Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-15 / 62. szám

m isii. Mancivs is N flO **oi HOk ^rfAB'udo?pestcnJ“*SI '1 s>-. TKREBK7 DOB ’{/ BAMj IBI LEHET rOOM,DE HIRDE IKSSEIí LESET ’ t^KREJüVI .EJ TK Holul» Korona Söröző 1T. Kossuth I>afo«-HL 1Z Elsőrendű konvha. Dreher sörül?. Priqári ára>i Telefon: 183—346 —r»y» __„ CB \husz/£r/ *CFA' Ujwnrun átalakított tél*' kertjében és igazi ma­gyaros termeiben faszén parázson sült liai és hns különlegességek. Varga beles. (Igén /- te«« ! VH. Akácfa-utca 12. Telefon : 426—362. HlDKT BXBUESSEH A KELETI (lilSA&BAN 1 Mm ezt« lapot «?. ORSZÁG EGESZ VEVÓKE9ES KÖ­ZÖNSÉGÉ. o1t*mb Jóvátétel a román uralom alatt elvett magyar birtokok ügyében ■Amióta, az 1940 augns-zuis 30-lei bécsi döntéssel. yisazaceatolt keleti és erdélyi or- sajágrészd? ismét a magyar Szent Korona védelme alá kerülték, a magyar kormány a lehető leggyorsabb ütemben bocsájtja ki azokat a rendeleteket, amelyek ennek a fel­szabadult területnek életviszonyait a magyar jog és a magyar törvények szellemének meg­felelően szabályozzák és amelyeknek célja az, hogy részben mielőbb meginduljon a bé­kés, nyugodt élet ezen a területen, részben pedig, bogy jóuátétessenek azok az igazság­talanságok, amelyeket az erdélyi magyarság íiak keserves huszonkét esztendőn keresztül az elnyomó román uralom részéről el kellett szenvednie. Néhány nappal ezelőtt, február 23-án Budapesti Ködlöny eimii hivatalos lapban igen fontos miniszterelnöki rendelőt jelent . mos-, amelynek eél,ja az, Iwgy a román ura­lom alatt, igazságtalanul elvett ingatlanok ügyét az igazságosság és méltányosság elvei nek megfelelően rendezze. Köztudomású Hány, hogy a románok a megszállás buszon- két' éve ála t t az erőszak, gyakran kegyetlen, ség, ravaszság és alattomosság minden esz közét igénybe vették, hogy a teljesen kiszól, gáltatott magyarságot vagyonából kií ngas , sák és földönfutóvá tegyék. Ennek a kifő­zött célnak érdekében semmiféle törvényte­lenségtől, fondorlattól nem riadtok viészr., a hatóság-ól; szemet hunytak, vagy többé ke­HUNYADI JÁNOS hetvenöt éve v i I d q h i r ü fjr megvédi és rendbehozza egész­ségét. flz összes betegsegeljjzö pénztárak rendelik; vésbbé segédkezet is nyújtottak minden olyan alkalommal, amikor egy jobb, sorsra érdemes magyar megkárosításáról, vagy tönkretételéről volt szó. Ezért üdvözli örönuttcl némesak a felsza­badult erdélyi terület közvetlenül érdekelt lakossága, de az egész inagyar közvéternénr is az 1940—1941 számú rendeletet, amely nek lényeges intézkedéseit minden erdélyi embernek ismernie kell, hiszen tujgyou kevés esalád van a felszabadult területen, ? mely. nek valamelyik tagjától a románok a legkii- lönböző eszközökkel el ne vettek volna va­lamilyen Tnu'at’ant. VÁROSI INGATLANOKRA IS VONAT KOZIK A JÓVATEVő RENDELET Erről a rendeletről elsősorban azt keli tud­ni, hogy nemcsak a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanokra, tehát földbirtokokra, hanem az egyéb üigatlanokra, azaz: házak­ra, városi telkekre is vonatkozik. A rendelet első és legfontosabb intézkedése az, ltogy a felszabadult területen 1941 március 16-án megindítju a telekkönyvi forgalmat. Mind­eddig ugyanis a telekköny vi' forgalom kü­lön rendelet alapján szünetelt, bejegyzéseket a telekkönyvi hatóságok nem végeztek. Ez az állapot most megszűnt a március 16-tól kezd­ve a magyar jog szabályai szerint megindul a telekkönyvi hatóságok munkája s'ezzel Erdély lakossága egy lépéssel ezen a téren is közelebb jut a . rendes és normális élet félé. Ugyanakkor az említett rendelet egyidejű­leg életbelépteti az ingatlanokra vonatkozó össaes magyar jogszabályokat, a magyar telekkönyvi rendtartást és a jelzálogjogra vcmatfcuizó ötefflas magyar jogszabályokat is, A jövőben tehát a telekkönyvvel kapcsolatos összes munkálatok ugyanazon szabályok sze­rint fognak történni, mint az anyaország­ban, KÜLÖN RENDELET INTÉZKEDIK AZ AGRARREFORM KISAJÁTÍTÁ­SAIRÓL A továbbiakban a rendelet olyan Intézke­déseket hoz, amelyek- — mint fentebb cmti- tettiilk — lehetővé teszik a román ura tóm alatt elkövetett és az ingatlanokkal k .pcso- lalos igazságtalanságok megs'zUnb’tését és jóvátételét. Mindenekelőtt hangsúlyozza a rendelet, hogar ezúttal nem kivan intézkedni a román agrárreform során kisajátított in­gatlanokra vonatkozóan, még pedig azért, mert ezeknek az ügyét egy külön rendeíet fogja szabályozni. Kimondja a rendelet. hog> ha valamely ingatlan a román megszállás alatt valamely köztestületnek, vagy közérdekű célt szolga, ló alapítványnak, vagy esetleg a Román Nemzeti Banknak tulajdonában volt és va­laki ezen mtézmények egyikétől ezt az in­gatlant akár adás-vétel, akár valamely ha­tósági intézkedés alapján 1939 március hó 15- ike után megszerezte: ez az ingatlanszer­zés érvénytelen. De érvénytelen az ingatlan szerzés akkor is, hst valaki 1939 március hó 16- ik napja előtt jutott teljesen vagy rész­ben ingyenesen olyan ingatlan tulajdonába, amely a român megszállás előtt, azaz 1918 október 27-ífc napja előtt a m. kir. állam­kincstár. más magyar köztestület:, közintéact vagy közérdekű oélit szolgáló alapítvány volt. Ez a rendelkezés tehát annyit jelent, hogy, ha valaki bármely úton 1939 március 15. után egy ilyen közfcestüMi. vagy alapít­ványi birtok, ház vagy telek tulajdonjogát megszerezte, vagy esetleg egy olyan ingatlan van a tulajdonában, amely a román megszál­lás előtt a magyar államé, vágj' valamely magyar közinitézeté vwTt, úgy ezt az ingatja, nát elveszti, illetve annak tulajdonjoga visz- szaszáll a magyar államkincstárra. Tlyen eset számtalan adódik Erdélyben, hiszen a románok — amikor csak tehették — elvették, vagy kisajátították a magyar mű­velődési, felekezeti, gazdasági és egyéb in­tézmények ingatlanait; s igen sokszor e. leg- nagyobb kiiméiotlenséggel úgyszólván telje­sen ingyenesen jutottak ezeknek az ingatla­noknak a tufejdonába. Külön intézkedik a rendelet az úgyneve­zett „Csíki Magánjavakra“ vonatkozóan és kimondj», hogy az..e javakhoz tartozó ingat­lanoknál, a melyek a megszállás alatt; a román állam tulajdonába mentek át, vissza kell al- litani a román megszállás előtti állapotot. Ezek a javak tehát ismét a csíki szckelység tula jdonába kerülnek­Az erőszak és fondorlat jóvátéte'e Nagyon «ok erdélyi embert érdekel &- g érimf ennek a nagyjelentőségű minisztere!- nöki rendeletinek az az intézkedésié, amely kimondja, hogy akinek valamely iujjathwát. földbirtokát, házát vágj' telket :< imnáji oiegis-zátlás alatt hatósági kényszerrel, vagy hatósági intézkedés kieszközlésével való fe­nyegetés hatása alatt vették el, azok a ren­delet hatályba lépésétől számított, egy év alatt, vagyis 1942 február 22-ig a rajtuk esett igazságtalanság és anyagi kár jóváté­telét kérelmezhetik, illetve imsatlanak elide­genítésiét keresettel támadhatják meg a* il­letékes telekkönyvi hatáságnál. Ez a megtá­madási határidő azonban csak halvan nap a rendelet hatálybalépésétől számítva akkor, ha a megtámadási keleset harmadik személy ellen irányul. Gryötw»ő?C^f»lcró1 alma, Mrfe 3—b éves 1 drb. 70— 80 fillér. Szőlő oltvány és Berlandferi 2 éves, ovökeres vesszők­ről K E R 3 E n A P 3 EGYZ E K ET SZŰCS TELEP, BIHflRDlÓSZEG. 19 Nagyon sokszor előfordult a román ura­lom alatt, hogy ha már egy .magyar ember­nek a birtokát a földreform során nem tud­ták elvenni és valamelyik román ember sze­met vetett orré a birtokra, egyszerűen meg­fenyegette a magyar birtokost, hogy vala­mely román hatóság fogja elvenni birtokai és igy a magyar potom pénzen volt kényte­len a román javára megválni birtokától. Ezek az igazságtalanságok az itt ismertetett rendelet, intézkedései alapján most megszűn­nek és mód nyílik arra, hogy az érdekelt magyarok — még pedig legtöbb esetben kis­emberek — fondorlattal vagy7 hatósági kényszerrel elvett birtokukat visszakapják.- A rendelet továblanenőleg úgy intézkedik, hogy akiktől nem hatósági kényszerrel, vagy ilyen hatósági intézkedésnek kilátásba he.yc- zésével vették el birtokukat, vagy egyéb in gatlanukat, hanem azt a megszállás ideje alatt csak oly módún vesztették el, hogy es­zed súlyos anyagi kórt szenvedtek és az u,j• tulajdonos -pedig, atánylaltmul haszonra P.;tt szart, ezek a kárvallott magyarok kátfahmi­tá«t követelhetnek s visszakövetelhetik vagy az ingatlan egy részét^ kivám,h,aljádé más módon való kárUilmitásmái.' Ezt a kártalanítást az ■illetékéé, járásba hágnál kell kérelmezni, amely biz érdekelt Tétek bevonásával egyezségi tárgyalást tart. A járá--bíróság határozata el­len. csak tgyszori fdfoflyaiijodásnak van helye a királyt Ítélőtáblához. Szabályozza a, remidet a. külföldiek ingat­lan SHeraését is. Eóljoti a voiiatkozá.slwn fönn­tartja a román jogsiul ólyoknak a hatályát a. ftísaabáduM területen, de inig a romáin sza­bályok titltották azt. hí gy magyar ember in­gatlant szerezzen még az ősidben is, ha te árián állíwnpoJa'ár voíj. addig a magyar jwm- delet kimondja, hegy a felszabadult terüle­ten.fekvő mező- vagy ' rdőgazdasági , ingat­lant külföldi állampolgár csal- akkor szerez­het, ha erre a földmt-k elés-ügyi miniszter a belügy- és honvédé1 mi miniszterekkel egyet­értve engedélyt ad Ezek az 1440—3941 sz. miniszterelnöki rendelőt legfontosabb kglóu.vegesobb intéz­kedései. Régi magyar «wröhnefcct, sokat .-zen vedett ei-délyi magyar .»kon elkövetett igazság, talanságokait fog orvosolni ez a. rendelet, amely végső eredményben az «ezeréves magyar jog szellemét és uralmát állítja helyi-e azokon a területeken, ahol többmint' két évtizeden keresztül a balkáni erőszak, önkény és m>hc <ág uralkodott. Az ú; 46 |||pp> n. kir. oszfálysors játékon 1Bbb, mint fO n»flr|5 pengőt sorsolnak fel. Sorsjegykészlet kevés, sürgősen rendeljen ÉS TÁRS A FÖflRUSITÓnEL. Telefon: 123—271 BUDAPEST, 5ZEOT ISTUÁri-KÖHUT 27. A húzások Aprilés 5«én kezdődnek', HIVATALOS ÁRAK: ÚJHELYI nyolcad üegyed Fél Egész 3.50 P 7- P 14.—P 28.—P ÚJHELYI sotsjegyek nyernek !í SAKK . 40. SZAMC FELADVÁNY. Eljermann A.-tói fBuenos -Aires). 1) . \ Világos: Kc6. Vc)7, Bc5 cs bő, Ffl -fe b8. Hd5, gy: b2, 65, e6. «0 drb.) Sötét: Kd4, Ve4. Pbl és e3, Ha3, gy. d2, f3. f4, g6. (9 drb.) Világos indul ée a második lépésro mattot ad. (Megfejtési határidő: március 30.) A február 16-án közölt 45. az. feladvány (Fridlizács) megfejtése: 1, Fdl—a4, Kf5. 2. Fc2+, Ke6. 3. Vg8 matt (A) 1. . . . Kd5, 2. Vg 4, c4, 3. V15 matt (B) 1. ... c4. 2. Of2, stb.­■ A biMlapesti sakk-kör meghívásos verse­nyének végeredménye: (14 játékos) I—IT: Boros és Gereben: 10%. III: Fejdmann 9. IV: Ormos 8%. V—VT—VII: Füstór, Pon- grácz, Tipary 7. Vitt: Goldstein 6%. IX—X: Dr, Balogh, Frank 6. XI: Mülier 5, XH: Csa- nády 4. XIII: Kozma. 3ys. XIV:' Gocsál te pont. A szovjet idei hajnoki-ágáii. met-i' április­ban kezdődik, csak a tavalyi 6 első helyezett vesz részt. Tehát: Eotwinnik Keres. Li'líen- thaj, Bondárewszky, Sanyslovr ée Boleoz- lavszky. MOZMtitóOROK GAPITOti-mozgó: Igen. vagy nem? Főaz.; Muráti. Ssörényi, Jávor, Páger, Vasra ri, Máiy. Előadások7 3, 5. 7 és 9.20 órakor, EDISON mozgó: Szentpéter esernyője EGYETEN-mozgó: Elnémult harangok Fő szerepekben: Kiss Ferenc, Lukács Margit, Nagy István. Műsoron kívül a legújabb hangos híradó. Előadások kezdete 3, 5, 7 és' 9 órakor. RlÖ-nujzgó: I. A riói késeijük. Fősz Wil­liam Boyd. ÎI, A dsumgcl tragédiája, IIT Ritmus görlíík és hiradó GRÁNIA-mozgó: Piros l»ugj-eliárit>. Főszere pekbe-n: Kiss Fereiic_ Bordy Bclja, Somlay Arthur, petheo Atilla. Műsoron kivul a leg­újabb hiradó. Előadások kezdete 3, 5, '7 és 9 órakor KOEOZSVAK TOI SZ. KIR 1 VAROS VIZ- ÉS CSATORXAMÜVEI pályav-iitet • hir­det a szászfenesi telepén betöltendő fögópé- szi állásra, A pályázónak fémipari -szakiskolai végzett« séggeJ. dinamó gépkezelői vizsgával és leg­kevesebb 10 évi gépészi gyakorlattal ke(| lümia. A főgépész javadalmazása 350 P. havi II. zetés és természetl»eni lakás, A pályázatok a Vízmű Igazgatóságához t, é. március Sl-ig adandók be, Kolozsvár, 1941 március 14 Dr. VÁSÁRHELYI s. k h. polgáimester.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents