Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-05 / 29. szám
1941. F£B|U/^I? 3 ßfiezETrtfrsjxei Keresztes-Fischer belügyminiszter * Minden emberileg lebelsiéges megtörténi az árvíz veszedelem leküzdésére FélnviTtíó hold áll viz alatt az A!földön. — A képviselőhöz vita nélkül fogadta el a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásról s a maayar-jugoszláv barátsági szerződésről szóló javaslatokat Bűda.P«st, február 4. A képviselőhöz keddi nlMnek n<) pirehdjére tűzték ki a háromba* talmi egyezményhez való csatlakozásról e« a magyar-foi;ószláv örökös barátsági szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A nagyfontosságn ülésen a kormánynak majdnem ■ valamennyi tagja megjelent, ott voltak a« államtitkárok és a képviselők csaknem teljes számban. Tasnády-Nagy András elnök tíz óra után nyitotta meg az: ülést. Bejelentette a bizottságok elő adóinak beszámolói után, hogy Rtijnies Ferenc napirendelőtti felszólalásra kapott engedélyt. Raínieg Ferenc felhívta a figyelmet a Duna és a Tisza áradására, a belső vadvizek pusztításaira és népünk százezreinek ezekből az elemi csapásokból fakadó súlyos szenvedéseire. Nine* szándékaiban, hogy felkorbácsolja a szenvedélyeket, vagy hogy az ellen- • »éknek ezzel élőnyt szerezzen. Meggyőződése, hogy népünknek és országunknak most ez az árvizveszedelem a legnagyobb ellensége. Szakértelemmel, gyorsan kell intézkedni. M% csak februárban vagyunk. Ez a kora februári riasztó állapot a tavaszi hónapok előrevetett kötelességeire figyelmeztet. Szófí legjobb magvar színészek randevúja DUMAPARTI RANDEVÚ Fősz,: Perczel, Ráday, Kabos, Csortos Berky DUMAPARTI RANDEVÚ a legszebb magvar film DUNAPAPTI RANDEVÚ a legvidámabb ma- gvar film DUNAPARTI RANDEVÚ bemutatja az EGYETEM MOZGO vitette, hogy Ercsi és Dunavecse között körülbelül 50 kilométernyi szakaszon a Duna medrében 3—4 méter vastag jég áll összefüggően. Ha a jég nem olvad el rövidesen, alulról felfelé árad a Duna és fél Pestvármegye viz alá kerül. Ercsi és Adony között a jobb és balparti gát már átszakadt. Érd határában is átszakadt a töltés. Budafokot és Nagytétényt komoly veszedelem fenyegeti. A Duna mentén 7—8 kilométernyire elterülő vadvizek már emelkednek. A Tisza áradása szintén nagy veszélyt rejteget. Az árvizveszedelem és a talajvíz következtében 500.000 ember és 500.000 hold föld romlása — sajnos — már bizonyosnak látszik. Minden hiba, habozó vagy hivatalno- koskodó lassúság- százezrek életét nehezíti. Az árvizveszedelem: nagyi-észt Isten kezében van, de nem zárja ki azt, a kötelezettséget, hogy magunk is segítsünk. A kormány adja egy kézbe teljes hatalommal az árvíz elleni védekezést és rendeljen melléje megfelelő szervezetet. A pénzt, anyagot, műszaki csapatokat, munkás zászlóaljakat az árvízvédelmi kormánybiztos rendelkezésére kell bocsátani, mert percektől függ itt százezrek élete, vagyona és a jövő. Az egész Ház kötelességének érzi az Alföld nejének minél gyorsabb megmentését és szenvedéseinek könnyítéséi. Felszólalására: a miniszterelnök nevében Keresztes-Pitcher Ferenc belügyminiszter vá- la«»olt. — Az egész ország- népe jog-os aggodalommal figyeli azt a nehéz helyzetet, amelyet az áradás okoz — mondotta. — Azt a kérdést, amelyet a képviselő nr fejtegetett, két részre, kell osztani. Az egyik a pillanatnyilag talán legnagyobb veszedelem a Duna szintjének emelkedése, ami annak következménye, hogy körülbelül Dnnapentelétől egészen Atkmyig felfelé szólítja s ez a Duna- rendkívül nagy áradását idézte elő. Kétségtelen, hogy tegnap volt a legsúlyosabb veszedelem a töltéseken. Ma a helyzet, némileg javult és a szakértők szerint remény van arra, hogy a víz holnap éri el legmagasabb szintjét és holnap, tói kezdve lassan apad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tol vagyunk a veszélyen, niert a Duna magas vízállása hozzájárul ahhoz, hogy a feltörő talajvíz következtében és a folyók állandó magas vízállása miatt a töltések teljesen átáznak, úgyhogy sok helyen a nagy szivárgás következtében fenyeget a gát beomlása. Ez a helyzet a Dunának ezen a szakaszán. Természetes, hogy a kormány tudatában ran felelősségének, de nemcsak a kormány, hanem minden hatóság és a katonaság is megtesz minden emberileg lehetőt. A közigazgatási hatóságokat ellenőriztem. \itéz Bonc-zés Miklós államtitkár végigjárta a válságos helyeket, A Jcaitonaság készenlétben van. úgyhogy tmnd.en emberileg lehetséges, előkészület megtörtént. A helyzet Isten kezében, van. Hiszem: és remélem, hogy a védekező intézkedésekkel, amelyek eddig sik:re«ek, át tudjuk élmi azt a néhány napot, s a legnagyobb remény van a veszedelem elmúlására. Ez a helyzet a Dunán. A többi folyón ebben a pillanatban ilyen veszedelem nem fenyeget, mert, bár a Tisza vize elég magae, a helyzet fejlődése itt rendes. Természetesen ott is megtörténtek az élő-. készületek. Egy másik, talmi sokkal súlyosabb kérdés, a belvizeknek és a ‘talajvíz ükizek kérdése, amely emberöltők óta nem tar asztalt mere- tekre növekedett. A tavalyi év folyamán körülbelül a rendesnél és az állagnál száz százalékkal nagyobb csapadék zúdult a magyar Alföldre, minek következtében az alföldi ta- lajviz átlagw több, mint egy méierr.e.1 emelkedett. Az alföldi talajvíz telítettsége emberöltők óta nem volt ilyen arányú. Nem akarom 'vitatni, hogy az Alföld viz,-rendezése különösen a bed vizeké, a muiltban nem volt, megfelelő. A kormány teljesen tisztában vem azzal. Budapest, február 4. A. Magyar Nemzeti Kaszinó ,,Széchenyi-emlékvacsorá- ján“ jelen volt vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója is. Az emlékbeszédet báró Jósika János mondotta. Szavait Széchenyi István egyik mondatával kezdte: — „Erdély nem tud Magyarország és Magyarország nem tud Erdély nélkül élni." — Az erdélyi szellemiségre — mondotta — Magyarországnak mindig szűk" sége volt és szüksége lesz, viszont az elmúlt 22 esztendő alatt az erdélyiek érezték legjobban, hogy mennyi szenvedést és megaláztatást jelent Erdélynek Magyarországtól elszakadva élnie. Ez alatt az idő alatt csodálattal és bámulattal tekintett Erdély a trianoni Magyarországra. amely megcsonkítva és minden életlehetőségétől megfosztva sem pusztult el, hanem páratlan lendülettel látott hozzá az épitö-munkához. Ez a Csonkaország már az első évtizedben olyan felvirágzásnak indult, hogy kivívta a külföld bámulatát, megértő barátokat szerzett. Ilyen megpróbáltatást csak a magyar faj nagy életereje állhatott ki. Ez adott erőt az erdélyieknek is szenvedéseik elviselésére. Erdély anyagi javakban szegényen és kifosztva tért vissza és még sókáig rászorul az anyaország támogatására, de minden fia magával hozta azt a 22 éves elnyomás alatt megacélozódott erős akaratot, amelynek aegiteegévei akar dolgosai a Tropf tsz áremftrlmt renii tzeráh változtatni keU és tervszerűen kell az egész vízrendszert ■megalkotni. Ebben a vonatozásban az előkészületi intézkedések megtörténtek, a pénz is megvan. Ne képzeljük azonban azt, hogy bármilyen tökéletes vízrendezés eselén az ilyen talajviz-seereucaétlenség, amilyen most mutatkozik:, ne járna megközelítően ugyanolyan kárnál, mint most. mert akkor, amikor a földből fakad fel a víz, levezetni lehetetlen. Le le. liet vezetni azt a belvizet, amely a folyók, a patakok áradásából származik, de a talajvíz ellen lényegileg nincs védekezés. Mindennek ellenére a kormány a pénzbeli és technikai eszközök terén mindent megtesz, hogy megaka dályoaza a szerencsétlenséget. Ma az a helyzet, hogy az Alföldnek '492.000 holdja van viz alatt. Részben íaiijriz. részben a belvíz lepte el. A kormány mindent megtett, hogy mihelyt a levezetés munkája egyáltalán megindulhat, ne történjék késlekedés. Van is reményünk arra, hogy a helyzet úgy alakulhat, hogy márciusban 3 492.000 holdnak több, mint felét •megszabadítjuk a víztől és átadhatjuk a termelésnek. A másik félnek vizmentesitése sokkal nagyobb befekte test követel. A kormány teljes mértékben tisztában van kötelességével, megtett eddig is mindent és ezután is megtesz. A Ház ezut án áttért a két kid politikai törvényjavaslat tárgyalására. A diplomata páholyban helyet foglalt a budapesti jugoszláv követ, és a német követség sajtóelőadója. Csicseri Rónay István előadó ismertette a háromba tálmi egyezményhez való csatlakozásról szóló javaslatot. Rámutatott a magyar kormány eél luda tos külpolitikájára és ismertette, hogy miképpen menekült meg a trianoni Magyarország a politikai el szigetel tségből. A magyar barátság sokkal értékesebb, mint az újdonsült, máról-holnapra támadt érdekbarátság. A magyar nép jellemző tulajdonsága a hála és a hűség, amely a: meghnnyászkodástól mentes, A Ház a törvény javaslatot áttaUmssaybem, vita nélkül elfogadta és részletes Hrgrjald* végetit áttette az illetékes bizottsághoz. Criesery Rónay István előadó ismertette ezután a magyar—.jugoszláv örökös barátsági szerződésről szóló javaslatot. A Ház vita nélkül egyhcmgvdag elfogadta a javaslatot. Ezután az (Antik napirendi indít vány ára úgy határoztak, hogy a legközelebbi ülés szerdán délelőtt lesz. Napirendjére tűzik a nemzetiségi érzület védelméről, továbbá az építő talraréküzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A napirend tetárgyalása Után legkésőbb délután egy órakor áttérnek a bejegyzett, körülbelül KW ínterpéMAció meghallgatására. Az ülés »egyed tizenkét ómkor ért végiét. vissza nyert haza felvirágoztatásán. —• A történelem tanulsága szerint a Magyarországban élő nemzetiségeknek érezniők kellett, hogy ebben a hazában igazság, jogegyenlőség, jogbiztonság és jólét honol és az államtól mindazt megkapják, amit a közelmúltban nélkülöztek, — mondotta Jósika János báró. — Az erdélyiek a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban felajánlják az ezeréves együttélés és a 22 éves elnyomás tapasz taíatait. Jósika János báró végül figyel meztetet t Széchenyinek arra a tanítására, hogy ,,kis nemzetek csak akkor tudnak nagy feladatokat megoldani, ha minden tagjuk azon a helyen, ahova a rendeltetés állította, betölti hivatását. Abban a tudatban, bogy nemcsak magának és családjának, hanem a magyar jövőnek dolgozik és munkájáért a magyar jövő előtt vállalja a felelősséget. — Átképző tanfolyamok a Csehszlovákiában ezer/.ett óvónői képesítések érvényesítésére. Budapestről jelentik: Hóman Bálint vallás, és közoktatásügyi miniszter rendele. tét adott ki a volt Csehszlovákiában szerzett óvónői képesítések szabályozása tárgyában. A rendelet szerint a volt csehszlovák területen szerzett óvónői képesítések honosítás nélkül is érvényesek, ha a képesített sikeresen elvégezte az átképző tanfolyamot, illetve ered. ménnyel tette le az átképesitési vizsgát A tanfolyamok megtartásának helyét és idejét későbbi időpontban határozza meg a kultusz, summer. UTRAKÉSZEN A KÍNAI FRONTRA. Egy japán kerékpáros zászlóalj felvonul parancsnoksága előtt, mielőtt útra kelne Kina felé. A szórványkérdés ügyében Balogh Edgár a budapesti Magyar Nemzert napilap február 2-iki számában cikket irt „Az erdélyi Magyar Szórványok“ címen. . A szór ványok ügye nekem külön aggodalmakkal és fájdalmakkal fekszik' szivemen. Azért nem maradhatok némán a cikkíró egy kijelentését olvasva. Szerinte „Hermán Ottó és Kossuth Lajos levélváltása óta közirodalmi kérdés a szórvány ügy, irók, tudósok, politikusok foglalkoztak vele, éppencsak a gyakorlatban nem történt semmi.“ Nincsenek kezemben ' számszerű adatok hír teleti ében, de tudom, — mert életembe vág —, hogy Szálsz Domokos püspök a református szórványokról a uralt század 80-as éveiben térképet készíttetett, azután megszervezte a szórványok részére a kőrlelkészi intézményt. Az első ilyen betöltött állás a szolnokdobokamegyei Kaekó község volt. őz első körlelkésa pedig (ma azt mondanák, stórványgoudozó lelkész) az első szórvány- apostol édesapám, akinek szórványmis szió i eredményes hét. esztendejéről a Pásiztortüz tavalyi évfolyamában megemlékezést írtam és amely nem suhant el nyomtalanul a megye mai felelőseinek szive felett. A többi körlelkéazség története is bizonyára épp olyan tanulságos és megható lehet. Én a: nagy és mindenre kiterjedő figyelmű püspök emlékéért írom elsősorban e soraimat, aki valóban, tett is valamit az ügyben; Hogy a tevékenység az elgondolásokkal nem tart hatot), lépést, azt elsősorban a református egyháznak, — a „Szórványok Egyházának“ tragikus szegénysége (kozta. Tragiku san s'zegény nép és tragikusan szegény egy' ház: ahol a valóság szerint puliszkából kellett néha feladni a haldoklónak az úrvacsorát: tányér helyet) falapitóról. A vak magyar társadalom azonban ekkor a millenium „magnum ál dot ná«“-ára készült. Szórványmentés azonban volt. Meg volt hozzá a nagy elgondolás és az áldozatos aprómunka is. Csak -fltf'kell venni és ott folytatni megszervezett komoly anyagi erővel, ahol a lelkek rég megadták a példát. R. BERDE MARIA Székely újoncok lelkes eskütétel Kézdivásáfhelyen KÉZDI VÁSÁRHELY febr. 4 A kézdivá- sárhelyi, 24-es székely vadász zászlóalja újoncai vasárnap tették le esküjüket ünnepélye» keretek között Ebbö| az alkalomból Kezdi, vásárhely nemzeti iobogódiszt öltött és többezerfönyi közönség vett részt az esküté. teien, melynek keretében a lelkészek Istentiszteleteken méltatták a nap jelentőségét. Az újonc vadászok és tüzérek a város; főterén sorakoztak föl, ho| a diszemelvényen Mraczlini Krisanieh Andor alezredes lendii- letteljes beszédet mondott Az alezredes a magyar katona kötelességeiről beszélt és a*, eskütétel ünnepi közönsége nagy lelkesedé*, jel hallgatta szavalt. Az alezredes nagyba, tásu ünnepi beszédének befejezése után, ■ zugó éljenzés elcsendesülésével kürtszó jel. adására Kézdlvásárhety székely vadász újoncai harsány és lelkes hangon mondották «1 a magyar katona esktimintáját At eskü tétel után a zászlóalj kürtöseinek menet!«, dúló ja mellett diszf elvonulás fejezte be a le. Icjtheteijcn ünnepe* Erdély Minden fia megacélozott akarattal fog dolgozni a visszanyeri haza felvirágoztatásán! Jósika János báró nagyhatású beszédet mondott a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-eailékvacsoráfán
