Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-27 / 70. szám

Csütörtök

fűéi, március 27.

°RS24oorote: kö; V V"

^pvISEW,,,.köv;.;:

P-ihlIhekt Bt'W!’E32'

7

pZTSXN

A

A/

4ra 12 fillér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3.7«, NEGYED ÉVRE 8, FEL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVBE 33 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 7314*.

HUSZONEGYEDIK ÉV FOL Y AM70.SZAM

KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelős kiadó: ^ Felelős szerkesztő:

dt. somodi andras * nyíró József

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAT U 5. SZ. TELEFON: 15-08 — POSTAFIÓK: 71. SZ.

KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

Anioneseti

fenyegetőzik

Antonescu tábornok, a román állam vezetője ismét beszédet mondott. Szavai Magyarországon igen nagy ügyeimet keltettek.

Nem az első eset s úgy látszik, nem is az utolsó, hogy a román állam felelős ténye, zöinek szájából elhangzó beszédek és nyilatkozatok a legkínosabb megütközést keltik. Ez a kínos megütközés most sem maradt el, amikor Antonescu tábornok a januári zavargásokban elesett katonák hozzátartozói között segélyt osztott ki és beszédet mondott. És a megütközés ezúttal még tetéző- dött is egy másfajt" érzéssel: annak a tudatos megérzésével, hogy a Conducător szavaiban leplezetlen fenyegetés hangzott el Magyarország ellenA józan ész szabályai alapján nehéz megérteni, hogy Antonescu tábornok az alkal- mat miért hasz.iálta fel épp a Magyarország ellen való izgatásra, hiszen vitán felül áU, hogy a januári véres polgárháború rém. ségei különlegesen román belügyet jelentettek s azzal Magyarországot., Magyarország világpolitikai helyzetét nem lehet sem. miféle vonatkozásba hozni, sem okul, sem ürügyül felhasználni külpolitikai vonatkozásban igen súlyos kijelentések megtételére. Odaát azonban az ész reguláit, úgy látszik, néha mellőzik én szükség esetén még a r.cm- retközi üdojnosság szabályait is félretólják. Az utolsó félesztendőben erre a magatar tásra már igen sokszor adódott példa, ala. posan próbáratéve a magyarországi közvélemény türelmét és jóhiszeműségét, Antonescu legutolsó beszédének kitételei azonban a türelem húrját a végsőkig feszitik, mert a Conducător most már nemcsak izgat, most már nemcsak a túlontúl jól ismert román ábrándoknak ad hangot, hanem nyíltan és kertelés nélkül — fenyegetőzik.

Már a bécsi döntést követő napokban és hetekben egyéb sem történt Romániában mint, uszítás Magyarország és izgatás a bécsi döntés ellen. Akkor azt hittük, hogy az izgatott megnyilatkozások és fogadkozások megszűnnek, ha a román közvélemény a tények és valóságok szemüvegén át szemléli a maga sorsának alakulását s megnyugszik abban a tudatban, hogy a Magyarországot Trianonban ért történelmi igazságtalanság részleges jóvátétele alapján nyugalmi hely. zetet, békés munkát és termelést kell meg. teremtenie Romániának is, a most kialakuló uj világrend véráldozat nélkül való elfogadásával. Románia elfogadta a bécsi döntőbíróság határozatát, majd csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, de azért minden alkalmat megragadott arra, hogy a történtek felett való elégedetlenségét hangoztassa, el. felejtkezve arról, hogy amikor Magyarország ellen tüntetett, izgatott és uszított, a saját maga külpolitikai állásfoglalásainak „őszinteségét“ is vitathatóvá tette.

Antonescu tábornok legutolsó beszéde egy lépésser tovább haladt a román politika ma gatartásának ösvényén. Most nemcsak hangoztatja. hogy sem ő személy szerint, sem pedig á román nép nem fogadhatja el véglegesnek azt a helyzetet, amelyet talált. Mi az a helyzet, .amire a Conducător hivatko- . zik ? Nem más, mint a bécsi döntés, amely Erdély és a Székelyföld egy részét visszajuttatta ezeréves, ősi gazdájának. Antonescu tábornok beszéde után a magyar közvéleménynek, sőt a hivatalos magyar politikának és egész Európának tudomásul kell vennie. hogy Románia csak meghajolt a döntés alatt,, de azt nem fogadta el véglegesnek.

A román közhangulat ilyen állásfoglalását eddig is ismertük, most csak az az uj s egyben a rendkívül fontos mozzanat, hogy a román állam felelős vezetője jelentette ki ünnepélyesen a bécsi döntést átmeneti jellegűnek tekintő hivatalos felfogást is.

— Soha sem lesz nyugalom Európának ebben a részében, sem igazságosság a világon mindaddig, amig a román népnek nem szolgáltatnak igazságot, vagy amig saját maga nem szolgáltat magának igazságot. S

IHATSllOKA BERLINBE ÉRKEZETT

Jugoszlávia után még más államok csatlakozása is várható a hármasegi/ez- méni/hez — Anglia balkáni kudarca után Görögország heh/zete reménytelenné vált

Anglia kilencven évre bérbeadfa aflanii-oceáni

támaszpont jail

Jugoszlávia csatlakozása után

Kedden délelőtt Becsben u rugó szláv miniszterelnök és külügyminiszter aláírták a háromhatalmi egyezményt és igy a Balkán állama« -- Görögország kivételével — felsorakoztak a tengely mellett. A nagy fontosságú esemény a Belvedere palotában történt meg fényes külsőségek között. Német részről Ribbcntrop külügyminiszter, Olaszország ítészéről Ciano külügyminiszter, Japán részről Osbi- ma nagykövet, Jugoszlávia nevében pedig Cvetkóvics miniszterelnök és Cincár-Markovics külügyminiszter írták alá a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás jegyzőkönyvét.

Az aláírással egyidejűleg a tengelyhatalmak kormányai jegyzőkönyv. intéztek Jugoszláviához és ebben a német kormány megerősítette azt a<

I el határozását, hogy tiszteletben tartja Jugoszlávia területi épségét és függetlenségét és a háború alatt nem fogja kérni német csapatoknak Jugoszlávia területén való átszállítását, vagy-átengedését.

A nagyfontosságu diplomáciai es« ■ mény alkalmából Becsbe érkezett Hitiéi vezér is és délben részt vett a i«« goszláv vendégek tiszteletére adóit ebéden, majd délután egy órás kihallgatáson fogadta a jugoszláv államtér Tiakat.

Az aláírás után nyilatkozatok is hangzottak el. Cvetkóvics jugoszláv miniszterelnök hangoztatta, hogy országának «'ólja a béke megőrzése. Ennek bizonysága az 1937 évben Olaszországgal, majd később Bulgáriával és Magyarországgal kötött szerződés. Mostani lépése is a jobb béke kialaku lását célozza. Rihbentrop német külügyminiszter üdvözölte a háromhafal mi egyezmény körül csoportosuló államok megbízottai nevében Jugoszláviát, mint uj társat. Hangoztatta,

I

hogy Európa és Keletázsia ujjárende- zésénck munkája látható eredményekkel folyik Hála a japán államférfiak munkájának, a keletázsiai njjárende- zés körvonalai kezdenek kibontakozni

ez az igazságszolgáltatás meglesz! — mondotta Antonescu s világos, hogy szavai mit tartalmaznak. Ezek a szavak nem jelentenek mást, mint azt, hogy a Trianonban mái? népek feláldozásával, megalázásával megteremtett Nagyrománia ábrándja a bécsi dön. tés után is kísért. Románia „igazságszolgáltatást“ követel s ha azt nem kapja meg, maga szolgáltat magának „igazságot“: visz- szaállitani a trianoni határokat, sőt kitolni azokat egészen a Tisza vonaláig.

Ezt jelentik magyarán Antonescu tábornok szavai, amelyekhez a Conducător még annyit tesz hozzá: „És ez az igazságszolgáltatás meglesz!.-.“

Mi más ez, ha nem Magyarország ellen elhangzott nyílt és burkolatlan fenyegetés?

és tömörülnek a békés elrendezést aka ró európai államok is. Jugoszlávia csatlakozásának rendkívül nagy Jelentősége van. Hitler vezér mindent megtett, hogy Angliát békés nton győzze meg az u jjáreudezés szükségességéről. Anglia azonban nem hallgatott a békés szavakra. Németország cl akarja szigetelni a háborút és azt Olaszország segítségével önmaga ■ Karja végigharcolni. Az egyezményMATSUOKA

hez csatlakozott államokkal együttműködve meggátolja a háború kiterjesztését. Meggyőződése, bogy ez az álláspont áldásos lesz az egész Balkánra, amely eddig Idegen érdekek ütköző pontja volt.

Hitler vezér és Pál jugoszláv kormányzó' herceg meleghangú táviratokat váltottak az aláírás alkalmából.

Dietrich német birodalmi sajtófőnök kedden délután fogadást rendezett a háromhatalmi egyezményhez csatlakozott államok Becsben tartózkodó újságírói tiszteletére.

A jugoszláv államférfiak az aláírás után elhagyták Németországot s vonatuk esto S óra 2(1 perckor a budapesti pályaudvarra futott be. Innen negyedórás tartózkodás után folytatta útját Belgrádba. A magyar kormány képviseletében Teleki Gyula gróf, a külügyminisztérium protokollfőnöke üdvözölte a jugoszláv államérflakat. Ott volt az állomáson a jugoszláv követ, továbbá a német, olasz és japán követek egy-egy követség! titkár képviseletében.

Cvetkóvics miniszterelnök és Cin- cár Markovié« külügyminiszter szerdán reggel 8 órakor érkezett vissza Heeren belgrádi német követ társaságába a jugoszláv fővárosba. Macsek miniszterelnökhelyettes vezetésével a kormány valamennyi tagja megjelent fogadásukra. Cvetkovies miniszter- elnök a következőket mondotta Ma- csekneb:

— Mos* már minden rendben van.

*

A jugoszláv közvélemény és a sajtó a legnagyobb megelégedéssel fogadta a bécsi ese- menyeket, A „Vreme“ szerint a csatlakozás történelmi dátuma Jugoszlávia fejődésének, de nem jelent eltérést a békében és a háború alatt is következetesen folytatott politikai irányvonaltól, amelynek célja a jugoszláv nép békéjének, az állam szabadságának, fiig- getleníégének és területi épségének megőrzése. Hasonló hangnemben ir a „Pravda“ is.

A német sajtó megállapítja budapesti tudósításai alapján, bogy a magyar közvélemény különösen lelkes örömmel fogadta Jugoszlávia csatlakozását, mert arról a szomszédjáról van szó, amellyel Magyarország benső baráti viszonyban van.

. A bolgár főváros is nagy megelégedéssel fogadta Jugoszlávia lépését. A kormánypárti „Vecser“ hangoztatja, bogy a Balkánon folyt bonyolult diplomáciai játékban a jog és az igazság győzött.

A berlini sajtó egyetlen mondáiban foglalja össze a világ közvéleményének Ítéletét; Anglia újból csatát vesztett

A nőmet külügyminisztérium hivatalos körei beható figyelemmel kisérik az eseményeket. Emlékeztetnek arra, hogy Anglia a legerősebb nvomással kísérletezett Belgrádban és ezen a téren Roosevelt amerikai elnök messzemenően támogatta. Eden angol külném következett be.

Magyarország azonban tudja a maga történelmi kötelességét mind önmagával, mind az uj Európával es az uj világrenddel szemben s ezt a kötelességét híven, teljes nyíltsággal és úri becsületességgel, mellékgondolatok nélkül, magyar és európai hivatástudattal teljesiti is.

A frondőrködés, amely Románia politikai szerepét az uj Európában is változatlanul jellemzi, nem európai magatartás. Ezt tudnia illenék a Conducatoraak is, amikor a tengelytől kapott békés állapotban is szurkol az angol fegyverek mielőbbi győzelmének, amitől a nagyromán ábránd újbóli megvalósítását várják déli szomszédunk per- tájáu.

Csak azt nem tudjuk, mit akar Antoneseu ezzel a burkolt hadüzenettel, a mai Európában, amely távol, lemérbetetlen nagy mesz- szeségben van a versaillesi és trianoni kor Európájától. S az nj Európában Magyar- ország politikai és katonai súlya olyan tényező, amellyel minden szomszédjának, tehát Romániának is számolnia kell. Ez a Magyarország nem ijed meg fenyegetésektől, mert hatalmi súlyán túl nagy erkölcsi erők támogatják a magyar igazságot.

A magyar igazság útja történelmi távlatokban gyökerezik s megengedheti már azt a fényűzést, hogy nyugalommal, sziklaszilárd bittel szemlélje az önmaga kiteljesedését, hiszen a Magyarországot ér* nagy történelmi justitz mord egész jóvátétele még