Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-05 / 29. szám

/KÉPVISELÖHAZ KÖNYVTARA/ Un^ritv BUDAPEST V. erein PARLAMENT EXTERN /94/. fébmár |. -----------------­irol2 fillér M leli lSLOFKKErroST »B *5 % ÄVBE 16; EGÉSZ ÉVBE 3? P. JBLÖFIZETftST BEFOGAD TÁPUNK MTN­dkn bizományosa és megbízottja. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ®S N 'MDA KOLOZSVÁR BBASSALU. 5. SZ Ti ; EFON: 15-08 — POSTAFIÓK: 71. SZ. Bárdossy László <3r. ©z u§ külügymíniszier A magyar politikai közéletnek kimagasló jelentőségű eseménye van. Ma- I gyár ország kormányzója a miniszterelnök előterjesztésére az elmúlt,' napon bér dosi Bárdossy László meghatalmazott minisztert, Magyarország volt bu­karesti. követét magyar királyi külügyminiszterré nevezte ki. Néhai gróf Csáky Istvánnak, Magyarország oly tragikus gyorsasággal elveszített erdélyi származású külügyminiszterének nagy felelősségű örökébe tehát újra olyan izzig-vétig magyar államférfit szólított az államfő és a kormány bizalma, aki hosszú éveken át, mint Magyarország romániai kö­vete, meghatalmazott miniszteri minőségében a legalaposabban ismerte meg Keleteurópa, közelebbről pedig a Dunamedence politikai viszonyait és benne az erdélyi magyarság sorsát. Bárdossy Lászlót magas megbízatása, és a törté­nelmünk egyik leg feszültebb fejezete avatta az erdélyi magyarság igazi sors­társává s amidőn most államférfim, sikerekben gazdag pályáját ■minden dip­lomata számára a legnehezebb tisztségében folytatja, uj missziójában az egész magyarság bizalma fogadja. \ legfelsőlili Icézirafok BUDAPEST, február 4. (MTI.) A Kormány/ó Ur ÖfÖméltósága a követ­kező legfelsőbb elhatározásokat, illet­ve legfelsőbb kéziratokat méltóztatott kiadni: „A m. kir. miniszterelnök előterjesz­tésére dr- széki gróf Teleki Pált a kül­ügyminiszteri teendők ideiglenes ellá­tása alól felmentem és dr. bárdosi Bárdossy László titkos tanácsos rend- kiviili követet m. kir. külügyminiszter­ré kinevezem. A vonatkozó kéziratokat idezárom. Kelt Budapesten 1941 év február hó 4-én. HORTHY s. k. gr. TELEKI s. k. »Kedves gróf Teleki! A m. kir. miniszterelnök előter jesz­tésére Önt a külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátása alól felmenteni. Kelt Budapesten 1941 év február hó 4-én. HORTHY s. K. gr. TELEKI s. k. „Kedves dr. Bárdossy! A m. kir. miniszterelnök előterjesz­tésére Önt m. kir. külügyminiszterré kinevezem. Kelt Budapesten 1941 évi február hó 4-én. HORTHY s. k gr. TELEKI s. k. A* ujj kiiluqyminiszler élefrajza Bárdost Bárdossy László ro. kir. tit­kos tanácsos 1890 december 10-én Szom­bathelyen, Vasmegyeijén született, aho­vá családja való. Római katolikus val­lása. Édesapja néhai Bárdossy Jenő egy ideig Sáros vármegye főispánja, BÁJtDOSóY LáSSíJjó, az uj magyar külügyminiszter. Felvételünk a külügyminisztert (kalap nélkül, fekete kabátban) FABRITIUS volt bukaresti német követ (világos szürke ka. hátban és kalapban) társaságában egy buka­resti fosadtatáson ábrázolja. majd a földművelésügyi minisztérium ban helyettes államtitkár volt. Bár­dossy László tanulmányait a budapesti' és berlini tudományegyetemeken vé­gezte és 1912-bén Budapesten jogtudort oklevelet szerzett. Állami szolgálatát 1913-ban kezdte meg a vallás- és közok­tatásügyi minisztériumban. 1922-ben miniszteri titkári rangban lépett a kül­ügyminisztérium kötelékébe, ahol a sajtóosztályon nyert beosztást, amely­nek eleinte helyettes vezetője, majd 1924-től kezdve miniszteri osztály taná­csosi rangban vehetője volt. 1930-ban első osztályú követségi tanácsossá ne­vezték ki és a londoni m. kir. követség­hez helyezték. 1934-ben megbízták a bukaresti m. kir. követség vezetésével és ugyanakkor rendkívüli' követ és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Bárdossy László dir. és a magyar*román viszony Bárdossy László egyike a magyar diplomácia legkiválóbb tagjainak. Kö­zel hat évig állt a külügyminisztérium sajtóosztályának élén, mely idő alatt osztatlan népszerűségnek örvendett mind a magyar, mind a külföldi sajtó­ban. Néhány évi londoni beosztás után helyezte a Kormányzó Ur bizalma a nagyfontosságu bukaresti követség élére. A magyar—román viszony ala­kulásának minden szakasza, szorosan összeforrott Bárdossy László személyé­vel és tevékenységével, Legutóbb as emlékezetes turnuszeverini tárgyaláso­kon vett részt megfigtjelői minőségben és jelen volt a második bécsi döntőbi- ráskodás alkalmával a belvederei ta­nácskozásoknál is. /» Anglia és az Egyesült Államok szoros együttműködésének tervét kovácsol­ok Londonban és Washingtonban Halifax Cord rendelkezni szerelne Washingtonban, — Palesztina és Egyiptom, az angoC helyzet kulcspontiai, védelem nélküC maradnak. — A NémetországgaC való együttműködés francia belügy — de a következményeket a franciáknak viselniök kell gyalják meg. Halifax sürgeti, hogy gyorsítsák meg az Egyesült Államok­ban a gyártás munkamenetét és igy javaslataival beleava+kozilk Amerika saját ügyeibe. Az America First állás­pontjával a kongresszus jelentékeny csoportja ért egyet. Hamilton Fish demokrata kcpvişe lő azt jósolta, hogyha a javaslatot mó­dosítás nélkül elfogadják, az Egyesül* Államok Európában is és Ázsiában i* ha hónap alatt háborúba sodródik. La- folett szenátor, a szenátus külpolitikai bizottságában hasonló értelemben nyi­latkozott. Kétségtelen, hogy az Egyesült Államok és Anglia között rendkívüli ará­nyú együttműködés készül. A Roosevelt által készített, a demokráciák meg­segítését célzó törvényjavaslat is ennek a tervnek szolgálatában áll, az újabb értesülések azonban azt mutatják, hogy Londonban is és Washing tonban is még ennél is jóval tovább menő együttműködésre gondolnak, bár a Newyork Herald Tribune cimü, a washingtoni kormányhoz közel álló amerikai lap cáfolja, hogy a két állam háborús együttműködéséről, vagy épen uniójáról volna szó. Az Egyesült Államok, írja az amerikai lap néni akar a háborúba beleavatkozni s a közvélemény nagyrésze követeli a hábo­rútól való távolmaradást. Halifax lord angol nagykövet, washingtoni másrészről pedig Wiikie, az amerikai élet vezetőjének angliai tárgyalásai arra mutatnak, hogy a ter­vek. amint az nyilvánvaló is, nem egyszerű adásvételi szerződések körül forognak és az is köztudomású, hogy az Egyesült Államoknak, legalábbis vezetői jelentős csoportjának szívügye. Anglia erejének és helyzetének fenntartása. A Frankfurter Zeitung eimü vezető német lap ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az angol szakértők a ké* állam közös gazdasági háboríts tervét dol­gozták ki. Eszerint az Egyesült Államok a tengelyhatalmak részére árut szállító hajókat eltiltanák az amerikai kikötők látogatásától, zárial alá vennének minden német és olasz vagyont és mindenképen lehetetlenné ten­nék a nyersanyagok kivitelét a tengelyhatalmak számára. Az angolok ezek­től az intézkedésektől a zárlat hatásosságának 40 százalékos erősödését re­mélik. A tervet már előterjesztették Roosevelt angliai megbízottjának. Hopkinsnak és ez a fő tárgya Halifax yashingtoni tárgyalásainak is. Más értesülések viszont úgy tudják hogy amerikai részről RooseveH és Wilkins készítettek tervet az angolszász együttműködésre, arra. hogy hét- százmillió embert vonjanak együttes angolszász vezetés alá. Ez a csoport — természetesen, ha a terv sikerülne, amire Anglia mai helyzetében igazán alig van lehetőség, — a világ legfontosabb nyersanyagainak termelését és etasBfctoát ellenőrizné­Halifax lord washingtoni szereplése nagy ellenszenvet váltott ki az ameri­kai közvélemény jelentős részében. Úgy látszik, hogy az angol nagykövet nem annyira kér, mint inkább köve­tel és ezért az America First .bizottság amely nevének megfelelően Amerika érdekeit helyezi mindenek fölé, a leg­határozottabban kijelentette, lehetet­len helyzet az, hogy Roosevelt javasla­ta tárgyalásának időrendjét az abból hasznot húzó állam képviselőjével lár­, Az amerikai készülődé« egyébként gigantikus méretekben folyik — egye­lőre ugyan csak inkább a törvényho­zásban. A szövetségi tanács legújab­ban 350 millió dollárt engedélyezett 200 darab acélvázu teherhajó építésére és uj hajóegységek berendezésére. Taylor, a képviselőház pénzügyi bi­zottságának elnöke közölte, hogy a fegyverkezési kiadás a mult év máso dik felében 1.7 milliárd dollár volt a megelőző év HÍM) millió dollárjával szemben. A francia nép többsége óhajtja a Német­országgal való együttműködést A német—francia kapcsolatok tisztá­zása tekintetében még nem történt meg a döntő lépés. Berlinben nagy figye­lemmel kisérik a Páriában most megala­kult nemzeti népi-egyesülés pártjának működését. A párt a vichy-i kormány politikájával elégedetleneket gyűjtötte össze, s a jelek azt mutatják, hogy a [randa nép többsége őszinte együttmű­ködést kivan Németországgal és nem ért egyet a vichy-i kormány tétovázó politikájával, azzal, hogy bizonyos fran­cia körök nem a montoirei Hitler—Pe- tain megbeszélés szellemében képzelik el Franciaország jövőjét. Németország a francia belpolitikai eseményekkel kap­csolatban nem foglal állást és meg­állapítja, hogy végeredményben Fran­ciaország nemzeti belügye, hogy be akar-e kapcsolódni az uj európai rend­be, vagy sem, a következményekeit azonban viselnie* kell. Azokat a külföl­dön elterjedt híreket, amelyek szerint a meg nem szállott Franciaország terüle­tére is német csapatok vonultak volna be, jólértesült vichy-i körök erélyesen cáfolják„ «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents