Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
V 19 4 1. M A R C I V > * 's) FikTMTIklfVMtk Megdöbben!© részleiek a Romániában maradi délerdélyi magyarság üldöztetéséről Fogalt és eVfvomés miatt szenved minden vonalon a magyarság. „ Jönnek a magyarok /' jelszóval forradalmasította Tordameqyét a prefektus Miért nénneleirenes a romániai Lözliangu^a! ? Kolozsvár, február 28. Hogyan 61 a román határokon belül maradt erdélyi magyarsági Ezt a kérdést tesszük fel mindennap a bécsi döntés éta, de a kérdésre megnyugtató feleletet senki sem adhat. Azok, akik a bécsi döntés és különösképpen a vasgárdista-legioná- rins uralom bevezetése után távoztak Románia területéről, csak erőszakról és elnyomásról számoltak be. Most alkalmunk volt elbeszélgetni egy olyan kolozsvári fiatalemberrel, aki a bécsi döntés után járt Romániában a különösen Délerdély északi vidékein szerzett bőségéé tapasztalatokat az odaát rekedt magyarság helyzetéről. Sok újat neim mondanak tájékozódásának eredményei, de legalább szavahihető és hiteles forrás közlése alapján ítélhetjük meg a mai Románia földjén maradt többszázezer magyar sorsát. Átadjuk a szót a határon túlról most hazaérkezett utasnak s jegyezzük szavait, amint egymásután következnek: Megbénít a déíerdélyi magyar szövetkezeti c s közoktatási élet! — A vasgárdisfa uralom bevezetése ót a romániai magyarság helyzete sokkal súlyosabb lett. mint aminő bármikor ts volt. A hatóságok nem ismernek el semmiféle szervezkedést és gyűléseket, előadásokat, össze jövete leket egyáltalán nem engedélyeznek az ősz óta. A szövetkezeti élet emiatt teljesen megbénult, uj szövetkezetek alapítására engedélyt nem adnak. Az iskolaügy Erdélyszerte a legkétségbeejtőbb helyzetbe jutott. Magyar papokban, felekezeti tanítókban súlyos h’ánu keletkezett. Egyrészüket elzavarták, sokan még a bécsi döntést követő napokban távoztak nwgyar területre. Különösen Aranyosszéle körülményeit volt alkalmam alaposabban megismerni s ennek a vidéknek iskola ügyei ről részleteket is mondhatok. — Egy-egy magyar felekezeti pap háromnégy faluban látja el a lelkószi teendőket és pótolja a tanítót is! A magyar papok áldozatkészségén bem is múlnék semmi, a hatóságok azonban tökéletes megsemmisülésre Ítélték a kisebbségi, helyesebben a magyar felekezeti oktatás ügyét. Az egyik aranyosszéki községben — neve nem fontos! — a lakosság háromnegyede magyar. Körülbelül 170 magyar gyermeknek kellene iskolába járnia. A felekezeti iskolának csak 40 gyermek beírását engedték meg, az állami iskolába mindössze 50 gyermek jár. Közel 130 magyar gyermek tehát nem járhat iskolába csak ebben az egy községben. — A magyar felekezeti iskolák munkáját a tanitó-hiány mellett az is bénítja, hogy nincs tankönyvi Kolozsvár, ahonnan az erdélyi magyar felekezeti iskolákat tankö».'"''vei ellátták, többé nem jöhet számításba. Atillák a negyven gyermeknek, akikről beszéltein, mindössze tiz könyv áll rendelkezésére! Legnagyobb a hiány a vallástan-könyvekben. — A falu állami iskolájában a tanítva nyoknak a szünetek alatt sem szabad magyar szót kiejteniük. A magyar szóért egyébként is mindenütt üldözés és bántalmazás jár. Tordán már senki sem mer az utcákon magyarul beszélni s legújabban a magyar zsi- nórdissael ellátott ruhadarabokért is verés jár. Én magam lengyelszabásu bundáméit kaptam verést Torda egyik utcáján. De, hogy az iskolakérdéshez visszakanyarodjak, szükséges megemlíteni, hegy Románia földrajzát most is úgy tanítják, mintha a bécsi döntés Északerdélyt és a Székelyföldet nem is adta volna vissza Magyarországnak. — Napilap, magyar nyelven egyetlenegy jelenik meg Temesváron. Megjelenik még Nagyenyeden az Erdélyi Gazda“ e. hetilap Teleki Ádám gróf szerkesztésében. Most az pótolja — annyira, amennyire — a ma. gyár sajtót. Magyar könyveket csak Brassóban lehet kapni A rádió .készülékeket a magyaroktól elkobozta a rendőrség és nagy tehergépkocsikon szállította el, áüitálag Gyű. la fehérvárra. A készülékek beszolgáltatására mindössze egy órai időt adtak. Az er. délyi magyarság most sajtó és rádió hiányában tökéletesen elszigetelődött a világsse. menyektől. Torda magyarságának rémnapjai — A vasgárdista légionárius uralom alatt a magyarságot csak az emlékezetes zendülés hálom napja alatt nem zaklatták. Más elfoglaltságuk volt. A zsidóktól azonban elvet, ték üzleteiket, ingatlanaikat s még lakásukból is kizavarták őket, bútoraikat sem adták ki. De elvették Hadréven báró Bornemissza Elemérné birtokát s ott még ma is vasgár. disták az urak. — A háromnapos zendüléskor, január 22-én Manu Vasile tordai prefektus három fellobogózott gépkocsin bejárta a megyét, min dm faluban félreverette a harangokat s azzal a jelszóval, hogy ,Jönnek a magya. rokl“, 'fordára csőditette a kapával, kaszával felfegyverkezett román parasztságot. A gyulafehérvári törvényszék főügyészét a tordai légionárius prefektus öccse: Hanu Traján néhány társával együtt a törvényszék épületének második emeletéről hajította ki. A főügyész természetesen azonnal meghalt. —- A zendülés leverése után a házkutatá. sok a magyaroknál is mindennaposak lettek. Ürügy az, hogy légionárius fegyvereket keresnek, a cél azonban a szabadrablás. A rét. tegés és a felháborodás leirhatatlan, de a prefektus ilyen természetű panaszokkal már senkit sem fogad. — A vállalatokhoz kinevezett légionárius kormánybiztosok fizetésül 25—50 ezer tejes összegeket követeltek s kaptak is! Itt említem meg, hogy a- messze földön ismert Füssy féle könyvkereskedés és nyomda is vasgárda kezére került. Visszaélések az „optáns-eljárással“ — A magyarellenes zaklatás lényege leg. utóbb az volt, hogy „az optálási határidő lejárt s a magyaroknak el kell hagyniok Románia területét1“ Sokan voltak kénytelenek a hatósági nyomásnak engedni. Ezeket min. - lenükből kifosztották. A határon minden érékes ingóságukat, pénzüket- elszedték. A öld ára hihetetlenül esett. Negyedáron ve. 'ütő meg a legkitűnőbb termőföld is. — A drágaság elviselhetetlen. Nines liszt, ruhaszövet, gyapjú, cukor, szappan, benzin és petróleum. A búzát, tengerit zárolták, a liszt elméletileg március 1-ig még szabadon árusítható. A talpbőr is teljesen eltűnt. Az alma ára kg..ként 120 lejre ugrott! Â bor 100 lej literenként. — A pengő 70 lej! A feleki habáron keresztül rengeteg pengőt csempésznek át re. mán területre. A románság fiikos németellenes hangulata Végül a románság hangulatáról és állásfoglalásáról hallunk néhány jellegzetes meg. állapítást: — Megítélésem szerint Horia Sima és társainak lázadása azt a célt akarta szolgálni, KüüQief, ícígiiraiot ponto Studium Könyvesbolt E udapest, IV., KecskeméJ-u. 8. san szállít az erdélyi Felvilágosításokkal készséggel szolgál hogy Antonoscn eltávolítása után Romániát teljesen nőmet mintára szervezzék meg. A román közhangulat mégis megegyezik abban, hogy mindenki, még maguk a legszélsösége. sebb légionáriusok is, leírhat at lanul gyűlölik a németeket. A román közhangulat az angolok győzelmét kívánja, abban a meggyőző, désben, hogy a német vereség esetén Románia határait egészen a Tiszáig terjeszthe. tik kit Mindez a román bel- és külpolitika „két. kulacsot" hagyományának tulajdonítható. Mivel azonban ezek a kétszínű politikai ba. gyományok egészen a remán királyság meg. alakulásáig vezethetők vissza, a közhangulat ilyen állásfoglalása, — bárhogyan is kendőzik, — immár „történelmi“ múlttal dicseked. hét ne, — ha merne. Álarcaikat azonban csak a gyengébbekkel és a nékik kiszolgáltatott, fegyvertelen kisebbségi magyar tömegekkel szemben szokták levetni, mert úgy vélik, hogy nem kell jogos megtorlástól tartaniok. Erre a felfogásra az idő fogja a kellő választ megadni. Hogyan csinált minisztert Károly ex^irály Horia Simából ? "Bukarestből jelentik: Az elmúlt 24 óra alatt Bukarestből 78, vidéken pedig 47 személyt vettek őrizetbe, akik a lázadásban, vagy a fosztogatásban resztvettek. Rontás nevű ügyvéd letartóztatásakor 254.000 lejt találtak nála, amelynek eredetét nem tudta igazolni. A bukaresti hadbíróság csütörtökön 32 letartóztatott ügyében Ítélkezett, 17 vádlottat kisebb nagyobb börtönbüntetésre Ítélt, 15-öt pedig felmentett. Bukarest városa is: vádlott!... Bukarestből jelenti a Politika: A bíróság tegnap kezdte meg a Carlton szállónak a földrengéskor történt összeomlása ügyében emelt vádak tárgyalását, A szálló mint ismeretes november 10-én, hajnalban dőlt össze és 140 ember halt meg a szerencsétlenségnél. A bíróság a fötárgyalást március 20-ra volt kénytelen halasztani, mert az ügyészség a vádat kiterjesztette Bukarest városa ellen is. A vádirat szerint a város előzetes tanulmányozd» után engedélyt adott arra, hogy a hét emeletre tervezett építkezést 11 emeletre változtassák anélkül, hogy az alaptervet megváltoztatták volna. Parafil Seicaru, a „Curentul“ cfcnü lan hírhedt főszerkesztője szenzációs leleplezést közöl lapjában Károly exkirály és a vaó>gárda tárgyalásairól, amelyeket. — mint most Írja, — ő közvetített. „Leleplezéseiből“ az alábbi érdekes részleteket ismertetjük: Október vége felé — írja, •— a főszerkesztőt egy Jón Istrati nevű ügyvéd barátja kereste fel, aki magával hozta dr. Vasi te No- veanu ismert vasgárdista vezért is. Ez a Nn- veanu megdöbbentő részleteket mesélt el a vasgárdisták tömeges agyonlövetéséről, kegyetlen kivégzéséről és kérte Seioarut, hogy igyekezzék a vasgárdisták helyzetén enyhíteni. A lapszerkesztő ekkor különböző vezető sze, mélyiségekkez fordult, majd decemberben hosszú memorandumot készített és azt személyesen vitte el Ernest Urdareanu marsallnak II. Károly legbizalmasabb emberének. 1940 január 7-én a marsall magához kérette Seicarut és hosszasan tárgyalt vele a beadvány tartalmáról. — Egyáltalában nem bízok a vasgárdisták esküjében — mondotta — s az egész békülési kísérletet csak egy manővernek tartom A lapszerkesztő ezzel szemben igyekezett meggyőzni a király bizalmi emberét a gárdisták őszinte szándékairól és nagynehezen elérte azt, hogy Urdareanu fogadta Noveanu ügyvedet, a vasgárdisták megbízottját. Kicsoda ez a Horia Sima T" n Április elején n tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy egy napon az udvar marsall kijelentette a va^gárdistá.k élőit: — őfelsége hajlandó Önöket kihallgat!’-, son fogadni! Másnap megtörtént az érdekes kihallgatás. IL Károly maga elé bocsátotta Noveanu ügyvédet & vele együtt több vezető gárdis tát. Elsőizben fordult elő Codreanu halála óta, hogy légionárius érzelmű emberek álltak a király előtt • •. — Biztosítani tudják önök, hogy a gárdls. ta tömegek engedelmeskedni fognak a parancsoknak? — kérdezte bizalmatlanul és nyugtalanul a király. — Igen, hogyha a parancsot Horia Sima adja ki — hangzót^ Noveanu válasza. — Kicsoda ez a Horia Sima és hol tar tózkodik? — osodâlkozotţ Károly. — ő a mozgalom igazi vezére — mon<!v ták a gárdisták — és e pillanatban külföldön tartózkodik. A király kijelentette, hogy gondolkozni fog a hallottakon és ezzel a kihallgatás véget ért. Néhány óra múlva azonban expressz- táiviratct küldtek az egyik európai fővárosba és Horia Simát, hazarendelek ... Horia Simát letartóztatják Hogy tovább mi történt, azt ismét a Curentul főszerkesztőjének elbeszéléséből tudjuk. Horia Sima két társával együtt megérkezett Romániába, de valami tragikus félre- értés folytán két kísérőjét agyonlőtték, őt magát pedig letartóztatták. Az esti órákban a bukaresti rádió röviden jelentette, hogy Horia Simát elfogták. E hir vétele után néhány órával Seicarut egy magából kikelt ha. lálsápadt nő kereste fel. Liliana Protopn- pescu volt, a temesvári Politechnika ismert tanárának felesége. Ez a hölgy félreérthetetlenül a lapszerkesztő tudomására hozta, hogy Horia Simát, a »mozgalom vezetőjét Halálos veszély fenyegeti és azonnal ki kell szabadítani a rendőrségről. Seicaru este 1U órakoi rohant a palotába és kérte, hogy haladéktalanul bocsássák a király elé. Károly néhány perc múlva fogadta az izgatott embert: — Felség tud ön arról, hogy Horia Simát, aki az ön hi vására érkezett haza, letartóztatták? — kérdezte Seicaru. — Nem! válaszolt megdöbbenten Károly. — Ha azonnal nem történik intézkedés, akkor jóvátehetetlen dolgok következnek ne llorla Sima élete nincs biztonságban ... A király sápadtan állt, csengetett és azon. n«ü intézkedés^ kért, ot pere múlva Béna Sima szabad volt s egy udvari antőn a pa- lot . felé robogott. Hajnalig tartó tárgy alá* után Horia Sima. az addig ismeretlen fiatal- embei. a román kormány minisztereként tá. vozott a Calea Victoriei-i kastélyból .,. Sima újra eltűnik... Hogy ezután mi történt, azt tudjuk. Horia Sima egészen rövid idő után leköszönt állásáról és félreállt. Szeptember 0-ig smki sem hallott róla, de akkor ismét felbukkant, Antonescuval együtt magához ragadta a halaimat és a mostani lázadásig Ron ária egyik leghatalmasabb embere volt. A polgárháború vihara azonban őf. is elsodor! a s most senki sem tud sorsáról UJBŐL MEGKEZDŐDNEK A NÉMETFRANCIA GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Páris, február 28. (DNB.) Bamaud, a német-francia gazdasági kapcsolatok kialakítására újonnan kinevezett teljhatalmú megbízott Viehyből Párisba utazott. Felhatalmazásának hatásköréről kijelentette, hogy azt a megbízást kapta, hogy a megszálló hatóságokkal az összeköttetést helyreállítsa. Kezében egyesíti a kereskedelemre, iparra és gazdaságra vonatkozó vaamennyi kérdést. (MTI.) FELHÍVÁS. A m. ktr, belügyminiszter a 247.427/1911. VH/a. sz. alatt kelt határozatával az ,,Erdé. lyl—Bánáti és Magyar ítészek Bírói Testületé" nevű kolozsvári vo|t román egyesületet feloszlatta és vagyonát a Budapested székelő „Országos Bírói és Ügyészi Egyesületinek ad*a át azzal a kikötéssel, hogy azt az igazságügy szolgálatában álló személyek jólétének emelésére használja fel. Az „Országos Bírói és Ügyészi Egyesület“ felhívja a feloszlatott egyesület hitelezőit, hogy a volt egyesülettea szemben esetleg még fennálló igazolt követeléseiket az „Országos Bírói és Ügyészi Egyesületinél (Budapest, XII., Ráth György utca 20.) a törvényes kö. vetelmények terhével 30 nap alatt jelentsék be. Budapest, 1941. évi február h^ 18. napján. Országos Bírói és Ügyészi Egyesület. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JU LZUÜTMENEi ' EK
