Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-09 / 57. szám
M£s5K,mvt MmMG. 19 4 Í. M /t ne 1 V S 9 Türelem és fegyelem A közeliátásügyi miniszter türelemre és fegyelemre intett^ a fogyasztókat Megértést és méltánylást kért a kormány mindazon intézkedései számára, amelyek a mai gazdasági helyzet természetes következményei és céljuk a meglévő készletekkel való okszerű gazdálkodás, nem utolsósorban pedig az, hogy a rendelkezésre álló anyagok és közszükségleti cikkek igazságos elosztásának biztosítása Megakadályozása annak, hogy böpénzű emberek készleteket halmozzanak fe| és megfosszák a gyengébb gazdasági alanyokat, a szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező kisdbb felvevőképességűeket attól hogy a nekik valóban szükséges árukhoz hozzájuthassanak • I MB már átmentünk olyan időszakon, ami. kor a tehetősebbek nem azért vásároltak, mert valamely árucikkben sziüsöldödtek, hanem azért, mert a meg nem fékezett tömeghisztéria kergette őket üzjetről-üzletre, hogy rizstől kezdve talpbőrön át a szövetig mindmit összevásároljanak, amit csak tudnak. Ez a tömeghisztéria teremtette meg az üzérkedőknek azt a fla#áját(, amelyet, láncolás 1 névé»» ismertünk meg. Ez volt a ,,kézaiatt“ vásárlások korszaka, amikor fülbe' súgták az embernek vendéglőben és kávéházban, hogy itt, vagy ott van valaki, aki „etikában“ elad valódi tapbört, angol szövetet, kávét, vagy teát. Természetesen busás haszonért. Nos hát a készlethat|mozásnak és nyerész. kedésnek ezt a levitézlett rendszerét nem akarjuk viszontlátni. Igenis szükséges, hogy á közejlátás hivatalos szervei ismerjék a készleteket és méginkább szükséges, hogy mindazok, akiknek valamire komolyan szükségük van, azt meg is tudják szerezni. Ezt íredig csak úgy lehet biztosítani, ha a meglévő készleteket nem nyakló nélkül engedjük piacra dobni, hanem azt mindenkor a komolyan jelentkező szükségletek kielégítésének mértékéig i 1 lel ve hatályig. Mert altkor nem lesz egyik embernek tdz pár tarta, képcipöje., nüg a másik a meglevő rongyos pótlására alig tud egy pár újat kapni Az pedig, hűgy a közeliátásügyi miniszter türelemre és fegyelemre intette a fogyasztókat, nagyon is időszerű volt. Azt lehet | ugyanis tapasztalni, hogy' az anyagellátást ţ szabályozó minden egyes intézkedés a fo- ’ gyasztók körében beteges vásárlási lázat ; kelt Hiába kézzelfogható valóság, hogy a cukorjegyre elegendő cukrot zsirjegyre pedig elegendő zsírt knp minden akadály nél- J kü| minden háztartás, az emberek rögtön fi megrohannak üzleteket, mihelyt valamely | árucikk forgalmát rendelettel szabályozzák. | Egész fantasztiki logikává) textilt hajszol- jj nak mikor a cipők forgalmát rendezi a kor. | mányrendelet, vagy rémhirterjesztök suttogásától megtévesztve, kézmosó szappant tárolnak és még akkor sem józanodnak ki, mikor hetek múlva látják, hogy a pipere- szappannak valóban bőségében vagyunk. Nemcsak kérni, hanem követelni is ken minden fogyasztótól a türelmet és fegyelmet, mert ma mindenkinek polgári kötelessége a közellátást intéző hatóságokat megértéssel támogatni és mert csak fegyelem ég türelem biztosíthatja azt, hogy közszükségleti cikkekben senki hiányt ne szenvedjen. A társaság unta magát. Már nem volt miről beszélgetni. A konyakosüveg is kiürült. A hamutartóban magasra torlódtak a cigarettacsutkák. A beszélgetés hullámai megtörtek. ' Ekkor jutott eszébe a háziasszonynak, hogy hívjunk fel valakit. Azonnal meg is magyarázta. Nem telefonbetyárkodásra gondol. Olyan valakit kell felhívni, akit néhányon ismernek a társaságból. A következő pillanatban tárcsázott is s megindult a csicsergés és csevegés áradata, amit a nők telefonálás örve alatt művelni szoktak. Háziasszonyunk elmondotta, hogy társaság van nála, pompásan érezzük magunkat és hasonló semmiségeket, — Most beszéljen maga. Egyik barátnőm, — nyomta kezembe a telefonkagylót. Egy darabig tanácstalanul forgattam kezemben a kagylót, aztán a fülemhez szorítottam. A telefonból édes női kacagás gyöngyözött felém. Megszólalt egy kedvesen meleg női hang s kilétem felöl érdeklődött, — Ki beszél ott? — Itt? Mit mondjak ennek a lágy és édes női hangnak. Áruljam el, olyan ember vagyok, mint a többiek. Éjjelenként köhögök a sok cigarettázástól. Az arcom sápadt, a vállaim keskenyek. Nem, ezt nem mondhatom. Ez a hang, ami valahonnan, titokzatos huzalok kusza szövevénye mögül, az ismeretlenből szól hozzám. valami újat, nagyszerűt vár. Ekkor határoztam el, hogy megteremtem Mihályt, az ejtőernyőst.-4- ismeretlen hang sürgetett — Ki beszél ott?. ‘ — Halló, itt Mihály — Mihály... Szép név — állapította meg elismerően a hang. — Mi a foglalkozása. Így kezdtem építeni a legendát. — Katona vagyok. Hadnagy, — most már folyékonyan hazudtam. — Fegyvernemei — tette fel a kérdést tiszteletreméltó tájékozottsággal. — Ejtőernyős vagyok — mondtam s belepirultam a telefonkagylóba. Így beszélgettem a melegen kacagó hanggal. Máskor is felhívtam. Lassan megtudtam, hogy szőke, karcsú és kék- szemii. Én is elmondottam, hogy 190 centi, magas vagyok, a hajam szénfekete, a vállaim szélesek. Egyszóval lassan leírtam neki egy tökéletes férfiszépséget. Később észrevettem, hogy napról- napra jobban várom a telefonbeszélgetés idejét. Már ostobaságokat suttogtam neki a telefonba s minden mondatomra vissza.gyöngyözött a kacagása. Mit kerteljek: szerelmes lettem az ismeretlen hangba s ő is beleszédült Mihályba, a daliás katonába. A helyzet tagadhatatlanul érdekes vplt. Szerettem egy ismeretlen nőt. Ö meg szét ette Mihályt, az ejtőernyőst, aki az én képzeletemben született meg. — Látni akarlak — suttogta egyszer a telefonba. Ez is elkövetkezett. A vak sors hozott össze. Társaságban találkoztunk. Karcsit volt és szőke. Szebb, mint ahogy elképzeltem- A szeméből ezer édes titok kacagott, a világba. Úgy ült az emberek között, mint egy királynő, aki az emberek fölött él. Az ő királya Mihály volt, a daliás ejtőernyős hadnagy, Várakozás feszült a karcsú szőke lányon. Minden mozdulata, szemének villanása erről me- . sélt Észre sem vett, amint beléptem a szobába. Hidegen, közömbösen siklott át rajtam a tekintete. Mit számítottam én, amikor ő szivében ott dédelgette a félelmetesen szép. nagyszerű Mihályt. ' Alijak oda eléje és valljam, hogy én vágyók Mihályi A délceg, nagyszerű I katona, aki nevelve kacag szembe a ha- ^ dáliái. Mihály, aki eljött érte, hogy kira- ‘ gadva, a mindennapok közömbös szürkése gébéi. magával ragadja a maga hősi álomvilágába. Aunikor eléje botorkáltam, még nem tudtam, hogy mit teszek. Végignéztem 1 magamon Hát lehetek én Mihály? 'I Összeütöttem a bókámat, meghajol- I tam s kissé, rekedten elmormoltam a ne- I vem. A saját nevem, amit ő sohasem I hallott s ,ami csupán egy ismeretlen, ér- 1 dekíelen embert jelölt előtte- I Ott álltain az egy.etlen nő előtt, sze- I relmes volt belém. És nem mondhattam i meg neki, hogy én vagyok a szerelmese. i így halt meg Mihály... NAGY ELEK Az Erdélyi Irodalmi Társaság felolvasó ülése KOLOZSVÁR, március 8. A régi és nagymultu Erdélyi Irodalmi Társaság hosszú kényszerszünetelés után újra megtartja rendes havi felolvasó üléséit. Az első ilyen felolvasó ülést március 13-án, csütörtökön d. u, 6 órakor tart ják a ref. teológia dísztermében (Kossuth Lajos-u. 38. I. em.) a következő műsorral: Báró Kemény János elnöki megnyitót mond, majd Tamási Áron következik, aki egyik elbeszélését olvassa fel, Végh Kató operaénekesnö áriát ériekéi Mozart. ,,Éj királynő jé"-bői és Strauss: „Tavaszi fecskék" c. szerzeményét adja elő. Kiséri Sárossy Rózsi zongoraművésznő. Kelemen Lajos múzeumi főigazgató: ,,Az Erdélyi Muzeum művész-vázlatkönyvei” címmel tart felolvasást, Reményik Sándor, a Corvin- láncos erdélyi költő pedig verseiből oi- vas fel. A felolvasó ülésre a bemenet teljesen szabad és azon minden érdeklődőt szívesen látnak, illetőleg arra Kolozsvár társadalmát ezúton hívja meg az elnökség. Olcsó, megbízható MAG viszonteladóknak, fogyasztóknak KflZÄR mflG, Budapest, Uáci-utca 84. Hány magyar éi Romániában? Csak a református magyarság több mint 200.000 lelket számij« a kisebbségi sorban maradt romániai magyarságban Pécs, márc. 8. A pécsi tudományegyetem Kisebbségi Intézetéihez figyelemreméltó adatok érkeztek be a romániai magyarság helyzetéről: A II. bécsi döntés után a Romániában ma. radt magyarság összes számát az első számítások körülbelül 5Ö0;000-re tiették, a mai körülmények között azonban lehetetlen az ottani magyarság végleges és pontos számát megállapítani Lehetetlenné teszi ezt egyrészt az óromániai magyarság nagy szétszórtsága és számárnak állandó hullámzása, továbbá a Székelyföldre és a magyarországi részekre való nagyméretű visszavándorlás, A legújabb román becslés szerint az ottmaradt magyarság lélekszámúi 535.000 fő. A bécsi döntés után Temesvárról, a -'Zsil-volgyi bányavidékről, továbbá Brassóból és a szász ipari városokból a magyarság jelentős része elmenekült, illetve hazaköltözött a Székelyföldre, A bánya és ipari városokban lakó magyarság jelentős része' ugyanis az utóbbi 20 év a]att költözött oda, különösen a Székelyföldről, ahol nem talált munkát és megélhetést; a bécsi döntés után viszont visszament a családja, rokonai körébe. Ezen kívül a váro3i magyarság soraiban történt nagyobb mérvű változás, az utolsó hónapok elköltözései által. .A romániai református magyarság Az Erdélyi Református Egyházkerület Ro. mániában maradt részében ugyanis körülbelül 200 ajiyaegyházközség, 80 társ. és fiók-, illetve leányegyházközsóg, tehát mintegy 280 szervezett egyházközség van és 581 szórvány egyház. Közelebbi vizsgálat után azonban az is kitűnik, hogy a fiók és leány egyházköz. ségek egy része is, kicsiny lélekszámúk folytán, szórványszámba megy és az anyaegyház, községek sincsenek elég szoros kapcsolatban egymással. A romániai ref. egyház lélekszáma az első számítások szerint 175.092 lélek voit az erdélyi részen, ehhez járult a királyhágómelléki egyházkerületből 58.073 lélek, összesen 233.165 lélek. Az 1941. évi Hangya-naptárban közölt egyházi adatok azonban már lényegesen kisebb számot mutatnak Eszerint a gyulafehérvári egyházmegyében volt 3448, a hunyadiban 13.212, a küküllőiben 19.726, a nagy. enyediben 38.686, a nagyszebeniben 14.320, az óromániában 20.000, a kalotaszegiben 3,471, a kolozsváriban 5.706, a nagysajólban 6.687 és az erdővidökiben 15.559 lélek, összesen tehát az erdélyi részen 141.083 lélek. Ehhez járul a bánáti egyházmegyében 21.851 és a szalon- taiban 33.682 lélek. Eszerint a românim reformátusok összes Zíeq!er HÁG eredeti Erfurti kapható nagyban és k csinyben Bpest, 117., Fővárn-tér3 és\7l„ Rdbócsi-ut 4 száma 196.616 lélek. Az előzőhöz viszonyított különbséget főleg az óiotóániai magyarság mintegy 30.000.es csökkenése okozza. Az egyházmegyék közül különösen a gyulafehérvári és a hunyadi vannak sulyös helyzetben. A gyulafehérváriban ugyanis 19 anyáegyház, község mellett 6 leány-társ, illetve fiókegyházközség és 155 szórvány van, a hunyadiban pedig 27 anyaegyházközség mellett 12 leány., társ- illetve fiók.egyházközség és 79 szór9 ' , , vány. A szorvanyterulet nagysága mindkét egyházmegyében nehezíti a hívek gondozását. Egy kis összehasonlítós Ezekkel az adatokkal érdemes öss^ehason. lit-ani az- 1930 ért román népszámlálás adatait. A román népszámlálás megyék szerint adja az adatokat, ez a beosztás azonban nem egyezik a református egyház egy^ázme övéivel, ezért csak részletekben való vizsgálata tanulságos igazán. Az összehasonlítás azt a meglepő eredményt hozza, hogy a népszám. lálás szerint egyes városokban is és összesen is több a reformátusok lélekszáma, mint az egyházi statisztika szerint A román nép- számlálás megyei adatai a reformátusokról: Alsófehér m.: 15.722, Brassó m.: 12.765, FoMMHMMHMHHnilIHnnBMiaH Enyhe, biztos h a s h a jlo 2 szem 126#, 12 seem 5# fi#, 20 ssem 90/IK . öOsKerSSO*tar—^------ í »---p *.....* * -* .-. garas m,: 2.506, Háromszék m.: 2.499. Hu. nyad m.: 15.085 Kis-Küküllő m,: 22.409, Ko. lozs m.: 12.691. Maros-Torda m: 1.816. Nagy Kükül)» m.: 9.186. Szeben m.: 4.250, Torda. Aranyos m.: 25.785, Ulvaihely m,: 3.797, Örománia: 51.519 összesen; 180.000. Ebbői városlakó: 78.481, mivel a bucureşti reformá. tusság egymagában 36.006 lelket tett ki. A városi lakosság nagy száma megmagyarázza a bécsi döntés után bekövetkezett jelentős lakosság változást. A Királyhágó melléki megyék adatai a kővetkezők: Arad vm,: 21.737, Bihar m.: 17.177, Krassó m.: 1.265, Szörény in.: 7.380, Temes-Torontáj m,: 12,196 lélek. Összesen: 59,764, amihez, ha hozzáadjuk az erdélyi részben maradt 180.000-et, valamint 2,798-at a tisztázatlan a közigazgatási beosztási helységekből, végső eredményképpen 242.562 lelket kapunk. Ha ehhez hozzászámítjuk a 10 év alatt történt szaporodást és levonjuk a bécsi döntés utáni csökkenést, nyugodtan 200.000-nél többre tehetjük t romániai reformátusok számát. A többi magyar egyházak Kevesebb adat áll rendelkezésünkre a több« magyar egyház híveinek számáról, A magyar katolikusság a gyulafehérvári és a temesvári egyházmegyékben él. Ezek közül a gyulafehérvári egyházmegye hívei mind magyar anyanyelvűek, mig a temesváriban a magyarság a németséggel kevérten éf|. A gyula- fehérvári egyházmegye statisztikai adatai aa 1935. évi jelentések szerint a következők; Hegyaljai föesperesség: 6.254, bányavidéki; 3.597, sepsi-milósvári: 16.549, szebenfogarasl 10.974, erzsébetvárosi: 6.028, hunyadi: 24.643, kolozsdobokai: 1768 küküllői 6.496, torda. ’ • » _ aranyosi: 9.530, összesen: 85.839 lélek 86 egyházközségben és 107 lelkésszel. Az összes ma. gyár katolikusság lélekszáma körülbelül 220.000 lelket tesz ki. A magyar unitárius egyházból Romániában maradt 48 egyházközség mintegy 30.000 lélekkel. A magyar evangélikus egyházban viszont 19 egyházközség van beszervezve mintegy 30.000 lélekkel. 2—3000 szórványokban élő magyar evangélikus még szervezésre vár, — örjöngési roham után meghalt egy fia. tál kereszthegyi munkás. Nagybányai tudósítónk jelenti: Különös haláleset áldozatául esett Kassai László 26 éves kereszthegyi munkás. A fiatalember munkahelyén minden előzmény nélkül dühöngeni, majd őrjöngeni kezdett, úgyhogy inunk ást. ársai csak hosszas küzdelem után tudták ártalmatlanná tenni. Kassai ezután elvesztette eszméletét, beszállították a nagybányai OTI-kórházba, ott azonban anélkül, hogy magához tért volna, meghalt. A rejtélyes haláleset körülményeinek kiderítésére megindították a vizsgálatot.
