén is. A kiállítás megnyitására megjelent Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, vitéz Szentgyörgyvári Stirling László altábornagy, Goal Elemér al_ ispán, vitéz Horváth Ferenc vezérkari főnök, Kelcdy Tibor dr. polgármester, Holló&y- Kuthy Lajos dr. rendőrfőkapitányhelyettes, az egyetem tanári kara és a német kolónia tagjai. A danzigi Kindscher-trió játéka után von der Damerau német birodalmi konzul nyitot­ta meg a kiállitást. Mindenekelőtt hangoz­tatta, hogy a német birodalom vezető férfiúi a hatalom átvétele után a szociális kérdések megoldása mellett a kulturális kérdésekre is nagy súlyt helyeztek. A német katonák, akik példátlan hadjáratokban alapozzák meg a birodalom ezeréves jövőjét, éppen úgy, mint az otthoniak, alkalmat találnak arra, hogy a történelem és a kultúra nagy alakjainak hó­doljanak. Mig az elmúlt évszázadokban a szellemi tudományok ápolása csak egy kis réteg kiváltsága volt, a nemzeti szocialista vezetés halhatatlan szolgálata az, hogy alig egy évtized alatt az egész német nép része_ sülhet a kultúra áldásaiban. Nyomatékosan rámutatott arra, hogy bár a mai német em­ber ugyanolyan húsból és vérből van, mint az 1914-es s bár semmit sem különbözik at­tól a készültségben és az ellenálló erőben, mégis különbség van közöttük, mert szelemi felkészültségük elmélyült. A konzul ezután a német irodalom fontos feladatait vázolta és kijelentette, hogy a most megnyíló könyv- és foh/óiratkiá.'litás technikai okokból csak szemelvényeket mu. tathat be. Elismeréssel emlékezett meg a kolozsvári egyetemről, az egyetemi könyv­tárról és vezetőiről, akiknek közbejöttével most a közönség is bepillanthat azokba a magyar müvekbe, amelyek a német kultúrá­val és irodalommal valamilyen vonatkozás­ban állanak. Köszönetét fejezte ki azoknak a személyiségeknek is, akik a kiállitás védnök­ségét vállalták, s általában azoknak, akik a kiállítás megrendezéséhez közreműködésükkel hozzájárultak. — Ha most — fejelte be beszédét von der Damerau konzul — a háború közepette ba­ráti nemzeteink ebben a többféle szempont_ bál annyira szép városban, kulturális téren kezet nyújtanak egymásnak, ebben örvende­tes jelét látom annak, hogy népeink útja, amely hosszú idő óta, a világháborúban és az úgynevezett békeszerződéseken keresztül Ma­gyarországnak a háromhatahni egyezményhez való csatlakozásáig, olyan szorosan egymás mellett vezetett, akár politikai, akár gazdasá­gi, akár kulturális téren, a jövőben ’s egy­más mellett fog vezetni. A német konzul emelkedett szellemű meg­nyitója után Kolozs.vármegye és a város ne­vében Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán mondott németnyelvű beszédet. — Különös megtiszteltetés számomra ~ mondottal — hogy, mint Kolozsvár város és Kolozs vármegye főispánja itt. Erdély fővá­rosában üdvözölhetem a Német Tudományos Intézetet, illetve annak könyvkiáilitását. A német tudományos és szépirodalom előttünk nem ismeretlen. Hiszen a világháborúig azon keresztül ismertük meg a dicső német nem­zet gondolkodását, lel'külefcét, annak folyto­nos fejlődését. Ma pedig, mikor nemcsak a könyvekből, hanem az élet adottságaiból bá­mulattal adózunk egy népnek, mely ezer szenvedésen, megaláztatáson keresztül a világ leghatalmasabb tényezőjévé lett, a lel­keken keresztül látjuk, mit tesz az a példás nemzeti öntudat, mely egyedül éltető eleme egy nagy nemzetnek. — Az a testvéri szövetkezés- amelynek magját az 1914—1918. évi nagy háború ve­tette el Németország és Magyarország kö­zött, adja nekem azt a jogot, hogy Önöket a testvéri szeretet melegével üdvözölhessem és köszön etemet fejezzem ki azért, hogy tu­dományos műveltségűknek e kézzel fogható eredményét e könyvkiállit-ást itt megrendez­ték. Hiszen a könyv az, melyen keresztül milliók szivében kél magasabb erkölcsi irány­zat és sae-mlélődós uj szárnyalásra. Vágj' kél a szivekben, kutatni az igazság után és biztos vezető ösvényre találni a modem szel­lemi élet útvesztőiben. Végeredményében mi a célja a könyvnek, legyen az tudományos, vagy szépirodalmi? Az, hogy a világot er­kölcsi magaslatra segitse! Gerhard Haupt­mann. mondta azt, hogy a lelkek olyanok, mint a harangok. Ezek csak akkor szólnak ai harmóniák szívhez szóló hangján, ha sza­badon lengenek. Szabadon lengeni pedig csak a magasban tudnak. Abba a magasba kell tehát emelni, helyesebben felemelni a lelkeket. Amikor a Német Tudományos In­tézet e kiállításokat Hazánkban megrendezi, tulajdonképen eléggé fel nem becsülhető szolgálatot tesz nekünk is. Én ezt újólag megköszönöm és engedjék meg, — fejezte be szavait a főispán — hogy e kiállításon keresztül a város és vár­megye magyarságának szeretetteljes üdvöz­letét tolmácsoljam az egész német nemzet és annak Vezére felé, kérve az Istent, hogy Öt és nemzetét áldja meg minden áldásával. A távollévő Rektor Magnificus nevében az­után vitéz Berde Károly dr. orvoskari dékán mondott beszédet. Hangoztatta-, hogy a faj, temperamentum és életszemlélet különbözőségé sok helyen más színeket kevernek a magyar s mást a német szellem sugarai közé, abban azonban mindig egy síkon találkoznak, hogy első értékül tekintik azt, amit emberien né­nimnek, emberi ideálnak tartunk. Haladó ko­runkban, a rohamé technika a gondolwtközlés. nefc számos igen tetszetős formáját teremtette incg. rádió, gramofon, mozivászon, stb. alak­jában és tagadhatótlan, hogy ez mind hala­dás, sőt bizonyé« vonatkozásban tökdlefeeeb- bet tud nyújtani, mint a könyv. De egyik sem pótolja a könyvet. Sajátunkká válik, kí­sérőnk, örök tanácsadónk, tanítónk. sz,órakoz. tatónk marad, szolgánk és vezetőnk egy sze­mélyben, aki akkor és ott áll mellénk apró betűsorainak milliós hadseregeivel, ahol és amikor kívánjuk. A kiállitás rendezősége nevében Walter Schuring dr. a Német Tudományos Intézet kuHurszakosztályának vezetője köszönte meg a szives vendéglátást és kijelentette, hogy a kiállított könyvek egy része, valamint, a né­met birodalom könyvajándéka, melyeb a ko. lozsyári egyetemnek szánt, csakhamar megér­keznek, bár az angolok lmltursrzeretötökben ki­mondottan kulturvárosokat alkarják Németor­szági an elpusztítani. így pusztult el nemrég a kolozsvári intézeteknek szánt küldemény is. A Kindscher-trió művészi száma után a megjelent előkelőségek Grimm Horst, a sze­gedi egyetem német lektorálnak kalauzolása mellett megtekintették az Ízlésesem, valóban né­met alapossággal megrendezett, kiállitást és sokáig gyönyörködtek a kiállított könyvek, képek és folyóiratok pompás gyűjteményében. A német—magyar kulturális kapcsolbíolöat szolgáló kiállitás május 27-ig marad nyitva. Géléi József dir. és Végfc József széli foglalója az Unitárius Irodelmi Társasáyb«n Kolozssvár, május 19. Az Unitárius Irodal­mi Társaság vasárnap délelőtt tagavató mű­soros ünnepséget tartott az unitárius kollé­gium dísztermében. Az ünnepséget, a távol lévő Ferc-nczy Géze dr. elnök helyett Gál Ke­lemen dr. nyitotta meg. Üdvözölte az uj tago­kat Géléi József dr. egyetemi tanárt és Végh József szerkesztőt és felkérte őket székfogla­lójuk megtartására. Géléi József dr. „Az op­19 41. M A J V S 20 timizmus valláserkölcsi jelentősége" eimii gazdag, tanulságos tartalmú müvét olvasta fel. — A mi fajtánk, hála a gondviselésnek, — mondta a többi között — Mohi, Mohács, Világos, Trianon és a 22 éves idegen uralmak sem tudták föMretcperni és pesszimistává tenni. A történelmi-tudat és a hivatás-érzet, mindig felemelte e nemzetet. Géléi dr. érdekes előadásában felelevenítet­te azt az esetet, amikor a Magyar Párt el­határozta, hogy minden módot megragad az erdélyi magyarság magyar nemzeti érzésének megőrzésére. Alkalmas férfiakat küldött le a Székelyföldre, akik a székely népet serkent­sék és nemzeti öntudatuk megó'rizésére figyel­meztessék. A román csendőrség természetesen nem nézte jószeimmel a lelekmentést s igyeke­zett a Magyar Párt kiküldötteit hamar elné­mítani. A székelyek ékkor azt mondották: — Menjenek csak haza az urak szépen, min. két pedig ne féltsenek. Hiszen láthatják, gondoskodnak arról a románok, hogy mi ne feledjük el magyarságunkat... Géléi József dr. után Végh József tartotta meg székfoglalóját. ,,A sinfalví rombolások és a magyar sajtó“ oimü előadásában mégegy- szer lepergette a hallgatóság előtt annak a barbár pusztításnak szomorú emlékét, amikor 1933-ban a havasi mócok a Tordán megren­dezett antirevizionista gyűlésről hazatérőben Sin falva szinmagyar községet teljesen feldúl­ták és kirabolták. Megemlékezett az akkori „kisebbségi“ sajtó hősies magatartásáról a Colfescu elfogult vád beszédeiről, amelyeknek során 9 magyar újságírót alkart „lázitásért“ börtönbe ültetni. Kegyeletea szavakkal emlé­kezett Boros György dr. néhai unitárius püs­pökről, Bibinek törvény előtti tanuzása meg­mentette az újságírók többségét a börtönből. A lebilincselő, érdekes székfoglalókat nagy tetszésnyilvánítással fogadta a közönség. Ez­után P. Szentmártoni Éva, adott elő áriákat n. Szentmártoni Kálmánná zongorakiséreté- vel. A felavatott tagok díszes oklevelet kaptak. Tisztelettel jelentjük, hogy? a közönség általánosan meg­nyilvánult kívánságára nagy áldozatok árán sikerült a H s* I m 1 ra «féltek c. filmet még két rapra Kolozsvárott tartanunk. így tehát ra SZERDÁN és CSÜTÖRTÖKÖN lát­ható még az URÁNIA MOZGÓ-ban. Magyar-román yegyesbizollság largyáif Kolozsváron a hafármenti forgalom meg i radi fásáról KOLOZSVÁR, május 19. Illetékes helyről kapott értesülések szerint hétfőn délután magyar—román vegyesbizottság tárgyalt Kolozs vármegye székhazában a határszéli for. galom megindításáról és a feleki határnak a távolsági forgalomban útlevéllel való át. lépéséről. A tárgyaló bizottság magyar megbízottai dálnoki G a al Elemér alispán és Szász Ferenc dr. vármegyei főjegyző voltak, mig román részről Pan tea Stefan, Tordamegye alprefekt.usa tárgyalt. Jelen voltak a tárgyaláson a magyar határvadászok és a román granicsárok tiszti megbízottai is. A tárgyalások kedvező mederben haladnak. Arab önkéntesek ezrei indultak el Irakba ISTANBUL, május 19. (Búd. Tud.) A kö­zelkeleti, főleg pedig a sziriai események a helyzetet igen feszülté lelték. Ankarába ér­kező hírek szerint az arab önkéntesek ezrei vannak útban Szíriát át Irakba. Az önkénte­sek között van számos arab orvos h. Ezek az önkéntesek 2—300-as csoportokban lépik át a sziria—iraki határi Abul Kémiánál. Az an­gol repülőgépek több Ízben megkisérUék az önkéntes szállítmányok utjának megzavarását. Á páriskörnyélci hadiüzemek bombázását jósolja egy svájci lap Európai fiOÍfává aliarya Iciépifen^ l¥ém©Iorsi*ág a mef, o!»sz, spanyol és francia hajóhadat? ne* BASEL május 19 (Bnd. Tud ) A Basler Nachrichten londoni külön tudósítójának je. lentése szerint az égés® angoj sajtó annak a véleményének ad kifejezést, hogy Vichy a Németországgal való szorosabb együttműkö­désre határozta ©1 magát. Ennek követkéz, tében lehetséges — Írják az angol lapok, — hogy Nagybritannia megváltoztatja volt sző-- vetségesével, Franciaországgal szemben kö­vetett eddigi politikáját. Londoni jólértesült körök meg vannak győződve arról,' hogy a vichyi kormány nem szándékozik háborús­kodni Angliával. Ebben a magatartásában ugyanis számot veţ a francia közvélemény hangulatával. A német—francia megállapo­dás tartalmát illetően Londonban különféle találgatások láttak napvilágot. A , Sunday Dispatch" feltevése szerint Németország arra törekszik, hogy a német, olasz, spanyol és a francia flottát egyetlen nagy európai flottá­vá építse ki. A svájci lap végül lehetséges­nek tartja, hogy az angol légi haderő repülő­gépei a jövőben bombatámadást kísérelnek meg a megszállt Franciaország belseje ellen is, nemcsak a partvidék ellen, különösen a párizskömyéki hadiüzemek ellen amelyek Németország számára dolgoznak. (MTI,“ A l^e'etafrikai olasz hadsereg hősiesséqéf az el enség is kénytelen volt elismerni BŐMA, május 19. (MTI) Az olasz köz­vélemény hétfőn a déli hadi jelentésből szer „ zett tudomást Amba Aiadzsi elestéröl és az ábessziniai főellenáUás megszüntetéséről, Amilyen szomorúságot okozott minden olasz­nak a hősies keletfrikai katonák és velük együtt az aostai herceg fogságbakerülése, valamint Keletafrika nagy rcsicnek ellensé­ges megszállás alá kerülése, ugyanolyan büszkeséggel tölt el mindenkit, hogy a kelet­afrikai olasz halsereg hősiességét még az el­lenség is elismerte. Hangolta! ják az ólasz lapok, hogy az abesszíniái események nem gyengítik az olaszokban azt a meggyőződést, hogy Keletafrika teljes egészében vissza fog térni O keszország hoz. Mer halt Werner Sombart BEBLIN, május 19. (DNB.) Werner Hom­bárt dr., a közgazdaságtudomány ismert tu­dósa 78 éves korában Berlinben elhunyt. (MTI.) Százezer pengős kö'ciö u <ap a Szováfa fürdő R.-T. Marosvásárhely, május 19. A kormány Bu- lovics Károlyt, a székesfőváros tisztviselői segít talapjának vezérigazgatóját Szováta. fürdő Rt. gondnokává nevezte ki, A segitö. alap 100 ezer pengős kölcsönt folyósít Szó. váta-fürdö Rt-nak, hogy a fürdőévad megin. dúlhasson egyben tárgyalásokat folytat a részvénykéret megvétele ügyében. Dulpvics Károly már el is utazott Szovátára. Ezévben valószínűleg nem adják bérbe a fürdő egyes üzemeit hanem házikezelésbe veszik LEGÚJABB SPORTHÍRE»; — Áldozócsütörtökön: KEAC—MAFC !ab, darugómérközés a főiskolai bajnokságéi-: Budapestről jelentik: A KEAC május 22-én áldozócsütörtökön Budapesten a MAFC csa. patával a főiskolai labdarugó bajnokság ke­retéiben selejtező mérkőzést játszik. A döntő­mérkőzéseket junius 11. és 12-re halasztották, Nyomatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépén.

Next

/
Thumbnails
Contents