Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-17 / 86. szám

Ára 12 fillér ✓K ÉP V13 E L Ö :f A Z KÖ’íYV T 4 R r / tfnsttr.iíi BU DA PE C T V. 'C&UtöriUlC PARLAMENT EXTERN /M/. április 17. -----------------­GYED ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAEARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSALU 5. SZ TELEFON: 15-08 — POSTAFIÓK: 71 8*. KÉZIRATOKAT ' NEM ADUNK VISSZA A MAGYAR HOi\ VED CSAPATOK MEGSZÁLLOTTÁK A MURAKÖZT Tizenötezer fogoly, száz ágyú és nagymennyiségű hadianyag a magyar haderő zsákmánya. Á német csapatok Szerajevót, az olaszok Raguzát szállották meg Szerbiában vnát nincs sem központi hadvezetés, sem polgári kormány Bulgária megszakította a diplomáciai kapcsolatot Jugoszláviával — A német haderő az Olympos lejtőin kiverte állásaikból az angolokat Amerika már bánja, hogy belekeveredett az „európai kalandba“ Houvédeink dicsőséges délvidéki hadműveleteik után szerdán tovább foly­tatták előrenyomulásukat az ország délnyugati sarkában, a Muraközben és itt is az országhatárig és a horvát határig egészítették ki az ország terüle­tét. A hon véd vezérkar főnöke erről a nagyfontosságu eseményről a követ­kező hivatalos jelentést adta ki: „Csapataink ma megszállják a Dunántúl délnyugati részét a horvát hatá­rig. A Duna—Tisza közének a csetnjk bandáktól való megtisztítása még <art. Folyamatban vau a foglyok és a zsákmány számbevétele. A foglyok eddigi száma 15.M0 és a szám még egyre növekszik. A zsákmányolt hadi anyag száz löveg és nagymennyiségű más hadizsákmány “ A hadi és külpolitikái helyzet újabb meglepetései Már tegnapi számunkban jelentettük, hogy « szeri hadsereg teljes fele bomlásban van. Egy újabb jelentés sprint a még harcban álló részeinek pa­rancsnoksága kérte a német véderő parancsnokságát, hogy fogadja ej a fegy­verletételt és vegyék fel ebben az irányban a tárgyalásokat. A német válasz egyelőre nem ismeretes és a tárgyalások felvételéről szóló híreket sem erősí­tették meg. A német hivatalos jelentés azt közli, hogy a német gyors csapa­tok bevonultak Szarajevóban, az olasz jelentés viszont Raguza elfoglalásál adja hírül. A szerb kaland, amelyet Szí movies és társai idéztek fel, végső be­fejezéséhez közeledik és eggyel szaporodott azoknak a példáknak száma, me­lyek mutatják, hogy mennyit ér Analia és az Egyesült Államok ..gyors se­gítsége“. Ennek a segítségnek hatályosságát különösen most Görögország tapasz­talja keservesen. A görög területre küldött angol expediciós hadsereg egyik része menekül a német, haderő elől s utó védjei kísérlik meg a német előrenyo­mulás késleltetését, hogy igy több lehetőséget, biztosítsanak szerencsésebb tár- sáiknak a hajóraszálláshoz. Az angol eljárás még nagyobi dicsőségére az angol badvezdöség eppen annak a Görögországnak hajóit kényszeríti és használja fel, a maga embereinek megmentésére, amelyet most a legnagyobb veszély pillanatában csufosrfh cserbenhagy• Most már minden kétsége- kizáróan nieg- áííapitható, hogy a görögországi angol had­erőt kivonják a balkáni hadműveletekből — Írja Göbbels dr. a Völkischer Beobachter hasábjain. Az angol plutokrácia vaj helyett Bengtház&t ígérte a brit lakosságnak. A vaj­kérdés később oda módosult, hogy Benghazi helyett Görögországot nyerik meg a britek az élelmi sz e rk orlá t órás ok váltságaképcm. Emel let f av ígérgetések mellett — folytat­ja Göbbels dr. — Görögország mennyit fá­radozott azon, hogy bebizonyítsa, egyetlen angol katona sínes görög területen. Chur­chill azonban a nyilvánosság előtt is ünne­pélyesen kijelentette, hogy a görögországi csapatok mtár el is foglalták kijelölt állá­saikat. Amikar tehát a balkáni háború ki­tört, az angolokat a már elfoglalt állások­ban találta-. Nem sokkal később a brit. púi­tok rácia csökkentette a vajadagot, hogy el­foglalhassa Bengházit. Hat. hét alatt törtek előre a brit- erők és hat nap alatt vissza is vonultak, valószínűleg a kijelölt állásokba. A Balkánon is kedvezőtlen keretek között történt meg az áMásfogíalás. A birodalmi miniszter a továbbiakban utalt arra az egésa világot egyre jobban érdeklő kérdés­re, hol lehetnek av angol csapatok. Tény az, hogy a brit kérkedő hírverés elhallga­tott. Göbbels dr. cikke végén megállapít ja, hogy az angolok az egész diplomáciai és katonai vonalon megismétlik a norvégiai. hollandiai, belgiumi, franciaországi módszert és stratégiát s közben elpárolognak a ve. szélyeztetett területekről Edenncl együtt­A német, véderő ismét gorombán áthúzta ChurehiM számításait. (MTI) A többi német lapok is vezető helyen fog­lalkoznak azzal a szalonikii jelentéssel, hogy a görög hajóhad parancsnoksága az angol tengernagyi hivataltól azt a parancsot kapta, hogy vesse be a görög hajókat az angol csapatok elszállításának védelmébe. Az Angriff élesen megjegyzi. hogy az angol hadvezetőség ezzel a paranccsal felteszi a koronát az eddigi „győzelmes visszavonulá­sokra“. A brit expediciós hadsereg most. miután a csatába való komoly beavatkozás nélkül magára hagyta a szárazföldi görög erőket, azt, kivánja, hogy a cserben hagyott, szövetséges saját testével, saját eszközeivel fedezze gyáva visszavonulását. A Berliner Börscnzeitung- rámutat arra az angol hir verésre, amely szerint a vég«) harc most a Közel-keleten dől el. tehát ott van nagyobb szükség a haderőre. Ehhez a gyermekes be­állításhoz nincs hozzáfűzni valónk — írja a laţ). Minden esetre a Görögországtól való búcsúzáénál mi is ott leszünk. Zuhanó-bom­bázó repülőgépeink fognak áldást osz+aru az újabb, stratégiai okokból visszavonuló brit csapatokra. Saatkxniki-ből jelenti a Ştefani iroda, hogy Firouaban Mr szerint nézeteltérés támadt, » görög és az angol hatóságok között a brit csapatok visszaszállítása körül. Az angolok azt kívánják, hogy a görögök szüntessenek meg minden, forgalmat és az ország közle­kedésének rovására biztosíts,inak előnyt a brit csapatok .elszállításánál.' Ezenkívül azt óhaitják. hogy Pireus és Athén ellátását ktv.iacóarák szintén a britek élelmezése ja­vára. A kikötőben nagy tömeg nézte végig az angol expediciós hadsereg katonáinak hajóra szállását. A tömeg körében igen nagy feszültség és nyugtalanság mutatko­zott, úgy, hogy a görög hatóságok azt aján­lották az angol hadseregparancsnokságnak, hogy kisebb kikötőkben szállítsák hajóra a brit legénységét. Hir szerint az angolok nemcsak a kisebb, nagyobb szállitóhajókat, hanem a motoros és halászbárkákat is meg­szállták. A aangiháji kikötőben horgony zó Tomis Lav jugoszláv gőzös legénysége kőiében nagy nyugtalanság támadt, amikor megtudták, hogy a gőzöst görögm'szági kikötőbe ren­delték angol csap-atszáMitás céljából. A ha­jó — részben horvát származású legénysége — nem volt hajlandó engedelmeskedni * kapitány parancsának. A gőzös parancsnoka kénytelen yolt maigas háborús pótdij kilá­tásba helyezésével fehérorosz matrózokat szerződtetni. (MTI) Egyiptom nem harcol As ana ötok aszal indokolják csapa­taik döreje) or szagból való elszállítását, hogy azokra feltétlen és nagyobb szük­ség van Egyiptom megvédésére. Az egyiptomi kormány ugyanis a múlt és a jelen tanulságain okulva• úgy lát­szik, nein hajlandó engedni az angol nyomásnak és nem akarja embereit vá­góhidra vinni az angol érdekekért. A i,M.essagero“ athéni jelentése szerint az egyiptomi miniszterelnök a képviselő­ház titkos ülésén kijelentette, hogy tisz­teletben tartja az angol—egyiptomi szerződési, de nem hajlandó olyan lé­pésre, amely az országot háborúba so­dorhatja. Szíriái hírek szerint Kairóban Wä­ret tábornoknak, a közelkeleti angol haderő főparancsnokának kairói laká­sa: előtt nagy angol-ellenes tüntetést rendeztek egyiptomi nemzetiségű cso­portok. A tüntetőket angol csapatok verték szét. Az*összetűzések során több tüntető meghalt és megsebesült és an­gol részről is volt veszteség. Maga az angol sajtó is elismeri az északafrikai német—olasz sikereket- A: „Evening Standard“ szerint számol­ni. kell azzal, hogy n tengelyhatalmak hadserege elfoglalja Egyiptomot s ha­talmába veszi a Szuez csatornát és Alexandriát is. A német távirati iroda amszterdami jelentése szerint Spencer ausztráliai hadügyminiszter kijelentette és elis­merte, hogy Franciaország összeomló sa után Nagybritannia most áll legsú­lyosabb válsága előtt Bo^ár-íujgfoszláv diplomáciai szakítás A balkáni helyzet alakulásának és fejlődésének fontos eseménye, hogy Bulgária megszakította diplomáciai kapcsolatait Jugoszláviával. Bulgária és Szov.jetoroszország ha rá t i kapcsola­tai közismertek és a bolgár kormány nem igen tett olyan lépést, amely el­lenkeznék a szovjet vezető körök aka­ratával. A bolgár távirati iroda a következő hivatalos közleményt adta ki: A bolgár kormány ina megszakítót ta diplomáriai kapcsolatait Jugoszlá­viával. A jugoszláv követségnek át­adott jegyzékben a döntést a követke­ző pontok okolják meg: 1. Aprilis ele­,je óta a bolgár határőrségek ellen megokolatlan és ki nem hivott táma­dások sorozata történt jugoszláv fegy­veres erők részéről. 2. Nyílt bolgár városok ellen jugoszláv repülőgépek nyílt támadásokat intéztek, noha Bul­gária kiviil maradt a háborún. A tá madásoknak polgári személyek, főleg asszonyok és gyermekek estek áldoza­tául ; 3. A döntés főoka az, hogy a szó­fiai jugoszláv követség tagjai állandó érintkezést tartottak fel azokkal az el­lenséges elemekkel, akik zavargásokat és államcsínyt készítettek elő. Minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy a jugoszláv követség tagjai Iá­rörökorszáq uj utakra Srvfloi ? Az események fejlődése természetesen nagy és döntő hatást fog gyakorolni Törökország­ul is. Egyelőre arról érkezik hir, hogy a ja_ pán-—szovjetorosz semlegességi egyezmény megkötése nagy meglepetést és bizonyos tájé­kozatlanságot idézett elő török politikai kö­rökben. ügy vélik, hogy es az egyezmény «toros kapcsolatban rítt a háromhatahni egyezmény irányelveivel az ázsiai és európai ujjárendesést illetően, Törökország külpoli­tikáját, amely jelenleg angolbarát tájékozó­dáson és az Oroszországgal való barátságon alapul, uj irányelvekre kell helyezni. Tény, hogy az események még szigorúbban semleges magatartásra ösztönzik a török kormányt.

Next

/
Thumbnails
Contents