Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-22 / 90. szám
' I Megalakult az E.délyi Párt szilágymegyei tagozata Bihar meftyében is befejezéshez tstîzeieăik az Erdélyi Eárt szervezkedése Züah, áprüií, 21. Nagy napja voít vasárnap a szilágyinegyei magyarságnak: megala- k*<M Zilahon a református kulturház nagy_ termében az Erdélyi Párt szilágymegyei szervezete, melynek létesítésében az ideiglenes megyei vezetőség gróf Bélái Katalánnal, báró Brmnecker Antal és dr. Bötöm Zoltán országgyűlési képviselőkkel az elén három hónap óta tevékeny munkát végzett. Az Erdélyi Párt Országos Központja részéről gróf Teleki Béla és Vita Sándor országgyűlési képviselők, továbbá dr. Páti György főtitkár jelenteli meg. A vármegye és Zilah város régi tekintélyes magyar vezetői, valamint a vidéki városok ás falvak kiküldöttei egészen megtöltötték a hatalmas termet. A vármegye vezetői báró Jósika János főispánnal és Gazda Endre alispánnal az élükön szintén ott voltak, hogy tanúi legyenek az Erdélyi Párt szilágy- sági zászlóbontásának. Gróf Bélái Kálmán javaslatára a közgyűlés dr. Kaizhr György nyugalmazott főispánt választotta meg korelnöknek, aki megnyitójában hálát adott Istennek, hogy ezt « napot a szabad Magyarországon megérni engedte, majd hódolattal emlékezett meg Magyarország dicső kormányzójáról, akit a közgyűlés melegen ünnepelt, A Magyar Hiszekegy elmondása után gróf Teleki Béla szögezte le nagyszabású beszédében az Erdélyi Párt alapelveit. Történelmi visszapillantást vetett az erdélyi sorsban eltöltött észtén dőkre és annak tanulságaira, megállapítván, hogy a nemzeti vagyon csökkenése. a. magyar- iparos és kereskedő tönkie- tétefe, a magyar birtokos és középosztály lejtőre juttatása, a köztisztviselők és közalkalmazottak nyomora, az erőszakos elrománositó politika, nyelvünk és hitünk elrablása jelezték azt. az ntat, amelyre bennünket a terroi és a kényszer eszközeivel sodorni akartak. Ebben egyformán voltunk a visszacsatolt terület bármely részén. "Viszont ez kovácsolt össze bennünket, ez szabta meg összetartozásunkat. Történelmi jóvátételt! ,, őrlő műtőmből, meri saját magmái ássuk meg I sírunkat. De nemcsak magunknak, hanem as I anyaországnak is szüksége van az Erdélyi Pártra. Legyeu az a kormányzati tényező, vagy tisztviselő akármilyen jóindulatú, mégse ismerheti a mi kisebbségi életünket, mégse láthat bele a mi problémáinkba, mégsem tudja, hol kell a leggyorsabban segíteni. Egymás mellett van a helyünk — Az Erdélyi Párt másik nagy feladatú: erősíteni az össmnagyarsápot, hogy méltón I állhassa nveg helyét a rendkívüli idők eljövendő nagy eseményeiben, ax elkövetkező nagy európai \ijjármckezésbm és ehhez a■ megerősítéshez felhasználni a kisebbségi életben eltöltött 32 év. keserves, de reális tanulságait. Népiebbé, szockUi.-abbá tenni a magyar életet. mentesebbé a formaságoktól, bürokvatiz- ímistól. Kőzetek hozni magyart a. magyarhoz, tudatosítani, hogy nincsenek egymás közt ér- dckellenf ételük, egymás midiét van a helyibú, egyetlen, cél érdekében, a magyar jövő mwn- hálásáért, Erdély a« anyaországért akarja felhasználni azt, aimije megmaradt «. 22 éves küzdelemből: magyarságának tuidatoeultabb, szociálisabb gondokozását. Az Erdélyi Párt nem regitmalizmivH szolgál, hanem' a nagy magyar egységnek egyik munkaterülete. Gróf Teleld Béla nagy tetszéssel fogadott beszédében 'régül mint szilágyímegyei lakos, a szilágysági helyi problémák megoldásával foglalkozóit, hangsúlyozva», hogy tcrcprotim- kát kell vállalnia, és végeznie mtadenkivtek. Utána Vita Sándor országgyűlési képviselő mondott beszédet azokról a feladatokról, amelyek az erdélyi magyarságra várnak azon helyzet folytán, hogy e területen nagy román tömeg is él. A világháború lezajlása u’án kétségtelenül óriási méretű átalakulások jönnék, melyek alól Magyarország sem vonhatja ki magát, ennek az átalakulásnak aeon ten mindenek felett magyarnak kell lemnüe, nemzeti hagyományaiknak, nemzeti sajátságainknak, nemzeti szellc-miinknek megfelelően. A központi kiküldöttek beszédei után id. Boy Ferenc oíőheíífeSíiíeffie a jelölő Kzotíság | javaslatát, amelynek alapján a közgyűlés egyhangúan a következő vezetőséget választotta az Erdélyi Párt szilágyéi tagozata élére: Elnök: gróf Bélái Kálmán, atelnökok: Köblös Endre református lelkész és báró Bramsneeker Antal országgyűlési képviselő, főtitkár: Breyer Kálmán gyógyszerfez, pénztáros: Szabó Zsigmond, ellenőrök: Jóssá Vince és Antal Barna, elnöki tanácstagok: báró Gyorffy Lajos, Brand József, Somogyi Endre, Csutak Károly, dr. Kaizler György, dr. Símrec.sányi Béla, Traeger Lajos, dr. Kasa Béla, báró Bánffy János, Szász Árpád és Kovács Zsigmond. Hivatalból tagjai az elnöki tanácsnak a járási és megyei városi tagozatok elnökei. Megválasztottak ezenkívül negyven intézőim oltsági tagot és százégy országos naqgitülési kiküldöttet. A zilahi városi tagozat elnöke Kölbs Endre lelt, aMnöbe Barabás Sándor, titkára dr. 'Solymos Iván, jegyzője Schultz Károly, pénztárosa Osváth Fereau-. Megválasztották a városi tagozat választmányát is. Gróf Bélái Kálmán elnök megindító saa- «rafcbato mondott köszönetét- a megnyilvánult bizalomért, hangoztatta, hogy a szilágyság* 1 magyarság reménykedve tekint a határokon jij túl maradi testvérek sorsának alakulása felé, | akik hősiesem állják •« kettőzött üldöztetést és I elnyomatást. Nehéz időket éByWk, de az Er- | délyi Párt minden tagja újra csak dr. Páll | Gábor parlamenti bemutatkozó beszédét idé- p zi: „Nincs oly nehézség, szenvedés, nélküle- 3 zés, amelyet türelemmel el ne viselnénk, azért, é hogy visszakerültünk az anyaországhoz A közgyűlés dörgő tapssal erősítette meg £ ezt a hitvallást. Báró Jósika János főispán nagyhatású felszólalásában megemlékezett arról, hogy ugyan ezen a helyen ezelőtt három esztendővel egy kegyetlen választási hadjárat közepette mondotta, hogy igazságtalansággal nem lehet országot kormányozni és íme, a törtáneimá események e megállapítást valóra váltották. A jobb magyar jövőt csak egységgel tudjuk biztosítani, azért tömörül miniden magyar az Erdélyi Pártba, melynek megalakulása gráf Telelei Pál intenciója is volt. Végül báró Bratawckcr Anteil és dr. Bölörn Zoltán országgyűlési képviselői! intéztek lelkes beszédei az ünnepi hangulatú közönséghez, majd a közgyűlés táviratilag fejezte ki tiszteletét és ragaszkodását Bárdoesy László miniszterelnök iránt. A közgyűlés emelkedett hangulatban ezzel végei fe ért. Őszinte lelkesedéssel csatlakozott az Erdéli/i Párthoz Bihar megye magyarsága — Elértük azonban a nagy napot, — mon dotta — a szabadság megváltó óráját és ebben a pillanatban Erdély minden magyarja lelkében csak két gondolat, két érzés érvényesült. Az egyik a Gondviselés kegye iránti mélységes és alázatos hála, a másik pedig testvéri egymásba találás mellett a jövő nagy kérdje. Ka ismét örök idők történelmi tényezőivé akarunk vélni ezen a földön, akkor azonnal mindenkinek fel kell sorakoznia és munkához kell látnia. Egy cél lebeg szemünk előtt: a történelmi jóvátétel megvalósítása.. De nem csak a kisebbségi idők nyelvi, hitbeli és vagyonbeli pótlását, hanem az ezelőtti súlyos és végzetes mulasztásokat és veszteségeket is be kell hozni. Erdélyben ismét magyar eke szántsa az összes elidegenített földeket, magyar templomok harangjai szóKteák imára a magyar települések népeit, a magyar gyewnek tanulja meg fajtájának történelmét, ismerje meg hagyományait. A magyar iparos és kereskedő nyissa meg ismét műhelyét és üzletét, a magyar középosztály legyen továbbra is a kultúra és a civilizáció művelője Délkeleteurópának eme szakaszán. — Alapszempontunk az, — mondotta többek között — hogy mindazoknak a gazdasági, kulturális és társadalmi szervek, él ül! ön az egyházakkal, amelyek kisebbségi életünkben nemzeti mivoltunk megtartásának alapjai voltak, még fokozottabb mértékben kell részüket kivenniük az újjáépítésből. Nem egészséges társadalom az, amely mindent az államtól vár. A társadalmi utón szervezett gazdasági élet legbiztosabb alapja a nemzeti egységnek, a közös munkáinak, a ma felismerésének, hogy magyar és magyar közt legfeljebb a végzett munka arányában lehet Különbség. Szükségünk van az Erdélyi Pártra! — Az erdélyi problémákat mi ismerjük, fájó sebeinket mi érezzük, román hagyatékunkat, a nyomorúságot mi hordozzuk, A mi .jogunk ás kötelességünk tehát, hogy talpra- állásunkat hazánk testvéri segítségével megszervezzük és betetőzzük. Ezárt kell Erdélyt Párt, ezért kell benne lennie mindén magyar embernek. Ezért mondjuk határozottan, hogy m anyaországi pártok tartsák távol magúkat %<rdély földjétől addig az ideig, amíg iórté- ndini jóvátételünket véghez. nem vittük. Ha itt Erdélyben ahelyett, hogy ki-ki a maga portáján becsületesen dolgoznék, s testvéri . 'tette! a jövő felépítésén fáradoznék, egyem. ót-sár] ásóra, támadására fordítja drága idejét, akkor hiába szabadultunk meg az Nagyvárad, április 21. A felszabadult Bi- harvármegye magyarságé, lelkes örömmel vette tudomásul a felszabadult erdélyi részekről behívott képviselők határozatait', hogy a különleges erdélyi érdekek védelmére az Erdélyi Párt te tömörítik a 22 esztendős süíenvedések- ben megedződött magyarságot. Az Erdélyi Párt bihanmegyei és nagyváradi tagozatainak megszervezésével Árvay Árpád, PMzkó Eleméi- dr., Paál Árpád dl’., Bognár Sándor országgyűlési képviselők támogatói». mellett aiz Erdélyi Párt országos központi '. Markovit» Manó dr, nyug. főispánt kérte fel. A szeiveaőbizoteság élénk tevékenységet fejtett ki. mind Nagyváradon mind a ! megyében. Községről-községre járva alakították meg a tagozatokat és a magyarság mindenütt öntudatosan, őszinte lelkesedéssel csat- I lakozott az Erdélyi Párthoz. A szervezés í munkáját Dnróc-i Kis Lajos főtitkár, Soós I Lajos városi titkár és Gergely Ferenc dr. I ügyvéd végezték, inig a munkás szakosatály I megalakítása körül Szabó János felsőházi tag, I építőipari munkás, a szakosztály elnöke és I Biszticsányi Dezső szakosztályi titkár fejtettek ki élénk tevékenységet. A bitermegyei községi tagozatok megalakulása már néhány község kivételével befejező- £ (lőtt. Minden község magyarsága nagy szeretettel és a ragaszkodás megható jeleivel fejezte ki háláját azok iránt a férfiak iránt, akik az elmúlt, 33 év alatt érát keikért harcolták és a legnehezebb Időkben is jogos kívánságaik szószólói váltak. Különösen hálájukról és őszinte ragaszkodásukról biztosították ár. gróf Bethlen György titkos tanácsost, akinek áldozatos munkáját a magyarság soha feledni nem fogja. Ugyanilyen hálával emlékeztek meg azokról a parlamenti képviselőkről is, akik önzetlenül és meg nem alkuvó bátorsággal jártak el minden magyar ügyben, a bukaresti min-iszt óriirm okban és az egyes hivatalokban. Eddig a következő biliafflmiegyeí községekben alakult meg a biharmegyeá község tagozata: Nagyszalontán: elnök Molnár György, ügyvezető atelnök Pélery Lajos dr. ügyvéd, titkár Kása Ferenc. Eteden: élni®: Vadai Béta ref esperes, titkár Nagy Árpád ügyvéd, pénztáros Aha Jenő. Mugyarkakueson: elnök Gyökösi József ref. lelkész, titkár Dómján Lajos, pénztárt*? Duce Lajos. Réven: éhlök Szegedi Irtván malom-tulajdonos, titkár Zem‘- lényi Lajos, pénztáros Dómján Viktor. Hegy- közkováesiban: elnök Molnár Zoltán ref lelkész, titkár Pápai Sándor, pénztáros Kis Sándor. Kisszántón: elnök Makkai Sándor gazdálkodó, titkár Kádár Ernő, pénztáros Rá ez Sándor. Nagyszánitón: elnök Eszenifei. Béla lelkész és Bige Jóasef földbirtokos, titkár Gátlvi 'Albert, pénztáros Ze fényi László. A-ltoison: elnök Sajó, Sándor ref. lelkész, titkár Kern rezet György, pénztáros: Móricz József. Rályokon: elnök Elekes Károly ig. tanát«. Beröttyószépiákon: elnök Nagy József gazdálkodó. Érbogyoszlón: elnök Bánya János. Mngyarkéezen: elnök Kulcsár Dezső ref. lelkész, titkár Szentpétery János ref. tanító. Mitekén: elnök Kovács József lelkész, titkár Bodor Sándor tanító, pénztáros Peh:ni Imre. Monospetrin: elnök id. Embcrgcr Antei, titkár Barátka Balázs tanító, pénztáros Katona János ref. tanitó. Tóti ban: elnök Lisskay Káinján, titkár Mészáros Lajos, pénztáros Fazekas Károly. Vedresádányban: elnök Barcsa Sándor. Mezőtetegden: elnök Fiait Jenő. Mxzotelkin: elnök ifj. Nyeste István ref. lelkész. Cselén: elnök Markoviig Kálmán földbirtokos. Mezőbicskáson: elnök Be- twkcr Ferenc r. k. plébános. Biliarfélegyhá- záu: elnök Egei István ref. leikéi». Hegy- közszentimvén: elnök Ludman Lajos ref. leiké». Nyüvcdem: elnök Bödi Mihály ref. lelkész,. Paptarr,feiten: elnök Kovács Sándor ref. lelkész. Pelbárthillán: elnök Eilinger József ref. lelkész. SZaláidon: elnök STUDIUM KŐRY17ES BOUT Bpest, IU. Kecskeméti-«. 8 'Szennycsi József ref lelkész. Gsokaíyon: elnök Papszász Lajos es. és kir. kamartk Kis- kerekin: elnök Boms Lajos ref. lelkész, Szemtjobon: elnök Sallay Lajos ref. leiké-z A további tagozatok szervezése folyamatban van. Május elején soor kerül a megyei és városi tagozat alakuló közgyűlésének megtartására. W Mézkedések a mozik gazdasági kérdé seiyiek rendezésére Budapest, április 21. (MTI.> A kormány a mozgófény képüzemekkel kapcsolatos egyes gazdasági kérdések rendezése tárgyában mind nemzeti, mind kulturális és gazdasági szempontból igen fontos rendeletet adott ki. Ennek értelmében a mozifénykép-iizem céljait szolgáló helyiséget és berendezést az esetben, ha a régi engedélyes helyébe bármi okból uj engedélyes lép, vagy ha a Julius hó végével magánjogi töketárs nélkül maradó régi engedélyes helyiség és berendezés nélkül maradna, a tulajdonos a bérből vagy a hely. • ség, illetőleg a berendezés fölött rendelkezésre jogosult az uj engedélyes kívánságára a bér. let még hátralévő tartamára, ha pedig ez két évnél rövidebb, vagy ha bérleti viszony nem áll fenn, legalább két évre bérbeadói köteles. Ha a bérösszegben megállapodni nem tudnak, a bírósághoz fordulhatnak. Ez a ren dejkezés megszünteti a nemkívánatos ele. nieknek azt a törekvését, hogy elfogadhatni, lan feltételeket szabva megbéníthassák a moz- gófenyképüzem zavartalan működését, A másik fontos rendelkezés az, hogy a mozgófényképüzemekre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos jogügyietekbe beleértve a helyiség és berendezés használata tárgyában kötött bérleti szerződéseket, haszonrészesedést biztosító kikötést felvenni nem szabad A helyiség úgyszintén a berendezés használatáért vagy bármely más szolgáltatásért járó ellenérték csakis határozott összegben ália_ pitbató meg. A kormány igy kiküszöbölte an. nak lehetőségét, hogy nemkívánatos elemek illegitim utón befurakodhassanak á mozgó, fényképüzemekbe és azok irányításába. EJe jét vették annak, hogy nehezen megállapít, ható titkos társulási jogviszony keteíkezhes. sék az engedélyes és az őt kihasználni igyekvő között. A harmadik fontos intézkedés az, hogy a belügyminiszter a mozgófény képüzem enge dély esnél jogi személyt az engedélyessel szembe a vállalati tőke lekötését rendelheti el. Ellenőrzik a kolozsvári cégtáblákat KOLOZSVÁR, ápr. 21. Még február folyamán falragaszok és újságok adták tódtól a« érdekelteknek, hogy az 1922—XU. te. 86. paragrafusa alapján cégtábláikat 20 napim be. lül szövegezzék meg a rendelet idevonatkozó részletes megjelölése szerint. A rendelet lé. nyege ax volt, hogy: „Minden cégtáblán fel kefl tüntetni az üzlettuiiajdonos születőid bizonyítványa szerinti családi és utónevet olyképpen, hogy a felírás egyik réssé se légy»« kevésbé szembeötlőt»!), mint a többi. Ha az üzlettulajdonos özvegy- vagy férjezett, a cég. táblán a férj nevét is meg kell jelölni,“ A rendelet a továbbiakban előírja, hogy: „tíz. lethelyiségüket azoknak az ipatriizöknek Is Isdtelesck üzletüket külsőleg cégtáblával meg jelölni, akik a fogyasztóközöneégge! közvetlenül nem érintkeznek és csak iparosok vagy továbbárusitó kereskedők részére dolgoznak." Tekintettől arra. hogy Kolozsvár iparos és kereskedő társadalmának csak csekély há~ ^ iiyada hajtotta végre a törvényes ejöiiást, a hatóságok közegei végigjárják az összes üz. leteket, bejegyzett cégeket és ahol szabály tanulságot találnak, az esetről jegyzőkönyvet vesznek fej. Kolozsváron eddig már több, mint 100 cégtábla-kihágás ügyben indítottak eljárást a hatóságok az elmúlt héten. A ki hágók fölött a városházán működő első fokú rendörbiróság ítélkezik és az 1922—XIÎ. te, 126. paragrafusa alapján 400 pengő büntetést ro első fokú Ítéletével a kihágókra. — Külön lövészszázadot alakit a Székel.» Alkalmazottak Társasága. A Székely Alkalmazottak Társaságánál! etoöksége felhívja, a Kolozsváron élő székely alkalmazottak figyelmét, hogy polgárt kiképzésbe« és céllövészetben. külön századdal vesz részt, amit az erre kijelölt bizottság is elfogadott. Ezért az elnökség felhívja a katonaviselt széktíy aIkahnazottakat és bárhol dolgoz» székely munkásokat, hogy Összeírás végett a társa, ság helyiségében sürgősen jelentkezzenek. Hivatalos óra d, e. 10—12 között és este 8—9 között,
