Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-23 / 68. szám

19 4 1. HAHCIUS 23 Bárdossy külügyminiszter több volt udvariassági látogató németországi útja és bemutatkozó s n á I \ nemei és olasz sajfó fontos eseményként mélfa Vja a mfinelieni meqlieszélésekel Bárdossy László külügyminiszter németországi látogatása a két állam között szoros kapcsolatot jellemző és kifejező szívélyesség jegyében folyt le. A két külügyminiszter pohárkö- szöntöje bizonyítja, bog-y a nagy Né niyt Birodalom a legnagyobb fontossá­gé* tulajdonítja Magyarország szere­pének a jövő Európa kialakításában és teljesen egyetért a magyar ügyek vezetőivel a jövő fejlődés kérdéseiben Az egész német sajtó hasábos cím­mel az első oldalon mint nagy ese­ménnyel foglalkozik a magyar kül­ügyminiszter müncheni látogatásával. Részletes jelentésben számolnak be a látogatás lefolyásáról és szó szerint közük a pohárköszöntőket. „Igazságos célok felé“ című vezér­cikkében a Völkischer Reob-achler igy H*T — Bárdossy László miniszter mün­cheni utazása több mint egyszerű ud­variassági látogatás. Több, mint a nemrég hivatalba lénett magyar kül­ügyminiszter bemutatkozása a baráti német nemzetnél. Ez az utazás bizony­sága annak a mélyebb kapcsolatnak, amelynek eredménye volt, bogy a ma­gvar és német nép évszázadokon ál kő. zöp utón haladt. A szombati olasz sajtó is részletesen 5s feltűnő helyen foglalkozik Bárdos­sy László külügyminiszter németor­szági látogatásával. Vastagbetüs cira- mol emelik ki, hogy Hüter fogadta és közük németországi tudósítóik jelen­tését. Egyébként részletesén beszámol­nak az ünnepélyes fogadtatás külső­ségeiről és szembeszökő helyen közük i fényképeket Bárdossy külügyminiszter péntek este Ribbentrop birodalmi külügymi­niszter vendégéként megjelent az ál lami daljátékházban, ahol jelenleg nagy sikerrel játsszák a „Cárevios“-ef Este szükkörü vacsorán vett részt a ..Négy évszakhoz“ címzett «Báliéban A külügyminiszter szombaton dél­előtt 9 órakor indult haza München­ből, miután szívélyesen elbúcsúzott Ribbentrop külügyminisztertől. A központi pályaudvar előtt a védoszta- gosok diszszázada vonni! fel zenével. Az élű lazáé ugyanolyan ünnepélyes Bárdossy László külügyminiszter müncheni útjáról hazatérőben a kü- lönvonaton fogatta a Magyar Táv­irati Iroda kiküldött munkatársat és előtte a következő nyilatkozatot tette: — Németországi utániról a legjobb benyomásokkal térek vissza. Megbc széleseim a Jegszivélyesebb légkörben folytak le. Nemcsak azt érezhettem, hogy Magyarorszá g és a magyar nem­zet irányában tanúsított megértés vál­tozatlanul a régi. hanem azt is. meny ­Homo. máreius 22. (MTI.) Az olasz, lapuk berlini müncheni külön tudósítói Bámdossv László magyar külügyminiszter látogatásával és a Führenvl, valamint Ribbentrop külügy­miniszterrel való megleszéléseivel kapcsolat- ban különösen hangsuk »fostak a mogyar-né- inét viszony rendkívüli szívélyességét és ben- tőségét. A .,Stampa“ berlini tudósítója reaid&iviH behatóan foglalkozik a német-magyar vi. szoivnyal. A német-magyar megbeszélések je. lenlegi időpontja, valamint az egész általános diplomáciai helyzet következményeként, Bár- dosSy íjászló németországi látogatásáruik je. lervtösége túlmegy egg egyszerű udvariassági keretek között történt, mint az érke­zésé. A külügyminiszter vonata szomba­ton este 11 órakor érkezett meg a fő­városba. nyíre értékelik a Német Birodalom­ban Magyarországnak a különleges földrajzi és politikai helyzetéből fo­lyó adottságait és milyen nagyra be­csülik a magyar politika állandósá gát, szilárdságát és következetessegét mindez országunkat a délkeleteurópai fejlődés erős megbecsülésre méltó té­nyezőjévé teszi. Azzal a meggyőződés­sel térek vissza, hogy a magyar-né­met viszony a legbiztosabb alapokon nyugszik. hangsúlyozza tény keretein. A német-magyar kape^lato - kát immár hagyományos bensőségesség jel­lemzi és a két ország között évtizedes politi­kai és katonai hagyományok folytán olyan szolidaritás alakiüt ki, amelyre az események egyetlen egyszer sem- cáfoltak rá és amely Magyarországnak legutóbb a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozásában is meg­nyilvánult. A magyar külügyminiszter né­metországi látogatása teljesen normális ese­mény c* a tanácskozásokat semminő különle­ges ok nem tét,tv sziiksegnese, mindamellett ez <ts ut megerősít el te a magyar külpolitika foly­tonosságát. (MTI.) Ritka vasernop, nagy élmény lesz családjának n Toprini nősz, Royaiban! Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor —————i———— —--------­A Birodalom nasfyrabecsfilí a magyar politika szilárdságát és következetességét Az olasz sajtó a magyar-német viszony erős szolidaritását Csak a város kártalanftása esetén szünheMk meg az értékvám szedése Kolozsvár, március 22. Az Erdélyi Bált Gazdasági Bizottsága az úgynevezett értékvám elengedésének ügyében kéréssel fordult Ke- ledy Tibor dr. polgármesterhez. A polgármester válaszában kijelentette, hogy bár a kérést az anyaország területén ér­vényben lévő jogszabályokra való tekintettel maga is méltányosnak tartja, az értékvámot, amelyet a város egy megerősített szabályren­delet alapján szed, s amely a város bevételé­nek tetemes részét alkotja, mindaddig, amíg a magyar korínányilátóságok valamilyen for­mában nem kártalanítják a város, nem tudja 'leng ed ni. Közölte a polgármester a/. Erdélyi Párt Gazdasági Bizottságával t hegy a belügymi­niszterbe z felterjesztik tesz a kérdéses ügy mielőbbi elintézése érdekében s amennyiben a kormány a várost kártalanítja, baladékta- lamtl intézkedik az értékvám megszüntetésé­ről. Tudatta egyszersmind, hogy az értékvám fizetésére engedélyezte a havonkénti elszámo­lást. EHrendelte a még be nem fizetett kihá- ifási ügyek felülvizsgálatát, a további kibá- gási ügyeket pedig április 15-ig felfüggesz­tette. A kolozsvári adózóknak tehát módjuk­ban áll elszámolásaikat április 15-ig a vá­ros adóhivatalához benyújtani s igy az adó­hivatal által megái la I fit ott tartozásokat bír­ság nélkül kif1zet}H»tik. Blapitv; 1845­' lapítva , í845. Wacna Jano«? KflLflPOSmESTER Budapest, IV., Muceum-liörül 43 »/ám SZ. SZAPPANYOS GABRIELLA: Az erdélyi ember Pesten is erdélyi marad Egyszer dr. Sulyok Istvánnal, az ,,Uj M*t gyaivág“ kitűnő munkatársával beszélgettem. Azt tárgyaltuk meg őszintén, egy kicsit bosz- szusan. milyen csúnya, elferdült a budapesti nyelv. Rosszul van mz ember, ha a pesti „ki­szólásokat“ hallja. És az az éneklő hanghor­dozás! Sulyok dr. kedvesen figyelmeztetett, hogy mind beszédemben, mind pedig gondol- ko/ásoonlxm maradjak meg annak, ami vol tam, erdélyinek. A figyelmeztetés elevenembe vágott, Nem, mintha hajlamot éreztem volna az el pesti e.-e. (lesre. Sőt é|.pen azért, mert senki sem ide­genkedik ettől úgy, mint éppen én. Amiét« megváltani Erdélytől, közelebb van hozzám, mint valaha is volt. Nemcsak a lelkemben hordom a képét, de minden erőmmel ügyelek i arra is, hogy szokásaimban, magatartásom- I ban erdélyi maradjak. Nagyon ügyelek, hogy le ne vetkőzzem szép, izes erdélyi beszédemet, ameiyre olyan nagyon büszke vagyok és amelyért komoly szakemberek. — például Er. flélyi József költő — itt is megdicsérnek. Sőt. amit Kolozsvárt nem is tettem, a zamatos er­délyi kifejezésekre is vigyázok. Egyszóval amióta Budapesten élek. lettem igazán erdé­lyi. l^ys/er háztartási alkalmazottamnak ad­tain rendelkezést; — Ma sóbafottot készítünk. Tegyen a tűz­helyre vizot, aztán hozzon markot és jictre zselymet, meg pityókát. Aztán vegye elő a la pitót és gyúrjon vékony laskát. Ha ezzel meg van, téglázza ki ezt a pár ruhát, én már beprálioitam. A lány csak áll, áll é- hámul. Mig végr ki nyögi: — Úgy tűnik, mintha magyarul beszélne a nagyságos asszony. De, hogy mint mond. altból egy árva szót sem értek. Tgy aztán apróra el kellett jó pestiesen uiagj'arázajom, hogy a vizet tégy» a „sww­hert ro“, a zöldséget mossa meg a „vájdlhig- ban£-, sfcb., sib. Hogy a pesti lány megértse és végre „magyaind“ beszéljek. -Szinte bele tört a nyelvem. De neon mindig adtam lie hlyen könnyön a derekamat. Néha megizzasztottám a kereske­dőt, — Kérek húsz deka 1/árászt — Nincs, kérem. Körülnézek biz üzletben. A polcok rakva szebbnél-szebb színes hárá.-sszai. — Dehogy is nincs. Kéz.inninkaüz.lctben uf volna há-rász? — Mi ff!szik, kérem 1 — Háráaz! Jön a főnök ur. Ő sem hallotta hírét a liá rásznak. Végül is kénytelen voltam megmu­tatni, mi is az a hání.sz. Csodálkozva kiáltott föl­— Hja ez.5 Kz kérem -— gyapjufogál. í Pedig- azért is hárász.) Mikkor sonkabokát kerestem. Na, volt nagy nevetés a hentesnél. — Sonkaboka... 1 Mi az...'? Minek az....? Szép karcén bokát ? —- Bizony ne legyen karcsú, mert nem szépségkirálynő választáshoz kell, liánom a bablevesembe. Erre aztán megértett é* adott — r-ouk- fsüiköt. Amikor egyszer a cselédlányomnál laská' nn ide Horn, méltatlankodva válaszolt: —- Nem is tudtam, hogy a Tiagy-ágos asz. '•zonyék zsidók. Nehezen ment. amig megértettük egymást. Laskának Budapesten a — pászkát hívják. De megn-evelom az embereket. Nomesa-k a háztartási alkalmazottamat, hanem masoiaat is. A közeli szövetkezeti holtban például már kitünően értenek, akár fnszulykát, akár mur- kot kérek. A múltkor megakadtok ugyan a amiéi resztnél, de ««óta hz is n.. gy. PAPP KÁROLY Fűtő-Optikai szaküz^ete megnyílik DEÁK FERENC-u. 13 sz. alatt Belföldi gyártmányok, külföldi világmárkák minden minőségben Mert uemcsak beszédemben, de étrendem­ben is erdélyi maradtam. Ha vendéget hívok, tokáoyt adok puliszkával, vagy túrós pulisz­kát. Esetleg, minit különleges csemegét: tö.- tött martilapuit. Az erdélyi jóba rútoknak név­nap és (születésnapi ajándékba nagy csokor esorrrbordot viszek. (Rájöttem ugyanis, hogy a krisztinavárosi vásárcsarnokban egy asz. szonynál lehet kapni.) És ünnepi levesünk ma is hurutos leves. Alig várom, hogy kitavaszodjék és káné- liessünk a Svábhegyre — martilaput szedi'... Tavaly is megtettem. Ezeknek a kiváncsi pes- Leknek erősen furta az oldalát, mi az, amit olyan boldogan szedegetünk a kosarunkba. Mikor hallottak ők martilapuról? De — be­vallom, — ebben a« esetben nem oktattam ki őket. Nem vagyok bolond elárulni, milyen pompás étel készül belőle, hogy aztán leta­rolják a hegyoldalt! így hát hagytam, hogy ámuljanak és bámuljanak, mig végre egyikük megkérdezte: — Gyógyfüvet szednek? A napokban a villanyoson fiatal lányok fű­tek mellettem. Jó hangosan énekelitek, — par­don: beszéltek, — akaratlanul is kihallgattam a beszédjüket: — Csuda fin esi a ruhád! — 6, hát mit mondjak neked sókat, gÖn- nolom neked! — Sag son! „A Manei“ és „a Sári“ tro­pe lesz, ha meglátja... — Voltam a fedettben, In vagyok belé ... * (Ezt tanuljam meg? őrizz meg Isteuern!) Magyar faivéde’emre van szükség! — mondotta szabadegvetem' előadásában Malán Mihály dr. Kolozsvár, március 22. Szombaton, már­cius 22-én tartotta meg előadását a szabad- egyetemen Malán Mihály dr. „A magyarság fajképe“ címen. A fajok problémája ma igen élénken foglalkoztatja a közvéleményt, — mondotta az előadó. — Mindenki saját szempontjából világítja meg a kérdést s mindenki állást-foglal, holott e/, tisztán ter­mészettudományos kérdés és ahhoz csak az öröklés-tudomány ismeretével lehet hoz­zászólni. Rámutatott a nép és faj fogalmá­nak különbözőségére, majd vetített képek­ben ismertette az európai fajtákat. A ma­gyarság fajképének kialakulasaval foglal­kozva. rámutatott, hogy számolnunk kell azzal, hogy a honfoglaláskor igen sok tí. pust találtunk letelepedésünk területén. Ezeknek jelentékeny része kelet-balti és mongol t-ipusu rokonnép volj s miután a honfoglaló magyarság zöme a kelefbalti fajtához tartozott, a különbség nem volt jelentős. A magyar fajtának másik alkotó eleme a turáni. Emellett vannak azonban mongoloid jellegű magyarok is. Ezek a tí­pusok fennmaradtak ma is. A beolvasztott besenyők, palócok, kunok, tóik eredetű !»- vasnépek révén faji jellegben azonosak vol tak a magyarral. Miután a faji jelleg nem kizárólag külsőségekben, hanem szellemi és pszihikai tulajdonságokban is megnyilvánul, a magyarság megőrizte két alapelemnek, s keletbaltinak és a turáninak alapvonásait. Jellemző a magyarság egykori biologia: ere­jére, hogy a Mátyás király korában § mil­liós magyarság a török hódoltság végére 2 milliónyira fogyott és később mégis Ír tud­ta tölteni az alföldi térséget. A kilencszá­zas évek óta azonban ez a csodálatos bioló­giai erő mintha megtorpant volna s ?.meny­nyiben nem történik változás, a biológiai számarány igen szomorúan alakúi a ma­gyarság számára. A születések számában él. vagy bitkik a nemzet. Tájvédelembe van szükség. Egész államélctünket a magyar faijt-a fenntartására kell beállítanunk, mivel sorsunknak egyetlen biztos záloga van: a gyermek.

Next

/
Thumbnails
Contents