Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-20 / 89. szám
19 41. MV» ICI S 20 Európa sirplői Ravatalon a régi Európa. Baantofa. ffltíBfltt fegyverek ropogása sir. De a egnapi Buró- pákoz nincs is ennél méltóSí és raegráaófcb gyászzene. És anrig a komor gyásmsKrtaatóe véget, ér, a ravatal káról, mint égő kaa4e#i- berek, állanak az ágyuk és bombák trase által felgyújtott országok és városok. A magyar pedig, Európa és a nagyvilág árvája, pillanatnyilag lábhoz tett fegyverrel magáQ a ravatal mellett. A haldoklónak kijáró ttas- telettel áll a tegnapi Európa ravatala körül, de nem hullajtja érette könnyeit. Nincs erre oka. Éber szemekkel, megtöltött fegyverekkel vigyáznia kell, hogy a felvert és gazdátlanul maradt udvarról el ne tűnjön sem egy magyar járomszeg, sem egy rozsdás kengyel- vas. A fosztogatóktól óvakodni kell minden rendelkezésére áDó eszközökkel. Igen, a magyarnak Eines miért és mit Járatnia a ravatalon lévő tegnapi Európából. A minap éjjel egy folyóiratot lapozgattam és ezt olvastam a könyviamertetéti rovatában: „A szerző, aki századának egyik legcsodálatosabb remekét alkotta meg, méltóképpen fejezte be müvét, hiven mutatva azt a hibái ellenére is nagyon szivünkhöz nőtt Európát, amely' most minden eresztékében recseg és ropog...“ Hát csak recsegjen és ropogjon az az Európa. Mi ismerjük benne sorsunkat, a magyar sorsot. Csak itt, Középeurópában talán öt országban próbáljuk és kinoztuk az elmúlt két évtized alatt, mint Trianon szétszórtjai és megalázottjai. Ezért mondjuk, hogy szá- monkra az lesz az igazi Európa, amelyben igazi hazánk lesz, ahol újból együtt leszünk mind. most még sokan a világ négy táján szétszórt magyarok. Ezer esztendeje már, hogy kikötöttünk Európa közepén. És a tegnapi Európa azóta sem lett édes, csupán nevelőhazánk. A fejünk fölött elviharzó századok alatt sokszor volt hozzánk kegyetlen és mostoha. Pedig hányszor próbáltuk megszépíteni arcát vérünkkel és verejtékünkkel. De hulló vérünket és verítékünket csupán beitta mohó földje, hogy aztán más nemzeteknek termékenyüljön meg tőle. Áljuk körül tehát most ravatalát. Nem hnllarablókkónt, de öntudatos, felnőtt örökösökként és követeljük tőle méltó örökségünket, mielőtt örökre föld alá viszi bűnöktől és tévedésektől megöregedett, kiábrándult, nehéz harcikocsik kerekeitől felszán. tott, arcát. Ez az az idő, amikor megmutathatjuk, mit. tudunk művelni a rámkeső és minket megillető örökséggel. Tegyük magyarrá, európaivá, de a szónak nem abban az értelmezésében, ami ezzel a szóval „európai“, •lőttünk örökre hitelét veszítette. Sirassák el a tegnapi Európát azok, akiknek okuk van rá, mint ahogyan meg is teszik Írásaikban és egyéb élebmegnyilvánulásaik. nan. „• Magyar írónak nincs oka erre. Ne nézzünk egyebet á tegnapi Európából most, csupán a letűnt, két évtizedet. Hány költőnk sírta eUe nemzet panaszát!,.. De Európa füle süket volt s nem hallotta meg a szellem szevát. És akkor jöttek tudósaink s térképekkel és érvekkel próbáltak győzni az erőszak és a fondorlat ellen. De Európa szeme vak volt. Pedig ezek a térképek már nem csak magyarul beszéltek, mint költőink, hanem a nagy európai nyelveken is. A tegnapi Európa, amely ma a ravatalén van, egyszerre volt vak és süket a magyar számaira. Ne. ne sirassuk a tegnapi Európát, bűnösei számára pedig ne kérjünk Absolve Domine-t! Koporsója után haladjunk olyan méltóság-teljese®, mint a magyar sors hajójának kormányosa e nemzet legutóbbi áldozati bárányának koporsója után. Zúghatnak fejünk fölött a vésztjelző szirénák, mi mindig találunk sajátmagunkban menedékhelyet. Azt az örök méltóságteljességet, melyet örökség képpen hoztunk át ,,Verecke hires utján“. A tegnapi Európának nem kellett, de a hólhápi talán megbecsüli majd •.. Európa a ravatalon. Az az Európa, amely a magyart úgy lebecsülte s Trianonban úgy földhözvágta, hogy darabokra szakadt belé teste. Két évtizedeken keresztül kerestük és vádoltuk a bűnösöket. Nem egyszer magunk között kerestünk és vádoltunk. Pedig senki más nem volt az, csupán a tegnapi, a most ravatalon lévő Európa. És valahogyan elhagyatottan, kifosztottan és megaláz ottan mégis megerősödtünk lélekben e lezajló két keserű évtized alatt. Itt vannak az egykor ezer holdakat magukénak tudó erdélyi urak. Akkor, amikor csakugyan úgy volt, Erdélyből Európába kellett menniök, hogy eltartsa őket az erdélyi föld sokezer holdja. De az- .án visszakanyarodott az ő utjok is és itt kötöttek ki megesni olt véreik körében. És megfogták sajátmaguk a megmaradt földön az «kteemí, hegy miai»ga*da*á« virágozzák *9) SC&Z&TS ilrsMzi Í8 a barStd&k nyomán. Taten és a magyar sors könyörtelen tanítása volt ez, örök okú Iáéul. Európa ravatalnál megállva, örökségünket. követelve és megharcolva nem kérünk többet földjéből csak annyit, amiből megteremthetjük a minden magyarok mintagazda. »ágát. Tudjuk, hogy ebből le« haszna a holnapi Európának is. Induljon tehát utolsó útjaira a tegnapi Európa. És mi e komor gyászszertartásnál csak tovább állunk rendületlenül, lábhoztett RcménnöiaB, Vésik Nofcea fausti fcfó&bőt egy különös könyvecske jelent meg, amelyből mi is nagyon sokai tanulhatunk. A könyvecske cilrote: „ESTE ISTORIA TRANSILVANIEI UN STUDIU INUTILI“ Magyar cime: „Erdély történelme felesleges tantárgy?" A könyvhöz Jón Lupas professzor, erdélyi róni, >n történész, a Román Tudományos Akadémia tagja irt előszót. Vi sile Netea brosúrájában .elmondja, hogy több romám elemi és középiskolai tankönyvet áttanulmányozott és arra a megállapításra jutott, hogy' Romániában az. utóbbi két évtized alatt Erdély történelmiének .tanítását teljesen elhanyagolták. A tankönyvekben Erdély történelméről mindössze . néhány, elhamarkodott, összecsapott fejezetet talált — a legfontosabb események megemlítése, nélkül. Megengedhetetlennek tartja, — elmélkedik a román tanító -— hogy egy negyedik elemásta tankönyvben 24 lecke, közül mindössze egy lecke foglalkozzon Erdély történelmével, tehát ezer év történetét egyetlen. leckébe zsúfolják össze. Fel panaszol ja azt is, hogy á román diákok a középiskola hetedik osztályának elvégzése után Erdély történelméből egyáltalán semmit, vagy' csak nagyon keveset tudnak. A kolozsvári egyetemen pedig az erdélyi történelem katedráját, éppor) akkor szüntették meg, almikor arra, a szerző szerint, a legnagyobb szükség volt: a bécsi döntés előtt. Ezt a. katedrát, amely az egyetlen hely volt, ahol Erdély problémáival komolyan és behatóan foglalkoztak — Írja Vasile Netea — azért szüntették meg, mert szükségtelennek tartották továbbra is pénzt költeni a katedra fenntartására. Va-vile Netea megpróbálja román szemposif- ból magyarázni ezt a nemtörődömséget és úgy véli, hogy Erdély történelmének az elemi és középiskolákban való mellőzésének okia nem más, mint a közoktatásügyi minisztérium régi felfogás szerint készített tanterve, amelynek alapján az iskolákban úgyszólván kizárólag a moldvai és havasalföldi román nemzeti mozgalmaknak tulajdonítottak jelentőséget ás kellőképen csak azokat, méltatták. Vasile Netea. könyvecskéjének utolsó részében síkra száll a mellett, hogy a román szempontból a múltban elkövetett hibát legalább most kell jóvátenni, amikor a régi román tankönyveket felülvizsgálják ée az űj tankönyveket elkészítik. Az uj tanévben az elemi éfi középiskolákban Erdély történelmét sokkal r.'szleteseblaai kell majd tanítani, mint a múltban, hangoztatja és valóban ismerteti is — természetesen román. szempont- szerint — Erdély történelmét a IX-ik századtól napjainkig, .felsorolja azokat az eseményeket, szóra-- pontokat,, amelyeket a, romániai iskolákban Erdély történeLmének tapitása során különös- képen .hangsúlyozni -kellene. Ezek a. szempoflitok ás események —■ Visile Netea -felfogása szerint — a következők: 1. Erdély forradalmi jellegét kell kiemelni román szempontból, amely — szerinte -— sokkal határozottabb volt, mint a Havasalföldön, vagy Moldvában. Horia forradalma sokkal legendásabb fényben tűnik fél és sokkal jelentősebb, mint. például Tudor Vladimirescu forradalma. Vagy például milyen nagy kiihogy meggyáazoljtik. Nem eressrthetjük el pillanatra sem a fegyvert és szemeinket sem homályosit.fcatja el a hullájáért hulló könny. Tisztán és magyarul kell mos* látni a magyar őrtornyokból, A kémlelő réseken kinézve, vigyázni kell a még mindig kallódé és raboskodó magyarokra és magyar értékekre. A tegnapi Európád pedig csak sirassa tovább az, akinek oka van rá, de mi eeegysaer nem »rank « «áránJcosókkal. BÍRÓ JAMOÍ VWmr vain Ávwam Janen 1S48-« fowwdel- raánek tragédiája és a. hét román fejedelemség, rövid ideig tartó, hasonló forradalma között. Erdélynek ezt az állandó forradalmi jellegét kell kilmtngsulyomi, meirt egy ilyen bosmi rabságban — írja Vasilc Netea — az erdélyi -realitás életborrmarádiósát, rajta keresztül pedig a sznbad ág elnyerésének megkísérlését ■ jelentette. Más szóval — folytatja Vasile Netea — ez a jelleg hozta meg a no mámrágmk 1918. dicsőségét. 2; Erdélyi szellem igenis varr, kiált fel a túlzó román politikai iró, és ezt figyelmein kimül hagyni nem lehet, mert éppen az erdélyi szellem volt az, amely a románságot megtartotta és nemzeti örtudatát táplálta. 3. As erdélyi romám tudósok és intellek- tu-elek Ókirályságban teljesíteti missziójának, a szerző szerint, egy teljes leckét kellene a® nj tankönyvekben szentelni. Amire Vasile Netea nem tud magyarázató* találni, arra minden magyar ember megfelelhet. Miért is tanították' volna a románok Erdély történelmét, amikor 1919-ig Erdély sohasem volt része a román államnak? Nehezebb már arra felelni, hogy a románok legalább ama rövid húsz év ajjiatt, amiig Erdélyt az en- teinte-ha.talmak jóvoltából birtokolták, a® elemi és középiskolákban miért neon tanították részletesebben Erdély történelmét? Ha egy kicsit gondolkozunk, erre is megadhatjuk a feleletet. Nem tanították azért, mert a regátiak az erdélyi romám eseményeket mindig lebecsülték, az erdélyi embert — még a románt is .— őszintén soha sem szerették. Hiszen a “múltban nem egy román, államfórfiu- jelentette ki, hogy a regáiiak akarják ügyem Erdélyt, de az erdélyiek nélkül. A regáti románok szemében ugyanis az erdélyi románság mindig csak eszköz volt- az imperializmus szolgálatában. Amint azonban imperialista, álmaik valóra vált, az erdélyi románban a regiorrális szeparatizmusra való törekvőt látták és éppen ez a szempont volt az, amiért az iskolákban az elmúll húsz év alatt Erdély történelmét nem tanították. Nem akarták az erdélyi románban szunnyadó autonomista érzést a középiskolai oktatás révén erősíteni, sőt inkább arra törekedtek, hogy ezt csökkentsék. Erdély történelmét m'ég ma sem azzal a céllal tanítják, hogy a diákok a történelmi Erdélyt megismerjék, hanem kizárólag a romait rovmiós propaganda szempont jóból. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mjnt a román vallá=- és közoktatásügyi minisztérium 1940 november hó 2G-án 238.853. szám alatt kiadott és az 1940—1941 tanévre vonatkozó elemi i skol ai tan tervhez, csatolt utasítása. Az utasítás 3-ik oldalán a II-iJk fejezet 2_i.k bekezdése, a következő rendelkezést .tartalmnazza/: „A Hl., TV. és Vll-ik osztályodéban Nagt/r Bománia történelme és földrajza tanítandó, tekintet nélkül a jelenlegi erőszakolt, igazságtalan és ideiglenes, határokra. Az. elfoglalt terűiét ékhez való jogunkat öntudatositani kell, a tanulókban felkeltendő ezek reménysége a régi. határok visszaállítása iránt, úgyszintén elhatározásuk az annak mielőbbi megvalósításáért való harcra.“ Erdély nem mint történelmi tantárgy, haHa most tudja, tiszta hasaon, hogy mit visel a tavaszon? Noé, a „PITVAR" ért már tudja, vezessen hát oda útja .., nem mint revíziós propaganda tantárgy szerepel a román iskolákban. Vasile Netea érzi, de igyekszik eltitkolni azt az óriási segítséget, melyet az erdélyi rományiénak a magyar állam nyújtott vagr/ egyes magánszemélyek nyújtottak. Akármennyire is nem tetszik a románoknak a magyar kulturfölény, még a român nemzeti kultúra sem születhetett volna meg a magyarok segítsége nélkül. A gróf Waiss-család támogatása nélkül Sincai György krónikáját soha sem írhatta volna meg. Báró Bruekenthal erdélyi kormányzó nélkül Lazar György, s szebenmegvei parasztszülők gyermeke sohasem lehetett volna a havasalföldi román iskola nagy reformátora, Klein Sámuel, Sincai György, Maior Péter, a román nyelvtudomány megteremtői, a budid egyetemi nyomda anyag! támogatása nélkül, a nyugati tudománnyal sohasem kerültek volna k. pcsomtba és munkáikat nemcsak hogy nem írhatták volna meg, de nem is adhatták volna ki. Az erdélyi magyar reformáció nélkül a XVI-ik és XVII-ik században Erdélyben a rorrumnyelvü nyomtatványok nem láthattak volna napvilágot, a román irodalmi nyelv nem alakulhatott volna ki, a szláv egyházi nyelv helyett még nagyon sokáig nem használhatták volna a'román egyházi nyelvet-, román nyomdák és romián iskolák pedig nem létesülhettek volna. Az erdélyi magyar katolicizmus és a katolikus egyíiázzal 1700_ban bekövetkezett unió nélkül az erdélyi görög katolikus román lelkészek előtt nem nyílhattak volna meg a, magyarországi jezsuiták iskolái. Bethlen Gábor, Boeekay István, II. Rákóczi György, Apafi Mihály, Barcsai Ákos, Geszti Ferenc, CsuiLay György, Báthory Kristóf, Csálky György gróf, Csákv Máté, Hárpontoni Forró Miklós, Kisfaluéi Ráca István, Bánffy György gubernátor, Apafiné Bornemissza Anna és az erdélyi román kultúra többi mecénásai nélkül az erdélyi ro- I mánság a regátbeli románsággal szemben nőm kerülhetett voUia abba a külturfölénybe — amelyre éppen Vasile Netea tanító könyvecskéjében olyannyira hivatkozik. Két csoda Az Idő kegyetlen, zord valóság — Árján az élet bódultán rohan. Nem is sejtik sorsukat a rózsák, S a hajtás sem, mely újra megfogan. Nem tudja a hó: egyszer elolvad, És mindem szirom egyszer sárba hull — A madarak is céltalan dalolnak, Elvesz a dal, a hang nyomtalanul. Kaszálva jár az átkos múlandóság, Életünk tüaéfaől kevés marad: Örömeinket sirató strófák, S egy-két maroknyi por a rög alatt De két csoda mindig újra támad, S mindeneken túl örökké leszen: Az alkonyaikor halódó bánat, És a zenében síró Szerelem... BOTÁR BÉLA CAPPTOL-mozgó: Beáta éj ax ördög! Fősz : Szörényi, Páger; Vaszary Előadások: 3, 8, 7 és 9.20 órakor. Vasárnap délelőtt 11-kor Matiné. EDISON-mozgó: „Al| a bél“. Seereplők: Seeleczki, Simor Erzsi, Csortos. -Kezdete 3, S, 7 és 9 órakor. EGYETEM-mozgő: Lovagi «K ügy. Fős«.: Perezei Zita, Ráday Imre, Kabos Gyula. RIO-mozgó: Gül Baba Fősz.: Szeteczky Zita, Jávor Pál, Makláry Zoltán Műsor előtt híradó. Vasárnap d. e. 11 órakor: Matiné. ROYAL-mozgó: Zanzibár. Fős».: Lola Lane, James Craig. Műsor előtt: Legújabb híradó és trükkfilm. URANIA.mozgó: Egy fiát lenese Karády Katalin vigjátéka. Fősz.: Csortos GytHa, Mély Gsrő, Jávor Púi. PANNONIA BUDAPEST, Vili. RÁKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eqvdavas szobák 6'— P-től 12-- P-ig Kétágyas szobák 9 —P-től 18 —P-ig fl visszacsatolt területen lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak iegynreidHcel. Nincs időnk és okunk orra, Erdély lorléneiél propaganda- tantárgynak akarják berezefni a román iskolákban
