Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-19 / 64. szám
j s •» j. M/mcí 19 d Kamaratcórus és a Komarasenekar hangversenye ex ál viskór favára március hó 2h~&n fél 9 órakor a római katholíkus qimndz'umban. — Vezénvel: Dellv-Szabó Viléz Jr. József Ferenc Lirâlţi berceg je’en^éléfien Umepí'ijesen megalakult a Marosvésáihely és Vidéke Ipaitestülel Marosvásárhely, máreins 18. Ünnepélyes keretek között iktatták be hivatalába Maros- vásárhely és Vidéke Ipartestületét. A beiktatási ünnepség túlnőtt a szokásos hivatalos külsőségeken:' nemcsak Marosvásárhely & Maros-Torda vármegye, hanem az egész Székelyföld társadalmi eseményévé szélese- iett. Az ünnepség külső fényét emelte az a körülmény, hogy azon megjelent dr. vitéz József Ferenc királyi herceg is. Képviseltették magukat az iparosság nagy ünnepén az egyházi, katonai és polgári hatóságok, ezzel is kifejezve, hogy az iparosság komoly, értékes eleme társadalmunknak. Elküldöttők megbízottaikat a különböző testületek, intézmények és az érdélyrészi testvérszervezetek is. Varga József dr. kereskedelemi és iparügyi miniszter képviseletében Gyulay Ákos dr. miniszteri osztálytanácsos, az iparügyi miniszlérium kisipari osztályának vezetője ós Kocsondy Gyula dr, miniszteri titkár, az iparügyi minisztérium ipari közigazgatási szakosztályának vezetője jelent meg a beiktatáson. Felvonulás céhzászlók alatt... Szinpoimpás, megragadó képet nyújtott az ünneplő iparosság felvonulása eéhzászlóik alatt. Az ünnepség kezdetére zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota díszterme s a közönség soraiban ott láttuk Jaross Béla apátkanonokot, Adorján Gábor református lelkészt, dr. gróf Toldalagi Mihály főispánt, Márián Zsigmond alispánt, Májay Ferenc dr. polgávmestert, dr. vitéz Bedő Géza rend- őrtauáesost, a marosvásárhelyi rendőrkapitányság vezetőjét, dr. Rózsa József tankerületi királyi főigazgatót, dr. György József táblai főügyészt, dr. Szilágyi Olivér ország- gyűlési képviselőt, dr. Sehess Jenő városi tiszti főügyészt, dr. Mikó Károly táblai és dr. Dávid István törvényszéki tanácselnököket, Nagy Endre főgondnokot, Moher Károly írót, P. Révaii Kelemen minoritarendi és dr. Imcts Károly ferencrendi házfőnököket, Csiszár Lajos tanoneiskolai igazgatót, stb. Hatalmas taps és éljenzé- fogadta a gyu- lésterembe belépő dr. vitéz József Ferenc királyi herceget, akit egy székelyruhás leányka virágcsokorral köszöntött Első szavunk a harmadik magyar hőnalapitóhoz. A magyar Hiszekegy eléneklése után dr. Biró József, a székely kerületi kera«kedblmi és iparkamara főtitkára, miniszteri biztos nyitotta meg a diszülést. — Első szavunk — mondotta — a soha el nem múló hdlaérsés kifejezése legyen a legelső magyar emberhez, az országtól elbitorolt területek nagyrészének, igy sziikebb hazánknak, a Székelyföldnek is visszaszerzöjé- hez, a harmadik magyar honalapítóhoz, szeretett államfőnkhöz, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó wr őfőméltóságához és fenkölt hitveséhez, a legelső magyar nagyasszonyhoz! Az Isten áldja meg őket, hogy orsriglásukkal nekünk is meghozták azt az örömet, hogy mi itt, együtt ünnepelhetünk. Isten tartsa meg jóegészségben őket; hogy feladatukat teljessé tehessék. Isten adja, hogy úgy legyen! A főtitkár ezután meleg szavakkal üdvözölte dr. vitéz József Ferene királyi herceget és az iparügyi miniszter képviselőit, majd így folytatta: Méff utcaseprő sem lehetett magyar a székely fővárosban... Amikor 1918 decemberében, amint szentistvfini hazánk annyi részein is, itt is ránkborult a nagy tél, az idegen nemzeti jel äzavak védelme alatt megindult féktelen türelmetlenség nemcsak megnehezítették még itt, a Székelyföldön is, kenyérkereseti lehetőségeinket, de a meglévő egzisztenciáknak, :gy Gyiíwiofcsfálct ól alma, Mhte 3—h évas 1 drb. 70— 80 füléi ííiő?őoSlvánY <S Berlandleri 2 éves, oyökeres vesszék- tél KE ti 3 b It flRaueVZbKbl SZÍiCS TEüEP, BlHflRDlÓSZES. 19 Marosvásárhelyen,, a székely fővárosban még az utcaseprőnek is pusztulnia kellett helyéről, ha magyar voltl És ekkor a magyarságában soha nem értékelt és eléggé sohasem értékelhető réteg« a kisiipárosság, a Székelyföld egész kisiparossága, történelmi hivatásba kezdett. 1930-ban, amikor talán a legádázabb pusztításokat vágták a magyar sorsokon, a székelyföldi magyar kisiparos, karöltve a magyar kereskedővel, a magyar többséglakta marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara élére a maga soraiból állított vezetőséget. Ennek a kellő számn, hajait, kívánságait jólismerő s azokat orvosolni, illetve teljesíteni komolyan akaró tagokból álló vezetőségnek az akkor még működő ipartestületekkel együtt a magyar kisiparo- rosok és kiskereskedők között sikerült megteremtenie azt ctg egységet, amely addig, amíg a román idegek nem robbantak ki, amíg a félévszázados múlttal rendelkező székely kamara területe nem csonkittatott meg és a szabad választással élére került magyar többségű vezetőségének működését nem szüntették be, hervadhatatlan érdemeinek tekintheti a magyar iparosság is kereskedelem teljes megsemmisítésére irányuló újabb meg újabb kísérletekkel szembeni munkáját. Az ár azonban nem volt feltartóztatható. A letűnt román uralom « székely kerületi kereskedelmi és iparkamara élére csak románokból álló bizottságot állított s ez után a kamarával szemben a magyar kisiparosnak csak annyi joga maradt, hogy pontosan fizesse illetékét... Azután megbénították működésükben az ipartársulatokat is, hogy végül, 1936- ban az iparlestületek megszüntetése koronázza meg azt, a munkát, amely a magyar társadalom egyik legtekintélyesebb rétegének, a — A város magyar iparostársa dalmát egy tömörülésben, tömegben találta hazánk fel- szabadulása. Ez annak köszönhető, hogy a marosvásárbelyi Magyar Iparos Egyesület igyekezett az iparosok ügyeit a lehetőség szerint intézni. Hogy az iparosság magyar nemzeti szempontból is együtt maradt, igaz magyar érzéséi megtartotta, gyermekeit magyarnak nevelte, abban is oroszlánrésze van a Magyar Iparos Egyesületnek s ezt műkedvelő előadásokkal, önltépzőköri gyűlésekkel, dalárda megszervezésével tudta elérni. Az elnök ezután meleg szavakkal, emléke, zeit meg dr, Biró József iparkamarai főtitkár áldásos és fáradságot nem ismerő műn- kájáról, amellyel a nehéz időkben segítségére volt a magyar iparosságnak. Az Ipartestül« célkitűzéseit ezután a következőkben fogia’ta össze • Javítani kell az Iparosság helyzetén! — Az Ipart estület elnöksége, valamint elöljárósága mindent el fog követni, hogy a magyar iparosság helyzetét javitsa, előrevigye. Hogy n célkitűzést meg is tudjuk valósítani, szükséges, hogy munkatársaink támogassanak törekvéseinkben. Tisztelettel kérem, erről a helyről a felettes hatóságaink képviselőit, hogy támogassanak kitűzött célunk megvalósításának munkájában és annyira értékeljenek bennünket, mint amennyire munkánk után megérdemeljük. Iparostársaimat, kérem, bízzanak abban, hogy a magyar ipaosságra jobb jövő vár s leküzdve minden akadó1- dolgozzunk teljes erővel édeshazánk fel vi atása érdekében. S ha hi? a haza, K'vebbséqpoÍilikai e'őtielós- soioxat a kofoisv ii eqyele-n hollciofó* s*'~ o .«a Kolozsvár, március 18. A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jogi kara abból a meggondolásból kiindulva, hogy az egyetemi ifjúság és elsősorban a Magyarországról jövő hallgatók megismerjék az erdélyi magyarság 22 éves kisebbségi történetét, felkérte dr. Mikó Imre országgyűlési képvne’őt és dr. Venczel József erdélyi tudományos intézeti tanárt arra, hogy a második félévben kollégiumot tartsanak az említett tárgykörből. Dr. Miied Imre hétfőn kezdte meg az riőkisiparosságnak kiirtására irányult. Dr, Biró József főtitkár a továbbiakban háláról emlékezett meg azokról a tervszerű intézkedésekről, amelyeket a magyar kormány tett a székelyföldi kisiparosság fel- eme'cse érdekében, melynek első megnyilvánulása az ipartestületek gyors felállítása. A diszülés ezután a főtitkár javaslatára hódoló táviratot intézett a Kormányzó Úrhoz, üdvözlő táviratot küldött gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz és dr. Varga József iparügyi miniszterhez. Az Ipartestulet beiktatása Dr. Bird főtitkár ezután felkérte dr. Gyű lay Ákos miniszteri osztálytanácsost, hogy az Ipartestüleéet jelképesen iktassa be tisztségébe. Dr. Gyulay Ákos beszédében rámutatott azokra a feladatokra, amelyet a székelyföldi iparosságnak el kel! végeznie s biztosította az iparosságot, hegy a kormány tudatában van ennek az értékes társadalmi osztálynak küldetésével és minden igyekvésével azon lesz, hogy orvoslásra váró kérdéseit rendezze A minisztori kiküldött beszédét hatalmas taps fogadta. Dr. Kocsondy Gyük miniszteri titkár bevette a fogadalmat az Ipartestület vezetőségétől, majd Bustya Béla, az Ipartestület elnöke átvette aiz elnöki széket és megtartotta beköszöntő beszédét, Bn&tya Béla elnök beköszöntője — Marosvásárhely és vidékének iparossága ünnepre ült össze — mondotta az elnök — elérkezett az az idő; hogy ügyeit ő maga intézze az újonnan létesített Ipartestületen keresztül. KU'önösen a mrairosvásárhelyi iparos, ság életében nagy esemény ez, mert a mi városunkban soha nem volt még ipartestület s így nem is ismertük annak áldásos működésűt, nem tudtuk azt, hogy mennyi szaladgálástól, munka, és idozesztegetéstől menti meg az az iparosságot azzal, hogy bürokratikus formák mellőzésével intézi el az iparosság ügyeit. Ezután ismertette az -iparosságnak a román Uralom alatt elszenvedőit ' -elmeit s így folytai tas tegyük le szerszámainkat és kezünkben fegyverrel harcoljuk ki, hogy a szentistváni határok között, Imi dog nagy Magyar« «zág fial lehessünk. Munkára kérjük a M - Tsten áldását. Üdvözlések Bustya Béla nagy-tetszéssel fogadyt be. szódé után az üdvözlésekre került sor. Elsőnek dr. József Ferenc királyi herceg üdvözölte néhány keresetlen, meleg szávai az iparosságot. Dr. gróf Toldalagi Mihály főispán hangoztatta, hogy meg kell szűnnie annak az előítéletnek, amellyel a magyarság egye-« rétegei az ipari pályákkal szemben viseltetnek. Májay Ferenc dr. polgármester kiemelte, hogy az-erdélyi magyarság erős pillére az iparosság és boldogulásához minden lehetőt el kell követni, mert ez a magyarság zömének boldogulását jelenti. Jaross Béla apátkanonok költői leiekből fakadó szavai után Adorján Gábor református lelkész az unitárius, lnteránus is református egyház fiainak együttérzését tolmácsolta. Demeter Ferenc, a kolozsvári Ipart estület elnöke Erdély fővárosa iparosságának testvéri szeretettről biztosította, a maros «-ásárhelyi iparosságok Bustya Béla elnök végül megköszönte az üdvözléseket és bezárta a diszül&t, amelyet a Kullurpalota tükörtermebon rendezett több száztemtékes társasebéd követett, amelyen több pohárköszöntő hangzott el. Az első po. tár köszönt őt dr. Biró József, az iparkamara főtitkára mondotta és poharát a Kormányzó Trr egészségére ürítette. adásait az egyetem Jogi karának 2-es szán . tantermében. Előadássorozatának címe: „Az erdélyi magyarság jogi helyzete a román nra,om alatt.” Bevezető előadásában az erdélyi jogtörténetre tekintett vissza és megállapította. hogy a vallásszabadság hazájá’- ban a világháború előtt nem beszélhettünk nemzetiségi elnyomásról, sőt külön törvények védték, a kisebbségi szerződéseken túlmenő mértekben Is, a magyarsággal együttélő nemzetiségek jogait. Dr. Venczel József a jövő héten fogja megkezdeni előadásait és az erdélyi magyarság két évtizedes gazdasági, társadalmi és közművelődési fejlődését fogja bemutatni az egyetem hallgatóinak. MEGALAKULT A HADIGONDOZÓ BIZOTTSÁG Az I93S évi VTT. törvénycikk 20. szakasza alapján megalakult Szllágysomlyón te a Hadlgondozó Bizottság, Elnöke dr, Udvary József polgármester, helyettese dr. Balta Zoltán főjegyző lett. Hivatalból előadó dr. Csiszár Ká/.mÓT aljegyző, mindenkori tag dr. Kiss Emil tlszMfőorvos, A rokkantak kö zü{ behívott tag Szika István tartalékos hâd nagy és Nagy Sándor altiszt, * AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT Szilágy vármegye is részt óhajt venni a ma gyarországi árvízkárosultak felsegélyezéeő- ben. A megye két legelső asszonya, br. Bán- ffy Jánosné és dr. Gazda Endréné vették ke. zükbe a segélyakció megszervezését, E két kiváló magyar urinö bejárja az egész megyét és a járási székhelyeken a lakosság bevonásával beszélik meg az árvízkárosultakért indítandó segély módozatait. A két előkelő hölgy Szilágysomlyóra is ellátogatott s ott dr, Udvary József polgármester, a Nőegyletek, egyházak, közhivatalok vezetőivel történt megbeszélés alapján megindult a gyűjtés, Hatvannyolc Ívvel járják be házról.házra a Nőegyletek tagjai a várost, azonkívül utcai és templomi perselyes gyűjtések is lesz nek. Tervbe vették egy műsoros est megrendezését is, amelynek tiszta jövedelme szintén az árvízkárosultaké lenne. * RENDNEK MUSZÁJ LENNI! A szilágy Somlyói rendőri bümíetőblró, dr Vas* Menyhért, 14 esetben hozott Béleltet a be nem jelentett, illetve vá -áriási és szállítási engedély nélkül eladott termény kihágást ügyben. Több clpökcreskedö éllen indult eljárás, mert bőrtalpú lábbeli készletükből a zár alá vétel Ideje alatt különböző mennyiségeket jogtalanul elárusítottak. Dr, Vasa Menyhért rendőri büntető bíró Welsz Ignác cipőkercskedőt 600. Wo|lner Józ*ef cl pőkereskedöt 300, özv. Salamon Mómét 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte emiatt. Veszedelmes baromfi tolvajt tett ártalmatlanná a rendőrség Gál Béla 21 éve» szllágysomlyól napszámos személyébe®, Három hónap alatt 33 tynk és« llbalopást követett el a város területén. Orgazdája, özv, Komlódi Mlhályné értékesítette a lopott szárnyasokat míg végül Is mindkét- ■ itt, vesztettek. # KÉTSZÁZEZER igen jó minőségű szőjövesszö-alanyt ajándé. kozott a föidmivelésügyi miniszter a Szilágyságnak. Az Erdélyi Párt szllágysomlyót tagozatának titkársága felhívást Intézett a tér melökhöz, hogy jelentsék be igénylésüket a párt irodájában. Ugyancsak az Erdély! Párt báró Brauneo- ker Anta; képviselő utján elintézte azt, hogy a szfgénysorsú kisiparosok, akik az Ipar- igazolvány Illetékét kifizetni nem tudják, az Országos Szociális Szervezettől 40 pengő ka. mati.é'ikü'i kölcsönt kapnak, amelyet 2 éven belül kell visszafizetni. rnflertnTflnuióK! Tankönyveiket 0 Darvas P íf-ndl Budapest, I., Krisztina-tér 3. szerezhetik be. Letartóztatták az ..Aranykalász Mezőgazdasági Szava!! ezei“ hálom igazgatóját Budapest, március 18. A budapesti rendői főkapitányság megbízható adatokkal alaposan alátámasztott feljelentés alapján letör tózta!ta az „Aranykalász Mezőgazdasági SzÖ vetkezet” három igazgató jóit: Csányi Sáli dort, Kibrészi Dénest és Ráskay Sándo, akik eddigi megállapítások szerint 100.0' pengőt meghaladó összeggel károsították V jóhiszemű ügyfeleiket. Á letartóztatott i> gatók rovottmuliuak. — A francia tanulmányt kör eiöadfts-Sm zatának keretében csütörtökön, jnárch 20-án délután 6 órakor Gachot egyetemi ta nár tart előadást a kolozsvári egyetemei Marcel Proust írói egyéniségéről én müvei ről.
