Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-07 / 31. szám

SssssSissSí Vitéz napybaczon! Nagy Vilmos Msl számunk mis helyén olvasható, hogy vitéz nagybaesoni Nagy Vilmos gyalogsági tábornok, as első hadsereg parancsnoka feb­ruár elsején nyugalomba vonult s ssolgála- tát február 10-én ünnepélyes keretek kösött vessi át as uj erdélyi hadseregparancsnok: Schweitzer István altábornagy. Akik régebbről ismerik s ilyenek sokan vannak, vagy akik a hazatérés ntán ismer­ték meg — s ezeknek száma légié — bizo. nyara felfigyelnek erre a híradásra g bizo. nyara elgondolkoznak azon, vájjon miért kell a „kegyelmes urnák“, a friss egészség­nek Örvendő, daliás katonának férfikora vi­rágjaiban a cselekvő tettek mezejéről elvo­nulnia A tűnődés azonban felesleges. Sem­mi titokzatos, rejtelmes oka nincs annak, ha akár vitéz Nagy Vilmos, akár más magasrangn, aranygalléxos honvédtörzstiszt aránylag fiatalon — ebben az esetben 56—57 éves életkorban — nyngdijba megy, akár­milyen kiváló katona és nagyszerű ember is legyen személyét illetőleg. Nyugdíjba kell mennie minden honvédtisztnek, ha, bizonyos szolgálati esztendőt kitöltött. Ezt a rendet törvény szabja meg s annak parancsa alól nincs kivétel. S vitéz Nagy Vilmos gyalog, sági, tábornok esetében is bekövetkezett ez a fordulópont: a szolgálati idő letelt s en- nek a körülménynek konzekvenciái termé­szetszerűleg kötelezik ezt a kiváló magyar katonát »s páratlan embert is. Köteles tisztelettel fogadjuk a törvényes vend jegyében fogant eseményt s ha vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos gyalogsági tábor­noknak, az első hadsereg parancsnokának távozását a szokásos hiradás határán túl is megemlítjük, csak annak a nagy szeretetnek és bizalomnak szeretnénk hangot adni. amely a hazatért Erdély minden magyarját s különösen a székelységet eltöltötte, ami­kor hire szaladt annak, hogy az Erdélyt bir- tokbavevő honvédcsapatok parancsnoka olyan ember lesz, aki ezen a földön, ezen az elrablóit és végre hazatéri; rögön született g s itt tanulta meg kimondani a magyar szó­kincs két legszentebb szavát: „anya“, „ha­za". Mi, akik a két évtizedes megpróbáltatás minden fejezetót átvészeltük valahogy, ha­zatértekként örvendettünk annak, hogy Er­dély első honvédje magas méltóságában ma­ga sem más, csak hazatérő, akinek két boss- szu évtizedig nem adatott meg az az elemi emberi joga, hogy megláthassa szülőföldje szép határát s Erdővidéknek vadregényes tündérországát, ahol boldog ifjúságát tol- tötte. A földit, a testvért, az atyafit és a régi barátot üdvözöltük vitéz Naey Vilmos személyében, amikor Erdély földjére lépett 3 az egyéniségéből kiáradő varázs bűvkörén túl megbecsültük henne a legmagasabb ka. torai erényekké nemesült székely virtust, a tudást és a minden pokloknak nekivágó el­szántságot, mert tudtuk, hogy ha távolról is, ha a mi kétév+izedes mesterséges határ-ket­receink sorompóitól messze is, a születés és az az atyafiság jussán mindig ennek a föld­nek, a vérrel és könnyel megáztatott erdélyi rtguek hü fia volt. Akik Ismerték, tudták, hogy szolgálatá­nak, péUuaserü kötelességteljesitósének, gazdag tudásának és katonai rátermettségé­nek minden kicsi és nagy cselekedete a ma- gyár honvédség megerősítését, korszerűsíts- sét munkálta annak a reménységnek telje­sülte esetére, hogy Erdély egyszer hazatér, mert haza kell térnie! T.s mert olyan közel állt Erdély földjéhez, mint gyermek az ő apjához, jelenléte itt, kö­zöttünk a legteljesebb nyugalom és bizton­ságérzet zálogát jelentette nagyszerű hon­védjeinek élén, akik neki is köszönhetik, hogy ma Keleteurópa legszámottevőbb fegy­veres erejévé válhattak. Katonaembemek kenyere a fegyelem s vi­téz Nagy Vilmos, ha fiatalon is, azzal a bol. dog tudattal bucsuzhatik fényes katonai pá­lyafutásának legkedvesebb állomáshelyétől, Erdélytől, hogy kötelességét hiven teljesítet­te. A felszabadult Erdély is meghatót,tan bú­csúzik nagy és derék fiától, amikor egy egész élet egész munkája után elindul a pi- kenés csendes menedéke felé. Tudjuk, hogy a nyugállomány réve vitéz Nagy Vilmos életében nem fogja az édes semmitevés boldog állapotát jelenteni. Hi­vatal nélkül is munkában keresi és találja meg nyugalmát, kielégülését. Adja Isten, hogy minden munkájában, mtut eddig is, használhasson a szebb jövendő küszöbéig oly emberfeletti megpróbáltatásokon át el­jutott hazájának. Ja Ara hl jó hirdrtéiess' alapja a Jó lizleuneneme^ 1 *> 4 I. FEHWf/ét** 7 Uj foffszabályolcra wmm $%fifcséq az elavult osztrák polgári lörTénykönyr fceîyelt Kolozsvár jogásztársadalma ünnepélyes éifekez!e!en foglalt állást a jogegységssités melleit Kolozsvár, február 6. Nagyfontossága jo­gászi értekezlet színhelye volt szerdán dél­után az egyetem aulája A jogászi értekez­leten, melyen jelen voltak Kolozsvár legszá­mottevőbb jogászai, a város társadalmi és egyházi vezetői, a visszacsatolt keletmagyar­országi és erdélyi részek törvényegyésitésé. ről értekeztek. Az értekezlet Vékás Lajos dr. Ítélőtáblái elnök megnyitójával kezdő­dött, Mindenekelőtt annak az örömének adott kifejezést, amely mindannyiunkat el­tölt, hogy a kolozsvári magyar jogásztársa­dalom a 22 évi elnyomatás után újból az egyetem aulájában gyűlhetett össze. — De ezen az örömön kivtil, — folytatta — még van .egy örömünk. Az, hogy ezen az ősi magyar földön újból a magyar jog­rend Up életbe. Rövid visszapillantást ve­tett arra az időre, amikor sera a jogbizton­ság, sem a jogegyenlőség, sem pedig a sze­mélyi és vagyonbiztonság nem volt. De nem is lehetett egy olyan államban, melynek képviselői maguk is jogtiprók voltak!... Er­dély jogásztársadalmára vár a feladat, Hogy a jogrendet helyreállítsa és a jogegységesí­tést úgy hajtsa, végre, hogy a felszabadult területele és az Anyaország jogrendje kö­zött semmi megrázkódtatás ne történjék. Mint ismeretes, Erdélyben még mindig az 1919 előtt érvényben lévő osztrák jogszabá­lyok szerint folytatták le a törvényes eljá­rásokat Az Anyaországban az elmúlt 22 év alatt bizonyos újításokat léptettek életbe az elavult osztrák törvénvkönyvek paragrafusai helyébe, annál is inkább, mert az utóbbi időben még azon. a területen is érvényüket; vesztették, ahol eredetileg hozták azokat. Természetesen, hogy a visszatért- területeken is meg kell találni a módot az anyaország­ban érvényben levő törvényekkel való egye­sítésre. mert csak igy lehet egészséges mind a joggyakorlat, mind m ország gazdasági élete. Hogy a megoldást a legjobb formában -megtalálják, as olyan . fontos az állam és a Ax agglegényt már ax idén 25 sxáxalékos pó lékot fixelre A Magyar Tudósító jelenti: Az uj adótörvény tudvalevőleg egyes vonat­kozásokban felemelte az adókulcsot, így a kisebb családokat és az agglegénye­ket felemelt adóval sújtják mar ebben az esztendőben. Az az adózó, akinek csak két családtagja van, öt százalék­kal, egy családtag esetén 10 százalék­kal, családtag nélkül pedig 15 százalék­kal fizet többet a normális adótételek­nél. Aki 30 esztendős elmúlt és még nem házasodott meg, 25 százalékos pót­adót köteles leróni. Ezeket az adókat már most kiróják as érdekelt adóala­nyokra. Különdijat fizetnek még az egyházi személyek is, akiknek pótléka 15 százaléknak felet meg, *• issrle'ek csipkebr g'ó-’isz'nek a kény rsüt sníi való fí h^ználás ra Érdekes Ideérjetek folynak m egyik hűd», pesti majomban, Norvég mintám a csipke, bogyót finomra megörüli és igen Ids száza­lékban a kenyérllsztbe keverik. Szakértők véleménye szerint a szárított csipkebogyónak *j Igen magas a tápértéke. Ha egészen kis ada­golásban keverik a kenyérbe, a fogyasztó I észre sem veszi az uj anyago*. Ha a kísér­1 letek beválnak, lépéseket tesznek a csipke, bogyó ilyen óéira való felhasználására,,, nemzet életére nézve, oMr a nyelv. Ezért ült össze a törvényegyesitéd értekezlet is, hogy ezt a nagyfontoeságu lépést előkészítse. Tusa Gábor dr. országgyűlési képviselő szakszóra előadása is. erről szólott. — A magyarság az utóbbi négy század alatt fegyverrel és könyvvel harcolt nemzeti érdekein túl az egyetemes művelődés érde­kében s amikor kiütötték kezéből a fegyvert, jogait védte, igy volt ez Mohács, Világos és Trianon után k. Az elmúlt 22 év alatt megvédtük jogainkat, tehát nem is annyira jogegyesitésről, mint a jogfolytonosság hely­reállításáról vám szó, mely 22 évvel ezelőtt megszakadt. Majd arról beszélt, hogy a jog- egyesitést, illetve a' jogfolytonosság helyre­állítását egyetlen, általános rendelettel kel­lene keresztül vinni, mig az elavult osztrák polgári helyett uj magánjogi jogszabályo­kat kellene életbe léptetni„ A magas színvonalú előadást vita követte f, abban Székely István dr., Sövényházy dr. egyetemi tanárok és Ferencz József dr. közjegyző szólaltak fel. A megjelentek kö­zött láttuk Bartók György dr. rektor mag- nufikuszt, Kéledy Tibor dr. polgármestert, Tavaszi Sándor dr. református püspökhe. lyettest. Borja Alajos dr. prelátus kanonok státus-előadót, Kelemen Béla főkapitány­helyettest, az egyetem jogi karának tanárait, az Ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a honvéd hadbírói kar számos tagját. Az értekezlet után táisasvacsora volt a Központi-szálloda éttermében, ahol ünnepi hangulatban tovább tárgyalták a fontos jogi kérdéseket. Különösen Buza László dr. egye­temi jogi kari dékán felszólalása aratott nagy tetszést. A társasvacsorán felszólalt ßevJ-chek Géza dr. kolozsvári ügyvéd is, de a mai időit szellemével sehogysem össze- egyeztethet fejtegetései semmiképpen sem illettek . bele az összejövetel ünnepélyesen magyar hangulatába. hozzájárulásával 2,500.000 pengő összegben történő rendkívüli javadalmazása után fenn­maradó részéből a részvényesek számára 6.5 százalék osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés tudomásul vette és. jóváhagyta a főtanácsnak azt a határozatát, hogy a Nem­zetközi Fizetések Bankjával és egyes külföldi jegybankokkal szemben fennálló tartozás egy részének (kereken felének) visszafizetésén el­ért kerek 32,000.000 pengő összegű nyereséget a középlejáratú mezőgazdasági hitel céljára a pénzügyminiszter rendelkezésére bocsátja, Munkához juttatja Ko’ozsvár varosa a műn îs an élh üllek et Kolozsvár, fébr. 0. A Farkas-utca 4. szám alatti körélelmezési hivatal előtt. Sürii sorok, ban állanak azok, akik munkát és az azzal együttjáró kenyeret keresnek. Kopott külse­jű. megviselt arcú férfiak, nők ezek és már messziről látszik rajtuk, hogy a nélkülözé­sekből kivették részüket. A város vezetősége mindent elkövet, hogy a most folyó világhá­ború gazdaságilag tönkrement szerencsébe, nein segítsen és őket emberhez méltó ellátás, ban részesíthesse. Ez nem könnyű munka.., Mindenki előtt ismeretes, hogy a bécsi döntés következtében az újonnan megvont határok mellett fekvő városokat elözönlötték a menekültek. A magyar kormány a bécsi döntés jogi álláspontjára helyezkedve, termé. szeteaen tiltakozott testvéreink kiüldöztetése ellen, ugyanakkor azonban az emberiesség törvénye megkövetelte azt. hogy segítsen azokon, akik átjönni kényszerültek. A különböző városok és igy Kolozsvár ve. zetőeége is emberül kivette részét a szociális munkából. Szép számbeli adatokkal lehet bizonyítani, hogy ezen a téren Kolozsvár jár e|öl a jó példával és a jó eredménnyel. Mégis a kérdés olyan nehéz, és olyan nagy hord erejű, hogy egyik hétről a másikra sem le. he.tett azt teljes egészében rendezni. A menekültek elhelyezése é3 a világhábo­rúval együtt járó gazdasági válság termi-. íBetesee megrhkitotta a munkaalkalmat te. Érmek ellenére Kolozsvár vezetősége min­dent elkövet a szociális nyomor enyhítésére. A kincses városban például több, mint ezer. ötszáz gyermek részesül naponta ingyen ebédben. A munkanélküliek legnagyobb ré. szét azonnal közmunkákra utalták, de ennek ellenére is még vannak olyanok, akiket b legnagyobb erőfeszítés mellett sem sikerült munkaalkalomhoz juttatni. Ezeknek egy csoportja az elmúlt napokban felkereste a város polgármesterét, mire Ke- jedy Tiber dr. azonnal intézkedett. A Farkas utca A szám alatt munkai gazol vámiyal lát­nak el most már minden olyan férfijelentke. zőt, aki Igazolja, hogy munkaalkalma és meg éJhetése nincs. Sajnos, szakmunkásokban nincsen hiány és igy, áld dolgozni akar, kénytelen az* a mun­kát vállalni, amelyet a város nagy áldozat árán neki juttatni tud. Az a férfi, akinek családtagjai nincsenek, napi munkabérét 2,70 pengő Összeget könnyen megszerezheti. Aki­nek családtagokról is kell gondoskodnia és akiien él a tagok száma, meghaladja a hár­mat, 3 pengő napi munkabért kap. Meggyé ződtünk arról hogy mindenki kap munkát, aki dolgozni akar és ezt jelentkezésével és munkateljesítményével igazolja la Természetes, hogy a közmunka sok ember, nek kivul esik eddigi munkakörén. Azoknak azonban, akik valóban becsületesen akarják keresni kenyerüket és nem akarnak az amugyis megterhelt ország és város Ingyen ellátottjai lenni, vállalnlok kell azt, amit a város vezetősége részükre juttat. Ennek az égetően fontos szooiálprobiémáiknak véglege* megoldását csak igy lehet- remélni. Nem sza. had tehát visszautasítani a nyújtott segiteé- get sem álszeméremböl, »em pedig, — vall­juk meg őszintén, ilyenek te vannak, •— lus­taságból. A frottier termelés lefotaija A bolgár földművelésügyi minisztérium 30 törvényjavaslatot, nyújtott be a parlamedt- bsn a mezőgazdasági termelés njjászervezé. sere. A javaslatok között szerepéi a gazdák tulajdonát- képező földek kötelező megműve­lése és a községi elöljáróságok felhatalma, zása arra, bogy amennyiben a tulajdonos földjeit .nem művelné 'meg, az előjáróságok a meg nem müveit területeket másoknak, egyeseknek, vagy szövetkezeteknek bérbead- hassák. A legjobb terméseredményeket feí- mmató gazdákat jutalmazni- fogják. Egy má-sik törvényjavaslat; értelmében az eddig parlagon heverő földek megművelésére és Bulgária vizi ereinek kihasználására, il­letőleg e munkálatok központé irányításira, külön szervet állítanak fel. Törvényjavnslatót terjesztett be a minisz­térium arról is, hogy a mezőgazdasági la­kosság áttelepítésére felhatalmazást nyerjen minden esetben, ahol az állam érdekei a gyönge termés fokozása, erdőtermelés, vagy erdősítés kapcsán ezt megkövetelik. OláM dűlőn irt H ply^atot Szenl-Gyöigyi A bért Szeged, február 6. Szent-Györgyi Albert, a szegedi Horthy Miklós-egyetem ezideá rek­tora, eredeti terv megvalósításán fáradozik. Elhatározta, hogy diákinduló komponálásá­ra hívja fel a szegedi egyetem hallgatóit. Nem sokkal ezelőtt 'meg is jelent a pályáza­ti felhívás, amely tegnap járt le. A diákok a pályázatot a legnagyobb lelkesedéssel fo­gadták és rengetegen adták be a pályázatu­kat az első diákindulóra. Jelentkeztek töb­bek között olyan, ifjú zeneszerzők is, kik még nincsenek tisztában a kottaírás tudomá­nyával és azt írták pályázatukban,^ hogy meghívás esetén elfütyülnék a bírálóbizott­ság előtt a pályatételüket: a nótát. A zsűri a napokban összeül Szegeden és egymásután fogja meghallgatni a diákinduló tételeket. Ax nfi*b * *r<éVes errd «ínyei Budapest, február 6. Az ország különböző részein folyó építkezések és egyéb földmun­kák során ismét érdekes történelmi leletek kerültek napfényre. A Muhi és Nagycséca közötti Hejü medrének tisztítása közben a kotrógép csontokat és sirtái-gvakat hozott fel­színre. A miskolci muzeum kiküldöttje szerint a sirmaradványok avarkori eredetűek. A lelet helyén tavasszal nagyobb ásatásokat végez­nek, Gyergyóbékáson a községből Tölgyes felé vezető ut mentéu — mint ismeretes — nagy' cseppkőbariangot fedeztek fel, amelynek fel­tárására megtették az intézkedéseket. Abauj- szemerén két kőkorszakbeli települést talál­tak, éspedig egy bronzkori és egy hall sind tko- I rit. A kétfajta kultúra emlékei 4—5000 éves * multiéi -beszélnek. ............... i .........................................■■■■ A Maqyar KevnzeVi Banlc fi«t«zonliárommi9Fi6 pengő nyereségéi mező gazdi a sági Kilel céljaim fordítja Budapest^ február 6. A Magyar Nemzeti Banfe február 3-án délután tartotta meg köz­gyűlésének 17. rendes évi ülését. J)r. Bara. nyay Lipót elnök megnyitóbeszédé után a közgyűlés felszólalás nélkül tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1940. évi zárszámadásokat, megadta a főtanács ré­szére a felmentvényt és Quandt Richard ve­zérigazgató előterjesztése alapján elfogadta a mult évi nyereség felosztására vonatkozó ja­vaslatot. Eszerint a nyereségnek a nyugdíj­alap és a tartalékalap 5—5 százalékos ren­des, valamint a nyugdíjalapnak a kormány

Next

/
Thumbnails
Contents