Keleti Ujság, 1941. március (24. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-14 / 61. szám
1941. Manem $ m Folytatták a kolozsvári egyetemen a jogegységesitési vitát Kolozsvár, március 13. A kolozsvári jogászok Búza László egyetemi tanár, jogi kari dókán cin ölelésével március ll.-ákén az egyetem aulájában folytatták a jogegységosités tárgyában megindult vitát, amelyet a februári ülésen Tusa Gábor dr. ügyvéd, országgyűlési képviselő előadása vezetett be. Tury Sándor Kornél dr. egyetemi tanár a jogegységesités magán, és kereskedelmi jogi Vonatkozásaival foglalkozna hangsúlyozta, kogy a román törvényhozás által a kereskedelmi jog egyes részletkérdéseiben alkotott jogszabályokat a most visszakerült területeken annak ellenére sem lehet fenntartani, hogy nem egy gondolat van e szabályokban, amely figyelemreméltó s a magyar reformtörekvéseknek is régóta, középpontjában itt. Vonatkozik ez különösen a román banktörvényre és a részvényes szavazójogával kapcsolatos egyes kérdésekre. Kár lenne ugyan kereskedelmi jogunk jövő fejlődése szempont, jából az itt megnyilvánuló értékes gondolatok egyikét-másikát kiaknázatlanul hagyni, a jogi szeparatizmust azonban a kereskedelmi és váltójog nem birja el. A magánjoggal kapcsolatban hangsúlyod: azt a nagy hátrányt, amely ép a területim- gyobbodással kapcsolatban abból származik, hogy mai napig sincs magánjogi kódexünk. Ennek folytán nem tehetünk mást, mint élő szokásjoga rendszerünket terjesztjük ki a most visszakerült területekre, még pedig bizonyos fokozatosságot tartva szem előtt, abból a szempontból, hogy a magánjog egyes ágai — mint a dologi és kötelmi jog — több hasonlóságot tüntetvén fed a visszacsatolt területeken eddig hatályban volt szabályokkal, az egységesítés is hamarabb mehet végbe, mint a magyar jog nemzeti vonatkozásait inkább feltüntető öröklési és házassági vagyonjog körében. Az igazságügyi kormányzatnak eljárását, amely ezt a gondolatot igyekszik megvalósítani, fölszólaló helyesnek tartja. Farkas Béla dr. kir. Ítélőtáblái tanácselnök arra mutatott rá, hogy mennyire más volt az elmúlt, 22 év alatt a magyar és román jog fejlődése. Szerinte legsürgősebb feladat: biztosítom alz egységet a» újonnan alkotott jog terén. Balás P. Elemér dr. egyetemi tanár azt a kérdést, hogy a magyar állam a visszatért területeken a magyar jogszabályokat általános el/ gyanánt hatályba léptethette volna-e te. kintet nélkül arra. hogy a trianoni békeszer. ződétt érvényesnek vagy érvénytelennek te. kinti-e, igenlően oldotta meg. Állást foglalt továbbá annak szükségessége mellett, hogy Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének javaslata minél liannurabb emelkedjék törvény erőre, hogy ezzel a jogegységesités müve magánjogi téren a legteljesebb mértékben és minden irányban megnyugtatóan jöjjön létre. Személyi Kálmán dr. egyetemi tanár a magyar magánjognak az erdélyi részekre való kiterjesztése előtt rövid novellaris törvény alkotását kívánja, amellyel a házassági vagyonjogból és az öröklési jogból a rendiség utolsó maradványait is távolítsák el. Mikó Imre dr. ügyvéd, országgyűlési kép. viselő írásban beadott véleménye a nemzetiségi jog terén foglalkozott a jogegységesités kérdésével. A magyar jog tovább fejlesztette az 1868. évi 44. t. c.-t, a román jog viszont erősen eltávolodott attól. A megoldás csak az 1868 : 44. t. e. hatályba hozása lehet a rajta újonnan eszközölt módosításokkal. Tusa Gábor dr. országgyűlési képviselő a felszólalásokra válaszolva megállapította, hogy nincs lényeges különbség az ő álláspontja és a felszólaló által kifejtett álláspont között. A n'met sajtó nemzetnevelő munkáját méltatta Suner spanyol külügyminiszter Madrid, március 13. (Német Távirati Iroda-) A Német Távirati Iroda beszámol a madridi német sajtókiállitás megnyitásáról, amely Suner spanyol külügyminiszter szívélyes hangú beszéde folytán politikailag- jelentős eseménnyé vált. A madridi német nagykövet rövid üdvözlőbeszédére Serano Suner válaszában többek között arról beszállt, hogy Németország büszke lehet arra a szerepre, amit. sajtója ai német nép politikai iskolázása, a nemzeti szocializmus diadalmenete és a III. Birodalom fegyveres sikerei érdekében betöltött. Nagy elégtétellel állapítja meg, hogy ai német és a spanyol szerkesztők között a legszorosabb az együttműködés s ennek keretén belül mindkét nemzet megőrzi hagyományait, A spanyol sajtó magatartásával csupán visszatükrözte a spanyol nép érzelmeit, amely ujrjon- gással üdvözölte a Condor-légiót, valamint az olasz győzteseket, amikor Spanyolország létéért küzdöttek. (MTI.) Díszvacsorát rendezett vitéz dr. József Ferenc királyi herceg tiszteletére a Baross Szövetség kolozsvári csoportja Kolozsvár, március 13. Szerdán este a Baross Szövetség kolozsvári csoportja zártkörű társasvaesorát adott vitéz dr. József Ferenc királyi herceg tiszteletére. Ott láttuk Inezédy-Joksman Ödön főispánt, dánoki Gaál Elemér alispánt, Kelemen Béla főkapi- tányhelyettest. Vásárhelyi László h. polgár- mestert, Grucza Lipót iparügyi tanácsnokot, dr. Boga Alajos prelátus kanonokot, dr. Mikó Imre törvényszéki elnököt, Török Bárért: EMGE igazgatót, dr. Gyergyay Árpád, dr. Balogh Ernő, dr. Horváth Béla egyetemi tanárakat, valamint a Bar őse Női Tábor alsegitségát kérte. Beszéde végén poharát vitéz dr. József Ferren ere és Inezédy-Joksman Ödön főispánra emelte. Ezután vitéz dr. József Ferenc emelkedett szólásra: — Köszönöm a szívből jövő kedves, meleg .szavakat, ügy érzem, hogy hazatértem ebbe a kedves Baross Szövetségbe Itthon érzem magam, mert itt olyan lelkesedést, elszántságot tapasztaltam, ami hitem szerint győzni fog. Nehézségek vannak, de az erdélyi szellem és erdélyi akarat le fogja győzni ezeket is. A mi waménfc, a Bwoea-éaaae magnates DR VITÉZ FERENCZ JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG A BAROSS SZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI CSOPORTJÁNAK TÁRSASVACSORaJÁN. A főherceg a társasvacsora előtt nyájasan elbeszélgetett a megjelent közéleti vezetőkkel. Balról-jobbra: József Ferenc királyi herceg, Grucza Lipót városi tanácsnok, Török Bálint EMGE-igazgató, dT. Balogh Ernő egyetemi tanár, Lehőcz József, a Baross Szövetség kolozsvári csoportja nak elnöke, Inezédy-Joksman Ödön Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja. (Kovács Jenő felvétele.) nökségé). élén Lehőcz Józsefné elnöknővel. A királyi herceg a kolozsvári iparosuserké- szgk tisztelgő sorfala között voifult be, majd miután megismerkedett és elbeszélgetett a vacsora résztvevőivel, helyet foglalt az asztalion. Elsőnek Lehőcz József, a Baross Szövetség kolozsvári csoportjának elnöke emelkedett szólásra. Köszöntötte a megjelent királyi fenséget. Rámutatott, hogy a Baross eszme már régen szunnyad Erdélyben s « királyi herceg beszéde volt az ébresztő, ami lehetővé tette a munka megindítását. Ham goztatte, hogy a Baross Szövetség keresztény építő munkát végez s ehhez a királyi herceg és tiszteletreméltó. Senkit sem akarunk elnyomni, megbántani, vagy megsérteni, de amihe? jogunk van, azt ki fogjuk harcolni. ■ A munkát hirdetjük magyar fajunkért! Isten éltesse az elnök urát, a megjelenteket, a ! kedves hölgyeket! Vitéz dr. József Ferenc felköszöntőjét egyhangú éljennel fogadták a megjelentek. A királyi herceg a késő éjszakai órákig együtt maradt a Baross-diszvacsom résztvevőivé' és elbeszélgetett velük a Baross Szövetségről, valamint az időszerű erdélyi kérdésekre! . A Eqye tem Mozgó Uasdrnap délelőtt tizenegy órakor ELHÉmULT HflRflRGOK * Elnémult harangok utolsó napjai szombat és vasárnap r Nincs sürgősebb ü<?ylSn a az cS- wverdo magyar nemzedék életénél — mondotta o Szent István Társu at közgyűlésén Serédy hercegprímás Budapest, március 13. A Szent István Tár, sutát nta délelőtt rendezte rendes évi közgyűlését nagy és előkelő közönség jelenlétében. A közgyűlést a társulat fővédője Serédy Jusztinián bíboros hercegprimás nyitotta roe? Rámutatott arra, bogy Istenre vonatkozóan a realitások elhagyása szellemi vonalom végzetes tévedés, lelki vonalon pedig bűn. Az egyházra és az államra vonatkozóan igaaságtalah és súlyos tévedés, mert az egyház van és Krisztus Ígérete szerint lesz is egészen a világ végéig'; állam van és bármilyen alakban ezután is lesz, mert Isten társas lénynek teremtette az embert. Ezután arról beszélt, hogy milyen veszedelemmel jár a valóságok elhagyása anyagi, gazdasági és szellemi vonatkozásban, lelki szempontból az egyén életében, majd azt fejtegette, bogy a realitások, kivált Isten elhagyása a különböző közületek és államok életében esek biztos pusztulását, vonja maga után. fia a magyar nemzet nem hallgat az egyháznak, valamint saját lelkiismeretinek szavára, ha az állam nemi támogatja komolyan az egyház csalódás nemzeitmentő munkáját, ha nem segít megszilárdítani a keresztény magyar házasságokat, ekkor ne álmodozzunk hatalmas magyar nemzetről. Közelgőnk, vagy’ talán el is jutottunk a tizenkettedik óláig, sürgősebb és fontosabb ügyünk nem lehet, mint az élet, az eljövendő magyar nemzedék élete. Azokról a végzetes következményekről szólott ezután, amelyek a realitások elhagyása esetén politika, társadalmi, vagy katonai vonalon jelentkezhetnek és külön kiemelte, hogy nemzetközi vonatkozásban a realitásokkal nem számoló rendezéssel vetették el m elégedetlenségnek, a gyűlöletnek, a megtorlás vágyának, újabb háborúknak magvait. Ezt a szomorú tapasztalatot is mint realitást minden aj rendezéskor szem előtt kell tertapi, HTezeti EFvéFjxa Másodpercek alatt omlik szét o vízben az ASPIRIN vaeiETTA A finom porrá szétesett Aspirin gyorsabban és egyenlete' sebben oszlik el a szervezetben és fokozottabb hatást fejt ki meg hülés, fájdalmak és reuma ellen Március 15.« én csalt délelőll 11 óráicy tartanak nyílra az üzletek KOLOZSVÁR, március 13. A kerületi kereskedelmi és ipakamara az anyaországi gyakorlat kialakulása alapján felhívja az ösz- szes üzlettulajdonosokat, hogy — itt még különös tekintettel arra is, hogy 22 év után most ünnepeljük az első szabad magyar március 15-ikét, amelyet törvény nyilvánít nemzeti ünneppé, ezen a napon legalább dél előtt 11 érától, vagyis a hivatalos ünnepsé gek megkezdésének időpontjától kezdve tartsák zárva egész nap üzletüket. Reméli a kamara, hogy nem akad egyetlen üzlettulajdonos sem, aki át ne erezné ennek a nemzeti ünnepnapnak nagyszerűségét s igy abban sem kételkedik, hogy szombaton, március 15-én délelőtt 11 órától kezdve minden üzlettulajdonos egész nap zárva tartja üzletét. Kéri a kamara az ipari és kereskedői érdekeltséget arra is, hogy a március 15-iki ünnepségeken tömegesen és közismert lelkese désével vegyen részt. HIT ÍRNAK A BUDAPESTI LAPOK ? A* „ ESTI U.ISAG“ írja a tatárjárás hét- wzázadik évfordulója alkalmából: „A magyarság feláldozta faji birtokáHományának felét vagy kétharmadát, odaadta pótolhatatlan kincsének, tiszta magyar vérének javarészét, de bebizonyította, hogy mór európai és ismeri hivatását Európával szemben. Európai lett lélekben is, mert Európát védte meg, mikor könnyebb, kényelmesebb lett volna Ázsia oldalára állni. Hűségért, átdozatért; meleg vérünk piros harmatáért Muhitö| Trianonig ml volt a hála? Ne keressük ezt Hétszáz évvel ezelőtt magunk választottuk a sorsot, amely azóta sem más, mint ami akkor lett: magyar és európai," A „PESTI HÍRLAP“ Írja: „Ma már csüggedten, kiábrándulva kénytelen minden gondolkodó elme Romániában azt a lesújtó tényt megállapítani, hogy Románia általános et. mai-adottsága a nyugati viszonyokhoz ké|>eeé «okkal nagyobb fokú a keleti szeljem és erkölcsi felfogás ma még sokkal uralkodóbb tényező Romániában, semhogy akármilyen 'gyökeres rendszerváltozással, amely különben is csak személycserét hozhatna, meg lehessen változtatni évszázados á!la|>otok hatása alatt kialakult mély gyökeret eresztett viszonyokat." Az „UJ MAGYARSÁG“ írja a Bíró-féle valutabünper ítélethozatalával kapcsolatban: „Akik nem érzik, hogy megváltozott a világ itt nálunk is, akik még azt hiszik, hogy- mint a szökött vezérigazgató bűntársa mondta: „el lehet intézni“ az ilyen ügyeket s akik bizonykodtak az utolsó percig, hogy ez a nagy vad tán mégis kitör a hajtásból,most láthatják: tévedtek. Nincs kivétel és nincs pardon, mert a magyar igazságszolgáltatás és ae a magyar bíró, akinek hozzáférhetetlen tárgyilagosságában s csak az Igazságot kutató bölcsességében sohasem rendült meg a hit. ma is az. akinek lennie kell: a törvény becsületes szolgája s a köz dolgainak, javainak megtéveszthetett en őre.“
