Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-06 / 30. szám
CsütüríöU 1941. február 6, ORSZAGGY0LÉ: KÖNYVT A RA /KÉPVISELŐHÖZ KÖNYVTARA Un^urih, BUDAPEST V. PARLAMENT T EXTERN . 49 nnér »i*o Ja i4 KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG, KIADŐ HIVAT AU ÉS NYOMDA KOLOZSVÁR, BRASSAI-U, 5. SZ. TELEFON: 15-08, _ POSTAFIÖK: 71 SZ. ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA *.70; X ÉV. fMB 8; Vi ÉVRE 16; EGÉSZ ÉVRE 3* P. Előfizetést elfogad lapunk men®EN BIZOMÁNYOSA ÉS MEGBÍZOTTJA. Bárdossy László Letette ez esküt és átvette tárcája vezetését az uj külügyminiszter BUDAPEST, február 5 Bávdosi Bárdossy László az uj külügyminiszter szerdán délben tette le az esküt Horthy Miklós kormányzó kezébe. Az ünnepélyes eskütételen jelen volt Teleki Pál gróf miniszterelnök és báró Perényi Zsigmond koronaőr. Az eskü- mintát Bárezi István miniszterelnökségi államtitkár olvasta föl Az eskütétel után a Pőméltóságu Ur kihallgatáson fogadta az uj külügyminisztert. Bárdossy László szerdán vette át hivatalát. A külügyminisztérium tisztviselői a minisztérium tanácstermében gyűltek össze s nevükben Wörnle János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese üdvözölte meleg szavakkal a minisztérium uj vezetőjét. Rámutatott arra, hogy nehéz időket él át az ország s az uj külügyminiszter súlyos feladatot vállal. Éppen személye biztosíték arra. hogy az ország hajóját a nehéz viszonyok között is biztos révbe vezeti. Biztosította az uj külügyminisztert, hogy a tisztviselői kar nagy ügyszeretettel és buzgósággal iparkodik segítségére lenni nehéz feladatának elvégzésében. Bárdossy László külügyminiszter válaszában először is elődjéről, Csáky István grófról emlékezett meg. Úgy érzem magam, — mondotta, — mint az az ember, akit egy harcban menetelő esapat élére állít egy felsőbb parancs, amikor elődje kezéből a halál kiragadta a zászlót és a csapatnak néhány percre meg kell állnia. Első kötelességünk a nagy elhunyt iránti tiszteletadás. Áldozatos volt élete és az egyetlen vigasz korai halála fölött talán csak az a gondolat, hogy az Úristen, most, sikerei teljében fogadta el» áldozatát. Szelleme és egyénisége itt maradt közöttünk. Beszéde végén Isten áldását kérte a minisztérium tisztviselőire, közös munkájukra és ezután külön-külön üdvözölte munkatársait. Az élet legelső alaptörvénye » folyamatosság. Ennek a mindenekfelett álló nagy törvénynek Íratlan” hatalma teljesedett be most, is, amikor néhai Csáky István gróf tragikusan elárvult külügyminiszteri tárcája ismét betöltetett. Az egyén, még a leg- derekabh, a legkiválóbb is múlandó, de örök a nemzet s ba a nagyrahivatott Csáky István grófnak a Végzet kifürkészhetetlen s könyörtelen parancsára ki kellett dőlnie a magyar jövendő nagy harcosainak sorából, akármilyen nagy és súlyos is a csapás, az örökéletre rendelt nemzet pillanatnyilag elárvult munkaterületére uj strázsának, uj harcosnak kellett állania. Kormányzó Urunk legmagasabb és leghíresebb elhatározásának eredményeképpen az államférfit! pályafutásának derekán elhunyt Csáky István gróf külügyminiszter méltósá- ga és politikai öröksége bárdosi Bárdossy Lászlóra, Magyarország volt bukaresti követére szállt. Annak a nagy gyásznak és veszteségnek súlyát, amely a magyar nemzetet. Osáiky István gróf halálával érte, csak az a biztos tudat enyhíti, hogy Kormányzó Urunk választása az elárvult külügyminiszteri tárca betöltésénél az arra legméltóbb magyar diplomatára esett. S amilyen mély és őszinte volt a gyászunk, részvétünk Csáky István gróf elvesztésekor, éppoly nagy a megnyugvásunk most. amikor épp azt a férfiút látjuk a magyar külügyek legelső irányítójának magas méltóságában, aki az utolsó korszak folyton viharzó diplomáciai hullámverésében hat. éven áit megszakítás nélkül képviselhette a magyar ügyet a magyar államférfin számára legmostohább, legidege. sebb terepen: a román fővárosban. Már egymagában az a tény, hogy 1934- ben Kormányzó Urunk Bárdossy László rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert küldötte le Bukarestbe, hogy ott, a nagyhatalmi ábránd bűvöletébe esett román politika zavaros légkörében a magyar állás, pontot, a magyar igazságot, a Trianonban kapott irtózatos csapás jóvátételének ügyét szolgálja, azt bizonyítja, hogy rendkívüli képességekkel megáldott államférfin került az őt méltán megillető posztra és az a körülmény, hogy Bárdossy követ 1934 óta megmaradt kiküldetésében, azt igazolja, hogy apostoli türelemmel és hősi kitartással vég. zett munkája eredményes volt. Pedig épp az utolsó hat esztendő volt az a korszak, amelyben voltak esztendők, amikor úgy lát- szott, hogy a magyar ügy képviselőjének nincs sok keresnivalója és reménye a Calea Victoriei környékén. Nagy românia elvakult vezetői épp ezekben az időkben tették meg utolsó simításaikat a megcsonkított Magyar- ország teljes elszigetelésére s megfojtására. A kis-ántánt gyűrűjét uj ékkővel: a Balkán- szövetséggel igyekeztek ékesíteni s emlékszünk arra, hogy a versaillesi és trianoni korszak utolsó perceiben II. Károly, román király Európa minden fontosabb városában nagykövetekkel kezdte képviseltetni a nagyhatalmi ábrándképet. A balkáni nagyravá gyás e görögtüzes okvetetlenkedéseinek közepette Bárdossy követ csendesen, szívósan, az uj magyar és európai államférfim módszereivel védekezett, ahol a magyar igazság ügyén újabb csorbát akart ütni a Titules- cuék és Gafencuék iskolájában jelesre felelt, román külpolitika, ellenállott, ahol arra szűk- ség volt és tálmadott, amikor annak pillanata elérkezett. S ime: szilárd és következetes egyéniség« mellől hová dőltek ki a román politika dia- dalittas, öntelt egyéniségei? Károly király száműzetésben mereng a régi dicsőségen, Tl- tulescu is a hontalanok kenyerét eszi s kö*. ben akkorát változott a nagy. nemzeti Románia belső struktúrája, hogy a Kisroml- uiából Nagyromániát teremtő politikus nem. zedék ma orvul meggyilkoltan pusztult el mi árokszélén, vagy Isten a megmondhatója, h«. vá kallódott Románia most zajló ,,«köles! megújhodásában". A Hóz külügyi bizottsága elfogadta a Háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás és a magyar-jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló javaslatot A képviseőhéz megkezdte a nemzetiségi érzület védelméró' szóló javaslat tárgyalásét — Mikó Imre dr. nagyhatásu beszédet mondott az európai törvényalkotásban egyedülálló javaslat vitájában BUDAPEST február •">• (MTI.) A képviselőhá/, külügyi bizottsága február 5-én délelőtt gróf Takách-Tolvay J ózsef elnöklésével ülést tartott és azon a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkról szóló törvényjavas- latoţ, valamint a magyar—jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részleteit tárgyalta meg. A kormányt Wörnle János rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese képviselte. A bizottság mindkét javaslatot részleteiben is vita nélkül elfogadta. \ nemzetiségi lörvényjavaslat Budapest, február 5. (MTI) Tasná- dy-Nagy András elnök 10 órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Radocsny László ignzságügvmi- niszter beterjesztette a magyaj*—német egyezményt az irodalmi és miivé-, szeti alkotások kölcsönös védelme tárgyában. Ezután következett a napirenden levő törvényjavaslat, a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről. Vezérszónokot csak a Nyilaskeresztes Párt állított Vájná Gábor személyébeTestvéri kezet nyújtunk a nemzetiségek felé Huszovszky Lajos előadó ismertette a javaslatot: — A magyar nép ezzel a törvényjavaslattal testvéri kezet nyújt a nemzetiségek felé Éppen ezért élénk bizonyítéka annak, hogy a magyarság a nemzeti érzést a legteljesebb megértéssel tudja összeegyeztetni a nemzetiségekhez való sorsközösség gondolatával. A javaslat előre viszi azt a nagy célt. hogy a hazának valameny- n.vi polgára közös egyetértéssel, szívvel. lélekkel dolgozzék a nemzet további sorsának jobbrafordulásán. Az előadó nagy tetszéssel fogadott beszéde után Vájná Gábor a Nyilas- keresztes Párt vezérszónoka mondotta el beszédét. Hangoztatta a nemzetiségek kölcsönös megértésének szükségességét. A törvényjavassllatot valóban üdvösnek tartja, amikor a régi szabadkőműves és zsidó szellemű egymás elleni izgatásnak a lehetőségét is meg akarja szüntetni. A javaslatot helyesli. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy amikor Mussolini egy emlékezetes milánói beszédében Európában először nevezte Magyarországot Európa nagy megcsonkítottjának, a román sajtó annakidején a gyűlöletnek valóságos pergőtüzét zúdította a romániai magyar kisebbségre. Egyik román lap meg odáig ment, hogy a magyar kérdés megoldására szent Bertalan éjszakát javasolt a románságnak. ..Akkor Mussolini tehet majd a hullák összeszedésére javaslatot, — irta a székelyudvarhelyi ,. Román Hang“ az elszékelyesitett románság között“ című újság. Annakidején a román lapnak ezt a eikjkét a genfi népszövetség elé terjesztette Kövér Gusztáv, de Genfben ebben a román felhívásban semmi elvetendőt nem találtak. Elnyomottakból leszünk elnyomók ! Erdélyi képvisel a korszakalkotó törvényjavaslatról A következő szónok Mikó Imre erdélyi képviselő. — Huszonkét éve« kisebbségi múltúnk az erdélyi magyarságnak ezalatt megvívott szabadságharca arra kötelez, hogy a kisebbségi sorsban szerzett tapasztalatainkat a megnagyobbodott magyar haza rendelkezésére Hocsássuk. örömmel ragadjuk meg ezt az alkalmat, amely a Ház előtt levő javaslattal kapcsolatban kínálkozik. A javaslat megdkolásában hangoztatja, hogy ily természetű törvény még nem jelent meg, a nemzetiségi érzületet büntetőjogi védelem alá nem helyezte még egyetlen ország törvényalkotása sem, éppen e miatt ezt a javaslatot a nemzetiségi jog fejlődése szempontjából korszakalkotónak tartom. sohasem — Ebből is kitűnik. — folytatta Mikő Imre — hogy Romániában a nemzetiségi érzület védelmére semmi súlyt sem fektetnek Mindenesetre aggályosnak tartja a törvényjavaslatnak! azt a határozatát, hogy büntetés jár annak is, aki nem hízelgő dolgot mond egy népcsoport fiára, noha állítása ualó igaz. Ez azért aggályos, mert ha jogosult a nemzetiségi bírálat a magyarság felé. akkor kifelé a nemzetiség felé is helye van a bírálatnak. A bukaresti rádió és sa jtó nap-nap után követ el olyan tényeket, amelyeket a magyar képviselőhöz előtt levő törvényjavaslat igen súlyos fogházbüntetéssel akar büntetni. Vájjon helyes e az egyik oldalon lefegy verezni a sajtóbirálatot, hangfogót tenni a mi íróink számára, de ugyanakkor a túlsó oldalról a rágalmak és (Cikkünk folytatása a 2-jJi oldalon) 19S1FEB. -7.
