Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-06 / 79. szám

KisaeniirsMQ 19 4 1. A P R t £ i S 6 Kukliné prédikációi Irta t Kristóf György «Ir» Egyik nyáron Tordára utaztam. Délután ; rolt, A tikkasztó meleg miatt a gépkocsi va- ■iamennyi utasa — pedig majdnem a zsúfolá­sig még töltöttük — szótlanul, aléltan ült he- yén.' Ma'jdnem.hartyogtak, mint a Toldi Mik­os szénagyüjtő szolgái. Csakhogy ne*n bog- yák hűvösében, hanem a gépkocsi napsütötte bőrülésein. Csak egy . legény, bocsánat hölgy volt tal­pon só, egész járműben. Az előttem levő pá­don üit és — folyton beszélt. A Feleki-tetőn tálig judndeufóléről csacsogott szomszédja fü­lébe. Az is hölgy volt. Barátja, ismerőse vagy éppen rokona lehetett. Mert egyik mondatá­val ugyan azt újságolta, hogy az ut ki van aszfaltozva, (mintha bizony annak a hölgy­nek nem lett volna szeme), de a másik mon­data már olyan tartalmú volt, amilyent csak régebbi ismerősök, rokonok szoktak egymás­sal közölni. Alg hagytuk el a Feleki-t-etőt, az egyedül beszélni tudó és kedvet érző hölgy fennakadás nélkül, sőt folyékonyan, zuhatag- feénf a®t fejtette szomszédjának, hogy: „Csak még ezen a lejtős részen kell áthalad­nunk s mindjárt, Tordáu Leszünk. Én is­merem jól az egész vidéket. Ez a lúd, címe. íyen most mentünk át, Tordáról számítva a harmadik. Csak két ilyen áteresz van még hátra s benne vagyunk Tordán. Igen! Látod ott azt a buzaivetéses dűlőt? Tudtam is, hogy kié. Ez már nagyon közéi van Tordá­hoz. Várj csak egy kicsit, jussunk el ad­dig a dombocskán levő fáig, látszani fog Torda. Tisztán fog látszani az egész város. Mindjárt ott vagyunk“. . . Szomdjsi megadással hallgatta a szó és érvzuhatagoí. Egy-egy kurta helybenhagyó vagy kérdő igen, ennyi volt minden, amit válaszolt a sorsát áléit megadással tűrő s egy-két igén!... vágy igenf-t ' kibökő szomszédját. Egyszer nein tudom • hányadik „mindjét ott vagyunk“ után a'szomszéd se ilyen, se olyan igenre nem nyitotta száját. A beszélő asszonyság a hallgatást,1 ugylátszik, ezút­tal bele nemi egyezésnek, kételkedésnek vette. :D,e mindjárt ;feltalálta magát s iga­zának biztos tudatában fezzel-a kérdéssel fordult az előtte levő ülés férfi utasához, ti eddiír egyetlen szót se . ejtett ki száján S akiről épp emiatt álmomban se gondoltam Volna, hogy a beszélő hölgy ismerőse; hoz­zá tallózója, vagy éppen 1 férje. ; — Ka, nem -igaz te-János, hogy • mindjárt ott vagyunk? Az uram tudja, ő sokat járt erre, — szólt szomszédjával diadalmas vá­rakozással. ­— Nem, fele útja sincs! — hangzott a lesújtott' válasz. ­Azt hittem, mindjárt égiháboru tör ki s villám fog lesújtani a vakmerő cáfolatra. Nem ez történt. Egészen más. Beszédes asszonyunk elkapva ‘az ura feleletét, körül­belül igy folytatta, mint szokás mondani, szemrebbenés nélkül a szózuhatagöt a szom­szédjához: .— Igen éppen azt akartam mondani, mondt'iapi is ugye,, hogy még fele útját sem tettük meg- .S'ze’. még ezután jő a hetes, vagy tizes,. vagy, nem is tudom hányos , fo­gadó..Hol yagyunk még Tordától? Jaj, lei- kein addig még .még is. sülhetünk. Még ha feljutunk arra a dombra, ott ni,, akkor sé latsaik Torda. Ismerem én jól ezt az egész vidéket is, nemcsak az országutat. Még jó sokáig kell itt szorongattunk ... Ez a kifogyhatatlan szózuhatag, amely egy szempillantás alatt és minden lelkiisme­reti furdal ás nélkül ellenkező irányt vett s most észak lété éppen olyan erővel áradt és borított el mindent, mint az előbb dél- irámyban, aztán a néma megadással szótla­nul hallgató férj és főképpen a János név, mind azt mondta nekem, hogy a jelenet nem uj számomra, az ilyen tenmészetü feleséget és némán tűrő férjet én már valahonnan ismerem. Keresni, kutatni kezdtem utánuk olvasmányaim között. Csakhamar lábuk kantám: Kukliné prédikációi. Kukliné prédikációi, — valamikor régen, valóságos szállóigeként élt ez a kifejezés. Kivált az erdélyi művelj társadalom köré­ben. Eredetileg egy könyv cime: Kuklir.é prédikáciői Összeszedte Kukli Jeremiás Kolozsvárt Stein János tulajdona. Ara 1 frt. 20 kr. v. é flX a duplapénios CHAMiöves sérvkötő I duptabiztos. Készíti: WinkSerSándor Bndapest, Rűhóczi-ut 53. Kérjen ismertetőt I A könyv nem eredeti mii. "Fordítás, illető, leg átdolgozás, megjavítás, az angol Douglas Ferrold: Mrs. Caudle’s curtain lectures e. müve után, A mü szenvedő hőse egy férj, Küldi Jónás. Cselekvő, illetőleg beszélő fő­hőse pedig a felesége, Küldi asszony, szü­letett szájósíalvi Száj ősi Margit. Kukliné nem afféle asszony volt, mondja a bevezetés, aki láncát anélkül Hordja, hogy olykor­olykor meg ne csörgesse. Kukli uramnak va­lamennyi fülét egyes egyedül lefoglalta, a fülek egyedüli asszonya volt. Miért, is ne? Hiszen a fülekét azért t-éremeité volt ä "jé Isten, hogy rajt-ük át folyjon át a Jónás fe­jébe'a szakadatlanul ömledező bölcsesség ne­je ajkairól. így volt harminc éven ᣠMar­git asszony haláláig. És Kukli uram? Ő'a vasnál is erősebb volt. Maagdtjával harminc évig ólt s drága kincsét mégis túlélte. Igen, Kukliné asszonynak har­minc egész esztendejébe került a Leóké zés és értekezés mindazom örömökről, keservekről, viszontagságokról, melyek egy' oly kicsiny­nek látszó-karikába, a mátkagyürübe fog-lal- vák. Kukli'lírain úgy megszokta hitvese' pré­dikációit, hogy özvegyen maradva is hallot­ta azokat s kegyeletből le is irta. Egyszer aztán Jónás ur is elköltözött az árnyékvi­lágból. S hátrahagyott irományai közt uno­kaöccse, ráakadt a prédikációkra. Kinyo­matta, kiadta a két magyar hazában minden férjnek ajánlva ai kötetet, álért a férjek vagy a Kukliné családjából házasodtak, vagy nem. Ez utóbbi esetben a prédikációk isme­retlen, u.j világot ismertetnek meg velük s megtanítják őket. arra, hogy az ajándékul kapott csendes házi boldogságot becsüljék meg, H:ii pedig a Kukliné családjából háza­sodták, akkor a könyv mint hasonszénvi gyógymód lehet- .üdvös' á szeget szeggel-elv alapján. Téved, aki ezek után a/.t 1 gondolja.' hogy A hadvezér elhatározásaihoz az alakot és és az elhatározás végrehajtását szabályozó intézkedéseket a vezérkar késziti elő. A ve­zérkar tagjai, a vezérkari tisztek, feladatuk­ra hosszú évek iskolázása utján készülnek fel. A vezérkar szervezésére és kiképzésére, mint sok. egyéb katonai téren, mintául a né­met vezérkar szolgált. Az ellenséges propaganda felismerve a na­poleoni háborúk idejében gyökerező német szervezetnek nagy ■ jelentőségét, mindent el­követett, hogy a német vezérkari tisztet sötét, titokzatos és szinte az ördöggel rimboráló egyénnek tüntesse fel, aki szörnyű rendelke­zéseit a való élettől távol, teljesen elvont mérlegelések alapján késziti eL Működésüket úgy jellemezték, mintha a sajátosságuknál fogva mindenkor véres hadiesemények a ve­zérkan tiszt kíméletlen embergazdálkodásá­nak, embertelen és vérszomjas tevékenységé­nek következménye volna, A rágalomhadjá­rat valódi indító oka a német vezérkar szél-, lenti, felsőbbsége által kiváltott félelem volt. A valóság az, — amit a múltban is, de fő­ként a folyó háborúban bizonyítva láttunk, — hogy a nővérkor edőretáhó működése, a Kukliné asszony valami haszontalan febér- népféle volt. Nem. Kukliné asszony hűséges, jó feleség és több gyermeknek gondos édes­anyja. Csak egy hibája volt s ezt nemesi és családi'neve egyként megmondja: szajosfalvi Szájosi volt. Rágta roz ura fülét, prédikált — szeretőiből; gondosságból, kelt légyen fel jobb, ayagy hal lábbal. -Piédikálásra- kivétel nélkül mindig a legalkalmasabb időt, a le­fekvés óráját, választotta, A megbeszélés deresére kényszerült férj; Kukli uram pedig csak hallgatott, álmosan vagy félálomban bökött oda egy-egy szót, ellen vetést, S ez is fokozta már a »zóznhata-got. Baj volt az, ha Jónás igent mondott, ha nemet: Ha takaré­kosan gondol, ki valami tervet, vagy ha. né­ha szórakozni mert. Ha pártolni akarta az Írókat; vagy nem. Ha fürdőre vitte család­ját, vagy ha onnan nem akart hazamenni. Ha-eséénkiat kimaradt, vagy tia onnan nem akart hazamenni. Ha esfénkin't kimaradt, vagy szépen otthon ült, Minden a világon egyként csak arra volt jó, hogy Kuk linóból megeredjen és folyjon a szó a végtelenségig, a végki me fülesig. Ha Kukli otthon • pipázik, vagy kaszinóba megy biliiárdozni, épp oly szóáradatot vált- k-i; mint amikor odaadja kölcsön egy ismerősének, a,z esőernyőt, vagy- találkozik barátjával-, Kaponyalval, vagy ennek húgával: Káponyai kisasszonnyal. De ha nem találkozik, az is téma,- jó kiadós, a Margit- asszony-szájának. Okoskodásának; a szózuhataginak nemcsak vége nincs, hanem logikája se. A fehér-rögtön feketére változik Margit asszony süniében, a. hiba -erénnyé, a, botlás dicséretes . jócselekedetté ■ és .fordítva. Csak egy a fontos: a szózuhatág, amit; Jónás- uraim isteni flegmával für,şl amit -álmosan vagy éppen olszendecod-ve - szinte szótlanul enged csobogni. • ... Pompás humorral lelt olvasmány. Igaza van'Gyulai Pálnak, ki e könyvről elismerő bírálatot irt, hogy leghumprosabb alak a .-zótáhui- nyugalmat-soha el nem vesziő -férj. Bárhogy és bármit is zug hitvesének ajká­ról a szózuhatag,, ő állja nyugadlan. rszó nél­küli '-meg adássalj -rendületlenül. Nem harag­csapatok helyes alkalmazása óriási véráldo­zatokat takarított meg. Csapat és vezérkar közötti ellentétről szó sem lehet. Kétségtelen, hogy a bizonyos esetekben ridegen számitó és mérlegelő vezérkari tiszt a mindig ráme­nős csapattiszt számára idegen gondolatkör­ben él. Ez azonban semmi esetre sem jelen­tette — és különösen ma nem jelenti, — hogy elszakadt szellemileg a küzdőktől. Béke­viszonyok között is a vezérkari tiszt legszebb szolgálatának a csapatszolgálatot és a vezér­kari szolgalatnak azt az ágát tartja, amikor a csapattal közvetlen érintkezésbe jut, hogy elméleti tudását és képzettségét alkalma le­gyen a gyakorlatban is gyümölcsöztetni. A magas általános- és szakképzettség mellett gondosan ügyelnek arra, hogy a sematizálást és az elvont, egyoldalú elméletieskedést min­den téren kiküszöböljék. A nagy, korszerű tömeghadseregek vezetéséhez az alapokat egy­szerű elhatározások és parancsok gyakorlásá­ban, szerzik meg. A cél azonban mindig maga a harc, szem előtt tartva Clausewitz ama is­mert mondását, mely szerint minden, amit a katona cselekszik, azt a célt szolgálja, hogy megfelelő helyen és időben küzdjön. A vezérkari tűsét kcteégtéleiml nehéz feU sziik meg'. íioni vitatkozik,, nem vág vissza iMMiiiiíiriMrtmii mt*» ni— in r i tu— un—'n—■ BORIS KIRÁLY német páncélos egységeket tekintett meg Bulgáriában A német vezérhari tiszt soha. .Sem.emberi, sem. család apai jellemen nem esik változás. Csak hallgat és tűr. aztán megint hallgat és megint tűr. Ez az !j ereje és lelki fensőbbségé, Kukliné asszony — ismétlem — nem rossz asszony. Csak szája®. De ebben aztán párja nincs. 0 egy­szerűen nevetséges. Napestig 1 birjii rokon. szón vükét. De mikor lefekvés 'idején' prédi­kálni kezd, csak nevetség egész lénye. A könyv magyarítás:. Kukli uram tisztes, kolozsvári .kereskedő, felesége meg — neve is mutatja — magyar nemes család sarja. Itt élnek Kolozsvárt .—. ismeretségben ' Kapói- nyáiékkal. Innen mennek.fel. n budai feredő- be. Onnan Becsbe, meg Németországba. On­nan hoz Kukliné asszony néhány porcellán csészét dugáruként. Egv szóval a mü szemé­lyei,, tere viszonyai néni az angol, hanem az erdélyi magyar, éppen a- kolozsvári magyar társadalom képviselői', arra vetnek világot. Gyulai Pál ezt a.magyáritást,. a fordító, . az átdolgozó nagy' . erényének tartja és megdi­cséri enylitett kritikájában. (Birálát ok 3—14 1.) Csak azt kifogásolja, hogy a színhely nőm. pest, hanem Kolozsvár. •Kolozsvári csakugyan. Nemcsak a mii­nek magyarrá tett színezete, hanem Kolozs- várt született és'élt maga a fordító,'áiz át­dolgozó is. Ez senki más, mint Nagy Péter, az erdélyi reformátusok egyik legkiválóbb püspöke,'az országos hifii szónok. A könyvön1 neve nincs rajta, elhallgatta. De köztudo­mású volt társaságokban .és az irodalom kő­iében is, hogy ki 3> fordítója, az átdolgozó ja az angol miinek. A magyarított- mü annyira kedvelt olvasmány lett a magyar- közönség-, nők,. hogy. Kukliné asszony neve szájról-: szájra -járt s alkalmas és alkalmatlan időben, rámondta kivált a férfiak serege: Kukliné: prédikációja! Mai irodalmunkban, oly ritka a humor, a megmosolyg.-vtó derű. íróink túlnyomó része problémákkal viaskodik. Jól esik. élvezet még ma is, Kukliné prédikációinak problé­mamentes humorában-clgyönyörködni. adatát csak odaadással, .és .szaktudással, bölcs előrelátással és merészséggel oldhatja meg. Bár a megfelelő és egységes szervezet a ve. zérkari tiszt munkáját . nagyban támogatja, különösen- a hadműveleti osztályokba beosz­tott vezérkari tiszteket, egyedül a. harc cse­lekmények tervezése nem elégítheti ki és sze­relnének a hadműveletben ténylegesen .is; részt venni, de erről a legtöbb ‘ esetben le. kell mondaniok. E lemondás és önként .rállult alárendelés a vezérkari tiszti szolgálat jellemzője, Különö­sen áll ez a vezérkari főnökökre. A vezetés lénye és dicsősége a parancsnoké, a vezéré. A munkatárs a háttérben marad. Ez vonal- ki,zik a vezérkari testület többi tagjaira is.. Az elhatárolás alapján annak szellemében és keretében kell tovább dolgozniok. Bármilyen válságos helyzetek alakuljanak is ki, a nyu­galmat, céltudatos gondolkodást meg kell őrizniök, idegeiket nem szabad elv észteniök, emellett örömmel kell minden felelősségei vállalni. A vezérkari testület szelleme meg­követeli, hogy legyen a vezérkari tiszt- fel­adata bármennyire nehóz és bonyoMlt, egyé­niségének teljes súlyban elésével, de, a munka­társaival összhangban hajtsa régre munká­ját. A vezérkar a hadmiiycszel nagy mesteri­nek, ScMi> ffen-nek mondását követi: „So­kat, végezni, keveset előtérbe lépni, többnek lenni, mént látszani.“ Tartalmilag értékes, személyileg a háttérben maradó teljcsitmc- nyek jellemzik a vezérkari. Ez nem zárja ki a húréiban való személyes részvételt, amit mind a világháború, mind a folyó háború be­bizonyított. Ha szólok Hozzád ,., Ha szólok Hozzád lágyan, halkan, szavam legyen szivedre balzsam. Borítson he mint puha fátyol, melengessen, amikor fázol. Vigasztaljon, ha bánat száll 3Rád, simítsa ágyadban a párnát. Ha beteg vagy, maradjon Nálad, csitítson, ha gyötörnek lázak. Hogyha messze mássz, elkisérjen, vezessen vak, lidérces éjben. Hogyha elfáradsz, nyugtot adjon, ha bánt az élet, simogasson­Nyújtson menekvést, óvjon bajban: legyen, legyen szivedre balzsam. LÉTAY LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents