Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-07 / 31. szám
/KÉP VIG ELőlikZ KÖNYVT..< R\/ Ungar itt BUDAPEST V. Péfl / <5 H PARLAMENT E X TE R W ± ^ tni^r ítfií. február 7 ___________ J*T€l JL (4 lei} kxemuffr/m arak-, x hóra >4 *v. W 8; H «VBE 1«; EG*»* ÉVBE Rt P. iRLGnZETGST ElíOGAD LAPUNK MTN- lm» BTÉOMANYOSA «S MEGBÍZOTTJA. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA KOLOZSVÁR BRASSAI-U. 5. SZ. TELEFON: I5-0X — POSTAFIÓK: 71. SZ. Csak egységes magyar akarattal lehet megoldani az ország nagy kérdéseit Reményi-SehneIIer Lajos pénzügyminiszter nagy beszédben ismertette a kormány gazdasági intézkedéseit és terveit — Egy talp- alattnyi földnek sem szabad megmunkálatlanul maradnia Budapest, február 6. A képviselőház csütörtök dél elő* ti ülését Tasnddy- JVagy András elnök 10 órakor nyitotta meg. Bemutatta a miniszterelnöfc átiratát, Bárdosai/ László kiilngyminiszter- ré történt kinevezéséről- A bejelentést a Ház nagy tapssal fogadta. A napirend első pontjaként Magyar- országnak a háromhatalmi egyezménybe* történt csatlakozásról szóló törvény javaslatnak a bizottságban megállapi- hr>tf éji elfogadott egves szakaszairól való döntés szerepelt. A Váz a 1 orvén y javaslatot harmadik olvasásban általánosságban és részleteiben hozzászólás nélkül elfogadta. Az elnök a javaslatot tárgyalás és hozzájárulás végett áttette a Felsőliázhoz. Ezután általánosságban és rés*1 életben elfogadták a >nagyar-jugoszláv örök barátsági szerződést. A harmadik cd vasasban szintén hozzászólás nélkül elfog adott javaslatot a felsők ti: ha tét- lék át. Az ország faállományát a szükségletek egyenletes fedezése mellett kímélni kell. A nagyobb birtokosoknak kötelességük, bogy azt -a termelést fokozzák, amely nagyobb befektetést igényel és amely sok munkásnak ád kenyeret. Â kormányzat gnntloskodni fog arról, hogy a földbirtokreform végrehajtása során a termelés vissza ne essék. Szükség van a szed;isme retek bővítésére. A bányakincsek felkutatását elsőrendű feladatunknak kell tekintenünk. * Tervszerűen végig kell kutatni az országot a föld kincsei után. A villamos- energia termelés szolgálatába kell állítani n vizi erőket, is, amelyeket különösen az öntözés továbbfejlesztésére tehet előnyösen felhasználni. Szükség van a nyersanyaggazdálkodás központosítására. Az üzemeknek olyan nyersanyagokat kell felhasználniuk, amelyeket az időit megengednek. E téren tekintettel kell lenni a hazai nyersanyagok felhasználásának; előnyeire. Alumíniummal például sok esetben kitünően helyettesíteni lehet a vas és rézanyagokat. Elő kell segíteni a pót- anyagok felhasználását és a hulladék- anyagok gyűjtését. A kisipari terűn Usi szövetkezetekre nagy súlyt igyeltszünk fektetni. A háziiparról szólva a miniszter kijelentette; hogy, ez a kisebb termelő tényezők téli és családi foglalkozása- mellyel a mezőgazdasági termékeket szakszerűen feldolgozzák és ennek révén a népművészet fejlődését is hiztosit.iák. Tehát a háziipar támoptdása is a megoldandó feladatok első sorába tartozik. Az épitő takaréküzlet szabályozása Véget kell vetni a nyereséghajhászó kereskedelemnek Ezután áttértek öjdet szabályozásáról gyalusának folytatás; Közi-fíorváth József a Keresztény Párt vezérszónoka arról beszélt, a javaslat megkötései nem g lakásépítő szándék elé akarnak gátat emelni, hanem a visszásságokat akarják megszán fetni. A javaslat valóban időszerű, mert at'ra keil törekednünk, hogy akik a maguk erejéből képesek uj otthont építeni. azokat meg is tehessék. Radocsay László igazságügynunisz- ter válaszában kijelentette, hogy amikor az épitő takaréküzlet kérdése szóba került, két eljárás kínálkozott: az épitő takavóküzlétet vagy szabályozni kellett, vagy pedig megszüntetni. A szabályozás mellett foglaltak állást. A javaslat lényege ellen nem is hangzott el felszólalás. A Ráz az épitő takaréküzlet szabdEzután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter kezdte meg nagy érdeklődéssel várt beszédének elmondá- tátc — A végső eredmények csak a háború után jelentkezhetnek, de addig a gazdasági erőket a legnagyobb teljesítményre kell fokoznunk — mondotta. Mindent el kell követnünk, hogy az ország gazdasági erejét nemcsak megőrizzük, hanem fokozzuk. Főcélunk a nemzet teljes erőkifejtésének megszervezése. minden termelő tényező erejének a lehetőség határáig a nemzet szolgálatába állítása. Ezután a legfontosabb termelő tényező szerepét, a • földkérdést fejtegette. Az országban egy talpalatnyi föld sem maradhat művelés nélkül. Meg akarjuk javítani a kopár, homokos, szikes területet, hogy termővé tegyük. Az országban 600-000 hold szikes föld van. Ennek feljavítására a terv készen ált és a hitelt is biztosítottuk. A földkérdés másik szempqntjából a tagosítás szélesebb alapokra való helyezése és amennyiben szükséges, kötelezővé tétele megoldandó kérdés. Gazdasági csucsminiszteri minőségben elmondott beszéde elején hangoztatta. az a fő feladata, hogy az eddigi gazdasági tervet minisztertársaival újabb elgondolásokkal kiegészítve, egységesen irányítsa. A mostani idők e terv egy részének megvalósítását sürgősen előírják, a másik része csak a hályozáscuól szóló járási (dot- a részletty tárgyald.s alapjául alfajétnosnágbari elfogadta. Ezután a Ház 'tudomásul vette a könyvtári és múzeumi bizottság jelen- lését, valamint a 3(5 tagú országos bizottság működéséről szóló jelentést. A mentelmi bizottság jelentése következett. A bizottság javaslatára a Ház úgy határozott, hogy Oláh György, Mokkái János. Palló Imre, Főelem Mórion, Spák Iván, iff. Eifner Sándor, Baky László és Gruber Lajos kétrendbeli. és Gál Csaba szintén kétrendbeli mentelmi ügyében az említett kép viselők mentelmi jogú' felfüggeszti. A mentelmi bizottság Jelentésének tár gyalusa közben lépett be a terembe Bárdossy László az uj külügyminiszter. akit a Ház tagjai élénken megtapsoltak, Teleki Pál gróf miniszterelnökkel együtt. ború utáni időkben lehetséges. A terv három részből áll: az első a háborús időkre szól, és ezt az alkalmazkodás jellemzi, a második az átmeneti gazdasági időt szolgálja, ezt a háború után aránylag rövid idő alatt végre lehet hajtani, de már szervesen beleilleszkedik a harmadik részbe, amelyet végeredményben a kormány tűzött ki. A. pénzügyminiszter ezután az egyes célkitűzéseket ismertette. Először is a munka mennyiségi és minőségi megszervezése és fokozása a cél, az ország megerősödésének és jólétének emelésére. Ezt máról holnapra nem lehet megvalósítani. Ma legfőbb feladatunk a nehézségek áthidalása. A termőterület növelésének harmadik eszköze a belvíz szabályozása és az ár- mentesités. Ez országos feladat, mert össze kell fogni az egybetartozó vizte- rületeket, meg kell gyorsítani a munkát és arányosítani a terhet. A kormány gondoskodni akar arról, hogy a föld termőerejét emelje. Megvizsgáltatta az ország egész területét. A vizsgálat már évtizedek óta folyik, a szükséges pénz is megvan s ez a munka rakja le a talajjavítás alapjait- Súlyt helyez a kormány a helyes trágyázásra. Tovább kell fejleszteni az öntözést, meg kell javítani a kevésbé termékeny területet és belteljesebb termelésre keli szoktatni a gazdát. A kereskedelmi hálódat kibővítése, illetve megerősítése elsőrendű feladat. A spekulációs árdrágítást és a méltánytalan nyereségekéi lei kell zárni a kereskedelemből. Jól mé&szervezeit, meg- hizh'i téi kereskedelmi hálózatta van szükség az ország gazdasági egyensúlyánál. érelekében E téren különös szerep hárul az>értékesítő és fogyasztási szövetkezetekre.'Fejleszteni kell az ország alhálózatait, az alakút, vasutakat, a légi és hajózási alakot, a gépjármüvek. gépkocsiparkok, hajóparkok és mozdony parkok számát. A munkaerő kihasználatlanul nem maradhat. kötelezhető a közmunka elvégzéséreElsőrendű fej a da tunk nők kell tekinteni a gondoskodást a dolgozók szociális jólétének emeléséről, a becsületes, tehetséges munka megfelelő méltánylásáról. E téren is történtek intézkedések: fizetésemelés, szabadságidő, egészségvédelem- testnevelés és újabb munkaalkalmak megteremtésének utján. Nagy súlyt helyez a kormányzat a munkáslakások építésére vonatkozó megoldásokra. Programunk végrehajtásának célja: a lehető legbiztosabb színvonalra emelni a termelés és a fogyasztás egyensúlyát. Ezt csakis a fogyasztás és a termeié« egyidejű emelésével lehet eléírni. Még a mai rendszerben ezeket a problémákat természetesen nem lehet máról-holnapra megvalósítani. A háborús Berlin Csálty IsVyán ben nagy ölömmel fogadták Bárdossy László volt, bukaresti magyar követ külügyminiszteri kinevezését. A német külügyminisztériumban egy külföldi újságíró kérdésére kijelentették, hogy olyan diplomatáról van szó, akit hivatalos működésén túl is személyes kapcsolat fűz a német képviselőkhöz Bárdossy László nem idegen Németországban. Mindig nagy megértést tanúsított Délakadályok leküzdése után azonban a termelés emelésének a fogyasztás irányában csak egy célja lehet: biztosítani kell a pénz vásárló erejét, készleteket kell gyűjtenünk, hogy a nehezebb esztendőkben könnyebbé váljék önellátásunk. A hitelélet "biztosit ásd is egyik főfeladatunk közé tartozik. A tőkét minden vonatkozásban a nemzet szolgálatába kell állítani. Az egyéni érdekeket felül kell nmi- nia a koz szolgálatának, mertha megértéssel vállaljuk a közérdekű munkát, akkor az egyéni érdekeket is tartósan biztosítani tudjuk. A pénzügyminiszter beszéde végén kérte az általa elmondott program .szeretetteljes felkarolását és hangoztatta- hogy a megoldásra váró problémákat csak egységes magyar akarattal lehet megoldani. Kérte a Ház támogatását, hogy ezt a nagyszabású munkatervet olyan eredményekkel lehessen minden vonalon pontosan kidolgozni, amely eredmények révén az ország elfoglalhatja az uj Európában azt a helyet, mely őt megilleti. A pénzügyminiszter .másfél órás beszédét a jobboldalon és a középen megéljenezték. A Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja- Ennek napirendién a miniszterelnöknek az 1041. évi hivatalos statisztikai munkarendjéről szóló jelentése és a mentelmi bizottság jelentése szerepéi. A Ház ülése fél egykor ért véget. gróf polüikájánnlt Berlini politikai körökben mindenekelőtt azt a diplomatát látják benne, aki folytatja Csáky politikáját: az együttműködést. Ezzel kapcsolatban utalnak Teleki minisztereluök- uek a birodalmi külügyminiszter részvétnyi- latkozatáia adott válaszára, amelv szerint Csáky István politikája a magyar külpolitika számára nagy hagyatéknak és politikai végrendelkezésnek tekintendő, az építő-takarók szóié javaslat tár Á pénzügyminiszter a gazdasági feladatokról l&övefőpct üdvözli Bárdossy külügy* miniszf erber« Berlin, február 0. (MTI.) Politikai kövökkclotouvópn és-Németország politiká ja iránt. 1941 F EB- "8.
