Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-05 / 53. szám
] Ö Í I. M /1 n C l V $ 5 \ Tron«leérni mînis*?er «fontolt a rangfoliOYalta! nem rendelkező magyar önkéntesek ügyében Kolozsvár, március 4. Mikő Imre dr. és Szilágyi Olivér dr. országgyűlési képviselők budapesti tartózkodásuk alkalmával kihallgatásra jelentkeztek Bartha Károly honvédelmi miniszter urnái és előadták, hogy a román hadseregben szolgált magyar önkéntesek nagy* része, főként az utóbbi években semmiféle rangfokozatot sem ért el, hanem mint k árpás zományos közlegény szerelt le. Tekintettel arra, hogy a volt román hadseregbeli tiszteknek ás tiszthelyetteseknek záros határidőn belül jelentkezniők kellett, az erdélyi képviselők kérték, hogy ez alkalommal fogadják el azoknak az önkénteseknek a jelentkezését is, akik a román hadseregben nem kaptak rangot. Ez a jelentkezések során meg is történt. Az igy jelenitkezettek további sorsára vonatkozólag most kaptak választ a honvédelmi miniszttL riumból az erdélyi képviselők. A honvédelmi miniszter döntése szerint azokat, akiket a magyar törvények szerint a kar- paszomány viselési jog megillet, ugyanolyan elbírálásban kell részesítem, mint azokat, akik ■X román hadseregben tartalékos tiszti vagy tisztjelölti rendfokozatot értek el. Mindazok tehát, akik a törvényes rendelkezések értelmében tiszti kiképzésre jogosultak, megfelelő átképzésben fognak részesülni és ennek alapján nyerik el a magyar tartalékos tiszti remifokozatot tekintet nélkül arra, hogy a román hadseregben milyen rendfokozatot viseltek. A honvédelmi miniszter döntése általános megnyugvást keltett, különösem a fiatalabb erdélyi magyar évjáratok körében. A Zöldmező-mozgalom Erdély állattenyésztéséért A konzervatórium zenekari hangversenye A Kolozsvár zenei életében egyre nagyobb szerepet betöltő konzervatórium hétfőn este rendezte meg harmadik hangversenyét. Ezúttal a konzervatórium vonós zenekara és vegyeskara mutatkozott be igen nagy érdeklődés mellett és teljes sikerrel. A műsor első száma Bach D-moll kettős hegedűversenye volt. Utána Händel F-dur Concerto grosso-ját adta elő a zenekar, a műsor zárószámaként pedig Farkas Ödön D_dnr szerenádját. A katolikus főgimnázium Jósika-termét zsúfolásig megtöltő közönség mély és bensőséges élmény hangulatát kapta ajándékba mind a gondosan összeállított mű. sorban, mind pedig a zenekar gondos és lelkes összjátékában. A műsor legszebb és leg- müvészibb teljesítménye kétségtelenül a Hän. del-roü volt. Az örökéletü alkotás minden szépsége tökéletesen érvényesült. A Bach. versenymű nehéz szólóit S. Kouba Paula és Márkus Albert mély átérzéssel tolmácsolták. Farkas Ödön felépítésben klasszikus, tartalomban inkább romantikus szerenádjából legszebb a dallamos harmadik tétel volt. A vegyes kar Kern Aurél „Mily kedves hajlékaid“ c. zsoltárát és Händel Hálaének-ét adta elő, igen nagy hatást váltva ki. A vegyes kar hanganyaga kifogástalan, énektudása sokkal nehezebb feladatokra is alkalmas, a férfikar azonban föltétlenül megerősítésre szorul. A hangverseny gondos előkészítéséért és a vezénylésért Zsizsmann Rezső konzervató. riumi igazgatót illeti a legteljesebb elismerés. A nagyszámú közönség tapsviharokkal hálálta meg a hangulatos estét. A hétfő esti zenekari hangverseny értékes állomása volt annak a programnak, amelyet Kolozs. vár zenei életének uj korszakában a konzervatórium vezetősége kiépített. Magyar'fapuson is megnyit! a ncpfőisko'a A népfőiskola intézménye nem újdonság Európában. Dániában már 1844_ben felállították az első népfőiskolát. Egy 1934. évi kimutatás szerint a három és fél milliós Dániának akkor már 58 népfőiskolája volt, összesen 6600 hallgatóval. Nem uj a népfőiskolái intézmény Magyar- országon sem, hiszen már a háború előtt működött a Makfalvi Weseelényi-kollégium. Alig öt évvel ezelőtt szervezték meg felekezeti alapon Sárospatakon Magyarország legjelentősebb népfőiskoláját, amelyet a hires kollégium teológiája teremtett meg. Néhány héttel ezelőtt avatták fel fényes ünnepségek között Érden a ,.Kálót“ népfőiskolát Ez az intézmény, amelynek felavatásán gróf Te, leki Pál miniszterelnök is megjelent s avató beszédet mondott, már erősebb anyagi alapokra támaszkodik: helyiségei a Szapáry- umdalom belsőségén, egy 50 szobás kastélyban vannak. Alapitója, a magyarországi Jezsuita-rend 50.000 pengővel biztosította az eredményes megindulást. A népfőiskolá. nak saját birtoka van, a tanfolyam négy hónapos s látogatói közművelődési, mezőgazdasági és állatkereakedelrai szakismereteket sajátítanak el. A továbbképző népoktatás szolgálatában állanak még a Veszprémben felállított Bakony—Balaton vidéki református népfőiskola“ és a Nagyteresén létesített „Tessedik Sámuel evangélikus népfőiskola“. Erdélyben nemrég »nyitottak meg a sssé. kelyudvarhelyi népfőiskola kapui. A népfőiskola 38 községből összehívott 38 hallgatója Szeretet falva“ jelképes községben él. Ennek megnyitásáról nemrégiben a Keleti Újság is beható cikkben számolt he Kalotaszegen, Magyarkapus községben most njabb népfőiskolá nyilt meg. A tanfolyam hallgatósága öt községből rekrutálódik s a tanfolyam vezetősége — élén Ady László reagyarkapnsi református lelkésszel — „Kalotaszegi Ugartörés“ címmel sokszorosított népfőiskolái tudósitót szerkeszt „Ujremény, ség falva“ (ez a kalotaszegi jelképes község neve) polgárai részére. A tanfolyamon Imre Lajos dr., teológiai tanár, Járossy Andor dr., Szabó T. Attila dr., Juhász István dr., Tank Emil dr., Káli Sándor, Ady László, Tőkés Tibor, Sipos Géza, Biró Mózes és mások nevelik az uj nemzedéket. A népfőiskola megnyitásán jelen volt Vásárhelyi János református püspök, GaÁl Elemér alispán, ühláryk János dr. főszolgabiró és Imre Lajos dr. teológiai tanár. A kéthetes tanfolyam egyrészt műveltséget nyújt és a meglévő tudást öntudatosit- ja, másrészt az igazi közösségi élet alapjait rakja le s ngartörésutk, első barázdának ez is elég,,. N M. Kolozsvár, március 4. A legelő- és rétgazdálkodás, továbbá a zöldtakarmányok problémája egyike volt a legsúlyosabb megoldás, ra váró feladatoknak. A földművelésügyi kormányzat, azonban az anyaországi Zöldmező Szövetséggel egyetemben, közvetlenül a visszatérés után nyomban megtalálta a módját annak, hogy az ő segítségükkel az EMGE ezen a téren is eredményes munkát végezhessen. Az EMGE megalkotta teliát a Zöldmező Ügyosztályát, melynek vezetését a kér. des egyik legismertebb és legkiválóbb szak- tekintélye, Dőry Lajos kolozsvári m. kir. gazdasági akadémiai rendkívüli tanár, az Országos Zöldmező Szövetség ügyvezető al- elnöke vállalta el, A Zöldmező Ügyosztály már néhány hó napja áldásos tevékenységet fejt ki, de a tulajdonképpeni mozgalmi zászlóbontásra az elmúlt napokban került sor. Marosvásárhely után Kolozsváron rendezett zöldmező-napo.. kát, amelyek iránt érthető, ha a gazdatársadalom részéről igen nagy mérvű érdeklődés nyilvánult meg. Öt vármegyéből, illetőleg 46 község*»! 270 magyar kisgazda és birtokos vett részt. A hallgatóság soraiban a m. kir. Akadémia; tanárikava a m. kir. gazdasági felügyelők, az EMGE ügyosztály és kirendeltségi vezetők mellett ott láthattuk dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán képviseletében dr. Gaál Ele mért, Kolozs.megye alispánját, aki már a kisebbségi időkben is kivette a részét a magyar gazdatársadalom munkájából és minden megmozdulásából. Az ülést gr. Teleki Béla, az EMGE vezető alelnöke, orsz. gyűlési képviselő ■ nyitotta meg. A magyar Hiszekegy elhangzása után gr Teleki Béla többek között ezeket mondotta— Bizonyára mindnyájan ismerik a Zöldmező mozgalom célját. Arra törekszik, hogy a zöld takarmányokat minél nagyobb tenitf. teken termesszék, a legelők és rétek pedig jé termést adjanak, Ezideig, a kisebbségi életben többnyire nélkülöztük a problémák megoldásának feltételeit. Most azonban komolyabb munkához láthatunk, hiszen ebben a kérdésben mellettünk van és miattunk van az egész földművelésügyi kormányzat és a magyar mezőgazdaság számos kiváló szaktekintélye. Az EMGE a zöldtakarmányozás, illetőleg a legelők és rétek kérdésében is Marosvásárhely, március 4. Zászlóbontó gyűlést tartott vasárnap Marosvásárhelyen a Zöldmező mozgatom. A Knlturpalo’a nagytermét ezalkalomra zsúfolásig megtöltötték a négy székely vármegyéből összegyűlt kisgazdák, akiknek felvonulása szinpompás képet nyújtott. Az elnöki asztalnál dr. gróf Toldalagi Mihálv főispán, valamint dr, Tobak Lajos és dr. Kris.álv Aladár miniszteri osztálytanácsosok, Battha Pál miniszteri tanácsos és Takáts János erdőfőtanácsos, a föidmivelésügyi minisztérium kiküldöttei foglaltak helyet. A Székely himnusz el éneklése után dr. gróf Tholdalagi Mihály főispán tartott, megnyitót. Beszédében hangoztatta, hogy Marosszék lakosságának 80 százalékát a gazda- társadalom alkotja. Ez a társadalom csak ugv tudja az élet minden megnyilvánulásában helvét megái lani. ha összefog ás zárt egységet alkot. Ezután dr. Tobak Lajos miniszteri osztálytanácsos ismertette a korszerű legelőgazdálkodás irányelveit. — A visszacsatolt területeken — mondotta idejében feltárta a helyzetet a földművelésügyi kormányzat előtt, mely nyomban segít, segünkre is jött. Az egyesület felállította Zöldmező Ügyosztályát, melynek vezetését a Zöldmező-mozgalom ismert szaktekintélye, Dőry Lajos akadémiai tanár, a Zöldmező Szövetség ügyvezető alelnöke vállalta el. Ezeknek a Zöldmező-napoknak az a rendeltetése, hogy felhívják gazdatestvéreink figyelmét a kérdés múlhatatlan fontosságára és megismertessék azokat az alapszeimponto. kát, amelyek bennünket munkánk során irányítani fognak. A Zöldmező mozgalommal pedig Erdély virágzó állattenyésztését akarjuk megteremteni. — örömmel üdvözlöm sorainkban dr. Tobak Lajos és dr. Kristály Aladár, min. oszt. tanácsos urakat, ügyünk lelkes és meggyőző, désjs támogatóit, továbbá az ünnepségen megjelent gazdatestvéreinket és hatósági vezető 'férfiakat. Kérem a min. kiküldött ura kát, vegyék tudomásul, hogy itt mindenki a legnagyobb szeretetted és testvéri megértés, sei fogadja őket, mert tudják róluk, hogy tőlünk nem kapni akarnak, hanem azért jönnek és azért dolgoznak, hogy rajtunk segítsenek. Gróf Teleki Béla szavai után dr. v. Biró Gyula, az Akadémia igazgatója mint vendég, látó házigazda üdvözölte a megjelenteket, ismételten hangsúlyozva, hogy a kolozsvári Gazdasági Akadémia mindig és mindenben Erdély gazdatársadalmának érdekeit fogja szolgálni. Ezután dr. Tobák Lajos, Takáts János, dr. Kristály A'adár és dr. Botz Elek tartották meg nagysikerű előadásaikat. Balázs István kisgazda, a kolozsvári Gazdasági Egylet elnöke a jelenlevő gazdák nevében elismerését fejezte ki az erdélyi gaz. dskat érő újabb figyelem és segítségért, majd ni alt arra, hogy az idegen uralom kormányzatai éppen az ellenkezőjét cselekedtek; a legelőkről és kaszálókról a tövisek és bokrok helyett a magyar kisgazdák állatait irtották /i. Végül gróf Teleki Béla bejelentette, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet idejében felhívta a földmüvesügyi kormányzat fi. gyeimét arra, hogy a köz;gazgafásd szervek mielőbb gondoskodjanak a szükséges legelők biztosit ásáról. A Zöldmező-nap a Himnusz elénekléséve! ért véget. — 1.100.000 katasztrális hold rét. és 1.dó- terület van. ami a művelhető terület 27 szd zalékát teszi ki. Nem közömbös, hogy ezen a területen milyen gazdálkodás folyik, milyen eredményeket érünk eh Nem szabad elhallgatnunk, hogy a legelőgazdálkodás meglehetősen elhanyagolt a mai állapotában de ennek oka elsősorban a huszonké éves gyászos múlt. Szükség van a közös és köz- legelők közigazgatási rendezésére. Meg kell alakítani Erdélyben is a legeltetési társulatokat. Szükséges a legelőgazdálkodás szakszerű ismertetése, a talajvizsgálat, a helves gyepnövénvzet megválasztása és a bevált termelés minél szélesebb fokú kiépítése. A kísérleteket az anvaországhan már elvégezték. Az erdélyi kísérletek céliaira reudelkezésre áll az EMGE Zöldmezőügyosztálya, amely Döry Lajos gazdasági akadémiai tanár vezetésével működik. Takáts János erdőfőtanácsos a ré‘- és lo- gelőjavitás fontosabb gyakorlati kérdéseiről tartott előadást. Kiemelte, hogy az erdélyi legelőterület sem minőségileg, aem mennyiA Zöldmező-mozgalom m^rosvásárhelyi zászlóbontása ségilcg nem haladja meg a szükséges mértéket. Ezt az állattenyésztés nagyon meg- sinvli Dr. Kristály Aladár a szántóföld tak».r- mánytermesztés fejlesztésének irányelveiről értekezett, s szerinte a legminimálisabbra kell csökkenteni az ugarterületeket, mert itt az állattenyésztésre nagy feladatok várnak. Battha Pál bejelentette, hogy az erdé’yi állattenyésztés feilesztésére a földművelésügyi minisztérium rövidesen 1500 bikát és kant, valamint megfelelő számú kost fog a gazdák rendelkezésére bocsátani. A sertés és bmwu- f'itenyós/.tés terén is fontos lépések történ-:ok a közeljövőben. A rnnrnsvásárhelvi keltető- központ segítségével a vidéken máris éivi 50—60.000 napos csirke kiosztása válik lehetővé. Az anyaállatokról! való gondoskodás szintén fontos tényező. Tervbe vették, hogy 500 darab tehenet és 1000 darab üszőt bocsa an*, v az erdélyi gazdák rendelkezésére. Bo(z Elek dr. a juhtenyésztésről beszélt és hai o-oz/atta annak gazdasági jelentőségét. Az előadók felvilágosRásaif Balogh László, az EMGE központi felügyelőié köszönte meg, majd gróf Tholdalagi Mihály főispán zárta he a gyűlést. Leiénél: a? eslfil s* lofo*S‘ vári városi orvosol Kolozsvár, március 4. Vásárhelyi László dr. helyettes polgármester a városháza főjegyzői hivatalában kivette az esküt a kinevezett városi orvosoktól. Szilágyi György dr., Nappendruck Kálmán dr., Vass Albert, Tamás József dr. és Konczwald Tibor dr. tették le fogadalmukat Folycvich János főjegyző szövegbemondása alapján. Az eskütétel után Vásárhelyi László dr. rövid beszédben -kérte az újonnan kinevezett városi orvosokat, hogy tisztüket lelkiismeretesen és a követelményeknek mindenben megfelelően töltsék be. ’ Uj rend » seqéJjeqjKÜk l< iné verésében KOLOZSVÁR, márci. 8. A belügymlniszté. rium 113.710—94L számú rendeltében gza. bályozta a segédjegyzők kinevezésére vonatkozó eljárásokat. Ezek szerint a segédjegyzők kinevezéséhez szükséges kellékek a kö. zépisknia vagy a középiskolává# egyenrangú más iskola utolsó évfolyamának vizsgája és a 24.ik életév betöltése. Előnyben részesülnek azok, akik családosak, akik idősebb korunk és azok, akik már ilyen szolga Irtot teljesítettek Természetesen előnyt jelent az egyéni rátermettség is. A segéd jegyzőket a 7800—941. rendelet szerint a főszolgabírók nevezik ki, A kinevezettek kötelesek egy közigazgatási tanfolyamot elvégezni és ott az oklevelet megszerezni. Ha kí?ő számú jelentkező hiányában nem lenne keresztül vili; to az, hogy a községek jegyzői mellé mindenhová segédjegyzőket nevezzenek ki, egy ezeknek a helyét Írnokokká# is be lehet töl- tur.i Az Írnokoknál a közvélemény a közép, iskola 4-ik osztályának elvégzése. Igen fon. tos körülmény, hogy a belügyminisztérium ii tézkedik a kisebbségi vidékek lakosságának olyan jegyzőkkel való ellátásáról is, akik a kisebbség nyelvét tökéletesen bírják. Itt az a szabály, hogy legalább az egyiknek (j gy*ö, vagy segéd jegyző) tökéletesen kell birr la a vidéken használatos kisebbségi nyelvet. Mindazok, akik a segéd jegyzői, vagy imoki pályára lépni kívánnak, pályázatukat adják be a járási főszolgabíróhoz. Egyes nagyközségekben számtiszti állásé, kát is létesítenek. Erre azok nyernek mkal. mazást, akik letették a megfelelő állam szánni* eltanl vizsgát. Ennek a vizsgának a letételére azonban a rendelet szerint a jelesük ezőknek türelmi Időt engedélyeznek. Blzros‘follálc az orsiég I« Sffll sétj'eiél Budapestről jelenti a MTI.: Március 4-én, kedden délelőtt az iparügyi miniszter elnök, letéve! az iparügyi minisztériumban értekezlet volt, amelyen az országban folyamatban lévő és még megindítandó építkezésekhez szükséges tég;» mennyiség előállításának és szétosztásának kérdésével foglalkoztak. Az értekezlet eredményeként az iparügyi miniszter elrendelte, hogy sürgősen állapítsák meg egyrészt az árvizsujtotta területeken igényelt, másrészt az ország többi részén szükséges téglamennyiséget és az előállítás minőségbeli és mennyiségbeli kérdéseit is. Tehát megtörtént a gondoskodó« az ország tég. laszilk'égíetének Idejében való biztosi*ására. Gondoskodás történt arról is, hogy mihelyt az Időjárás megengedi, valamennyi téglagyár teljes kapacitással működjék. i
