Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-30 / 73. szám
19 4 I.MJIKCIVS 39 A Kormányzó Ur megerősítette tisztében Vásárhelyi püspököt Lear Ferenc előadó előterjesztést tett az »gyházkerijlcti főgondnoki tisztség betöltésére, amely Bene Ferenc dr. halálával megürült. A "közgyűlés a szavazást délután 3 árára tűzte ki. Ugyancsak délután kerül sor egy világi és egy egyházi egyházkerületi tu- »áesbiró megválasztására, egy világi tag megválasztására a teológiai fakultás elöljáróságában, a vagyon és számadás vizsgáló bizottság elnöki tisztének betöltésére és a konventi tagok megválasztására. Laár Ferenc egyházkerület) előadó tanácsos jelentette, hegy a Kormányzó Vr Vásárhelyi János erdélyi református püspököt tisztében Megerősítette 1940 október 25-én. A közgyűlés a ■megerősítést hódolattal és hálával tudomásul vette A jelentés és előterjesztések után sor Került Vásárhelyi János püspöki jeleidé-'>-e Vásárhelyi püspöh besíámolója Vásárhelyi püspök hatalmas beszámolójának bevezetésében utalt az 1918-ban bekü vetkezett összeomlással és a trianoni szerződéssel teremtett helyzetre. Hivatkozott arra, hogy az egyházkerületi közgyűlés 1921 július S—5 napjain számolt le a keserves összeomlással és vonta le Trianon megrendítő következményeit. Akkor Zeyk Dániel, az egyházkerület főgondnoka igy foglalta össze az erdélyi református egyház Trianonnal szemben elfoglalt álláspontját: UÁ győztes hatalmak ráerőszakolhatnak a legyőzőitekre bárminő békéket, szétdarabolhatják a világot, adhatnak uj alakulásokat Európa föl-dabrösszárnak, Ae ilyen eljárással azt. a békét, melyre Európa vágyakozott, melyért milliók imádkoztak, a valódi lelki kibékülés isteni békéjét, a népek, harmonikus lelki hangulatán alapuló, valódi, a munkát újra- jogaiba visszahelyező, a szabadságot újra érvényre emelő, Isten áldását magával hozó. békét, ezen az utón megteremteni nem lehet “ .,Itt vagyunk, magyarok vagyunk!“ — A főgondnok — folytatta Vásárhelyi püspök — tisztán és világosan megállapította azon igényeket is, amelyeknek betöltése mellett egyházunk az uj történelmi helyzetben feladatait betölteni hajlandó. Kevés az, aíntt-'kívánunk: Szabad mozgást, egyházi ■ és Mléüi-ális téren, iskoláink fejlődésének biztosítását, vallásunk szabad, háborítatlan gya- kbtlááát, aútbnóm szervezetünk szabad működését ... Ha sok gyarlósággal, gyengeséggel küzdve is, de mégis iskoláinkban., vasárnapi is&clámkbaK, nőszövetségekben, a belmissiiői munkálkodás különböző ágaiban a rendszeres istentiszteletek és egyéb gyülekezeti tevékenységek mellett, híven igyekeztünk ébren tartani, erősíteni a látnék lelkét. Szilárdan megáUottunk nemzeti érdekeink védelme, •utonomikus intézményeink jogainak megőrzése mellett. És ott, ahol lehetett és annyu, amennyit tudtunk, soha meg nem szűntünk dolgozni a gondjainkra bízott nép kulturális, gnedaoági, szooiális előhaladása és védelme- érdekében. liften megsegített, mert itt vagyunk a feli. szabadult hazában. Isten utáJi illesse hála Fő- méltóságú Kormányzó TJrumbat, aki erős és biztos kézzel, szilárd. hittat vezérelte népét, nemzetünket a legnagyobb válságok között, mindig előre a szabadulás utján. Isten ke- gyefauénak tekintjük, hagy Föméltóságu IIrumliban egy olyan szivben-lélekben tősgyökeres magyar férfiút állító tt a magyar védelem őrtornyába, akinek hűsége, hite, áldó- .swtossága, fénylő tisztaságban ragyoghatott mmelen miagyar lélek előtt. Kolozsvár főterén felemelt fővel, nyíltan a szemébe tekintve mondhattam Kormányzó UrunJcna-h: Itt vagyunk, magyarok vagyunk, megtartott, minket a templom és az iskola. Illesse hála Kormány zó Urunkat, hü és kitartó munkatársait, höHafb-dmáesaddit, hősi önfeláldozásra kész hadseregünket, illesse hála nagy és nemes szövetségeseinket, akik megértéssel karoltál.-, fel-ügyünket, Hitlert, és Mussolinit, akik bölcs és erős kézzel egyengették az irt jeli a magyar igákéiig ■ érvényesülésének Akik itt vannak közöttünk... •— És most szivünk szeretettnek különös melegségével hadd üdvözöljem azokat, akik át vannak közöttünk és akiknek közvetlenül mondhatjuk meg, lKgry sohasem feledjük el a munkát, melyet érdekünkben végeztek. — Itt van közöttünk Bethlen István gróf. Egyik beszédében elmondotta, hogy miképpen hagyta itt Erdélyt, azt az Erdélyt, amelynek «eg rtísitése és megtartása érdekében annyit husakodett és vívódott. 1918. nov. 3-án törlésié — amint elbeszéli: Gyalogszerrel indultam útnak. Hosszú gyaloglás után egy hegyre ■‘értünk, ahonnan az éj sötétjéből még egy utolsó pillantást vetettem otthonomra, arra « községre, »helyben életem legjavát leéltem, ZIEGLER ALFONS cég Erfurti magvairól főérj*jr*ék0t Mrtfnafr« ingyen és bérmentve megküldi. Keresztény cég. Budapest, Fővára-tér 3 sc. H. sí. üzlet, Rákóczi-nt 4. leültem utoljára az erdei rögökre és úgy ereztem, hogy otthonommal együtt Erdély is el veszett. Az volt az érzésom, hogy ha van még ennek az életnek célja, úgy esek az lehet, hogy azt, amit magyar emberek hiúsága elkövetett, azt jobb idők jöttével újra visszaszerezzük. Akkor lementem a hegy csúcsról és elindultam a revízió útjára. Isten, megcselekedte. a csodát, Bethlen István erről az útról felemelt fővel hazajöhetett és itt lehet közöttünk. Mi tudjuk, hogy milyen nehéz volt ez az nt az ö számára is. Mi tudjak, hogy attól a perctől kezdve, hogy elment, nem lehetett napja, amelyen ne gondolt volna reánk. Mi tudjuk, hogy mi mindent dobott bele a halálos szakadékok között tántorgó népének megmentés! érdekében. És most, amikor hazajött, mi, az Anyaszentegyház, kitárjuk két karunkat élőt. te, szivünkre öleljük és megmondjuk neki: Büszkék voltunk reád, féltettünk, de mindenek felett szerettünk és szeretünk téged. —- Itt van közöttünk Ravasz László. Sírva búcsúztunk volt el tőle. A lelkűnkből panaszolta Nagy' Károly püspök: „Viszik, akit mi annyi szeretettel, annyi féltő gonddal neveltünk magunknak. Viszik most, amikor nekünk. talán legnagyobb szükségünk .lenne rá*'. De meghajoltunk mi. is a Nagy Károly reménységével. Ám. e hívásban lehetetlen. fel nem ismerni Isten szavát ,s ha. Isten szólott, némuljon el az ember s várjon, mig. Ő meg cselekszi. És Tsten megcselekedte. Egész Erdélyre! nézve áldássá tette a veszteséget, amit. Ravasz László eltávozása jelentett. Ki. tudná megszámlálni az ezreket, akiket országhatáron átzengő szava, igehirdetése erősített és vigasztalt. Hogy tudnék eléggé megköszönni azt a. szolgáló jóságot, amellyel minden érdé- lyi ügyet felkarolt, Szükséges-e' reámutatnunk arra az estékre, amelyet külföldön és belföldön nemcsak magyar nemzeti, de világ-vonatkozásban is az jelentett cgyl iáxk raük-timkre, hogy Ravasz László volt mindenütt a mi igaz nagy követünk. A nehéz követség útjáról ő is visszatért és mi most, amikor közgyűlésünk tiszteletbeli tagjává megválasztjuk, csak írásbeli igazolását adjuk annak, hogy neve a szivünkbe mindig be volt iktatva és onnan kitörölve nem is volt és nem is lesz soha... Itt van közöttünk Pataki/ Tibor. Erdély földjéből szakadt ki nemzetség" és vitte nemzeti szolgálatába azt az eleven magyar lelket, amelyet Bánffy Dezső így jellemzett egykor. Akar mindig, ott van mindenütt, nem csügged el soha. Ezzel az elevenséggel dolgozott érettünk, futott, fáradofct, ha száz keze lett volna, mind a százzal segített volna és mi mindezért nem tudunk egyebet adni neki, csak azt, hogy m®á gyűlésünk határozatával tagjaink sorába iktatjuk és ezáltal arra kötelezzük, hogy szeressen ezután is roibennünket, mert a gyógyuló beteget talán még jobban kell szeretni . . . — Itt- van közöttünk dr. Benddelc Zsolt Szerénye®, csendesein a jóság, a megértés, a szolgálatkészsóg, baráti indulat mosolyával szemében. így fogadott mindkét mindig és igazította ügyes-bajos dolgainkat húsz és egy néhány esztendőn keresztül azzal az előzékeny, éggel. mintha neki kellene bocsánatot kérnie, hogy szolgálhat nekünk ingyen, a legkisebb ellenszolgáltatás nélkül, önzetlenül. Mi elfogadtuk a. szolgálatot, mert tudtuk hogy amikor dr. Benedek Zsolt igy jár le, vállán becsületes székelj- ősei tisztességének láthatatlan palástját ölti fel és boldog, hogy azáltal is annyira szeretett erdélyi magyar ságáért, kálvinizmnsáért oltár! szolgálatot végezhet. Most azonban nem akadályozhatja meg, hogy őt is be ne iktassuk azok sorába, akiknek érettünk. dolgozni ezután már nemcsak tisztességet, de kötelességet jelent. — Róluk is, akik itt vannak közöttünk s rajtuk keresztül azokról is. élükön a Konvent annyira tiszteletreméltó elnökével, a magyar koron áruival, a kormány részéről kedves vendedként jelenleg Fáu István Őexellenciájóval kezdve, akik olyan nemes jósággal karolták fol minden kérésünket a széles magyar haza minden gyermekével szemben, akik áldoztak, nélkülöztek, viaskodtak érettünk, aztán ve. lünk örvendeztek: mindnyájukról hálával emlékezünk meg és mindnyájukkal szemben boldogan adunk kifejezést hálánknak és köszö. net linknek. Akik nincsenek közöttünk ... De amikor igy emlékezünk meg azokról, akik itt vaunak közöttünk, elfdedkezlie- tünk-e azokról, akik pedig nincsenek közöttünk? Gondolnunk kell azokra, akiknek még tovább kell kiváltképen való küzdelmet vívniuk nyelvükért, hitükért; küzdeniük azért, hogy megmaradjanak annak, aminek Isten teremtette őket: magyaroknak és reformátusoknak Gondolunk a vis sza maradottakra, élükön Bethlen Bálintra, Nagy Ferenere és miud-mind a többiekre, papokra. tanárokra, tanítókra, férfiakra és nőkre. Valamikor a zsottáros a babiloni vizek mellett igy énekelt: „Ha elfelejtkezem rólad Jeruzsálem, fejoitkezzéfe el rólam az én jobb kezem.“ Mi is azt mondjuk most, itt az élő loten szeme előtt: Ha elfeledkezem rólad Bethlen Gábor iskolája, szászvárosi árvák, marosmenti, küküllőmenti gyülekeze- tek és mind-mind ti többiek, ha elfeledkezünk rólatok fehérfalu templomok, iskolák, felejtkezzék el rólunk a mi jobbkezünk. A politikai körülmények bármiképen is változnak, ez a kérdés nem az egyház kérdése, de ai» a mi kérdésünk és rzert Istennek tartozunk számadással, hogy akármi is történik. mi elszakított testvérek az egymásért való felelősséggel a tartozás öntudatát és kötelezettségét el nem feledjük. Nekünk tudnunk kell, hogy a lélek belső ereje, az egymásért imádkozó lélek láthatatlan, de mégis érezhető kar védelmével oltalmaz. Az anj-át a gyermekétől, amíg egymásért imádkoznak, soha elszakítani nem tehet. így gondolunk azokra, akik nincsenek közöttünk. Talán sokait is időztem érzelmi kérdéseinknél de bizonyára a közgyűlésünk megérti és megbocsátja, ha a csordultig telt szív ezalfcalommal inkább jogaihoz jut, hiszen 22 esztendőn keresztül elegét parancsoltunk szivünknek és fékeztük ajkunkat, úgy, ahogy a kálvinista papköltő’ panaszolta : A sebzett vad a rengetegben kínjának hangot ad. Magát az eltiport magyarnak kisírni nem szabad A megújult munka kezdete Nem szabad azonban megáll auunk itt, hanem férfias önt.udatossággal megújult munkába kell kezdenünk. A munkabeindulásnál mindenek előtt hadd emlékezzem meg arról, hogy az államkormány, mint az Egyetemes Konvent, a szeretetnek é6 megértésnek teljes megértésével és jóindulatával kapcsolta be egyházunkat az alkotó munkába A Föméltóságu Kormányzó TJr a kormány javaslatálra már október 18-án beiktatta egyházunkat, történelmi jogaiba azáltal, hogy az Erdélyi Egyházkerület ősi rendje szerint elfogadta, és bevette tőlem a hüségesküt, amelyet Fáv István államtitkár Őnagymél- tóságának előmondása után a közoktatásügyi Miniszter Urnák és gróf Bánffy Miklós főgondnokuniknak, úgyis mint zászló ur helyettesnek, jelenlétében tettem le. Gondoskodás történt arról k rendkívül előzékeny és nemes megértéssel e célra alkotott külön törvényhozási intézkedés által, hogy egyházkerületünk a Felsőházban gr. Teleky Arctur vezető főgondnok és a püspök személyében törvényes képviselethez jusson. A* államkormány a természetes és érthető átmeneti nehézségek leküzdése által biztosi-,- , tóttá ideiglenes, de mégis méltányos megöl-' dáseal egyházunk t ieist viae&ő ttok hetinél kiili megsőt, intézményeinknek fennakadás munkába á llását. Minden reményünk van arra, hogy e kérdéseknek végleges rendezése, teológiánk, középiskoláink, elemi iskoláink, központi adminisztrációnk függő kérdéseinek megoldása, egyházunk nagy ttörténelmá múltjához, jövendő hivatásának ijelentőségéhez illő módon fog megtörténni. -Egész egyházkerületünk nagy hálával és megnyugvással vette tudomásul erre vonatkozó, a Miniszterelnök Urnák ismételten ünnepi formában adott nyilatkozatát, mely. ben biztosítottak arról, hogy egyházi kérdéseink rendezésének, felekezeti oktatásügyünk biztosításának nemcsak egyházi, de nemzeti jelentőségét, is ismerik, méltányolják és a helyes megoldást az egyetemes magyar nemzet komoly erkölcsi feladatának tekintik. Mi pedig erre azt feleljük, hogyha lehetséges, akkor még fokozottabb hűséggel fogjuk kivenni minden vonalion részünket a nemsietépitő, alkotó munkában. Mély hálával emlékezünk mleg arról ' Is, aminthogy azt nora is várhattuk másképe®, hogy a magyar református Zsinat törvény- hozása és Konventje a legteljesebb testvéri jóindulattal, összes történelmi jogaink mesz- soemenö figyelembevételével, künk gyengéd felkarolásával ölelt kehiére és iktatott be az egyetemes református magyar egyház atyafiui életközösségébe. Hálásak vagjmuk a Zsinatnak azért is, hogy a Konventben és Zsinatban Erdélyi Egyház- kerületünk képviselőinek számát, változatlanul úgy állapította meg, hogy az a nagy történelmi változás előtt, a régi teljes Egyházkerületre nézve megállapittatott. A Zsinat által ilj-en értelemben meghozott törvénycikket Föméltóságu Kormányzó Urunk megerősítette és igy immár törvényes védelmet nyert Anyaszentegyházunk és birtokába jutottunk a zavartalan és áldásos munka érdekében annak az állami védelemnek, amelyet olyan sokszor és olyan keservesen nélkülöztünk az eltelt két évtized alatt... E törvények nem zárják el az ntját, de lehetőségiét nyújtanak arm is, amint, arról az illetékes vezető férfiak biztosítottak, hogy Erdélyi Egyházkerületünk munkássága a kipróbált keretek és szervezetek sértetlen fenntartása mellett folyhasson tovább. Vásárhelyi püspök ezután köszönetét mondott az Egyetemes Konventnek és a* Orszá gos Egyházi nyugdíjintézetnek azért a mesz- szemenő jóindulatért, amellyel a sokat nélkülözött egyházi nyugdíjasok helyzetét rendezték. Az Egyházkerület belső élete Bejelentette ezután, hogy az Egyházkerület belső életéről és közvetlen feladatairól részletes beszámolót az ősszel megtartandó egyházkerületi rendes közgyűlésen ad püspöki jelentésében, majd igy folj-tatta: — Belső életünk közvetlen feladatai közül csak párat állítok most előtérbe és pedig a nemzeti nevelés, a szociális gondozás, a szórvány misszió elevenebben felkarolandó kérdéseit E kérdések előtérbe állításéval azt kívánom kihangsúlyozni, hogy népünk érdekében még többet kell tennünk ezeken a területeken, amely területeken való munkálkodásunkat az elmúlt évtizedeken még különösebben akadályozták. Kihangsúlyozta, hogy az egyház bebnlsíw sziói munkáját, a vasárnapi iskolákat, az ifjúsági, női és férfi szövetségeket, a bibliakörök tevékenységét, az Anyaszentegyház* minden lelki tevékenységének fokozását nem szabad elmulasztani az iskolák és kollégiumok munkája mellett — Minél erősebb bástyáé lesznek iskoláink hitünknek, — mondotta — annál erősebb bástyái lesznek nemzeti életünknek. Ezután az egyház Öntudatos nemzetnevelői tevékenységének kimélyitéséről beszélt: — A kényszerítő körülmények folytán még saját iskoláinkban sem tudhattuk elég^ gé hathatossá tenni nemzeti nevelésünket, A helyzetet azonban megvilágítja ez a pár adat. Az 1939—40. tanévben 593 tamtónk működött 359 elemi iskolában. 22.588 gyermek, ré-. szesült egyházunk oktatásában, mig tanköteleseink száma 73.734 volt és igy 33.648 gyermekünk járt legnagyobbrészt romdrmuelnü állami iskolába és a be nem iskolázottak száma 6350 volt. .Nyilvánvaló éhből, hogy. éveken keresztül ifjúságiink jelentékeny, része nélkülözte nemcsak a nemzeti szellemű, nevelést, hanem az anyanyelvi oktatást, is és egyházunknak jóréset bekötött kezzél ke lieft ' né?Uíe. ezt ,a' szörnyű' veszedelmet,, mert hü allamVátatom a kizSrolaig&í vallásos neVfelée. vasárnapi iskolai tevékenységet zártan vallásos ifjúsági, vagy gyülekezeti munkát, töhbé- kevéshbóirteg is tűrte, bár az utóbbi észtén -8 dőkben ezeket is határozottan gátolt®, de a, nemzeti nevelést minden vonalon tiltotta, sőt büntette is. Az egyik református lelkészünket egy esztendőre zárták he azért, mert a (gena-, őrőrmester úgy talált® a lelkészt, hogy .néhány falusi legény körében nyitva volt előtte .Tanesó Benedek egyébként erdélyi kiadásban megjelent, revidiált Erdély története cimU munkája Egyházunknak az iskolában, és »• kolánkivüli oktatásban mostni^r minden vonalon, különösen a serdülő ifjak és leányok körében érvényesítenie kell minél hathatósabban a nemzeti öntudat osság, történelmi felelősségérzés iráhyitó elveit. — Hathatósabban kell szolgálnunk és é\ép-, kebh tevékenységbe kejl kezdenünk népünk^ szociális, gazdasági éh térdekeinek, felkarolása teknitetében is. Mindenütt meg kell vizsgálnunk népünk gazdasági, népegészségügyi viszonyait, a bajokat meo kell "látnunk és meg kell mutatnunk és ott, ahol a halálos veszedelmek, a néprontó bűnök, egyke, iszákosság, tudatlanság, gazdasági elmaradottság, szervezetlenség és egyéb bajok jelentkeznek, szóla- mink és cselekednünk kell. — Éppen igy vagyunk a szórványok ügyéI IX a duplapántos gumiöves $érvk5tő duplobixfos. Készíti: Winkler Sándor Bndapest, Rttócri-ut 53. Kérjen iswniWgl
