Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-04 / 77. szám

OnLeiérel 'retell véget éleléntlt Teleki Pál gróf Budapest, ápr- 3. A Magyar Távirati I >űvid íeleniSst adta Wt Iroda esti törtökön délelőtt az alábbi * Széki gróf Teleki Pál dr. magyar királyi ütkw. ma éjjel tragikus hirtelenséggel elhunyt taaáoMe mínisiterelitek lóesíobájába. felnyitotta a asulgátert ét, a miniszterelnök ágyához lépett» bogy felkeltse- Rémülten vette észtre, hogy Teleki Pál gróf holtan fekszik, teste már féltésén kihűlt A megdöbbentően tragikus haláleset körülményeiről az alábbi jelenté? ad tájékoztatásit Bakay Lajos de. egyetemi uyílvános rendes tanár és Lcviczky Károly dr. ni. kir. rendörfőorvos az alábbi híva talos orvosi közleményt adta ki: A Magyar Távirati Troda egy későb­bi jelentése szeri irt a Magyanomzág ívj«: Teleki Pál grót miniszterelnök <eu- nap este inasának azt a® utasítást ad­ta. bogy mint rendesen, háromnegyed 7 órakor keltse fel. Az inas azt a to vábbi parancsot is kapta a miniszterel­nöktől, hogy eserkészrwháját készítse ki5 meri részt hívén venni a cserkész- t'issteh lelkigyakorlatán­Pontosan reggel háromnegyed hétkor nyitott be az inas a miniszterelnök há­Alnlirottak megállapították, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök folyó ho kán a kora hajnali órákban öngyilkosságot követett el. A holtest«! megvizsgálva kitűnt, hog> jobb oldalt a nyakon a jobb kéz mutatóujjával érintkezésben egy nagy typusu Browning-revolver fekszik. Az ágy párnája tele van véraívadókkal, amely két oldad lecsurgott. Jobb oldalt a halánték tájékán a hajas fejbőr szélén találtuk a behatolási nyílást, amelyet megpörköli és Sss/ecsap/ott ha j borit. A nyíláson át roncsolt agy velörészek ürültek ki. A kimeneti nyila« a bal halánték falcsonti tájékán látható, körülbelül hétpengősnyire tátongó, sziutén véritivadékkal és agy- fészekkel telt, A fel tájékának megfelelői eg a falon fllléniyi nyílás látható, amelynek a környéke a falon tapadó agyroncsalékokkal bontott. A holt­test vizsgálata a«t mutatja, hogy a halál a korai hajnal; órákban követ­kezhetett be­ha, öngyilkosság ténye minden kétséget kizáróan megállapítást nyert Budapest, 1941 április hó 3-án. Dr. Bakay Lajos egyetemi nyilvános tanár és Dr. Levifekv Károly m. kir. remlőrföorvos. ... hogy felrázza a társadalmat... tudják, hogy « teudlcwSli helyzetre v»K tekintettel neon várnák az uj kormány meg­alakításával » mmÍMrterolntfk temetésének mi R pdttos Csodás hatása psr» cefe alatt isisnífee- zife, bármilyen fá­radtság, felmerült« sdg, levertség ese­teiben. Inqyen prés ás minte »EITtHE« drogéria, Rofez&vdr KOLA? napjáig. A fetmtiáay minden mltSaainüséj szeri»! p. legrövidebb időn belül megalakni. A* elhuny V ifi5*»f*?»í©reí»iolc pólya fuVásiai Dr. gróf széki Teleki Pál ni. kir. mi- I íiisztierelnök, m. kir. titkos tanácsos» or- ! szággyülési képviselő, egyetemi nyilvá­nos rendes tanár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja- főcserkész, szü­letett Budapestén 1879 november else­jén. Kómái katolikus, nős volt A buda­pesti Kegyesrendi főgimnáziumban érettségizett majd a Pázmány Péter tudományegyetemen jogi és szociöko­lógiai tanulmányokat folytatott és 1908-ban avatták államtudományi dok­torrá- Egy évig a magyaróvári gazda­sági akadémiát is hallgatta. Egyetemi tanulmányai befejezése után rövid ideig a közigazgatási pályán műkö­dött, mint Ksolgabiró. Később lie járt;» Európát- Északainkat, Szudánt, több­ször járt Amerikában. Sokat foglalko­zott földrajzi és térképészeti tanulmá­nyokkal, A József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem közgaz­dasági földrajz nyilvános rendes ta­nára volt. A világhírű tudós ] 90S-ben a japán szigetek kartográ­fiai történetéről készített atlaszával nagy feltűnést keltett a világ tudomá­nyos köreiben, a franciák n Jomord­dijjat tűntették ki ezt a munkái- amely arra, « feltűnő tudományos megállapo dósra jutott, hogy Kohmbus Kristóf tulajdonképpen nem is amerikai szá­razföldet. hanem a japán szigeteket kereste• Ennek a munkájának elisum réséképpen a Genfben 1909-ben megtar­tott nemzetközi földrajzi fxmgresszuz a régi térképek tanúiménymására, ki­küldőt ' héttagú bizottság tagjává vó; fosztotta­1913-ban íettdes- 1925-ben (ledig tisz­teletbeli tagja lett a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának. 1909—23-ig a Föld­rajzi Társulat főtitkára volt, 1909—13, tudományos igazgatója a Földrajzi Intézetnek- Kezdeményezésére ég nagy­részt munkájának eredményéként je­leni meg ekkor a Földrajzi Intézet ki­adásában az első magyar tudományom világatlasz. Borszéki és Máfoásy Mária viz megérkezett KAPHATÓ: Blasini Sándor utóda cégnél Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 25 s/„ Politikai szereplése Gróf Teleki Pál miniszterelnök tra­gikus halálának lelki hátteréhez hozzá­járul’ hogy a. nagy magyar államférfi már esztendők óta. de különösen azóta, hogy újból nagy szerepet játszott a po­litikai életben és mint kormány elnök, hatalmas és országos feladatokat vál­lalt, önmagával folytatott harcok két­ségek és lelki vívódások között élt. Azok, akik a tragikus hirtelenség,gél el­hunyt kormányfő közvetlen környeze­téhez tartoztak és részt vettek munká­jában. mind tudták és érezték, hogy ezek a vívódások mennyire mélyek. Tudták azt is» hogy egyetlen percre sem szűnt meg aggódni népe és nem­zete sorsa felett s az volt az érzés-e, ké *őbb pedig a meggyőződése, hogy a magyar társadalomban nines meg az összetartás szükséges foka. Gróf Teleki Pál a társadalmi együttérzést és együtt működést olyan fokra szerette volna fejleszteni, ahogy ezt a mai idők kí­vánják. Örökösei: aggódott amiatt, hogy a társadalomban hiányzik a nagy kötelességek átérzése és nincs fel­készülve a jelenkor által parancsolt A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar királyi kormány tagjai Re- resstes-Fiseher Ferenc magyar királyi belügyminiszter, mint rangidős mi­niszter elnökiéit alatt, április 3-án dél­előtt 9 órakor a belügyminisztérium­ban minisztertanácsra ültek össze A minisztertanács határozata alapján a kormány tasrjai a Kormányzó Ur Őfö nemzeti és társadalmi kötelezettségek­re Az elhunyt miniszterelnök környe­zete naiv-nap után egyre nagyobb ag­godalommal látta, hogy ezek a lelki vívódások mindjobban elmélyülnek- Gróf Telek.) Pál lelki depresszióját fo­kozta. az a sajnálatos körülmény is, hogy hitvese> aki évtizedeken keresz­tül állott, szeretettel és megértéssel mel­lette. u: utóbbi időben komolyan bete­geskedett. Kincsen olyan ember az országban- aki ne tudta volna- hogy mik aaok a célok- amiket az elhunyt kormányfő maga elé tűzött, és meg szeretett volna valósítani. Arra törekedett. hogy a ma­gyar nemzet és a társadalom összetar­tásban és egységesen sorakozzék fél a jövőbeni fejőd,átok előtt. Annak, hogy gróf Teleki Pál ilyen rendkívüli tettre szánta el magát, néni lehetett más oka és célja, mint az, hogy felrázza a magyar társadalmat és fel­vértezze a nemzetet a rm váró köteles­ségekkel szemben. méltóságának b*niP*jtotfâk iemondásu kát. A MAGYARORSZÁG Írja: Jól informált helyen szerzetf értesülés sziormt a kormány lemondásával bekovctfcoasett politikai válság a legrövidebb időn belül megoldást nyer. A lap még' azt az értesülést is kapta, bogy az eddigi politikai irányban semmi változás nero következik be. Politikai körökben agy A magyar politikai életben 1905-ben kezdte meg szereplését. Ekkor válasz­tották meg Szatmár-megye nagysomkuti kerületében képviselővé, disszidens. majd alkotmánypárti programmal. A világháborúban a szerb arcvonalon teljesített szolgálatot és több kitüntetést kapott. A háború utolsó évében Klébers- bera Kunó gróftól átvette a Hadigondo­zó Hivatal vezetését s ezt az intézményt vezette 1918 karácsonyáig. Hatalmas szervezetet épített ki annak a célnak szolgálatában, hogy a beteg katonák megfelelő gondozást kaphassanak s a rokkantakat visszavezessék a gazdasági életbe. Az összeomlás után Kun Béláék fel­szólították, hogy a kommunista kormány ban vállalja el a szociális ügyek vezeté­sét. Az ajánlatot azonban visszautasí­totta. A kommunizmus idején először Svájcban, majd Bécsben dolgozott, majd Szegedre sietett és az ellenforradalmi kormányban elvállalta a kultuszminisz. teri. később a külügyminiszteri tárcát. Már ekkor megkezdte azt a tudományos munkásságot, amelynek eredménye a magyar igazság legfőbb bizonyítékául szolgáló magyar néprajzi térkép meg­szerkesztése volt. A kommunizmus bu­kása után ő kötötte meg az egyezséget a szegedi kormány és a budapesti ellen- forr claims Friedrich-kormány között. Amikor a magyar békedelagáció Párizs ba. illetőleg Neuilly.be indult, gróf Apponyi Albert és gróf Bethlen István mellett Magyarország egyik fömegbizotl ja volt. A háború utáni politikai életnek kezdettől lopva vezető és irányitó ténye­zője. 1970-ban az első nemzetgyüésben Szegeden választották meg nemzetgyű­lési képviselővé a Wollf Károllyal meg terem tett keresztény nemzet: egyesülés programjával. Simony t Semadám Sándor miniszter­elnök i920-ban külügyminiszterré hív­ta meg és külügyminiszlersége alatt, 1920 junius 4-én voll kénytelen Magyar- ország a trianoni békeszerződést aláírni- Még ugyanebben az évben kormányala­kítással bízta meg Horthy Miklós kor Hiányzó és a miniszterelnökségen kiviil két nőnapon át a külügyi tárca vezetését is vállalta. A trianoni békekötés becikkelyezése I után vád"iiditvényt tett maga ellen, amit azonban a nemzetgyűlés egyhangúan mellőzöl t. Miniszterelnöksége idejére esett IV. Károly királynak 1921 husvétján történt első viss: aférési kísérleté is. A kit élv szombathelyi tartózkodása miatt kitört súlyos parlamenti válságot csak nehezen tudte elsimítani. 1921. áp­rilisában gróf Bethlen Istvánnak adta át a miniszterelnökséget és újra elfog­lalta katedráját a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen és a Menekültügyi Hi­vatal élén dolgozott. Tudományos munkája mellett sem szűnt meg dolgozni a magyar igazság nemzetközi elismertetéséért. 1921-ben az Egyesült Államokban a Williams Colle­ge Egyetemen nyolc előadást tartott Magyarország földrajzi helyzetéről, tör­ténelmi, gazdasági és nemzetiségi kér­déseiről és vitaestékel tartott a Dana- medence nemzetiségi problémáiról. Elő­adásain Amerika és az amerikai nemzet­közi társadalom legelőkelőbb képviselői vettek részt. 1922-ben a második nemzetgyűlésen pártonkivülá prorammal Szegeden lépett tel, ahol meg is választották. 1924- ben a Népszövetség meghívta a mossuli hármas bizottságba, amelynek az volt a feladata, hogy Törökország és Irak között a petróleumforrások miatt vitássá vált határt véglegesen rendezze. 1925- ben az úgynevezett framkhann sitási perbe belekeverték nevét, de_ a pörben nem szerepelt 1926 elején beié pett az Egységes Pártba, amelyet Beth­len István alapított. 192ő_ban megalakította a Szociográ­fiai Intézetet és az Államtudományi In­tézetet. Mindkét intézmény később, 1938-ban rendkívül fontos szerepet ka­pott a magyar—csehszlovák tárgyalások és a döntőbírósági határozat elökészité seben A Nemzetgyűlésnek és a KépvJ- selöháznak továbbra is tagja maradt, de amikor a Felsőházat újjászervezték, a Közgazdasági Egyetem felsőházi tag. gá választotta. A Felsőház egyik leg­nagyobb tekitelyü tagja volt, ritkán sze­repeit. felszólalásait mindenkor általános figyelem kísérte. Az if usóq atyja A Közgazdasági Egyetemnek ismé­telten dékánja és rektora volt a székely és délvidéki egyetemi ifjúság szervező telnek és azon igyekezett, hogy az egye­temi ifjúsági szervezeteket egy közös tá­borba hozza össze. Nagy jóindulattal támogatta az egyetemi ifjúság szociális helyzetének javítására irányuló törekvé - seketf résztvett a Centrum-nyomda és a Centrum-Diákház vállalatait megalapi fásában is. Kezdettől fogva egyik úttörője és leg­főbb irányitója volt a cserkészmozgalötr.,, nak. Mint főcserkész szervezte meg a gödöllői világnagytábort 1933-ban, mely nek nemzetközi vonatkozásban rendkívül nagy sikere volt. Kormányzó Urwmlc rt y Ha>loft lx»-ottos ««pyam»! BUDAPEST. április 3. (MTI.) A Kormányzó Ur őföméltösága ma dél­előtt egynegyed 12 órakor áthajtatott a miniszterelnökségi palotába. A palota bejáratánál Bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár fogadta. Ä kormányzó megjelent a halottas ágynál, majd rövid ottartózkodás után vissza- hajtatott a királyi palotába. A U tfp vise 1 fí l»íiz g:? & szülése A Képviselőház csütörtökön délelőtt T0 őrára ülést hirdetett. Valamivel korábban a városban már elterjedt a hír, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnök tragikus hirtelenség­gel elhunyt. A képviselők az ülés dőli le­siettek a liánba és a folyosón gyászos meg­döbbenéssel tárgyalták a lesajtó fiirt. Negyed U után néhány perccel szólaltak meg az ülés kezdetét jelző csengők. A képviselők sZorno man, lassan vonullak be a terembe és szót lanul foglalták el helyüket. Tatmády Hagy András elnök ayitetia meg az ülést. — Mélységes wteydóbbí,réssel felettiem » tisztelt Fáznak mondotta, miközben a képviselők felálltak, — hogy Teleki Pál gróf mbmxterelnbk ma éjjel tragikus idrte'en.lég­gel elhunyt. A gyászos megdöbbenésnek «sek a nercei nem alkalmasak ama, hogy szen­vedett súlyos veszteségünkről méltóképpen m -gem] éhezzünk, de alkalmatlan arra is, hogy itt- most bármilyen kérdésről tárgyal­junk. Javaslom a tiszteit Háznak, hogy ülé­seit bizonytalan időre napoljuk e! Az ülés a gyásznak erre a bejelentésére néhány pere alatt véget ért. A kormány fajdal benvujínttá \ lemondásokat

Next

/
Thumbnails
Contents