Keleti Ujság, 1941. április (24. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-12 / 84. szám

19 4V BUSZÉI

változott bennem a sok érzés, mint a cigány, ban a természet. Hol ellágyultaan és olyan baszké voltam Anikóra, bogy a felfajt meL lemről egyenesen az egekbe lehetett volna lépni, hol arra gondoltam, hogy ojra rajtam fog mulatni a falu . . . Mit csináljak? Itt maradjak, vagy haza menjek? őrizetlen nem hagyhatom szegény Anikót, mig ezek a tekergő legények valahová el nem lesznek. Akárhogy törtem a fejemet, neon birtam zöldágra vergődni. Csak álltam és éccakáztam. Ha kései járókelő jött, az árnyékba húzódtam, ha elhaladt, kiléptem az árnyékból. Közben olyan késő lett, hogy még az óra mánusa is elaludt. Csak én sorvadóztam az ablak alatt. Az inam reszketett a fáradtságtól, de eszembe se jutott, hogy leülhetnék a padocskára. Nekidőltem a ház falának, s addig képzelgettem magam elé a drága mátkámat, mig a szemem bekop- pant és szépcsendesem lecsúsztam a padra. Fáradt, fiatal testem úgy aludt, mint a tej.

Anikó beszélte el később, mikor már a feleségem volt, s túlontúl is hozzám bátoro. diott, hogy alig törött rá a fejem a mellemre, odajött Dávid bá, a bakter, valamit mor- gott, aztán kivette a zsebemből a dohányos tárcámat, szivart, seritett, visszatette, s elment dolgára. Szegény leány a szégyentől ott ludbőrözött az ablakszem mögött, de moccanni se mert, csak állott, állott a lelkem, pedig ő is olyan fáradt volt, hogy a pendely húzta le a lábáról, de az, éccaka sehogysem akart eltelni.

A bakter kétezer is visszajött, kétszer is airitett szivart a zsebemből, de mégse virradt, Anikó széket hozott az ablakhoz, mert már nem bírták a lábai, engem pedig orisetlen nem hagyhatott. Ketteget, hogy mi ieecs, ha az emberek itt kapnak, felkölteni pedig nem mert.

Szerencsére ettől a szégyentől az álom mentett meg. Megálmodtam ugyanis, ami velem történt. Láttam ugyanis magamat esett szájjal az Anikóék kapujában egy nagy tábláival a nyakamban, amelyre az vagyon ráírva: — „így jár, aki guzsalyosba jár“... s az egész falu rajtam kacag. Lángoló arccal ugrottam fel, hogy szétüssek a kacagok közt, de hirtelen eltűnt minden. Első hevemben Anikóra haragudtam, mert miatta van mindez, de egyszerre elszelidűlt az arcom, mikor megláttam az édest a magok alatt álomba merülten. Szétbomlotr nagy haja úgy takarta be. mint a szentet. . . Meg. értettem mindent, és soba. jobban nem szerettem, mint ebben a pillanatban. Boldogan kinyújtó ztam és haza mentem.

A kapunkban ott várt Dávid bá, a bakter. A képén láttam, hogy rosszat forral

— Mit akar? íörmedek rá.

— Én semmi egyebet, — vigyorog, — «sak megköszönni azt a három szivarét, amit a zsebedből siritettem, mig te aludtál.

Két esztendeig fizettem neki a déci pálinkát, hogy hallgasson. Akkor, szerencsére meghalt.

Másnap kihirdettek a templomban.

Erre a megtréfál ások. mőkázások egyszerre elmaradtak. Többé senki egy szal- maszálat se tett az utunkba és szinte már «figyeltem, annyira becsűitek a népek.

— Mi az oka? — kérdeztem apámtól aki maga is mintha megváltozott volna irányomban. Figyelmeztetőn feltartotta az ujját.

<— Annak az, hogy vége a helytelenkedés- uek, mert az élet már kiterjesztette fölétek a kezét. Az élet maga . ..

Elkomorodtam. Talán éppen abban a pillanatban tette rá a fejemre töviskoronáját az élet ... Az élet, a titokzatos, a nagy. « kifürkészhetetlen.

Az élet! ... Az élet! ..

Inliázz Gyufa:

ARAD

Arad, örök magyar gjlfez szép ará$t> Feléd suhan ma sóhajunk, feléd.

KI élsz sötétben és némán az árva Maros mentén, mely mg ma gyász[zenét.

A kineses Erdély öléről ered le és erre tart e bánatos folyó,

Mély morajában sir Erdély keserve, Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország S tört lobogóját lengeti neked,

Mely fátyolos, mint. ez októberi-est

De még lobog és égi kezek óvják, Selymére örök, győztes glóriát von A Kriaitua Jobb iá» — .«uns. tizenhárom!

Arra a kérdésre óhajtók felelni, hogy kik voltak az Árpádsarjak külföldi fejedelmi trónusokon. Elsősorban tehát azokat kell számba vennem, akik az Árpádoknak egyenes leszármazott,jaiként külföldi boronát viseltek: tehát az Árpádháznak még életében külföldi fejedelmekkel házasságot kötött leányivadé- lcmt: az Árpádház magyar hercegnőit.. Az Árpádház szereplése oly korszakra esett, amikor az uralkodó esaládok házassági csz- szeköttetései a nemzetek és népek sorsára, valamint a trónok betöltésére gyakran döntő befolyással voltak. E eélbói a számba jövő összes családtagok házassági összeköttetéseit kell külországok szerint csoportosítanom. Mi- * előtt ezt megtennem, rá kell mutatnom arra, hogy házasságok a középkorban, nemcsak politikai szövetségek értékével értek fel, hanem ogy.egy magyar hercegnő külföldi trónuson valósággá! diplomáciai küldetést teljesített a magyarság érdekében. Ők voltak a magyarság első diplomatái a messze idegemben. Általuk ismerték meg a magyar lélek fennköltségét és nemességét, mélységes vallásosságát, izzó faj- szeretetét. nemes embersiességét és azt a csodálatos varázst, amely a magyar nőt mindenkor az érdeklődés és különös tisztelet körébe vonta.

Országok szerint haladva végig az Árpádok korának Európáján, a névsor élén Bulgáriái találjuk, azt az országot, amelynek hős és derek népét a turáni vér mindem ereje fűzte és fűzi ma is a magyar fajhoz, amelynek nevében (Bulgária.—Yolgária) még ma is él a Volga menti őshazájának, a magyar őshaza szomszédjának emléke. Bol gár or szagba®,

amelynek ősi zászlaját a magyar király koronázáskor büszkén lobogtatja mint volt társországunkét a szellő, az Asenida Ti. János cárvette nőül II. Endre királyunk leányát: Máriát, E magyar királyleány tizenhat; esztendőn át viselte a bolgár császárnék koronáját. Uralkodásuk alatt érte el a bolgár cári birodalom erejének és fényének tetőpontját. Az ő segítségével állíttatott vissza a bizánci görög császárság is. E bolgár—magyar fejedelmi frigyből négy gyérnek született, köztük Kai imán a trónörökös, aki mint I. Kali- man, avagy helyesebben Kálinál fejére a bol. gár eárok koronáját. Érdekes véletlen, hogy a mai bolgár nralkodócsaládok immár második koronás sarja is beszéli a magyar nyelvet és magyar tudós: Fejér Géza dr. tárta fel az árpádkori bolgár nemzeti szentélyeket,

Csehországot középkori története folyamán az ott uralkodó Przemysl család révén erős családi kapcsolatok fűzték az Árpádokhoz. A cseh uralkodóház hat tagja vett feleségül Árpádhereegnöt. E frigyek közül a legjelentősebb az volt, amelyet I. Ottokár cseh király kötött Konstamcia hercegnővel, legdicsőbb emlékű ITT Béla királyunk leányával. E házasság később TT. Vencel cseh király szemé.

lyében Prseanyslida k magyarországi trónutód- lását vonta maga után.

E frigy dédunokája I. Vencel magyar király azonban nem tudott nálunk gyökeret verni. Gyászos futása emlékként került Prágába. Szent Vid egyházába Szent István kardja, amely ma is ott van. I. Vencel dédunokája volt Zsigmond királynak, annak leánya Erzsébi t pedig Albert királynak hitvese. Zsigmond király és Erzsébet királyné ereiben tehát egyaránt folyt Á rpádvér. Talán ez a lelki magyarázata annak, hogy Zsigmondi a király és császár Európaszert.e mindenütt magyarnak vallotta magát. I. Ottokár cseh királynak Konetanczia hercegnővel kötött házasságából hat nemzedéken át Árpád vére csörgedezett a cseh királyok ereiben. T. Ven ceL a szerencsétlen TT. Ottokár, TI. Vencel és III. Vencel, aki László néven 1301-től 1305-ig viselte Szent István koronáját egyaránt Árpádsarjak voltak a cseh királyi székben. Az volt a hatalmas TV. Károly császár is, Zsigmond királyunk atyja, akinek Arany János Toldi szerelmében állított magyar költői emléket.

Franciaországból az uralkodó Capeting családból és a család Courtenay nevű mellékágától egy-egy leány ment férjhez Árpád- fiboz. E frigyek azonban nem eredményeztek újabb vérségi kapcsolatokat a magyar és francia, uralkodóház között . De Franciaország földjén élt napjainkig az a • Croy család, amely III. András királyunk két állítólagos fiától származtatva magát, trónigényt -ártott fenn a magyar Szent Korona országaira.

Egész más a helyzet Görögországgal kapcsolatban. Kégv Árpádfi vett görög nőt feleségül, s öt Árpádleány ment göröghöz nőül. Ez egybekelések közül azok. amelyek a magyar vért ekritték Bizáncba, a keleti kereszténység középpontjába, mely később, mint a szultánok székhelye oly végzetes hatást, játszott történetünkben, az egyes görög nralko- dóházak szerint a következőeb:

A kisázsiai Paphlagoniábél származott Komnenos házból II, János császár, Szent László leányát Piroskát vette feleségül, aki miitt. bizánci császárné és Irén nevet, vette fel.

A Palaiiogosz családból II. Androntkosz görög császár V. István leányát Anna hercegnőt vezette oltárhoz. E magyar hercegnő tizenegy éven át viselte a görög császárnék büszke koronáját. Ennek a frigynek a leszármazottjai uralkodtak Bizáncban a keleti császárság bukásáig. XI, Konstantinosznak, az utolsó bizánci császárnak ereiben tehát csakúgy folyt magyar vér. mint közvetlen elődjeiben. Az utolsó bizánci császárnak egyik öccse volt Tamás, akinek leánya Zoe III. (Nagy) Iván orosz cárhoz ment. nőül 1472EGV PERC BEKE

Már estébe hajlott a nap, amikor ott sétált a két öregur a Szent Mihály fém* plom örökzölt fái körül. Estébe hajlott a két öregur élete is. akár a tavaszi nap, Különösen egyikük kapott meg. Ennek az öregurnák hegyes, ápolt, szép fehér „kecskeszakálla" volt. Olyan szép szakáll volt, hogy — nem tudom, — miért, de szerettem volna egész közel hajolni hozzá és megsimogatni s megszagolgatni is, mert bizonnyal valami jó. jó. kellemes illata lehetett neki. Az öregur fezében kis vékony ébenfabot volt s a végén ezüst fogantyú. És cugoscipője volt az öregurnak, repedezett felsőrésszel s egész vékony talppal. Ahogyan lassan- lassan lépegetett az öregur, engos cipője olyan hangokat adott minden lépésnél, mint egy régi-régi zenélő óra.

A másik öregur már sokkal egyszerűbb volt. hétköznapibb. Szótlaul mentek egymás mellett, mikor azt mondja annak a finomabb, előkelőbb öregurnak:

— Megjöttek a fatalpu cipók! — Lehet vásárolni! — Utalvány nélkül!

Mind igy mondta, felkiáltójellel, mivel az a másik öregur nagyot hallott. Azért még ágaskodott is, hogy segítsen hangjának.

Miután mégegyszer elismételte, azt mondta rá az öregur:

— Nem kell. Nekem már elég lesz ez. Ez az öreg csónak. Ez. Nekem már elég lesz. Tiz éve tart. Ha még tíz é\ig tartana.,., Te, te.... én akkor pont kilencven' hat éves lennék..,. Kilencvenhat.

Aztán csönd lett utána. Semmit se szól tak. csak mentek körül s én mentem nyo. mukba, magam sem tudom miért. A hét köznapi öregur újból megszólalt:

— Előbb kell vinni az órákat, Frigyes!

....Előbb kell vinni! Egy órával! 'Mos: mondta be a rádió! Éjfélkor előbb kei! vinni! Egy órával!

A finom öregur ette elővette óraját Szép aranuó áta volt vastag láncon amely egyik mellény zsebétől a másiktv ért átölelve, mint két kar.

Már mind a ketten kezükbe tartottál óráikat. |

Nézegették az órákat olyan idegenül mintha most lelték volna őket a földön.

— Azf mondod, hogy előbb kell vinn az órákat?

— Azt, azt!

És mtértll-- Vidd csak előbb, Frigyes!.... Vidd csak előbb! A rádió mondta!

—— Hiszen jó, jó, én előbb viszem, mér az éjfélt se várom meg.... Már most előbr viszem.... Csak aztán nehogy valami ba származzék belőle....

Ezzel a két öregur a finom aranyóra gj fölé hajolt s még ott helyben előbb vitték p hatvan perccel. â

Aztán mentek, mendegétfek tovább a I templom körül és emlékeik körül.

. Még nyomon követtem őket egy ideig I de több szavukat nem hallottam. Csak I a finom öregur cugoscipője muzsikálí I minden lépten, mint egy régi zenélő ora.. 8

Ró. I

ben: Ekkor vették fel a bizánci kétfejű sast Oroszország címerébe. Thessaloniki királya: Montofforatói II. Bonifáez III. Béla Margit nevű leányát választó hitveséül 1204 .ben, A görög történelemben Mária néven szerepe! e királyné. Előzőleg tizenkét éven át a kisázsiai görög főnemesi családból eredt Angelosz II- Izsák görög császárnak volt hitvesei A görög házassági összeköttetéseknek csak művelődési szempontból volt hazánkra nézve hasznuk, politikailag gyakran kárukat vallotta Magyarország, mert vagy görög ügyekért kellett értük véresnünk, vagy pedig a görög uselszö- vényes politika hazánkra is kivetette hálóját. Ezen összeköttetésekre slapozta Manuel görög császár cselszövényes külpolitikáját- amelynek egyik főcélja Magyarország meg szerzése volt.

Horvátországot boldog házassági frigy vezette hazánk ölébe. Zvonimir Demeternek, az utolsó horvát királynak, II. Béla király leányával Honával kötött házasságán alapult Horvátországnak a magyar birodalomba való beiktatása.. Lepa királyné — mert ezt a nevet adták neki a horvátok — férje haláláig, tizenegy éven á.t viselte a horvát királynék koronáját. Férje halála után, fivére Szent László királyunk átkelt a Dráván és Morvát - országot Magyarországhoz csatolta.

Az Észak és Északkeleti Kárpátok mentén hazánkkal közös határu lengyel állam, kialakulása igen kedvező volt a magyar állam érdekekre nézve. Az Árpádok és a Piasztok éles szemmel ismerték fel a két nemzet közös érdekeit s oly szoros és számos család? kapcsolatot léíesitettek házaik tagjai között, melyekhez hasonlót keveset találunk a középkor történetében. E kapcsolatok az első keresztény .Árpádtól: Géz® fejedelemtől az utolsó Árpádig: Hl. Endréig tartottak.

Géza fejedelem második felesége. Szent István mostoha anyia. Adelhaid, Ziemomysi lengyel fejedelem leánya volt. X. Boleszló, a hős lengyel herceg pedig Géza fejedelem leányát, Juditot vette feleségül. A németektől való félelem arra kényszeritette Szent Istvánt. hogy fiának Imre hercegnek lengyel feleséget szerezzen. Liliomo- Szent Imre herceg hitvese valószínűleg II. Mieszko leánya volt, akivel a magyar királyfi Szent József házasságban élt.

Lengyel hitvese volt a hős I. Bélának is: a lengyel király világszép leánya,: Bichsa hercegnő. A Plattok családjába házasodott II. Béla leánya, valamint II. Géza, TT. László és Hl. István húga Erzsébet-Gertrud is- akit III. Mieszkó tett Iengvel uralkodón Snek- IL Endre Kai mám* nevii fia László lerakó: herceg Szalome nevű leányát választotta, hif- vestársául. A második honalapítónak IV. Bélának istenfélő leányát Kingát. II. Leszek fia Szemérmes Boleszló (1241—12791 lengyel király vette feleségül, közvetlenül a ts táidulás előtt. Kinga, vagy lengyeleseu Kunigunda később Boldoggá avattatott. A Boldogok közé magasztosultak húgai Jolán, Boleszló poroeriniai herceg felesége és a Bzentként tisztelt Boldog Margit (1242— 1271) is. Mind hárman csodás fénnyel tündökölnek az Árpádok családfáján. Az utolsó Árpádnak: Hl. Endrének is lengyel nő volt a felesége: Ziemomysl Kujáviai herceg rutgy- ■növeltséigö és csodaszép leánya: Femem. Korai, utódnólküli halála a középkori ms- Tyar történelemnek talán legnagyobb tragé- liája volt.

Németországnál kapcsolatban tizenhárom setben keveredőit egybe árja német fejedel- ni esaládok vére a turáni .Árpádvérrel Hét \ ipád fi vett német nőt hitveséül, hat Árpád- 'eány német férjet. Az Árpádok családidba házasodott német fejedelmi saviak közül e Hsz eredetű császári családból származó Gizella játszotta a legnagyobb szerepet, va- 'óságos történelmi missziót. Nagy része volt ibban. hogy Magyarország az irányadó nya- mtenrópai keresztény államok sorába lépett.

Á német elemek tömeges bevándorlására ez JsŐ kezdeményezést ő adta meg. Az Andeehs- Merán családból származó Gertrud. II End- •-e feleségének szomorú szerepe közismert. E dölyfös, nagyzási szeszélyekkel rendelkező hazafiatlan és kimondottan magyarellenes ki- ■álvnénk állította elsőizben csatasorba a nem. fitt jobbjait az idegen befolyás ellen. Nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy az utolsó Árpádnak, a szerencsétlen III. Endrének német nő: Habsburg Ágnes volt a hitvese, fiki férjének 1301-beu történt elhalálozását követő napon, bizonyára férjének sorsától: a •negmérgeaéttől rettegve, az óbudai királyi talotát átadta az uraknak és kisded leányával Erzsébet hercegnővel, Svájcba menekült, 'hol a részben ma is fennálló Köaigsfelleni kolostor fogadta falai közé. Ez ma is büßz¥

Arpädsarjak külföldi trónusokon

ir*«: P » I ó c n y Edgár