Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-28 / 49. szám

19 4 1. JP E B n U AH 28 MC&zBm&j&jra z ínházi hireh aMfconyl szerelek — Bókoy Jenes vígjátéké ne l< bem ufó tója a kolozsvári színházban — Yigjáték, — mondja a szinlap. | Bohózat, — mondja a néző az első telvo- i Kas végén, hogy a másodikban a társadalmi ' szinmü, a harmadikban pedig a dráma söté. tebb izeit is megkóstolja. Igen: Bókay János uj színpadi alkotása a bohózat vidáman fodrozódó vizein indul el S a könnyekig megnevettető első felvonás otán mélyebb és komorabb vizek hullámveré­sén vergődik keresztül, mig visszafut a parthoz, ahonnan nekivágott az útnak. A kö­zönségnek azonban tökéletesen közömbös a cselekménynek ez a kirándulása a drámai műfajok különféle területein, mert a téma és a tanulság igen rokonszenves, a szerző pedig avatott mestere a bonyodalom hatásos lepergetésének, a könnyed és finom mulat- tatásnak. Bókay János művésze s egyben bű­vésze a színpadi hatás titkos rugóinak és nagyon szerencsés kézzel megválasztott té­máit mindig sikerhez juttatta és a siker most is hű maradt hozzá. Bégen mulattunk és nevettünk olyan őszintén, szivhől, m' t a ! szerda esti Bókay-hemutatőn. j A „Négy asszonyt szeretek“ mulatságos 1 bonyodalmát az indítja el, hogy egy tehetsé- j ges és ötletes fiatal mérnök, amikor a sze- S rencse végre rámosolyog, csak úgy jut állás­hoz, ha elkendőzi hősies vidámsággal viselt cifra nyomorúságát, gazdagnak és elfoglal­nak tünteti fel magát, egyszobás padláslaká­sát ötszobás lakosztálynak, felesége pedig megjátsza a cseléd, a szerető és a titkárnő szerepét is, hogy a férj társadalmi súlyát ki­hangsúlyozza. S az öreg butorgyáros, aki­nek nem elég a férj tudása és rátermettsége, a csillogó látszattól elbűvölve fényes szerző­dést ir alá. A négy alakban mutatkozó feleség szere­pe adja meg az első felvonás bohózati alap­hangját és izét. S ez az iz nem is annyira pikáns francia aroma, mint inkább az »meri. Icai burleszk vaskosabb zamata. A helyzet­adta komikum útja azonban a második és harmadik felvonásban lélektani mélységek fölé kanyarodik s útközben megrakodik a férj és a feleség, a férfi és a nő örök ellen­tétének problémájával is. Egyetlen hibás lé­pés, vagy hang és a bohó cselekmény ment­hetetlenül lebukfencezik a dráma nyaktörő mélységeibe. Itt mutatkozik meg Bókay vigjátékiró ereje: a veszélybe jutott bonyodalom hajó­ját. biztos kézzel vezeti vissza a móka kikö- tőjébe s bölcs és rezignált erkölcsi tanulsá­gok hullámverése után is újra és újra meg- aevettet. Tulajdonképpen három szerep az egész da­rab. A férj. a feleség és az öreg butorgyá­ros. S a három szerep között is a feleségé dominál. Nagy alkalom arra, hogy ragyogó színészi munka és alakítás szülessék. Fényes Aliz ezt az alkalmat nemcsak megkapta, ha­nem tökéletesen ki is aknázta. A bohózat fi­gurái mindig kissé a valóság fölött (vagy alatt?) lebegnek s mégis, Fényes Aliz igen élő, eleven s mind a négy változatban egyen­lő értékű és hatásos alakítást adott. Négy különböző karakter — egy személyben! — nem könnyű, de igen bálás és hatásos színé­szi feladat s nehéz eldönteni, hogy Fényes Aliz melyik változatban multa felül énje má­sik megnyilatkozását. A titkárnő torzképü figurája mindenesetre olyan tüneményes alakitás, aminőt. — sok ragyogó szerepe után Is — szükségesnek tartunk megemlíteni. Já­tékát kifinomult Ízlés, gazdag és széles ská­la. csillogó regiszter jellemzi. Kovács György a fiatal mérnök szerepét kapta a Bókay-vigjátékban. Jó és hálás sze­rep, ki is aknázta lehetőségeit. Vidám, szem­telen és friss volt, de mintha helyenként kissé temperálta volna a szerep mókás len­dületét, helyenként pedig komolyabb, vagy pedig lágyabb hangot, ütött volna meg, mint amennyi szükséges lett volna. Csóka József jellemszinészi képességei már túlsá­gosan gyökeret eresztettek az operett laza talajába s ezért alakítása legjobban ott csil­logott, ahol a burleszk.elem uralkodott. Ki­tűnő volt az első és a második felvonásban. Szerepében azonban a móka aranyszálát ma­ga a szerző vágta el a második felvonás vé­gén s a harmadikra már nem sok esély ma­Szombat d. u. fél 4: Filléres helyárakkal! Fla­semann Mihály nagysikerű revüoperettje.) Vasárnap d. u. fél 4: Cigányprímás. (Olcsó helyárakkal.) Vasárnap este fél 8: Tatárjárás. (Kálmán Imre nagysikerű operettjének felújítása. Főszereplők: Krémer Manci, Sándor Stefi, Bázsa Éva, Homm Pál, Deésy Jenő, Csóka József, Réthely Ödön. Csengett Aladár, Szentes Ferenc, Senkálszky Endre stb. Rendező: Deésy Jenő. Vezényel Stefanidesz József ) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK utolsó limitábofat a rendezés munkáján. így aztán a bemutató előadáson a legtökélete­sebb felkészültséggel állt. ki az együttes a közönség elé. Színészek és rendezők lelkes, alapos és nagy kedvvel végzett munkája meg is hozta a méltó eredményt: a Bókay- darab bemutatója ezúttal is a meleg érdek­lődés, a legrokonszenvesebb fogadtatás, a szinpad és nézőtér egybeforrásának és a for­ró sikernek jegyében zajlott le- Nyiltszini tapsok és a felvonásvégeken feldübörgő vas­tapsok adóztak ezúttal is Bókay Jánosnak, a szinpad kiváló ismerőjének és a szerep­lőknek. A szerzőt és a szereplőket a fel­vonásközökben számtalanszor hívták ki a MOZI MOTOROK CAPITOLi.mozgó: Vissza az utón. Főszerep­lők: Csortos, Tolnay Klári, Mezei Mária. 16 éven felülieknek. Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyelővétel d. e. 11—1.’ óráig. EDISON-mozgó: Tarzán Imeszuja a világ­bajnok Gladys Moo is és Eleanor Hóimmal, EGYETEM.mozgó: Két fogoly. Fősz.: Bajor Gizi. Műsoron kívül a legújabb híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. Rlő-mozgó: Egy asszony három élete Fősz.: Charles Boyer és Bette Davis. Műsor előtt: Legújabb híradók.. Előadások kezdete: 3, 6 és 9 órakor. ROYAL.mozgó: Ma premier: Cserebere. Fősz.: Muráti Lili, Kiss Manyi, Latabár Kálmán, Rajnai Gábor Műsor előtt leg­újabb híradók. Előadások kezdete: 3. 5, 7 és 9 órakor, URANIA. mozgó: Egy életen át.. . Paula Wessely karrierjének legszebb filmje. Mű­soron kívül a legújabb híradó. Előadások kezdete 3, 8, 7 éa 9 órakor. »■cwsa HOitpef, fctyöirato! Studium Könyvesbolt Budapest, IV., Kecskeméti-u. 8. pontosan szállít az erdélyi Felvilágosításokkal készséggel szolgál KOVÁCS György, CSÓKA József és l'ÉXYES Aliz a Bókuy-ujdonság egyik jeleneté­ben. (Kovács Jenő felv.) radt. Mégis végig vitte szerepét, sok derűs pillanatot ajándékozva a közönségnek. A kisebb szerepekben Faludy Márta, Kiss Ilona, Sándor Stefi, Senkálszky támogatták alá a három főszerep játékát. A bemutató előtt Kolozsvárra érkezett a szerző is és a próbákon maga is megtette az A TaííIrfArás fe!njifá*a Kálmán Imrének, a Mras magyar operéttszerzőnek egyik legnagyobbsike- rii müvét, a békeévek leghíresebb ope­rettjét, a „Tatárjárás“-t újítja fel va­sárnap este a színház. Teljesen u.i sze­reposztásban és uj rendezésben kerül ezúttal a kolozsvári közönség elé ez a nagyszerű meséjü. brilliáns. melodikus muzsikaju operett, amelynek minden Március 4.«én, kedden este 8 órakort Jazz-pr? ráfié — Hasvlaqu szimfónilius jn»í-»enel nrral — Alig, hogy az első híradások megjelentek arról a különleges zenei ese­ményről, amely március 4-én, kedden este lesz a színházban, máris általá­nos érdeklődés tapasztalható iránta. Ez az érdeklődés azért indokolt, mert hiszen Kolozsváron még eddig nem hallott és látott úgynevezett zenei att­rakcióról van szó, amely a legkényesebb zenei igényeket is kielégíti. A műsor felöleli nemcsak a leghíresebb jazz-koinponisták legsikeresebb müveit, de ezenkívül egy-két olyan zenei csemegével is szolgái, amely már eleve biztosítja az est erkölcsi sikerét. Hogy csak nehányat említsünk, elő­adásra kerül Strauss Kék Duna keringője jazz-átiratban, valamint a Lo­hengrin Nászindulójának jazz-átirata. Ez utóbbinak külön érdekessége, hogy magyar szövegét Deésy Jenő a színház kedvelt tagja irta. . A SZÍNHÁZ HETT MŰSORA: Péntek fél 8: Négy asszonyt szeretek. függöny elé a szűnni nem akaró tapsviha­rok. Itt említjük meg, hogy a „Négy asszonyt szeretek“ kolozsvári bemutatóján megjelent Harsátayi Zsolt, a kiváló budapesti iró és színpadi szerző és Roboz Imre, a Vígszínház igazgatója is. — fz — száma még ma is kedvelt zenedarabja nemcsak a cigányzenekaroknak, ha­nem a komoly zenét művelő szimfoni­kus zenekaroknak is. A vonzó operett, amely minden tekintetben vetekszik a mai operettekkel, mostani felújítása al halmával általános érdeklődést fog ki­váltani. A kitűnő operett előadását jövő hét szerdáján megismétlik­MflDOiMENTI nme KILENC EMBERT, hét férfit és két nőt számláltunk össze vasárnap a ntaros vásárhelyi ortodox ka- tedrálisban tartott tízórás istentiszteleten! A román nép vallásos lelkületű és buzgón látogatja a templomot s a kilenc hívőből következtethetünk arra hogy Marosvásár, hely mennyire volt — román! Azok, akik számára a hatalmas katedrálist építettek, a rendőrtisztek és a huszonkétéves meg­szállás kiskirályai akik sarcoltáik, sanyar­gatták a város ősi lakosságát, mind ,,oda­át“ költöztek ... * * * ZÖLDMEZŐ MOZGALMI NAP * lesz Marosvásárhelyen. Marostorda, Csik Udvarhely és Háromszékmegye gazdái ül­nek össze vasárnap a Kultúrpalotában, hogy megtárgyalják az üde, pázsitos legelők, virá­gos rétek ügyét. Mert ezen az összejövete­len csak erről fognak tanácskozni. Az állat, tenyésztés fokozása érdekében azt akarják elérni, hogy ne vessenek be minden területet, hagyjanak területeket gyepesítésre is, hogy az állattenyésztésnek meg legyen az alapja. A székely gazdák a román megszállás alatt olyan megható példáit mutatták a közös gondolatnak, ezúttal is bizonyára egy akarat, tál hozzák meg a döntést: több rétet s lege. löt! A döntés nyomán a Hargita lankáin, a Nyárádmentében és a Maros kanyarulatá­ban uj színek fognak pompázni. A hatalmas kukoricatáblák mellett ott lesz a virágos rét, az üde pázsit, amely uj lehetőségeket nyit a székely gazdák előtt... * A LEGELFOGLALTABB EMBER Marosvásárhelyen dx. Biró István ország, gyűlési képviselő. A volt magyarpárti fótit, kár, aki a román megszállás alatt annyi szívóssággal védte a magyar érdekeket, most a nemzetpolitikai szolgálat, valamint a szociális magyar népmozgalom és az Er­délyi Párt szervezését irányítja Marostor. damegyében. Emellett van ideje, hogy aa erdélyi gyógyfürdők és üdülőtelepek felka­rolásáért is harcoljon. A párthelyiségben lévő dolgozószobája előtt állandóan tiz-husa ember várakozik, akik felvilágosítást, taná­csot, útbaigazítást kémek. — Műkor jut ideje ügyvédi irodáját ve­zetni? — kérdezzük. — Ügyvédi irodát, — mondja nevetve, — nem tarthatok, mert a románok törültek * kamarai névjegyzékből, En kötöm maga­mat ehhez a tilalomhoz. Tartozom ezzel a román uralom emlékének... * TÖRLÉST KÉRTEK Marosvásárhely lakói a román uralom alatt jogtalanul kivetett adókra. Elsősorban a munkaszolgálati adó törlését akarják kivívni, mert ezt tartják leginkább jogtalannak. Annak idején munkaszolgálati adóval rót­ták meg Kovács Benedeket, a református kollégium tudós tanárát is. Mondták: úgy­sem dolgozza le az előirt munkanapot, hát fizessen! Az akkor ,,kisebbségi“ tanár, vé- konypénzü ember volt s jelentkezett, hogy in­kább ledolgozza természetben az adót. A fis- kus nem fogadta el a javaslatot, mondván: nincs olyan ,,erőnlétben“, hogy ásót, meg ka. pát vegyen a klezébe. Kovács tanár közvetítő javaslatot tett: napszámost fogad és igy ol­csóbban megússza az adófizetést. A román fiskus emberei nem engedtek! Jött a fogta, lás s nyomon követte volna a végrehajtás is. ha nem jön a bécsi döntés. FELHÍVÁS. A m kir. belügyminiszter a 247.427/1941. VII/a. sz. alatt kelt határozatával az ,,Erdé, lyl—Bánáti és Magyar Bőszek Biról Testü­leté“ nevű kolozsvári vo|t román egyesületet feloszlatta és vagyonát a Budapesten székelő „Országos Bírói és Ügyészi Egyesületinek adta át azzal a kikötéssel, hogy azt az igái. *ágügy szolgálatában álló személyek jólété­nek emelésére használja fel. Az „Országos Bárói és Ügyészi Egyesület" felhívja a feloszlatott egyesület hitelezőit, hogy a volt egyesülettel szemben esetleg még fennálló igazolt követeléseiket az „Országos Birói és .Ügyészi Egyesület“-nél (Budapest, xn., Ráth György utca 20.) a törvényes kö. vetelmények terhével 30 nap alatt jelentsék be. Budapest, 1941. évi február hó 18. napján. Országos Birói és Ügyészi Egyesület,

Next

/
Thumbnails
Contents