Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-10 / 82. szám

19 4 l 4P» 1 £ I S JO Jugoszlávia a végzet ülján... A német és olasz hadi jelentéseik „uj“ föld­rajzi neveiket dobtak a világsajtóba, olyano­kat, amelyekről néhány héttel ezelőtt "mél­tán hihette mindenki, hogy nem kerülnek a hadak útjába. Jugoszlávia városaitól, negyeiről, völgyei­ről és vizeiről van szó, pedig sokáig, na­gyon sokáig úgy látszott: Belgrad politiku­sai megtalálták a bölcs és helyes külpoliti­kai vonatvezetést és nevük majd belekerül az európai nj rend kialakításáért és a tar­tós békéért küzdők sorába. A délszláv állam azonban ezúttal is hűséges marad hagyomá­nyaihoz, ahhoz ai szerb hagyományhoz, mely annyi meglepetést szerzett a történelem fo­lyamán a világnak. így született meg Jugoszlávia... Ha a csehszlovák Benest hived az állam megteremtőjének nevezték, nem nagyon lőt­tet túl a célon. A délszláv állam hivei sem mondottak valótlant, amikor viszont Pasi- csot hívták „Jugoszlávia atyjának“. Kétség, telén ugyanis, hogy ez a rendkívül ravasz balkáni politikus vetette meg alapját a mai Jugoszláviának, amely a kis és harcias népü Szerbiát eredeti nagyságának többszörösére növelte. Jugoszlávia megszületésének dátuma 1917. ' .ralin« 20-ika. Ezen a napon irta alá ugyanis Pásicz szerb miniszterelnök és Trumbics Antal, a délszláv komité elnöke a korfui egyezményt, amely a világháború délszláv államának céljául minden szerbnek, borvát­iV Pl :*’• Iparválla.atok gyárak fipíméte kivitelének kétötödét saodgáttatja. Tpwra elsősorban mezőgazdaságának termékeit dol­gozza fel. igen fejlett cukor, szesz, snrfőző, malom, fa & textilüzemei vannak. Pontos iparág m% a dohányipar is, amely kivite­lének komoly tényezője. Ásványelőfovdiüásai nevezetesek. Sóban, szénben, vasban, réz­ércben, aranyban, ezüstben, ólomban és bau- xitban igen gazdag lelőhelyekkel rendelke­zik. Közlekedésének fővonalai: Budapest— Nis, Nis—Szaloniki és Nis—Konstantiná­poly. Olaszországból Laibacbon. Zágrábon átvezet, vasútvonala Belgrádba. Újabban ki­építették a Belgrád—Rőt őri vonalat is és átadták a forgalomnak a Belgrad—szarcje vói keskenyvágányu vonalat is. Ellentétek, amiket nem lehet meg­szüntetni! * Jugoszlávia 23 éves fennállása alatt viha­ros napokat élt át, belpolitikai-helyzete hozta magával ezt. Az egyesülés után ugyanis kide­rült, hogy a h-orvátok, szlovének és szerbek közötti ellenségeskedés sókkal régebbi keletű már és sokkal jobban beidegződön a nép let­tébe, semhogy azt ily rövid idő alatt meg­szüntetni lehetett volna. A lakosság szerb- eleme mindent elkövetett, hogy az uj állam­ban a vezetést, magához ragadja. Ez többc- kevésbé sikerült is... Az ár azonban elég nagy volt. Még mindenki előtt emlékezetes ENYHE, BIZTOS HAS H AJTÓ. nak és szlovénnek a Karagyorgyericsok jo­gara alatt egy államba való egyesítését tűz­te ki. A monarchia összeomlása után a dél­szláv államok felett a délszláv nemzeti ta­nács vette át az uralmai, és ennek nevében Korosec Antal 1918. november 9-én aláírta a genfi deklarációt, amely dualisztikus for­mában valósított» meg 8 délszláv ábrán­dokat. Pasice azonban a szerb Pribicsevics 3zve- tozár segítségével keresztülvitte, hogy a zágrábi nemzeti tanács a Szerbiával való egyesülést mondotta ki, mire Sándor szerb trónörökös proklamálta a szerbek, ho tv átok és szlovének királyságának megalakítását. Néhány fontosabb adat... Jugoszlávia, vagy ahogy szerbül hívják Jugoslavia délkeletenrópai királyság. Ma- gában foglalja áss eredeti Szerbián kívül Montenegrót., Krajnát, Karinthia és Stájer- ország déli részeit, Dalmáciát, szigeteivel együtt, Boszniát és Hercegovinát, Horváth és Szlavonországot, valamint a háború előtti Nagymagyarország déli részeit.. Területe 218.605 négyzetkilométer, lakosainak szánra pedig — az 1934-es népszámlálás szerint — 14 millió 800 ezer. Fővárosa. Belgrád, mely az utolsó húsz év alatt hatalmas európai méretű, korszerű várossá épül) ki. Jugoszlá­via partjait nyugaton az Adriai tenger fog­ja át. Délen határos Albániával és Görög­országgal, keleten Romániával, északon részben Romániával, Magyarországgal és Németországgal, mig a nyugati rész egy kis sávján Olaszországgal is. Lakéinak számará­nya a következő: szerb és horvát kb. 9 mil­lió, szlovén 1 millió, magyar 600.000, német 500.000, míg a többi megoszlik a bosnyákok, hercegoviniai törökök és montenegrói cser- nagorcok között. A foglalkozást illetően a lakosság 80 százaléka mezőgazdaságban dol­gozik, mindössze 20 százalék más foglalko­zása. A mezőgazdasági termékek között első helyen a tengeri áll, majd buza. krump­li, cukorrépa, árpa, zab ée rozs a főbb ter­mékek. Ami az ipari növénytermesztést, il­leti, Jugoszláviában ezzel esak az utóbbi években kezdtek hivatásszerűen foglalkozni. Az állattenyésztésben, területi arányait te­kintve, vezetőhelyen áll. Ló, szarvasmarha, disznó és baromfitenyésztése elsőrendű, 3 Az Iparlőrvényben előír", az Iparfelügyelőaég által ftsszeál i I o ' t üzemi munkarend és ennek függeléke kiadásunkban megjelen és könyvkereskedésünk ben (Kolozsvár Mátyás király-tér 8. sz.) kopható Minerva Irodalmi és Nyomdai Mdintszet R.-T, lehet a. az ellentét, amely Vukicsevics minisz­terelnök uralma alatt Rádiósnak, a horvát vezérnek •meggyilkolásában robbant, ki. Nem kétséges, hogy ez vetette meg alapját a hor- vá* Usztasu szervezetnek, amely Sándor szerb királynál: meggyilkolásában látta egykori ve­zérének, Rádiósnak megbosszvlását. Pál ré- gmsherceg uralma alatt sem szűntek meg az ellentétek a horvátofe, a szlovének és a szer- bek között. Minden valamire való szlovén és horvát vezetőférfi elszenvedte a maga jogo­san, vagy jogosulatlanul fejére mondott bör- tönbüv'tet.ését. Mindemellett Jugoszláviától azt lehetett mondani, hogy legalább küloolitikai szempontból mindig határozott vonalon járt. tini az• irányt először « kisantant, majd a kisantant érdekeivel egyenlő Balkán-szövetség egységes külpolitikai vonalvezetése szabta meg. Csak Szlojadinovies u rai omrakorii lése. után látta be Jugoszlávia, hogy a kisantant és a Balkán-szövetség már nőm az az erő, amely az államot létében örök időkre Biztosí­tani tudná és ekkor kezdődött meg a közele­dés az egyre erősödő tengelyhatalmak iránijá­ban. Ekkor kezdődött meg a közeledés Ma­gyarország felé -is. fczí-ojadinovitóot Cvetki- vies váltotta föl és ő alatta a tengelyhatalmak felé kiépített szálak egyre izmosodtak. Ezév március 25- n Cvelkovies és Cincár Marko vies ünnepélyesen aláírták a nőmet—olasz — jugoszláv megállapodás szövegét. A Wgzefes hajnali óra Szerbiában mindig szerették 8 hajnali ára­kat Vzok, akik politikai elképzelésüket fegy­veresein kívánták valóra váltani. Hajnalban dőlt el as Obranoviesok sorsa is, hajnalban kiátkoztak Szarajevóban Princip f elhull ói és hajnalban verték ki ágyaikból azokat a szerencsétlen magyarokat, akiket átdoblak a határon akkor, almikor a kisantant vezetni úgy vélték: ki kellene játszani az utolsó idő­iül ;yá* is Magyarország eUen, amelynek pe­dig semmi köze sem volt « marséi,llet merény­lethez, A V-Jnali tevékenységhez szokott hazafiak ezév március 27-én letartóztattál fívetkorics mintszi-,relnököt és Cincár Markovit.s külügy- mmisztert, akik 26 órával azelőtt Pál régens- hcreta megbízásából és látszólag a.: ország közvéleményének beleegyezésével Becsben alá- vt tők r tengelyhatalmakhoz kaftcsolód/i pak­tumot Az említett napon trónjára léptették a fiatel uralkodót és Gevgelijbe kisértek Pál régenshereeget, ahonnan aztán Törökországba utazott, néhány órával ezután megjelent a trónra léptetett II, Péter uralkotó jtiáttványa és az a hivatalos közlemény is, amely szerint Bzimövics tábornok miniszterelnöki minősé­gében átveszi a délszláv állam, vezetését. Mindez nem ment simán. Nyilvános épüle­teket kellett megiszáltani, tankok vonultak fel Belgrád utcáin és a bámuló fővárosi polgá roknak is kellett bizonyos felvilágoei'á&okat adni. Ugyanakkor azonban a külföld kíváncsi­ságát is ki kellett elégíteni. Szituovúes tábor­nok, híven a balkáni módszerekhez „belyohU. kai kényszer“-nők nevezte az átalakulást. Gondoskodott azonban arról, hocry az utca né­pe is meglelje a maga szórakozását és elnézte, hogy a Jugoszláviában lakó németajkú pol­gároknak üzleteit, lakásait kifosztogassák. Ami a kenyeret illeti, a cirkusz mellett, meg­adta párthiveinék azzal, hogy mindenhová el­helyezte a maga jelöltjeit. Gyorsfénykép Szimovics tábornokról Európa csodálkozott. Sokmiliió ember aj­kára tolult az önkéntelen kérdés: ki ez a Szimovics tábornok, akinek nevével eddig nem igen lehetett találkozni? Szimovics Dusán tábornok a jugoszláv légi haderő vehetője volt és a belgrádi 4■ repülő- bataUion legénységét használta fel a puccs keresztülvitelére. Segítségére voltak ebben a belgrádi tartalékos tisztek is, akik állítólag 240 tagú küldöttségben követelték, hogy szét kell szakítani a Cvetkorics—Cincár Markorics által aláirt német—olasz—jugo­szláv paktum Írott lapjait. Szimovics Dusán a régi, politizáló és vértől sem nagyon irtózó balkáni katonatiszt típusa. Bizonyára leszár­mazottja valamelyik Szimovicsnak, aki an­nakidején a szerb uralkodót és feleségéi le­mészárolta és kidobta a királyi palota abla­kán. Úgy vélte, hogy meg kell „mentenie a hazát“ és ennek a honmentésnek habozás nélkül neki is látott. Dolgát egészen jól ér­tette, mert kétségtelen, hogy a régóta ké­szülő ptieestervet az utolsó pillanatig sikerült lepleznie Az epilógus Az ember azt is hihette volna a Jugoszlá viából érkező hirek vételekor, hogy Szimo- vics tényleg meggyőződésből cselekedett. Ezt a hitét azonban nagyon rövid idő alatt elve- szítette, mert a londoni és washingtoni hír­adók. szinte a pueesa.l egyidejűleg siettek tudtára adni a világnak, hogy Anglia és a? Egyesült Államok boldogan veszik tudomásul a honmentést és minden segítséget megad/nak azoknak, akik béke igazi barátai, és lojá­lisak volt szövetségeseikhez". Hogy a font és a dollár játszottak-e itt szerepet, kézzel- foghatólag igazolni nem lehet, de azt minden­ki tudja, hogy a pucérokhoz, éppenugy, mint a bábomhoz is pénz, pénz és újra pénz keli Amint várni lehetett, a tengelyhatalmak rövid idei alatt rászánták magukat arra, hogy a Balkánon a tűzfészket, és a békebontó ele­meket lekötetlenné tegyék. A német haderő karöltve az olasz csapatokkal, alig néhány nap alatt máris olyan döntő jelentőségű si­kereket értek el, amelyek Jugoszlávia sorsát bizonyára hosszú időre, talán örökre is meg­pecsételik. P> 'ics álma nem bizonyult tűzállónak. Vagy azért, mert a szerb politika hű maradt önmagához, vagy pedig azért, .mert a szerb hadsereg vezetői nem tudtak kizárólag kato­nák maradni. (—y —r) Elhalasztották az unitárius egyház Marosvásárhelyre összehívott püspök* főgondnokválasztó zsinatát es Kolozsvár, április 9. Az unitárius egyházi képviselő tanács elnökségétől kapott értesü­lésünk alapján közöljük, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel, bizonytalan időre elmarad a legutóbbi egyhá&i képviselő tanácsülés határozata nyomán Marosvásár­helyre április 27-ikére és azt követő na­pokra összehívott püspök- és főgondnok- válsBrtó zsinat. A püspök és főgondnok vá­— Meglopta alkalmazóját. A kolozsvári rendőrség őrizetbe vette és az ügyészségre kisérte Tamás Hona 26 éves cselédlányt, aki Fábián Gézáné Fadrusz János utca 6, szám alatti lakostól, ahol alkalmazásban volt, több értéke? holmit ellopott és azokon túl­adott, lasztó zsinattal kapcsolatban ideg több uni­tárius egyházi szerv és egyesület hivott egy­be Marosvásárhelyre közgyűlést s természe­tesen ezek is egy későbbi időpontban meg­határozott időben gyűlnek majd össze, ami­kor a zsinatot tartják. Az egyházi képvieelőtanács elnöksége ide­jében tájékoztatót ad ki maijd a. zsinat uj időpontjáról. —- Április 16-től augusztus 15*ig tilos a szalonka-vadászat. A m. kir. földművelés ügyi minászteroek az 153600/1941. F. M. szánra renddete értelmében a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi te­rületen az erdei szalonkára április 16-tól an- gueztus 16-ig bezárólag filo» a ve.dáezot. ^g iKiuk — Néhai gróf Teleki Pál emlékezete a Csíki Véndiákok értekezletén. A Csíki Vén­diákok április 5-én, szombatom este népes értekezletet tartottak Sándor László dr. nyug. kir. főkapitány elnökletével. Ezen az értekezleten Balázs András dr. prelátus- ltanonok megérni!éke/eit gróf Teleki Pál mi­niszterelnök tragikus hirtelenséggel bekövet­kezett halálától és bensőséges imával bú­csúztatta cl. A Csíki Vónddákok állva, imá­ba merülve, könnyezve hallgatták a prelá- tuü kanonok fohászkodását. — NAGYPÉNTEKEN - HIVATA­LI SZÜNET. Kolozsvár város föjeffy zői hivatalától nyert értesülésünk s«e rlut Nagypéntek napján a közliivafa­lok szünetet tartanak. — Közjegyzői kinevezés. Nagybányai tu­dósi tónk jeleníti: Dr. Ajtay Nagy Gábor ügyvédet, az Erdélyi Párt nagybányai ta­gozatának elnökét, az igazságiigyminisater királyi közjegyzővé nevezte ki s kinevezését a hivatalos lap legutóbbi számában is meg­erősítette. Az élesztő eladási éra P 2.56 lett megó^apitva Kolozsvár város terüle­tére. az árelíenőraés országos kor­mánybiztosának helyi szerve által. Ko­lozsvár, 1941. ápr. 9. p. Kovács Árpád. — Kelemen Béla tanárt főigazgató- sági előadóvá nevezték ki. Budapest­ről jelentik. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Kelemen Béla kolozs­vári római katolikus gimnáziumi ta­nárt a kolozsvári tankerületi főigazga­tóság előadójává a IX. fizetési osz­tályba kinevezte. — Három estén át vendégszerepel Buda­pesten a györgyfaivi menekültek művészgár­dája. Emlékezetes, hogy milyen szép siker­rel szerepelt a kolozsvári közönség előtt .i györgyfaivi menekültek művészgárdája. A kitűnő műkedvelők a ..Györgyfaivi lakodal­mat“ hozták újból színre a kolozsvári szín­házban s aiz összes jövedelmet felajánlották az árvízkárosultaknak. Dr. Tamás Bélámé, a györgyfaivi magyar menekültek „édesany­ja“, most tért vissza Budapestről azzal az örömhírrel, hogy Szcndy Károly Budapest főpolgármestere vendégszereplésre hívta meg a gvÖTgyfalviakat május 8., 9. és 10. nap­jaira s mint a főváros vendégei előadják a Magyar Művelődés Házában három estén a „Györgyfaivi lakodalmat“. Dr. Tamás Bélá­im már most nagy lelkesedéssel készíti elő a györgyfaivi magyar menekültek műkedve­lő gárdáját a fővárosi szereplésre, amelynek bizonyára, szintén naev sikere lesz. A“«!'' ■ ■ REPÜLŐGÉP pwnDC < Budapest 125 perc ul Und i riaqyvdrad -'iO pere rnarosvdsárhely 35 perc IfCNVEl MES hidegben fütött ALnitUTlCó melegben hűtött utasfülke 01 PQft ‘ mert níncs ideje útköz- ULUuU < ben pénzt kiadni, olyan hamar célhoz ér| HALÉRT mátyás királv-tét " ' : 35­7 sz. Tel. 96. Kolozsvár thj. sz. kir. város polgármester,« Sz. 112.327/941. Enősz. 111.577/941. Tárgy: Kisebb mezőgazdasági területek bér­beadása. HATÁROZAT Kolozsvár thj. sz. kir. város a tulajdona­iban 1-evő kisebb mezőgazdjasági területeket (pl. a Cigánytelep a Honvéd-utcai kavicsba. nya fölött a Honvéd-utca végén az Apafi - utca 38—40. szám alatt stb.) az 1941. mező­gazdasági évre bérbeadja, A nyilvános árlejtés időpontja 1941 április 11-én <1 e. 11 óra, helye a városi gazdasági ügyosztály 32. számú szobája, ahol felvilágo­sítások is kaphatók. A bérösszeg az árlejtés napján előre fize­tendő. Kolozsvár, 1941 április 5. A kiadmány hiteléül: Kovácsné. A polgármester int : Dr. Segesvávy s. k., tanácsnok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents