Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-18 / 63. szám

Ki e di & 1941. mát aus IS. /KÉP VISELŐ'.' AS K ö 'J Y V I' '■ •. X/ Ungari*, BLTDA PE i»T V. par lame:;? s ktshm 4ra 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE­GYED evre 8, fee bvre io, egesz Évre 32 pengő. — postatakarek. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 7*148. HUSZONEGYEDIK É V F O L Y A M 63. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ R É S Z V É N Y T A R S A S A G Felelős kiadó: Felelős szerkesztő: Dr. SOMODI ANDRAS " NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI-Ü 5. SZ TELEFON: 1M8 — POSTAFIÓK: 71. 8Z KEZIRATO"" 'T ’ NEM ADUNK VISSZA MÁMOROS LELKESEDÉSSEL B—B—nTn^M~T~FEEM————l|||1l|W||BI|||i| ||||IHI| ÜNAPFITE ERDÉLY MÁRCIUS 15.-IKÉT A történelmi igazságszolgáltatás és jóvátétel ajándékaképpen a felszaba­dult erdélyi részek magyarsága hu­szonkét esztendős néma és dacos hall­gatás után végre újra megülhette a magyar lélek legnagyobb ünnepét. A hazatért erdélyi rög fölött a szél, a szabadságot, uj életet hozó márciusi szél ismét meglengethette a vér, a hősé" és a remény színét, az egyetlen­egy gondolat minden megpróbáltatást kibíró ereiében ismét össze dobban hat­tok a magyar szivek. A közbeékelő­dött történelmi közjáték nem tört meg, csak megerősített és üntudatosabbá tett mindnyájunkat. Tudjuk, mivel tartozunk az örök magyar márciusok szellemének és ha sohasem tudtuk volna, megtanított volna rá az idegen uralom, hogy mi a mi adósságunk az ’lövendő magyar márciusokért. A hazaiért erdélyi részek magyar­sága a szombati bilvallástételben ön­tudatosan, egy emberként tett hitet a magyar sorssal való egysége és kö­zössége mellett s a zászlódiszbe öltö­zött városok és falvak, az ünnepélyes érzésektől átfűtött lelkek az erő és ön­tudat hangján tették le újra a foga­dalmat: Rabok tovább nem leszünk! A hazatért erdélyi föld szilárd t'o- gadalomtétele és sorsvállalása véletle­nül egybeesik a határon túlról érke­zett felelőtlen megnyilatkozásokkal, amelyek azt a hiú reményt élesztge­tik hogy az újra magyar földdé vált Erdélyből néhány barázda a trianoni orvgazdák kezére jut ismét. A bécsi döntést követő első Március Idusának emelkedett és szilárd állásfoglalása méltó válasz az ilyen megnyilatkozá­sókra is. A lélekemelő ünneuségekről az aláb­biakban számolunk be: Az if usóa hódolata a Petőfi- és Bem-em!éJ<lób!a előtt A felszabadult Kolozsvár első március 15-ifci ünnepelve régg ’! 9 órakor kezdődött. Az egyetemi ifjúság a központi egyetem épülete előtt gyülekezett és onnan fegyelme­zett négyes sorokban a Petőfi-utca; Petőfi- emléktábla elé vonult. A félsorakozott 300 főnyi diákság nevében Gyallay Papp Domo­kos jog.szigorló mondott beszédet: — Az a nemzedék, amely most az egyetem kötelékében ünnepli a márciusi megújhodást, olyan korban nőtt fel, amikor a magyar lé­lek nemes lángolására és dicső tetteire csak zárt ajtók mögött lehetett emlékezni, ami­kor a magyar színeket csak rejtve lehetett a szív fölött hordozni, a n>Lo- a magifar hűsé­get csak péma ajakkal, ímaszerii csendes ina- gábn<zálláss'á, vagy áldr zatként fogadott bö jtöléssel lehPett kifejt zni. Ezután • a főiskolás . ifjúság megkoszorúzta az emléktáblát, majd átvonult a Bem-emlék- tábla elé s a szabadsági arc nagy tábornoká­nak emléktáblájára is koszorút helyezett. A hóstóliak zászióünnepe Kolozsvár, március 17. Március 15-én is­tentisztelet keretében szentelték fel az alsó­városi református templomban azt a hatal­mas nemzetiszinü zászlót, amelyet a liajdu- hadházi reformátusok küldöttek a gyüleke­zetnek. Az istentisztelet köz-ének után Ká­dár Géza lelkipásztor imájával kezdődött, majd a Bethlen Gábor dalkar éneke után Molnár Zoltán hajduhadházi református lel­KOLOZSVÁR, 1941. MÁRCIUS 15. „ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART. (Kovács Jenő felvétele) kész mondott ünnepi beszédet. Az alsóvárost Bocskay és Bethlen földész dalkarok, vala­mint a Hidelvei földész dalkai egyesitett karéneke után dr. Hadházit Ferenc, a hajdú- hadházi egyház főgondnoka ünnepélyesen át­adta a zászlót az alsóvárosi gyülekezetnek. A zászlót Kádár Géza generális-direktor, a.lsó- városi ref. lelkész vette át, majd az alsóvá­ros i gyülekezet nevében Kádár Gézáné, a Boeskay hajdu-utódok nevében Zágoni Szabó Mihályné, valamint a Boeskay-dalkar és a Bethlen Gábw-dalkar megbízottai szala­got kötöttek a zászlóra. Ezután Tárkányi György egyházközségi főgondnok néhány kö­szönő szót intézett a hajduhadházi gyüleke­zet képviselőihez, majd dr. Tavaszy Sándor egyházkerületi főjegyző-püspökhelyettes meg­áldotta a zászlót. Az ünnepség a Himnusszal ért véget. Az istentisztelet végeztével a gyü­lekezet zárt sorokban felvonult a Mátyás ki­rály-térre, ahol részt vett a március 15-iki ünnepségen. ar. állami iparos tanonciskola, az Erdélyi Kárpát Egyesület, a kolozsvári Kisiparosok Segélyzd Egyesületének hadirokkant or­szágos Lunzeti szövetsége, a Tűzharcos-szö­vetség, a kolozsvári dohánygyár, a kolozsvári Iparosegylet, a Politikai Foglyok Egyesü­lete, a Vil ámosmüvek, Gyopár-tnristaegy'et, a Kolozsvári Atlétikai Club, a Törekvés-dal­kör, a Kolpine eg, esuiet, a Bocskny-daikör az alsóvárosi ref. egyház és a Marianum zászlóit. Középen,, közvetlenül az emelvény mögött a Tudományegyetem ifjúságának zászlaja áih ti, melyet erre a különleges alka­lomra az. Euélyi Nemzeti Múzeumból hoz­• • Ünnepel Kolozsvár A felszabadító magyar honvéd-hadse­reg dicsőséges bevonulása óta nem lá­tott ennyi embert egybegyülve az ódon Mátyás király-tér. Bár az ünnepség csak fél 12-kor kezdődött, már 10 óra tájban megindult a város lakosságának áradata a Mátyás királyiét felé. Ren­dezett, fegyelmezett sorokban vonultak a különböző egyesületek, iskolák, intéz­mények és közületek képviselői zászlóik alatt a Főtér felé. A rendezés mintasze­rű volt. A rendőrség közegei és a kiren­delt cserkészfiuk vezették előre kijelölt helyükre a különböző csoportokat. Egy órával az ünnepség kezdete előtt már egyetlen embererdő volt a Mátyás ki­rály-tér, úgy, hogy a később érkezők már csak a Főtérbe torkoló utcákban helyezkedhettek el A házakon piros_ fehér-zöld zászlót dagasztott a szei. Kü­lönös izgalom és meleg lelkesedés áradt d az embereken. Magyar ünnepet ültek magyar módon. A Mátyás király szobor előtt félkörben helyezkedtek e! a külön­böző intézmények és közületek zászlói. Ott láttuk az állami leánygimnázium, a református leánygimnázium, a magántisztvi­fflők és magánalkalmazottak erdélyi szerve­zete, a Petőfi műkedvelő egyesület, az Er délyi Magyar Szövetség, a Magyar Színház, a KKASF, a Bethlen Gábor dalkör, a Beth­len Gábor ifjúsági egyesület, a Köznyügdi- jasok Egyt ihlete, a Baross-szövetség, a Ko lozsvári Kereskedők és Iparosok Egyesülete, Kidőlvei Református Földész-énckkar, a Ma­gyar Szociális Népmozgalom, Székely Alkal­mazottak Táj sasága, a györgyfalvi menekül­tek. a Non zeti Munkaközpont, Magyar Ki -rályi Posta, a Bástya sport egyesület, a Gép koeaivezelők ős Tn>jdonosok Szövetsége, r-i Aeélhang-dalkör, a fazekasok és kályhások, a csizmadia ipartestület, valamint a mészárosok (éhének moníliás. 1834-ből származó zászlói a. fa ki. Az emelvőr.v előtt a diszszázad sorakozott fel, melyet a Kolozsváron állomásozó bon védesapatok összes fegyvernemeiből állítot­tak össze. Az ünnepségen megjelent Schw'i- taer Tstván gyalogsági tábornok, hadseregp’a- r:m< silókkal az étén a tisztikar küldöttsége, a Kolozsváron tartózkodó német—olasz vegyes bizottság1 tagjai, Inczédy-Joksman Ödön fő­ispánnal az élén a megye küldöttsége, dr Keledy Tibor polgármesteri vezetésével a vá . ros tisztviselő kara, a Tudományegy itaw képviseletében ar. Bartók György recto, magnificas, a karok dékánjaival, az Erdély- Párt és az egyházak képviselői és még igm ok mts előkelőség A K ii ss ii e p N # z Magyar Testvéreim! — mondotta Baráth Tibor dr. —Akik ezen a téren összegyűl­tünk, bizonyára valamennyien egyetértünk abban, hogy a márciusi gondolatokról való elmélkedés hosszú idők óta sem volt any- nyira időszerű, mint éppen ma. Ma, amikor az egész magyarság ismét sorsdöntő fordu lathoz érkezett, miként közel száz esztendő ­Pontosan fél 12-kor Zsizsmann Re­zső zenekonzei var vrk'mi igazgató lépe.t az emelvényre s felhangzott a Himnusz. A Mátyás király téren szorongó belát­hatatlan tömeg levett kalappal, mély áhítattal énekelte a magyar nemzet imád ságát. Ezután Birith Tibor dr., egyete­mi tanár lépett az emelvényre.

Next

/
Thumbnails
Contents