Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-27 / 95. szám
19 4 1. APRICIS ERDÉLYI HENTESEK ÉS CSEMEGÉSEK FIGYELMÉBE! El ne mulassza a Budapesti Nemzetközi Vásáron (Iparcsarnok, Déli Főbejárat buffet mellett) általunk működésben bemutatott legújabb és az Anyaországban már mindenütt kitünően bevált „MIDEMA" MOTOROS GYORSSZELETELÖ GÉPET mely minden világítás1' áramhoz kapcsolható, megtekinteni. £lőtll/ei Gép az üzlet diszdarabja. — Olcsó ár! Só irausi és Társa húsipari gépek és szerszámok Budapest, Sotoksári-ut 56. Tel. 141—308 1. Függőlegesen szaladó krómozott ho. moruan köszörült kés. EDÖNYE: a legpuhább áru sem kenődik el. 2. Játszi könnyűséggel szaladó szánkó, saoritókészülék nélkül. EDÖNYE: nem IopII többé a vágandó árut ki. és beszorítani 3. FEDETT FUTÖSINEK ES MOTOR. EDÖNYE: a munkaruha nem piszkolódik s az árut a kenőolaj nem yzeny- nyezi. 4. A vágósarok egyenes és ferdeállásna átlitható. EDÖNYE: a* összes áruk ferdevágásban való feldolgozása. 5. Maradékvágó az elképzelhető legegyszerűbb kezeléssel. EDÖNYE: az áru maradéktalan feldolgozása az utolsó szeletig. 6. Szilárdan beépített, teljes önműködő köszörülő készülék. EDÖNYE: az állandó éles kés 7. Beállithatóság különböző vágási vastagságra. EDÖNYE: hússzeletek (snielik) és göngyölegek feldolgozása 8. önműködőéin visszafutó szánkó. EDÖNYE: nagy darabok könnyen feldolgozhatok Mit jelentett Erdély Petőfi szá? A Petőfi-Társaság idei disz- gyűlésén Erdély állt a tárgysorozat középpontjáb an. A serlegbeszédet Gyallay Domokos tartotta s ebben azokról a kapcsolóitokról emlékezett meg, amelyek Petőfit Erdélyhez fűzték. Az összefoglaló tanulmány minket, Erdélyieket, közelről érdekel s azért annak főbb részeit mi is közreadjuk. Erdély az ünnepnapokat jelentette Petőfi számára Ha Petőfi nyomdokait a kisebbségi magyarság Erdélyének tájain követjük és költői arculatának vonásait e föld magyar népének lelki tükrében vizsgáljuk, összefoglaló pillantásunk' érdekes megállapításra vezet. Erdély a költőnek az éleit nagy ünnepnapjait jelentette: a magasztos vágyakat, fényes álmokat és ezeknek beteljesedését. Már ifjúsága legküzdelmesebb éveiben, a pályaválasztás és kenyérikereset válságai közt, Erdély, Jósika Miklós regényeinek és Kazinczy útleveleinek színhelye, TündéroTszág Ígéretével hívogatja magához a költőt. 1843- bam el is indul, hogy a kolozsvári színtársulatnál színészi dicsőséget és bizonyosabb megélhetést teremtsen magának. De vágya, ekkor nem teljesült, az erdélyi dicsőség és tisztes kenyér helyett a Debrecenben töltött tél nyomorával fejeződik be útja. Három küzdelmes év után, 1846 nyarán, Petőfi újra Erdélybe indul. Ezúttal a hazafias érzés serkenti Erdély meglátogatására: a haladó szellemű, efe- Icven közélettel akar lelki közösséget teremteni. Vágyainak sólyomszárnyám el is jut Szaitmár vidékére. Ám itt a hazafit legyőzi az ember: Petőfi találkozik Szemdrey Júliával. És útját akkor sem folytatja a Királyhágón át, ott tölti a. heteket és hónapokat Julia közelében. Életének legragyogóbb ünnepnapjai itt virradnak a költőre. Kettős költői jelszava: szabadság, szerelem! — itt kezd teljesedni. Itt születik meg legszebb szerelmi költeménye: Szeptember végén. De a másik jelszó, a szabadság is megihfeti lelkét: itt írja egyik legszebb hazafias költeményét: az Erdélyben cimüt. Innen, a Koltón tartott politikai tanácskozásról, kiáltja át a Királyhágó bércein legikinzóbb hazafias fájdalmát: Bogy egy nemzetnek két országa van, hogy E két országos nemzet a magyar! Egy év múlva, 1847 őszéin, végre személyesein is áthalad ’ a' Királyhágón. Nászuton van Júliával, a boldogság rózsafelhője lebeg ütjük fölött. Baráti köszöntések után, amelyek Dé- 1 zsen, Szaimosujvárom fogadják, Kolozsvárt az ifjúság és a müveit közönség tüntető hódolattal ünnepli s megerősíti abban a meggyőződésben, hogy az anyaország szereteitére, a két országnak egyesülnie kell! Az ünneplés lelkesítő emlékeit viszi vissza a hegyek közül az Alföldre, hogy ott Arany János nagyszalontai hajlékában a barátság csendes örömeivel fejezze erdélyi üiadalutját. Petőfinek Erdélyhez fűződő további kapcsolataiban a költői hitvallás másik alapeleme: a szabadság eszméje válik uralkodóvá. 1848 tavaszán beteljesült forró vágya: a két ország ölelkezése megtörtént. , S te lelkem, szállj a Királyhágón által Érzelmeimnek tűn dérvilágával ' És szórd el ott e kincseket. Ajándékozz meg ifjat, öregeit, Hadd gazdagodjék mindenki meg, De legszebb részét add a székelyeknek, Csókold meg a székely fegyvereket! A vers ama vonásában, hogy Petőfi külön köszönti a székelyeket, már a jövendőéit való aggodalom sajdul meg. A gondolkozó lelkek ekkor már sejtették, hogy a két ország ölelkezését gonosz féltékenység készül szétszakítani és a harcban, amelynek véres napjairól a költő álmodott, a székelyek dicső .szerepet fognak játszani. Á szabadság katonái között A harc elkövetkezett : szabadság volt a I jelszó s Petőfi a hitvallók komolyságával ve- I tette magát bele. Élettörténetének eme része J sokkal változatosabb, semhogy a részletekre | rátérhetnénk. Tárgykörünk nézőpontjából azt i kell Memefaünk, hogy Erdély a. következő | események során is az örömet, az ünnepna- I pokat jelentette a költő életében. Vigiaszta- | lást, elégtételt adott neki azokért a csalódd- | sokért, amelyek politikai és katonai részről az anyaországban rája szakadtak. 1949 januárjában Bem táborába siet, mert Ranint Kossuthoz intézett levelében Írja; „Ha dicsőséggel nem harcolhatok, gyalázatot sem alcarok a nevemre hozni s mostanában véleményem szerint gyalázat nélkül csak Bem J oldala mellett lehet az ember.“ A költő vágya I teljesült: Bern vezéri kiválósága és a székely j vitézség diadalmas harcok lázas örömeit jut- 1 látták neki s aizt a büszke elégtételt, hogy I neki is része van a győzelmek kivívásában. | Ebből a hangulatból születtek ma is gyújtó 1 harctéri, közleményei. * — Mi ne győznénk, hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka, Bosszúálló fénnyel jár előttünk Osztrelenk-a fényes csillaga! Bajtársai, a székelyek bámulatra ragadják és lelkes sorokra ihletik. — Ki merne nekik ellenáüani, Ily bátorságot szivében ki hord. Mennek, repülnek, mint a szél s űzik Az ellenséget, mint a szél a port! Csak nem fajult el még a székely vér. Minden kis csöppje drága gyöngyöt ér! Katonai megbízásokkal, futár szolgálatban többször elhagyja Erdélyt, de mindig olyan örömmel siet oda-vissza, mintha haza sietne. És Erdély földje csakugyan hazája lett neki, örökös hazája. A férfisors legnagyobb ünnepe is itt érte Petőfit: a megdicsőülés, a hősi hálál! Erdélynek jutott az a megtisztelő szerep, hogy az üstökös utolsó tündöklésének és I kialyásániaik méltó keretet adjon. Erdély megismeri Petőfit De vá jjon költészete, ami benne örök és maradandó, milyen kapcsolatba jutott Erdély földjével és népével? Életrajzírói megái,lapították, hogy tizenhárom olyan költeménye van, amelyek részben Erdély földjén születtek, réseiben erdélyi érzelem és gondolat hatását sugározzák. Levelei és egyéb Erdélyhez kapcsolódó prózád munkád sem haladják meg a költemények számát. A kérdésnek azonban fontosabb fele, hogy költészete egészében, véve milyen, hatást tett Erdély lakóira? 1847- ben erdélyi látogatása Désen, Szamosujváron át Kolossvárig, mialjd innen Bánffyhunyadon és Nagyváradom ált Szailontáig meleg ünneplések közt zajlott le, amiből joggal következtethetjük, hogy Erdély tanuló ifjúsága, müveit közönsége ekkor már nagyrabeesülte Petőfi költészetét. Erdély távolabbi vidékeivel és szélesebb néprétegeiveil azonban a szabadságharc eseményei ismertették meg Petőfi költői alakját. Bern hadseregében úgyszólván egész Erdélyt bejárta, Egy-egy állomáson a tisztek bizonyosan elujságoltáfc a lakosságnak, hogy milyen nevezetes ember van soraik közt. Már olyan kiesi helységeket is betöltött hírneve, mint Székeiykcresiztur. Magam is, mint. szé- kelykereszturi kisdiák, hányszor hallgattam áhítattal egy öreg vendéglősnánek, Dukáné asszonynak elbeszélését: hogyan szaladtak ők össze a Fehérkereszt vendéglő előtt, mikor megtudták, hogy Petőfi is ott szállt meg Bem törzskarával! A fejéregyházd végzetes ütközet előestéjén történt ez, amikor Varga gazda- tiszti családja vacsorát rendez Petőfi íszte letére a Gyárfás-kúriában. Az Unió költője De a sízékely tisztek Petőfit a honvéd-legénység körében is ismertették és népszerűsítették. Nagyon közeli forrásból tudom ezt, nagyapámtól hallottam. Nagyapám tizedes volt Bem törzsszázadában, amikor a meggyes! piacon a tiszt urak megmutatták nekik Petőfit , és. emlékül kéziratban Petőfi verseket osztottak ki köztük. Nagyapám! a „Nemzeti dal“ másolatát kapta, baiza is hozta becsülettel s mi utódai, ma is kegyelettel őrizzük a Pe- tőfi-látta kéziratot. A versnek azonban, amelyet nagyapám emlékül kapott, nem az a elme, hogy „Nemzeti da“ vagy „Talpra magyatr!“, hanem az, hogy „Egyesülés“. Érdemes erre a kis vonásra fölfigyelni. Úgy látszik, hogy az erdélyiek az „Egyesülésnek“, az „Uniónak“ a költőjét tisztelték kiváltképen Petőfiben é= a nép hírében is ezen a címen igyekeztek őt népszerűsíteni. Petőfi és az erdélyi lélek kapcsolata természetesen megváltozott a kiegyezés után. A nyugalmasabb időben költészete a maga egész szépségében és nagyságában tárulhatott fel az egyesült ország minden rendű népe előtt. Petőfi szelleme Erdély rabsága idején De amikor a történelmi végzet iámét az elszakadás gyászához vezetett, Petőfi újra, mint az Unió költője kezd Erdély iríagyar népe előtt felfénylemi. Azok, akiknek feladata volt, hogy az erdélyi lelket az elnyomatás hosszú évtizedeiben a magyar érzésben megtartsák, Petőfi költészetében találják míg a leghatékonyabb megtartó erőt. Mintegy négyezer példányban ment szét Erdély magyarlakta falvaiba egy teljesnek mondható Petőfi kiadás. De tudományos cikkekben, népszerű ismertetésekben is folyt Petőfi történeti szerepének és költészetének méltatása. És a megfigyelő arra a megállapításra, juthatott, hogy Petőfi nemcsak a lelki, hanem a területi Uniónak is mind hatékonyabb szószólója lesz. Halála emlékünnepén, a nyári nap hevében évről-évre hatalmas szekértáborok indulnak el a Maros, két Kükül! 5, Olt, Fejér- nyikó, Nyarad folyók völgyeiből: valóságos népmozgalom keletkezett alakja körül, amely dicsőség kevés magyar költőnek jutott- osztályrészül. A fejóregyházi honvódsixok körül az Újra eljövendő Unió reményében, sereglettek össze azoknak unokái és dédunokái, akik valaha együtt vérzettek Petőfivel a két haza egyesüléséért. A remény nem volt hiábavaló. A költő állma újra a teljesedés útjára tért: szeretett székelyeinek túlnyomó része visszatérhetett az édesanya kebelére! Az ő sírja azonban túl maradt a bűvös körön s vele annyi hely, amelyet aiz ő lábnyoma szentelt meg: Torda, ahol végbuesut vett családjától, Vízakna, ahol négy napig hallgatta az ágyuk dörgését, Vajdahwnyad, whol lelkesedve járt Bem oldalán. Petőfi azokkal maradt, akiknek továbbra is szükségük van az Unió reménységére. Mi pedig most, amikor dicső alakját idézzük, küldjünk fohászt az éghez, hogy a költőnek Erdélyben átélt fényes ünnepnapjai mihamarább szaporodjanak újabbal: jöjjön el és éljen a teljes Unió! Szebb magyar városokat! Európa mai válságos korszakát és a háborús időket csak azok a nemzetek fogják töretlenül találni, amelyek a fegyverek zaja közepette is meg tudják őrizni gazdasági éle. tűk folytonosságát és nem feledkeznek meg a jövő feladatairól. Magyarország is ilyen állam A háborús kényszerrendszabályok és nehézségek ellenére — ha néha lassúbb ütem ben is — tovább halad az a szociális szellemű országépitő politika, amely a jövőt szolgálja A cél az, hogy a magyar földön minél több embernek minél emberibb megélhetést biztosítsunk Erre törekszik minden minisztérium és minden más vezető tényező, Természetes, hogy a világtörténelmet for_ máié események mellett háttérbe szorulnak a hétköznapi gondok és a hétköznapi munka eredményei. Van azonban sokféle probléma, aniely szinte napról.napra közelebb jut a megoldáshoz s ezzel az élet valamelyik távol- fekvő területén nyitja meg a szociális jobblét útját. Ilyen munka például a manapság va_ lóban ritkán emlegetett városrendezés. Pedig az a kérdés közvetlenül érdekli a magyar vidék összes metropolisait s igy hazánk legnagyobb részének gazdasági életét. Városrendezés terén sok helyütt valóban siralmas állapotok uralkodnak Volt Magyarországon egy kor, amely sokat markolt és keveset szorított, vagy pedig egyáltalán nem törődött azzal, hogy városaink elrende. zése mind egészségügyi, mind gazdasági és szépészeti szempontból megfeleljen az európai követelményeknek. Szörnyűséges ízléstelen középületek, értelmetlenül egymásbafu- tő utcák, rossz forgalmi vonalak, hiányos egészségügyi berendezések és egyéb hibák hirdetik c korszak súlyos mulasztásait A magyar reformpolitika ezért vette fel megvalósítandó programpontjai közé már évekkel ezelőtt a városrendezést A tervekből négy évvel ezelőtt törvény is lett s a törvény sze_ rint, minden városnak városrendezési tervet kellett készítenie A törvény végrehajtása so_ rán az ipariigyi kormányzat az újonnan visz- szacsatojt országrészek kivételével már meg. vizsgálta az ország minden városát ebből a szempontból. Ezúttal a hivatalos tényezők többet is cselekedtek, mint amennyit a tör. vény előirt. Számoltak ugyanis azzal, bogy a törvényt ki fogják terjeszteni s éppen ezért a főváros környékéhez tartozó községeket, valamint hatvan további városias jellegű köz séget. is felülvizsgáltak már városrendezési szempontból. Különös gonddal foglalkoztak a felvidéki városok tanulmányozásával. A városrendezési tervek végleges megállapítása sok tekintetben akadályt jelenthet a most folyó, vagy most megkezdett építkező, sek tekintetében Hogy ez a késedelem ne következzék be, a kormány úgy intézkedett, hogy a városrendezési tervek alapvető részeit még ebben az évben el kell készíteni Remélhető, hogy a háborús viszonyok megengedik ennek a békés munkának befejezését. Sok más kérdés is összefügg a városrendezéssel, Ezeket is beillesztik a nagyvonalú megoldás keretébe. Csak néhányat említünk: a villamos áramszolgáltatás feltételeinek egy_ ségesHése, a közvilágításra vonatkozó köz. ségi határozatok egységesítése, a telekfelosztási és engedélydijak egységes szabályozó, sa, s+b, A jövő céljait szolgáló munka mindig folyamatos, szinte észrevétlen. Megállás azonban ezen a téren sincs és igy minden remény megvan arra, hogy szebb, egészségesebb és mind forgalmi, mind kulturális szempontból a maiaknál jobb városok és nagyközségek fogják idővel hirdetni annak a politikának eredményeit amely a mult mulasztásainak jóvátételére és a jövő tartós megalapozására törekszik. Budapesti bevásárlási forrás Szeretettel várjuk erdélyi testvéreinket Hői táska s finom bérdruküISnlegességek Rosenstein-nél liflsflROhűon. Budapest, 117., flppon\ji-fér5 HIRDETNI ANNYI, mint az üzlet forgalmát biztosítani
