Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-16 / 85. szám

J 94 1. jflPftlC i $ 16

sânak is reménykedésének is.

— RUn érzéseink — mondotta — most megyénk azon részei felé keU szánjanak, amelynek lakásai még nem térhettek vissza az anyaországhoz. Nem szabad megfeledkeznünk pillanatig sem az ö nehéz sorsukról Örömünket fokozza az is, hogy Méltóságod személyében u kormányzat olyan férfiúi álli- tott a megye élére, aki közülünk való, aki együtt volt velünk az eltelt nehéz időkben és aki éppen a közigazgatás terén egy élet ta- oaszlalataival és gyakorlati ismereteivel rendelkezik. Külön fel kell említenem azt, hogy Méltóságod az eltelt nehéz évek alatt a nemzeti fenntartó küzdelmek első vonalában ál, lőtt és ezenkívül talán fél sem tudom sorolni azokat a társadalmi feladatokat, amelyeket buzgón és eredményesen szolgált. Az 1918-as törvényhatósági bizottsági tagok közül csak kevesen tagjai a mai törvényhatósági bizottságnak és ezek feladata az lesz, hogy a régi •megyei hagyományokat fenntartsák és közöljék az utána következő nemzedékkel. Az uj tagoknak az elmúlt idők szenvedéseiben meg• acélfizódva kell, szolgálatok megyénket az ország felvirágoztatására.

— A törvényhatósági bizottság tagjai között többen vannak, akik az ország más területeiről válók, ezeket kéri, hogy bocsássák rendelkezésre azokat az ismereteiket, amelyeket mi még nélkülözünk, legyenek megértéssel és belátással az erdélyi sajátosságok iránt és együttműködésükkel segítsék élő a megye fejlődését. Mindenkinek feladata az kell tegyen, hogy a múltban szerzett tudásával, ismereteivel és tapasztalataival a rossz, vagy kevésbé jó helyébe a jobbat ültesse és a ma még bizonyos mértékben eltérő tényezők ossz, hangzatos munkájával jó jöjjön létre

Dr gróf Bethlen. György ezután a megyei románság kérdéséről beszélt. Hangoztatta, hogy a vármegyében egészen 1918-ig évszázadok alatt együttélő különféle nemzetiségek és állampolgárok békés munkában éltek egymás mellett. Hivatkozott arra. bogy 22 éven keresztül hirdette — és reméli,' hogy ebben nincsen véleménykülönbség, — hogy továbbra is szükség van az ezen a területen élő népek békés és termékem; egyiittmunkálkodá- sara és a testvéri együttérzés kiépítésére. Ez at. együttérzés akkor következik be. ha a más nyelven beszélő polgártársaink igazán otthon érzik magukat. Ennek az egtfüttmunkálkodásnak azonban előfeltétele a románság részéről az állam■ iránti feltétlen lojalitás.

ezred alatt az ittélő magyarság sok megpróbáltatáson ment kereszted, de létezése az idő folyása alatt soha- meg nem szakadt. Jöhettek nehéz idők, törökök és tatárok, jöhetett kínos százötven és vagy huszonkét év, de a magyar mutt ezsß-n a területen mégis folyamatos és ezen a területen más nemzet nem tudott szervezett állami életet létesíteni, 274 ben Marens Aurelianus kivonta légióit Trá- ciából s ezután 600 éven át káosz uralkodott ezen a téren, a népvándorlás kisebb-nagyobb rajai zúdultak végig és ez a káosz tartott mindaddig, amig- az állam-alkotó magyarság ezen a területen meg nem jelent, és meg nem teremtette a szervezett állami életet.

Ez ősi vármegye területe 4844 négyzetkilométer. Lakosainak száma a várossal együtt

340.000 ember. Kilencből öt járás maradt meg, de jelentős földdarabja a magyar birodalomnak, összekötő hid az Alföld felé, dicsőséges tényeknek & 'nívós csnriá'oknak tanúja. Jelentős városai voltak ennek a földnek: Kolozsvár, Gyalu, Bánffyhunyad, Sebesvár és az Almás felett emelkedő Dezső- vára, amelyek az állandóságnak, az erőnek hirdetői. Bölcső, kenyéradó és megtartó, dp egyben befogadó ár is ez a föld. Hűséges azokhoz, akik tudnak vele beszélmi, megértik szavát és meg tudják hallani szivének titkos dobogását. Ennek a földnek felszínén az idők folyamán változott a lakosság száma és ösz- szetétele. Az Árpádok alatt még kilencven

százaléka volt magyar és akkor egyhitii volt Azóta a magyarság számaránya megcsappant, de kérdezem, bün-e az. ha egyfajta a föld védelmében küzdve vérzik és számereje ezáltal csökken.

A magyor Erdély löiténelrni

toviaífoói

A harmadik tényező: az ember, a küzdő, a szenvedő, az érző és szervező ember Itt született ezen a-földön Sarolta, Géza fejede lem felesége, aki fiát, a későbbi Szent István királyt keresztvíz alá tartotta. 1002-ben itt járt az első szent király, hogy megfékezze hitehagyó, lázongó fajtáját. Itt járt I. Béla király, aki megalapította 1061-ben a kolozsmonostori Bencés apátságot, a keresztény műveltség meleg tűzhelyét. Itt dobogott Szent László lovának patkója. Itt ment át és Magyarfrátán időzött több napig 1241-ben Rogerius mester, aki megírta a Carmen Mi- zerabilét. Itt járt IV, Béla király, a második honalapító és V. István, aki Kolozsvárt szabad királyi várossá tette. Itt kereste a szent koronát Anjou Károly és itt járt Nagy Lajos. Utána 1409.ben Zsigmond király is járt itt és kulcsos várossá tette meg Kolozsvár városát. És itt született Nagy Hunyadi Má tyás és még áll a ház, születésének helye. Az Óváriban ott áll Boeskaynak, a nagy szabadsághősnek szülőháza és itt működött Bethlen Gábor, Erdély nagy fejedelem is. Ott vannak a letűnt időír nagyjai a bázsongárdi temető néma csendjében. Eleget adott tehát ez a föld a magyarságnak. Itt fordította le Coresi 1541-ben a Szentirást román nyelvre. Bethlen Gábor itt rendelte el, hogy a románok anyanyelvükön tisztelhetik az Istent és tudósaival fordittatta románra a Szentirást, János Zsigmond 1552-ben adott parancsával megengedte, az ittélő románságnak, hogy anyanyelvén tisztelhesse az Istent,

Nem azért mondottam el ezeket - folytatta Boga kanonok, — minthogyha tanítani akarnék, hanem azért, mivel ebben az ünnepi pillanatban jól esik számbavenni mindazt a munkát, amelyet Erdély «és megyénk nagyjai végeztek a haza érdekében. És rámutatni arra, hogy igazi lélekkel szolgálták a magyarság ügyét. Az igazi haladás a jövőben is esak úgy lehetséges, ha a múltba kapcso. lódunk be és elfogadjuk a mult útmutatásait, mivel a mult az életnek igen nagy tényezője.

Ezeknek a szempontoknak figyelembe vételével keU munkálnunk a szebb magyar jövőt. Csekélységem esak azt mondhatja és ígérheti, hogy a magam részéről és mi valamennyien, a törvényhatósági bizottság tag jai, hü munkatársai igyekszünk lenni a főispán urnák és arra fogunk törekedni, hogy bátran és férfias kézzel összefogva végezzük a mai időkben fontos és nehéz és felelősség- teljes feladatainkat. Amikor ezt az ígéretet te-sszük, a jó Isten áldását kérjük a főispán ur munkájára és életére és a törvényhatósági bizottság munkájára.

Koiozs-vármegye ui területe

Az üdvözlő beszédek elhangzása után felolvasták a Kolozsvármegye területét megállapító belügyminiszteri rendeletet, amely szerint Kolozs vármegye: Koloze vármegye, nek felszabadult területrésze az uj magyar— román határvonal megállapítása következtében a vármegye nyugati részéből elvágott községek kivételével, továbbá Szolnok.Dobo. ka vármegye területéből: Doboka, Füzes, szentpéter, Kecskeháta. Kendilona, Komlós. ujfalu, Lónapoklostelke. Magyarderzse, Ma- gysrköblös, Fáncélcseh. Páncélkeresztur, Szó- teJk,;, Vajdaháza és Völcsközségek, végül Bihar vármegye területéből: Királyhágó és Körösi eketetó

A tárgysorozat következő pontja a belügyminiszternek a vármegyei tisztviselői kar kinevezéséről szóló rendeletének felclvasása volt. (A vármegye tisztviselő karának összetételét már előző számainkban ismertettük.'!

Üdvözlő táviratok

Iuczédy-Joksman Ödön fálispán te.tt ezután javaslatot a Kormányzó Ur Öfőmóltóságáho/ és a magyar’ királyi kormányhoz küldendő üdvözlő táviratok tekintetében.- Dr. Szász Ferenc vármegyei főjegyző felolvasta az erre vonatkozó alispáni előterjesz- ést,

A táviratok szövege a következő:

Vitéz ■nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ur Ő Főméttóságánák

Budapest

A nehéz időkben reménységgel és imádsá- gos szívvel tekintünk országgyarapitó Kormányzó Urunk őfÖméltósága felé. Kérjük az Istent, tartsa meg Őt munkaerejének teljességében, hogy nagy célkitűzését, Szent István Birodalmának visszaállítását mcgvalósit- Jutssa.

Kolozsvár, 1941. április hó 15-én.

Kolozsvármegye ti^roényhatósdgi közgyűlésének határozatából Iuczédy-Joksman Ödön főispán

(Cikkünk folytatása a 6-ik oldalon.)

Május 2.-án nyílik és a teljes siker elé néz a Budapesti Nemzetközi Vásár

Hetek óta folyamatban vannak a budapesti Városligetben újból mindazok a munkálatok, amelyek a Budapesti Nemzetközi Vásár szer ve zéséhez- építészeti megvalósításához szükségesek. Különösen az utolsó napokban vett gyors iramot az építkezés. Jellemző a munka sürgősségére, hogy a Vásár már az elmúlt héten volt kénytelen a kormány engedélyét kérni ahhoz- hogy a pavilonok építéséi vasárnap se kelljen szüneteltetni.

A Vásár városligeti területén a közönség máig’ máx közel negy ven, hatalmas méretű csarnok építkezését látja. Akad köztük olyan épület, ahol még esak a vas» vagy a deszkaváz áll- olyan is, ahol a falakat már bevonták a kárpitozok, de találkoztunk már jó egynéhány olyan pavillonnal is> amely mellől már a festők is elszedték az állváI

nyokat, jeléül annak- hogy ezek már végérvényesen kész csarnokok.

A számos magyar nagyvállalat változatos épületei mellett különösen érdekesek a külföldi államok ’részére rendelt nemzeti pa Villonok, amelyeknek

alapvázából is jellegzetesen bontakozik ki az egyes nemzetek stílusa. A berendezés utolsó munkája az Iparcsarnok és a különböző szakmai i>aviHonok

belső beosztásának építése. Értesülésünk szerint, ezt e héten már megkezdik. •

Mindezzel a munkával párhuzamban gyors ütemben folyik a résztvevő mintegy 1500 magyar vállalat helykijelölése. A Vásár ennek a kérdésnek egyénen ként való letárgyalására a szakmai csoportok tagozása szerint, egymásután hívja meg az érdekelt kiállítókat. Hangsúlyozottan figyelmeztetik ezzel kapcsolatban a kiállítókat, hogy a meg hívóban jelölt időpontot lehetőleg pontosan tartsák be- Érdeke ez az egyes kiállítóknak, akiknek óhajait és külön * empontjait csak a megjelölt időpontban tudják figyelembevenni, de kollé giális kötelessége ez az egyes cégeknek a többi kiállítóval szemben is, mivel a hely-kijelölés fennakadás nélkül való lebonyolítása általános kiállítói érdek.

A Vásár egyébként az előkészületek menetéről a napokban jelentést tett a mértékadó hivatalos tényezőknek, akik megelégedéssel vették tudomásul, hogy a május 2-án megnyíló és május 12-ig nyUvaáUó Budapesti Nemzetközi Vásár munkálatai — a rendkívül) UNJ- eU lenére — a teljes siker jegyében , o- gramszerüen bonyolódnak le.

Sajüos, Hogy' a mindnyájurifc "által óhajtott cél elérését akadályozza az, hogy a Magyar- országhoz vissza nem csatolt területeken olyan állapotok uralkodnak, amelyek gátolják az általunk hőn kívánt együttérzést.

A kívánatos állapot bekövetkezése a legnagyobb mértékben függ attól, hogy a két szomszédos ország területén megvan-e a- viszonosság, mert anélkül nem tudom elképzelni, hogy ez a kérdés, mindnyájunk óhajára, nyugvópontra juthasson.

Beszéde további részében a közigazgatás álfa kanos kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy beszédének nem akar kritikai célzata lenni A közigazgatás menetén keresztül érzékeli az állampolgár az állam létezését és működését. A közhatalom gyakorlásában minden tisztviselőnek ezt kell elsősorban szem előtt tartania. Sajnos, az utóbbi évtizedekben és nemcsak ebben az országban, de talán a világ minden államában az állami élet bonyo- lul volta és a felvetődé' kérdések és állami feladatok sokasodása miatt még jobban kialakult az a tényező, amelyet jó, vagy rossz értelemben bürokráciának nevezünk. A bürokrácia sokszor annyira megterheli és bonyolulttá teszi az ügyek elintézését, hogy még a tanult osztályt is nagy feladatok elé állítja, hát még az ország lakosságának nagyobb ré: szét. Azt szokták felhozni, hogy erről senki sem tehet. Ennek ellenére mégis azon kell munkálkodnunk, a törvényhozásban, a kormányzatiam és az önkormányzati szervek működésénél is. hogy állandóan kiküszöböljük mindazt., ami a közigazgatás működését megnehezíti és azt állandó munkával simábbá és eredményesebbé tegyük.

A beszéd befejező' részében azt hangoztatta, hogy a mai körülmények között nincs helye a pártoskodásnak, a fennálló pártok közötti ellentéteket el kell hallgattatni és valamennyiünknek közösmi kell dolgoznunk az egyetlen cél érdekében. Hiszen azt mondhatnák, hogy talán a kormány sem egy párt kormánya, hanem úgy kell azt tekintenünk,' mint az állam kormányát és mindnyájunk feladata ezt vállvetve szolgálni.

Üdvözölte a főispánt, mint aki a megyében a kormány kiküldöttje és biztosította arról, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai munkájában teljes erejükkel és tehetségük szerint támogatják. Végül a törvényhatósági bizottság tagjai nevében eredményes munkásságot & Isten áldását kérte a főispánra.

„Újra visszatértünk, hogy népünk vezetését átvegyük"

u^ornijuiv ra a naia* szuvujik csstwwj ab, ue u^yttu akkor hálával áldjuk felszabadít ónk nevét is. Különös liálávall telik meg a szivünk és örömmel a lelkünk, hogy ennek a vármegyének élé re dicsőséges Nagy Urunk olyan férfiút helyezett, aki hosszas közigazgatási pályáján szerzett +apasztaMokka!l, mint elsőrangú szakember veheti át a vármegye felszabadult részeinek vezetését és jelleménél és egyéniségénél fogva, mint igaz férfin, valóban atkaí- mas erre a díszes állásra. Valamennyien tud- ink. hogy .jóban és rosszban osztályos társunk volt. törhetetlen magyar érzése mély és gyakorlati vallásossága, az embernek az emberben való megbecsülése, az ifjúság oártolá- ,sa és a szegények felkarolása jellemzi ét ezek biztosítékot nyújtanak a jobb jövőre nézve. Olyannak ismerjük őt, akiben nincs a esa- g kardsáénak árnyéka, sem és alkalmazhatlak reá nagyítás nélkül a költő klasszikus szavait: „Vir integer vitae sceleris que pluris" —

— .Zord időket élünk, aradkor a történe! met újra vérrel írják és ezért a gátakra, a/ élre becsületes, bátor férfiak valók.

A törvényhatósági bizottság' ilyen férfiú vezetése alatt bátran vállalhat ja a felelősséget, ennek a vármegyének népe előtt: azért, liogv megérti az idők szavát és a követelményeknek megfelelően fogja vezetni a közgyeket; Ezt annál inkább teheti, mert a jövőt nem lehet építeni a mult számbavétele nélkül. A múlt életünknek és hatalmunknak egyik eleme — mondja egy nagy tortéíiettndós. — Senki nem érzi ezt úgy át, mint az erdélyi magyarság. Ezeréves múltúnk egyik eleme és tápláló forrása annak a nemzeti érzésnek és öntudatnak. amely minden időben erőt adott, hogy ne csak puszta életét tartsa meg, de az ittélő népek versenyében politikai és művelődési téren egyaránt vezető szerepel játsszék és ennek a földrésznek szervezője és megtartója tegyen.

Ez a magyar élet mindig a magyar állam keretében zajlott le. vagy )>edig, ha államszer- kezetileg külön szervezettség alatt is élt, de az összmagyarsággal mindig szoros lelki egységben.

Mik voltak ennek az életnek, ennek a mutt-1 nak összetevői, erőténvezői. Három ilyen té- g nyező van: az idő, a föld és az ember.

A haza fogalma, irta elhunyt miniszterelnökünk. Teleki Pál gróf, nem pitsztán eszmei fogalom. Olyan tér ez, melynek tartalma valóságos és olyan talaj, amelyben igazi életforma gyökerezik.

Az idő. Ezer esztendő és ez egy nemzet életében is jelentős időtartam. Ez alatt az évDr. Boga Alajos pápai prelátns üdvözölte ezután a főispánt és a törvényhatósági bizottságot.

— Méütóztassék megengedni nekem — kezdte beszédét, — hogy az előttem szóló kegyelme: ur mély távlatokat megállapító és meglátó üdvözlő beszédéhez bejelentsem csatlakozásomat. Lehet-e csodálkozni azon, hogy lelkünket és szivünket a mai díszközgyűlés alkalmával nagy öröm tölti be, amilcor újra visszatértünk, hogy népünk vezetését átvegyük. A számüzöttek, a közügyek vezetéséből kizártak öröme megokolt, indokolt és igazságos. Mert ezzel a történelmi igazság kapott elégtételt. Az igazságnak aa a természete, hogy mindig követeli a maga jogait. Az igazságot megölni végleg még sem lehet. Lebir- hatatlan erő ez, elpusztíthatatlan és mint. az első napsugár megrepeszti a jég kérgét, a föld göröngyét és a kőszikla alól is kihozza a tavasz virágát, Ugyanúgy a lebirhatatlan történeti igazság is vaskövetkezetességgel követeli a maga jogait. Mi mint számüzöttek, nemcsak az újra visszanyert édes anyaföldre