Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-02 / 75. szám
Koíozsüdrí ás koíozsm^si olrfíroda ; Farkas-utca 7. Tslaf.: 2 >3S. Beíra+kozn' lehet mindennap délelőtt 9—2, détutdn 5—7 Óra között mmwmmmm—mmmmm Három fia+a! magyar költő irodalmi estje ,,5c tir, se paraszt~ összefoglaló címen tartott irodalmi estet Kolozsváron három anyaországi fiatal költő: Sinka István, (jeliért Vilmos és Sértő Kálmán. Mindhárman paraszti sorból emelkedtek § ki s emlékeikben magvkkal hozták ezt J az életformát. Már nem parasztok, mert | magukra öltötték a város szokásait és | öltözetét, de urakká, igazi városi embe- | fékké sem tudtak válni. Mint hid és | ütközőpont állanak két osztály között, | F.zt a szerepet kívánják vállalni és er- I röl vallanak költészetükben. Igazi iro. dalmi fémjelzéssel Sinka István rend étkezik közülök. A másik kettő még forrong. alakul s botorkázik a művészet felé vezető nehéz utón. Időnként pongyolaságba. vagy közhelyekbe cs’tsznak. De szándékaik igazak és tiszták. Éppen ezért figyelmet érdemelnek. irodalmi estjükön verseket adott elö Juhász József, a budapesti Nemzeti Színház tagja. Egyszerű eszközökkel dolgozó. közvetlen előadóművész. Na előadásmódjában van is valamelyes modorosság, kellemes egyénisége. a versek lettét érző. hűséges tolmácsolása feledteti a hibákat. Zilahi Farnos Eszter a három fiatal költő megzenésített müveit adta elö. Kellemes hangú, gyakorlott előadó. Saját szerzeménuei közűi is bemutatott néhányat. Kellemes, tömör hangiéval kitünően tud bánni. Meg van benne ez a kifejezőképesség, ami lehetővé teszi számára, hogy a költemémmk iqa7i. belső tartalmát tolmácsolja. Méltán nagy sikere volt. Havadi Nagy Ilonka. e kolozsvári Magyar Színház taq'-a acfott még elő néhány Sinka, Sértő "s Gellert költeményt szép sikerrel. Clr.. mőssy Magda néhány dalt énekelt biztos művészi tudással. A fiatal költők irodalmi estjét a közönség érdeklődéssel hallgatta végig. E«iVS*©rre leél hnndáf leli árli*lmal!anná « rendőrséq Kolozsvár, április 1. Az elmúlt 24 óra leforgása alatt két iólmegszerve- zetf betörőbandát tett ártalmatlanná a rendőrség nyomozó osztálya. Őrizette- vette Gáspár Lajos visói illetőségű 27 éves földművest, aki néhány héttel ezelőtt érkezett Kolozsvárra s már az első napokban két betörési követett el. A sikeren felbuzdulva, folytatta tevékenységét és letartóztatásá i g összese« 1.6 rendbeli betörést hajtott végre Kolozsvár területén. A több ezer pengő értékű holmit a következő orvgazdák- uál értékesítette: Pollák Éliás, Sza- mosköz-utca 47- Sámuel Mózesaié és Tőgy a Istvánná Cbongor-irica 36. szó mu lakósofknál. A rendőrség az orv gazdák ellen is megindította az el járást. t , Rendőrkézre került Kacsó Boldizsár Erdő-utca 19. szám alatt lakó köz veszélyes betörő, aki szövetkezve Csatlós János és Szabó Viktor székely- vajai. Kolozsváron munkát ker -ső földművesekkel 24 betöréses-lopást követett el Kolozsvár területén. Az ellopott holmik értéke meghaladja a 8.000 pengőt. Orv-gazdáiknál eddig 2500 pengő értékű lopott holmit találtak. Ezzel a két leleplezéssel számos „ismeretlen tettesek“ által elkövetett betörés és lopás tettesé vált ismeretessé. A rendőrség nyomozó osztálya tovább folytatja a nyomozást a ketés elemek felkutatására és ártalmatlanná tété léreiDanáttk gyárak figyslmébs! Az Ipariörvényben előír!, az Iparfeiügyelőség áltál f s s z e á i 1 i t o ! t üzemi munkarend és ennek függeléke kiadásunkban megjeleni I és könyvkereskedésünk I ben (Kolozsvár. Métyés I király-tér 8. sz.) kopható, I Minerva Irodalmi és Nyomdai Mfllntézet B.-T. | „Hazánk nagyjainak emléke örökké éí közöttünk!” Wesselényi halhsta’Isn szellemét méltatta báró Braunecker An+a! kép viselő az Erdélyi Férfiak Eqyesüiete Szii ágy Nemzetségének vacsoráján KOLOZSVÁR, Apr. 1. Az Elité)yi Férfiak | Egyesületének Srüágy .Nemzetsége március * 29-én népes vacsorát rendezeti A vacsorán báré Brannecker Antal országgyiUesi képvi. selő ar. aliibbi „Wesselényi emjékbeszéd“-et j mondotta: „Hazánk nagyjainak emJékr örökké él j köztünk, az ö földi elköltözésük nem jelenti ; azt^ mintha a mindent elhomályosító és le. j törlő enyészet valaha is megszüntetné alko- ^ tásóik nagyságát. lángtelkük nemzedékeket megelőző látnoki munkáját és ne szolgálna örök pé,|da( örök intelemként egymás! felváltó generációk nemzetienntartó utján, J Ma összejöttünk, hogy hódoljunk a nagy Vessdényi szellemének, kit méltán büszkén nevezünk megyénk legnagyobb szülöttjének, ezért az erdélyi lóriink egyesületének Szilágy nemzetsége tartja ezt a magasztos cmlákva- i csórót, melyen soha meg nean szűnő bálával . áldozunk a nagy idők emberének, nemzete nagy fiánakt örök büszkeségének a ,.zsibótbö- lény-nek, Túlnőtte 5 magát Szilágy hegyein- dombjain, lakain, eg;-nemzet éieti-.tjának egyi. i ke volt, ki irányt mutatott, de túlnőtte hazánk határait is és bekerült az európai élte- ( lembe vett haiIhn lattanok dicső soraiba Hor. duzója és trónyilója volt egy szunnyadó nemzet é!ni akaró ébredésének, egyesit* ite azt, amit az ö idejében magyarnak. de egy. ben európainak is lehet nevezni Talán soha időszerűbb nem t olt Wesselényi életével, j politikai rounltáMÜigával, ideálj-övai foglal, kozni, mint napjainkban, amikor » nemzet léte, tennmaradása szempcntjábói annyi hasonlót kell felfedezni 90—100 évvel ezelőtti élet magyar megnyilvánulásaival és a mai élet erőfeszítéseivel kapós olaí-osan. Itt nem akarom megismételni azokat az életkörülményeket, amelyek Wesselényi politikai egyéni, ségét kialakították, mert azt előttean sokltal hivatoriabbak, több hozzáértéssel és tudással mái- elvégezték. Belőlem a 23 éves el. nyomás keserű szenvedéseinek idegen o rabini által meghurcol! magyarja szólal meg, ki párhuzamot akar vonni a nemzet 100 óv előtti küzdelmei és az általunk átél* ratr.ág borzalmai között. Talán egy kor sincsen, mely annyira tudta- méltányolni azokat a küz. «lenieket, amelyek Wesselényi életét naggyá és ölük életűvé tették a magyar nemzet | elölt Akkor is egy nemzedék fenmii; nidás-t, í léte é« jövője volt a cél. ami nágyjninkat * foglalkoztatta és az ehuuJt román rabság ha eszközökben különbözött is, végcél szempontjából ugyamesak a nemzet megmenté-ót célozta. Sére|mi politika volt az. ami fenntartotta a rabságban sínylődi: nemzetet úgy a távoli múltban, mint a közelmúltban. Wesselényi, ne!; híres mondás;«; egyéniségének tükre politikai küzdelmeinek rugója a ,,Nunquam retro“ adta :vz erőt a ni*, nemzeti fennmaradásunkhoz. Most látjuk csuk igazán, milyen értéket jelentett a késő nemzedékek számára az a példaadá--, amit megyénk nagy fia vallott amiért egészségét, szabadságát egyformán képes sóit leiáldozni 311 az ő tini!ósai alapján hirdettük és vat'otink nemzett e|hL vatottsagunk sóira meg n -n> sziinő valóságát. Mikor pedig ennek hirdetés*; a böit-onbe jutás követkerroényelvc’ járt, halken snttojyra adtuk szájról-s'/ájra: merítsetek erőt, h'te* és bizodalma! a nagy IVesstlényí szollemé- ből. 16 évig hivatkoztunk a ziláld főtér érc. szobrára, mely hivatott symbolical ni cgy nemzet nagyságát, élniakarását és az európai élettel val,', mindenkori egybeolvadását. Majd mikor az idegen vandál rablók egy éjjel ledöntöttek és eltávolították a, nagyszerű emlőket, sHitlmtom, még jobba» vésődött he az örök igazságot hirdető jelkép azok azt- 5 vébe, kik hittek a feltámadás, a magyar § igazság győzelmében. A kegyeletsértő bűnös j kezeknek tehát nem sikerült gonosz céljukat ; elemi, mert az emlékmű, bár barbár rongá. ! lás után mint szentségtörött a zilahi vármegyeháza lomtárába került, de lejld szemeivel - ott látta azt mindenki állni, aki Wesselényi i kiizdeJnvive*. azonosította magát. Különbség | csak annyi volt, hogy most még fokozottabb 4 mértékben vette körül nemes érc alakját az . a glória, ami hirdette ország világ előtt az 6 nemzeti nagyságát. így valósította meg Wesselényi megyéjének magyarsága és az egész erdélyi magvar nép a Mezőt, amit szivébe« | vésve őrzött „Nunquam retro “ Az » felszabadulás amit nagyja»*. Széchényi, Kossuth, Deák, Wesselényi bár más adottságok mellett de vártak és amiért életüket áldozták, nálunk is megismétlődött éx amint ate ö erős hitük a megvalósulást valóra váltotta, úgy következett be a mi felszabadulásunk az idegen rabláncok bilincsel alól. Kérdem a mélyen tiszteit hapgat.wágot, hogy lett volna mindez lehetséges? Hogy menthettük volna c&orbiíntlan nemzeti cin, tudattal át a 22 éves rabság minden ercisEi- kán, megpróbáltatásán, de nem utolsó sorinul sokszor balkáni ravaszsággal teli ármánykodással, csalogatással azt » nemzeti öntudatot, amiért máma nem hogy szégyen, késnünk, hanem büszkélkednünk kép anyaországi testvéreink előtt, ha item lett volna címűit törten ébrünk bon olyan felemelő pél dát mutató nagyságunk, mint Wesselényi, ki mártír életével bebizonyította. hogy a nemes | célokért elviselt szenvedéseknek meg fcei| jöjjön a maga jutalma. Mos* pedig vizsgáljuk meg mit- jelent Wesselényi lángelméje. látnoki képességei, politikai tanításai és örökké szent határainak helyreailitásában? ö volt az. ki megérezte a dákoromán es pánszláv veszély* abban az. időben, mikor azt még kortársai rémlátásnak bélyegeztek és sötét mlátá* politikájának nyilvánították. De ő volt ugyancsak az, ki a Habsburg monarchia széteséséit megjósolta és a birodalom felszívódását biztos érzékével látnok! módon bejelentette Sajnos szomorúan kellett tapasztalnunk a saját nemzedékünk szenvedése árán és ezeréves hazánk szentelt rögjeinek elvesztése révén, mennyire igast volt mindaz amitől óvni akart s ami oly szomorú valóságként he is következett. Most, mikor világosan látjuk tarack a ve. szélynsk nagyságát s amikor csak ki kei| nyúljunk, „lö keli vegyük a nagy WessoléiijV bölcs tanításait, hogy* a mai viszonyoknak megfelelő aikalntgzását gyakorlatilag megva- lősitauk, intő |télda, hogy ne essünk hasonló hibába, mint a bécsi politika vakságában és ; rövidlátásában a saját vesztüket előidéző ka.marijta üt tette. Akkor is egyke voltak a szociális é* nemzeti problémák kapos<dv:i. bár akkor a nemzeti köntösbe öltözött UberaUzmus volt a kor vezércsillaga. Ez a liberalizmus a maga ideáljaitól való e)távoló. dása folytán napjainkig a kajütalisfca kizsák. man; Olás; eszközévé siillvedi |e Most ismét egy századi urduié pontján vágjunk hol világosan felismerhető, hogy a meg nem oldott szociális proMfmálí szervesen Icapcsolóönak be a nemzeti kérdések irányába. Ha az eJóbhi sü'eril|t a mai kor szelleménél; megfe. Selöleg nyugvó pontra jot+atní, nem kétséges, hogy er»’ owe.» erős nemzeti táisadalommá ko^ácsolódik Össze n* 'gyar«ágvuk bogy annak egj-ége acélsoni ellen állanak majd .m-nden olyan törekvésnek, am« nmuctünic t szétszakít ani igyekszik-, sőt s^idaszBárd hitem szerint alkalmas arrt, hogy a közeljövő, ben viSfizavegy* mim'azt. amit, ezeréves ha. záakhól mu. misok M+oi.Anak. Itt k*;>cso|ö- dik he az Arvizi Hajó*, fejlett szociális érzé. ke, amely akkor a jobbágyok felszah*! ditását tiizt“ ki f>A,TT*. hegy egy értíkes, egészséges «;|l<-;'ăî3âsra képes nemzeti társadalmai alapítson amely szakidság és jóléte által, vitamint sztilein* felMpejkídettsége révén öntadatou és biztos pillére legyen hazánknak. Az ak. korr viazoryolmak megfrlelöleg ez jelentette a nemzet? agjcég niegaalósltását, ma pedig a helyes népi és szociálpolitika az, ami a magyar társadalmat egységessé, eiienáWóvá emel! fel, az öntudat jiedlg ami rz által a haza minden fiában felébred, méltóvá fogja tf*mi az ezeréves múlthoz és felkészülté a Duna- medencében az elkövetkezendő ezer évek kialakításának jövöjéhez Hölgyeim és uraim, én ezen a vonalon Iá.' tóm Wesselényf halhatatlanságát és amikor itt mosf ünnei»élyesen hódolunk emlékének, kérem szívleljék meg azt az örökéletii igazságot amit megyénk nagy fia életével, műn. káival példaadásával örökségként reánk hagyott, hogy abból merítve megvalósítsuk azt a® ideáit, amiért annyit harcolt és olyan so. kát szenvedett és ami nem volt semmi egyéb, mint egy boldog, nagy, erős és gazdag Sz«nt- istváni Magyarországi T'ery Jegye». Le*eVVélc az esIiAV «* eqfelem Linevezeff liszlviselői és alfisztfai Kolozsvár, április 1, Amint már közífltflk, a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen megtörténtek a tisztviselői és az altiszti kinevezések. Az eskü kivételére a kultuszminisztérium részéről Szily Kálmán da*, titkos tanácsos államtitkár utazott le Erdély fővárosába. A kinevetettek az egyetem aulájában gyűltek össze, ahol Molnár Andor és vitéz Nagy Iván miniszteri tanácsosok mellett megjelent az egyetem tanácsa is vitéz málnási Bartók György rector magnificus vezetésével. Szily Kálimén dr. államtitkár az eskütétel után beszédet intézett a kinevezett tisztviselőkhöz és a 200 altiszthez. Hangsúlyozta, hogy a kinevezésekkel újabb jelentős lépés történt az egyetem végleges megszervezéséhez. Különös öröm tölti el őt azért, hogy nagy számban sikerült álláshoz juttatni azokat akiket a román kormányzat részéről a megszállás ideje alatt elbocsájtottak hi- Tatainkból. A névsorban — mondotta többek között, — nagy számban lehet német és román neveket, is találni, ami azt mutatja, begy a magyar államban minden it,. élő és lojális nemzetiség részére biztosítanak megélhetést, még az olyan különleges niegité- lésben részesülő intézménynél is, mint az egyetem. Természetesen akkor, ha azok viszonzásul hűséggel és becsülettel szolgál, ják az állam érdekeit.--------- * rgnimii. , , — Alkclmi postahivatal fcqmüködn a kolorsvóri foteMélHiáson Budapest, április 1. (MTI.)  postavezérígazgatóság közli, hogy a Fotó Élet fényképezési szaklap által Kolozsváron április IS és 20-ika között jendezendő fotókiállítás színhelyén, a kolozsvári régészeti és érmé- szeti intézet (Bástyám. 2.) épületében dftri lis 13-tól 20-ig bezárólag alkalmi postahivatal működik. A postahivatal y. naponta 9—13 és 14—IS óráig tart szolgálatot. Az alkalmi: postahivatal kizárólag közönséges külderaér nyékét- vesz fel, valamint értékcikkeket áru! és a nála fel-adott küldemények lebélyegzésére különleges keretbélyegzöt használ. A ke- rctbélyegző köralaku keretben „Országos Fot-o-hét és kiállítás Kolozsvárott“ köriratot foglalja magában, a bélyegző középső része- ben függélyes irányban elhelyezett 1931— 19-11. évszámok között áUő téglányalaku keletben: „A Foto Élet 10 éves jubileuma“ zavak olvashatók. Négy évi fo(;fiázra ilélV eqv veszedelmes ékszer folvaff a kolozsvári törvényszék Kolozsvár, április 1. Az elmúlt óv júniusának egyik éjjelén ismeretlen tettes éjnek idején kifo&z.tptta PéUrffy Lajos Mátyás ki i-ály-utcai ékszerüzletét s onnan 12.000 pengő értékű holmit zsákmányolt. A rendőri nyomozás kideriteíte, hogy a betörést Kapás Zsig- mood munkanélküi: fiatalember követte ei, aki as ékszer ega/részét. Kiss Mór ószeresnél értékesít ette, másik részével pedig átrórdult Vagy váradra és ószerárusiiói igazolványával 1 piacon bocsajtotta áruba a nagyértékü ékszereket. Itt, Klein László, Schwartz Sándor & Politzer György órássegédek vásárolták meg tőle ;i lopott ékszereket. Kupás, aki hónapok óta letari óstatásban volt, kedden került a kolozsvári tői vény szék dr. Szabó-tanácsa elé. Kapás Zsigmondot a biintetőta- uács Mosonyi dr. ügyész vádbeszéde után 4 évi fogházra, Kiss Mórt más félévi fogházra. Kitin Lászlót pedig 3 hónapi fogházra Ítélte, ,nig Schwartz és Politzer ügyéi, ettél M- lÖKválasztva tárgyal ják le. Kiss Mórt, aki szabadlábon volt a tárgyalásig, azonnal letartóztatták és átkisérték a fogházba— Megtalálták Nagyvárad milléntumi ío bogójáj. Nagyváradról jelentik: (MTI) A városi levéltárban rendezés során az egyik rejtekhelyen megtalálták Nagyvárad város milléniumi lobogóját, amely alatt a váróé képviseltette magát az ezeréves ünneps-^e- ken. A lobogót a vái*o©báza közgyűlési termében helyezték el. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
