Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-20 / 89. szám
rtf', 70— V. 14 26 11. SO Az árvízkárosultakért! Ai Erdélyi Párt országos központjához n job hun a következő adományok folytak be: Az Erdélyi Párt magyarkéci ta_ gozatának — Kulcsár Dezső ref lelkész — gyűjtése A Kiötereml-i elemi iskola saini- ejőadásának bevétele Az Erdélyi Párt KisteremJ-i tagozatának gyűjtése: 1 P.: Erdélyi István ig tanító Kiss Abe!, Molnár János, Tóth Márton, Murán János 50 t: Nagy István, Pap György. Soós Mihály 30 f: Dándi Róza. Adám Sa^ • muné, Nagy András, Szó'cs János. 20 f.: Virágh Klári, Szőcs Bajos.’ Szőcs Péter, Harkó Erzsi Éjek Heh, Papp György, Kádár György, Murár György, Muiár István, Béréi Ferenc, Mtádová» Mihály, Nagy Anna, Farkas Bálint, Kádár Illés. 10 f.: Makos Abe), Nagy János, András János, Fi,k Mihály Mu- rár György», Elek Dávid, id VI. rágh Ferenc, Murár András, Papp András, Továbbá: Molnár György 32 f„ Elek György 8 f. összegen: A kolozsvári vendégipari munkálok céhének gyűjtése: HO P.: VendéginaTi Munkások Céhe. 5 P.: Jungbert György. Bitay ödöo. Buchalter Gyula, Neuwald Szilárd, Monya zenekar, Brainer Búszlő, Saucin János, Zehán 55ol- tán. S P.: Egyed György 2 P.: Bonfert Vilmos. Rácz István, Biró Básziő. Balogh György. Bucska Marté, Varga Ferenc. Kocsis István. Gál Irma, Glasz Magda, Németi Mária, Csabai Márton, Biró“ István, Amutiia Márton, Pé'_ tér István, Kovács Bajos Wagner Gyula, Dengc!ogi Bajos. Csutak Bajos. Sándor Géza, Burg Mihály, Oláh Sándor, Székely Gitta 1 P.: Pnsz Ferenc, Szántó Már— ton, Puka Albert. Fűlöp György, Kocsis Ferenc, Kohn Sándor. Szász Ferenc. Srtanics Mihály, Coldea Péter, Szabó János illés Ferenc, Gráf Bászló, Gráf Zoltán, Ciobán Zoltán, Geme Béla, Gönczi Károly, Szilágyi József. Csiszár Ferenc Szabó József, Szép, iáid Endre, Kassal Károly. Sza- káos íWöm. Mentes Pál Benedek Ernő, Gergely Mihály, Marosán T,ászló, Bagarán Básziló. Biró Do. mokos Jäger Pál, Ilona fetirónő, Zclekoyics Albert, Braun Sándor, Rozenhorg Ákos, Roth Imre, Grandpiere N., Guttman Márta, Ba Basán, dr. Rozman Bernét stern Miklós, Barbara Backlanoff. Oi. vashatatlan, Spinrád S., Hersko. vidi Sándor, Markovit* Sándor, Hartstein Béla, Bászfő István ,ín. doyjts Bajos, Márton Elek. Hunyadi Ikszlő, Btró Pál, Andrei Zakariás. Dnrgheu György, Kálmán Sándor Szab«') Dénes Major István. Markovit« Ferenc, Gombó Izsó, Dettári Gyula, Szakács Sándor, Wence! Béla, Snaider Berné*, Grünfcid Samu, Glück JA. zsef, Király Máidon Jankovích Márton, IÍOTács Béla. Bazár János, Szentgyörgyi Dénes, Sárosi Zoltán, Rozner Zoltán, Vörös József, Szisze István, Klein Béla Bász|ó József, András József) Wirtz Ferenc. 38 f.: Surányi Béla. Silber Adolf, Stern Márton, Braun Mártó«. Ro„ zenberger Izidor, Csermák Ferenc, Simon Károly, Czerjék Herman, GáH Sándor, Klein Sándor, Bakus. czinecz András, Biró Ferenc. Budai Vilmos, Budai Sándor M»:'rann Jakab, Tamás István Simon Mihály, Balta Gáspár. . Szepessi János, Farkas József, Ploszka János, Bazár Miklós Gáspár Jenő összesen: 220.92 „ Székely János Kolozsvár Az Ellenzék által újabban befolyt Az Erdélyi Párt vátaszuti tagozatának gyűjtése: 5 P-: Fülöp Bajos i>f lelkész, Kallós József. 2 P.: özv. Kallós Józsefné, Balázs István, Balázs József Gy., 1 P.: Bereczki Ferenc, Balázs Fér ette. Miklós András, Bereczki András, Balázs József, Balázs Zsigmcnd, Bálint András, Bakács «lános, Gévald András, Szabó János, Balázs Mihály T_. Szakács Márfon, Balázs Mihály M., Kallós János j., Kováé? Sándor, Kiss Mihály, 60 f.: Borsai István, Tőkés József, Füleld János, Kallós Mihály Misi. Kallós István Jánosé, Kallós r. renc, Kallós György J„ Kalló Mihály. Átvitel 484.98 P. ■ 10 — 158 — Athosnţ 484,9g p. 30 f.: Kovács Györfjr, 50 f.: Balázs Gyula. 10 f,: Somiyai István. Kiss György. 12 f,: özv. Rusz Jámxsné 2,18 P. a Ref. Egyházközség április 6-i peraeiypénze összesen: 39,— ,, Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata által: „Capitol“ mozgóképszínház Kolozsvár 100.— ,, Az Erdélyi Párt körösfői tagozatának gyűjtése: 4 P.: Tőkés Tibor lelkipásztor. 2.40 P.: Antal István magyar. 3 P.: Antal György magyar. 2 P : Péntek Márton jäger. Kor- pós János ács, Kovács János vt- t éz, Mihai György cilca. 1 P.: Antal György bogyó, Antal János bogyó. Amtai János magyar, Péntek János baki. Márton Átvitel 623.08 P. Attswsst 993.98 T János hopáj, Balázs -lino». “9 f.: Péntek János csapa, «0 f : Antal Ferenc alsóbogyó, 30 f.: Kovács János pemzsl, Péntek István varga. Péntek János piszkiri, Péntek Ferenc lintea, Márton János Jancsi, Péntek János varga, Péntek György» Gyuri, Péntek János mihók, Bódis Ferenc Pirtika, Antal János csente, Márton János bogdán, 40 f.: Bódis Ferenc pirányi. Kovács János pugyi. 30 f.: Korpos István Bandik», Péntek György mihók. Bódis Már ton Pistika, Miliői Györgyné. 20 f.: Antal János bogyó. Millááy Ferenc pltyl. Korpos Márton áea, Márton -Tánv“ bogdán ÖMzesen: 38.— , 859.88 8897.27 P. Előző gyűjtésűn’ végösszege: Az Erdélyi Párt gyűjtése a mai napig: 9354 25 P Franciaország kilépett a Népszövetségből VI0HY, április 19. (DNB) Darlan ten. gemagy külügyminiszteri minőségében közölte a Népszövetség főtitkárával, hogy a francia kormány élni fog a Népszövetség alapokmányaiban biztosított lehetőséggel és kilép a Népszövetségből. Közölte, fenntartja magának azt, a jogot, hogy később nyilatkozzék a kilépés részleteiről a Nemzetközi Munkaközpontban. A Népszövetség alapszabályai ugyanis kimondják, hogy a Népszövetség bármely tagállama két évi felmondás után léphet ki a Népszövetségből. (MTI) Zátonyra futott Szemző Gyula Hogyan lett „a közgazdasági életet vészé yeztető elem" az egykori bácskai nábobból ? — Ut a főispán! széktői Pjrison keresztül a kistcicsai dologházig Kolozsvár, április 19. Budapestről keltezett hir hozta Kolozsvárra, hogy „Szemző 'l-nilát, Bács-Bodrog vármegye világháború lőni volt főispánját, mint a kögazdasági ■Hetet veszélyeztető elemet Kisiarcsára vitte a rendőrség. .4 volt főispán a> utóbbi időben ■titkos kártyabarlangokban tengette életét...“ Aligha okozhattam volna bármivel nagyobb riadalmat a csöndesen kártyázható kávéházi veudégek között, mint azzal, hogy a fentebbi hírt közéjük vetettem. Pillanatra megállották kezükben a kártyalapok s majdnem egyszerre mondták: — Ka, szegény Gyula, hát mégis ez lett a vége..,. Aztán megindult a messzi múltba nvnió emlékezés. A három kártyázó öregur min- denike találkozott már életében Szemző Gyulával, az egykori dssgazdag és gavallér főispánnal, a későbbi „kártya-lovaggal“. Egyikük vendég Volt hatalmas kiterjedésű Maskat birtokán, a másik egy pesti pezsgés js.alcán, a harmadik pedig éppen Párizsban találkozott Szemző Gyulával. Mert hosz- szu ős változatos volt az ut, amíg a volt délceg főispánból „közgazdasági eletet veszélyeztető elem“ lett. Aki két kézzel szórta a pénzt — Szemző Gyula ma körülbelül helvenév >s lehet — mondja az egyik öregur. — Úgy élt fiatalkorában, mint rajta kívül még százan és százan a békebeli, boldog Magyar- országon. Urnák született s az is volt a szó szoros értelmében. Egész fiatalon lett, Bács- Bndrog vármegye főispánja. Tulajdonképpen ekkor kezdett olyan nagy lábon élni, hogy rzt még az áldott, gazdag bácskai fekete termőföld sem bírta. Annyira nem bírta, hogy kezdett kicsúszni a lába alól... Előbb csak holdanként, aztán rohamosan, hogy már meg sem tudott álleini rajta. Kártya, nők, lóversenyek... Ezek a nagy összegeket felemésztő szenvedélyek voltak mindennapi szórakozásai. ügy szóra a pénzt. mint. otthon a hasznún« a vetést. Sőt még túl is tett rajta, mert egyszerre két kézzel szórta szét a csengő aranyakat. Hiába volt vasút, 5 csak négylovas hintán járt s még Pestre is igy érke- :»»íf mindig a Bácskából. Szép szál ember voll, őrökké vakító fehér szarvasbőr-kesztyu feszült kezén. Soha le nem húzta, meg étié /és közben sem. így adott kezet mindenkinek s még igy is kapkodtak keze után. Sarki meg nem sértődött, mert pénzével mindenkit meg tudott béfciteni. Huzata »ácsolják h párisi magyar vendéglőst — Isteni tudja, hol állott volna meg. vagy hova .jutott volna még akkor, ha bele nem osap életébe a háború. Egészen közel volt hozzá a háború, megyéje szomszédságába», Szerbiában... így történt, hogy minden- nagyobb zökkenés nélkül megválóit magas hivatalától s felköltözött Budapestre. A maradók bácskai birtokai eladta az utolsó barúz dáig s beköltözött a Hungária-szállodába. Erről a szállodáról pedig azt hitte, hogy otthon van a bácskai kúrián, mert pontosan úgy viselkedett benne. Estélyeket adott, pezsgőzött, cigányozott s főként olyan barátokat keresett, akik értették a kártyaforgatás művészeiéi,. ilyen emberek pedig mindig akad lak... Csakhogy akkor nem aprópénzben mont ám- a játék, hanem súlyos ezresekben. Szemző Gyula azonban még mindig tudta adni 6s tartani a bankot. Egy ideig... Mert aztán jött a, forradalom s agy elsöpörte Pest számottevő alakjai közül, hogy néhány év múlva már nem is tudóit róla senki semmit, csak egykori virtus-kodásait idézgették még a kártyn- asztölrjcnái. De Szemző Gyula nem az az ram bar volt, aki belenyugodjék abba, hogy az élet földliözvágta... Kivándorolt Párizsba ás tmgyar vendéglőt nyitott. A vendéglő azonban csak ürügyül szolgált, mert nem volt az egyéb a kártyabarlángnál, ahol a szerencsét remélő megszállottak gyűltek össze s forgatták az ördög-bibliáját. Szemzőt végülis a párizsi hatóságok hazatandesolták Magyarországra. — ■ Ekkorra már évtizedek viharzottak el Szemző Gyula, az egykori főispán és dúsgazdag földbirtokos feje fölött is — fejezi b az emlékezést a harmadik öregur. — Nemcsak testben, hanem lélekben is megros-i kiült. U.iből Budapesten kötött ki, de már nem a Hungáriában és a fényes, süppedő szőnyeg» kártyaka-zinókban, hanam kétes, külvárosi lebujokban. Játéktára«! sem a „felső tizezi ek“-ből kerültek ki, hanem az alvilági életből. A lejtőn pedig inár nem i« lehetett lejjebb süllyedni. Innen már csak egy ut volt s oda a rendőrség vitte Szemző Gyulát s ez az ut, a kietaresai dologház felé vezető ut, a halál előtt a legszomovubb. Legalább ü az egykori főispán szamára bizonyára a leg- szomorubb, ha ugyan különbséget' tud még tenni szomorúság és öröm, a veszteség és , nyereség közt... * » Eddig tart a kortársak emlékezése az elmúlt’. elkártyázott időkről. És nekünk még az is eszünkbejut, hogy a Bácska, a fekete- földü. aranybuzáju Báes Bodrog vármegye, ahol Szemző Gyula agykor főispán és dúsgazdag- földbirtokos volt, éppen ma egy hete tért újból vissza, azok közé a határok közé. | ahova ezer éven át tartozott. j* rtó. 3 Î94I, I € f S 20 vóroifának luiejdonalia megy ál a K<a*lrom>rél Nagybánya, április 19. A város pgyik legszebb pontja a Virághegy alatt elterülő Kiás trom.rét, aimely sok oagybányai festőnek volt már témája. .De anyaga most egy olyan per- patóarkodásnak is. amely hatalmas méreteket öltött, veghii nemzeti kérdés lett belőle és ináig .sem fejeződött be. Még lö.l.'-ben történt, hogy a Klastroan-rót /g-yik festői szépségű részét egy tizenhárom agu román társaság megvásárolta akkori tulajdonosától, A társaságnak megvoltak az eszközei, hogy a kiszemelt területet aránylag potom pénzen megvegyék még akkor is, Imi a tulajdonos nem akarna megválni tőle. így jutott a román társaság olcsón Nagybánya egyik legszebb fekvésű helyéhez. Ez román kolóniái akart ide létesíteni. A tervbe azonban hiba csúszott he, mert Borza Enciánnak, az egyik telektulajdonosnak, amikor építkezni akart, a város megtagadta az építkezési engedély kiadását, mert a román belügyminisztérium mellett működő turisztikai hivatal hevesen tiltakozott az ellen, hoqu a költői szépségű helyet fclpjarcellázoH utcasarokká alakítsák át. A telektulajdonosok közben az ismert román módszerekkel „meggyőzték“ az illetékeseket álláspontjuk ellenkezőjéről, úgy hogy végül maga a román turisztikai hivatal javasolta a városnak, hogy adják meg az építkezési engedélyeket. És 1937-ben végül is bizottság ült össze megvitatni az ügyet. Csakhogy» a lakosság, a festőművészek és a közegészségügyi hatóságok tiltakozásának súlya alatt a város ismét visszautasította az engedélyek kiadósát, A telektulajdonosok részéről újra megindultak a kijárások és közbaj árások, mire Ardelean Oktávián orefektus személyesen megtekintette a KIastrom-látót ó? úgy döntött, hogy az építkezési engedélyek megadhatók. Erre néhai Then-ma János, Mikola András és Krizsán János festőművészek, sőt több román előkelőség aláírásával a román királyhoz fordultak, hogy mentse meg a Klastrom- rétet. Az ügy évokig húzódott befejezetlenül, mig végre most a visszacsatolás pontot teil a vitára. A telektulajdonosok nagyrésze elmenekült s akik meg itt maradtak, most iga. zátn nem fordulhatnak a váróéhoz építkezési engedélyért azzal az indoklással, hogy Nagybányának nemzeti érdeke egy román vrHafeiep létesítése a Klastrom-réten. A vitás terület egyébként a polgármesteri nyilatkozat szerint amugyi-5 hamarosan a város tulajdonába megy át. Április 27-én tartja alakuló közgyűlését Marosvásárhelyen az Erdélyi Fürdők Szövetsége Marosvásárhely, április 19. Az Erdély: Fürdők Szövetsége április 27-én, vasárnap délelőtt tartja meg alakuló közgyűlését Marosvásárhelyen a városháza dísztermében. Vasárnap előadó estet is rendeznek, amelynek során Polizei Jenő dr. imniszteri tanácsos a gyógyfürdők és üdülőhelyek törvényes előírásairól, Gál László dr. minisztériumi osztálytanácsos pedig Magyarország idegenforgalmi szervezeteiről és feladatairól tart előadás*-. itt említjük meg, hogy az erdélyi borvizeket külön kiállítási csarnokban hozzák forgo lomba a budapesti nemzetközi vásáron. A ki állítási csarnokot az erdélyi fürdőhelyek geo. logiai és turisztikai térképei, a székely vármegyék turisztikai térképei és a székelyföldi fürdőkről készített térkép fogja díszíteuL Valamennyi térképet Bányai János, a noves ezé- kelvföldi geológus készítette az országos geo logiai társaság megbízásából és támogató, «ával. A pavillonbap ezenkívül számos fürdő- propaganda-képet állítanak ki. A borvizet székely ruhás leányok poharanként árulják a — Halott a marosvásárhelyi ».turbina- árok“ vizében. Tudósítónk jelenti: Maros vásárhelyen a „Turbina-árokból“ kifogták egy középkorú, falusi ruházatú férfi holttestét, Megállapították, hogy a halott: Sándor János 40 éves mairosboeáti gazdálkodó- Marosbogát község Erdély még1 románok által megszállott területén vau. Egyelőre nora tudják, hogy a liolttest hogyan került a turbina árokba. Az Ipartörvényben előír: az Iparfeltipyelßseg álfa r ö s * z e á 1 ! i I o : munkarend és ennek függeléke Kiadásunkban megjek i és könyvkereskedésünk ben (Kolozsvár. Mátyás király-tér 8. sz.) kapható Minerva li&daími is Nyomdai Miilntézet R,-T. i T"
