Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-28 / 49. szám

P é n 1 c le 1941, február 28. ország gyülé:. kő :■< Y V í:Á R A /KÉP VIS ELÖHAZ KÖNYVIA HA/ Ungari* BUDAPEST V. PARLAMENT EXTERN Ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 3,7«, NE- GYED ÉVRE 8, FBI, ÉVRE 18, EGÉSZ ÉVRE 82 PENGŐ. — POSTATAKARÉK, PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72148 HUSZONEGYEDIK ÉV FOLYAM 49. SZÁM KI AD JA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelős kledé Dr. SOMOD1 ANDRAS Felelős saerkesető: NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVAR> BRASS ALU. S. SZ. TELEFON: 15-08 — POSTAFIOK: 71, SZ. KÉZIRATOF \T ' NEM ADUNK VISSZA KICSERÉLTÉK A MAGYAR-JUGOSZLÁV BARÁT­SÁGI szerződés megerősítő okmányait A tenge iy hat a Imák megelégedéssel látják a magyar-j ugo szláv barátság erősödését BUDAPEST, február 27. (MTI) Csütörtökön délelőtt a miniszterelnök­ségi palotában ünnepélyes formában kicserélték a magyar—jugoszláv ba­rátsági szerződést megerősítő okmány okát. Az aktus a miniszterelnökségi palota Gobelin-termében folyt le és azon jelen voltak a miniszterelnökség és a külügyminisztérium vezető tisztviselői, a budapesti sajtó képviselői. Cincár-Markovies jugoszláv külügyminiszter gróf Teleki Pál miniszter­elnök, Bárdoesy László külügyminiszter, Rasies Szvetozár budapesti jugo­szláv követ és báró Bessényei-Bakách György belgrádi magyar követ társa­ságában vonult be a terembe kíséretének tagjaival. A két külügyminiszter kicserélte a barátsági szerződést megerősítő okiratokat, majd aláírták a ki­cserélésről felvett jegyzőkönyvet azzal az arany töltőtollal, amelyet a minisz­ter ajánlott fel Cincár-Markovies külügyminiszternek, aki meleg szavakkal mondott köszönetét az emléktárgyért. Az okirat igy szól: JegyzőkönYr „Kelt Budapesten a miniszterelnök­ségi palotában, 1941. évi február hó 27 napján a magyar királyság- és a ju­goszláv királyság között Belarádbau 1940. évi december hó 12-én aláirt ba­rátsági szerződés megerősítő okiratai­nak kicserélése tárgyában. Dr. Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos m. kir. külügyminiszter Ö- n agy iné 11 osa ga és Cincár-Markovies Sándor dr. jugoszláv királyi külügy­miniszter Önagymél(ósága a fenti he­lyen és időben kicserélték a magyar királyság és a jugoszláv királyság kö­zött Belgrádiban 1940. évi december hó 12-én aláirt barátsági szerződést megerŐ6Ítő Okiratokat. Ennek hiteléül jelen jegyzőkönyvei aláírásukkal ellátták: Kelt Budapesten 1941. febr. hó 27-én. BárdOssy László s. k. Cincár-Markovies s. k.“ A magyar-]ugoezláv barátsági szer ződés ratifikációs okmányainak kicse­rélése után Cincár-Markovies jugo szláv külügyminiszter Teleki Pál gróf miniszterelnökkel és Bárdossy László külügyminiszterrel megbeszé­lésre vonult vissza, s ennek folyamán barátságos eszmecserébe bocsátkoztak « két országot közvetlenül érdeklő kér­désekben. 3 A Budapesten nnőző jugoszláv új­ságírók tisztéletére Ullein Reviczky Antal meghatalmazott miniszter a külügyminisa.Aíjum sajtóosztályának vezetője szerdán- este vacsorát adott a Szent Gellert szálló márvány termene n, ahol megjelent vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnök, a mi­niszterelnökség sajtóosztályának ve­zetője, valamint a miniszterelnökség és a külügyminisztérium több ft/Lzt- viselője és a magyar sajtó több kivá­lósága. A látogatás külföldi visszhang a A teugei yha la Írnak politikai köreiben nagy érdeklődéssel kisérik Cincár-Markovies jugoszláv külügyminiszter budapesti látoga­tását. A német külügyminisztériumban újból olyan értelemben körvonalazták a Dólkelet- európára vonatkozó német felfogást, hogy a német elrendezésnek itt. is az a célja, hogy szilárd ée bizalmas viszonyt teremtsen. Ber­linben mindig örönwn»! üdvözölnek minden erre a eólra irányuló tevékenységet. A biro­dalmi főváros politikai köreiben utalnak ar­ra az ismert tényre, bogyiíWkJletéürőpa au vérén, önálló é« újjáépülő népei, valamint Németország között, a kapcsolatok szívélye­sbe és szorosak. A német sajtó is Ikwsku cikkeket szentel a jugoszláv külügyminiszter budapesti láto­gatásának. A lapok hangoztatják, hogy Cincár-Markovies látogatása újabb bizonyí­téka Magyarország és Jugoszlávia törekvé­seinek a délkelet-európai béke fenntartása érdekében. A szerda esti ée a cefitörlok reggeli olasz süjtó k nagy részletességgel számol be Cin- oár-Mart övire jugoszláv külügyminiszter rendkívül ünnepélyes és szívélyes légkörben lezajlott budapesti fogadtatásáról. Külön hangsúlyozzák a magyar közvéleménynek a látogatás miatt érzett örömét. A Corner« della Sera ,,Magyar-jugosaáv együttmükö- dtí, Lóikeieteurópa újjáépítésé ércekében“ i címet adta budapesti beszámolójának, A belgrádi lapok első oldalon számolnak be Cincár-Markovies jugoszláv külügyminisz­ter budapesti látogatásáról. Különösen ki­emelik a fogadtatás nagy szívélyességét és ünnepélyességét. Részletesen ismertetik azo­kat a megnyilvánulásokat, amelyek Budapes­ten ebből az alkalomból kifejezésre juttatták a két. ország barátságát. A lapok beszámolói­kat sok fényképpel tarkítják. A Politika igy ir: A magyar főváros a ju­goszláv külügyminisztert őszinte' lelkesedés­sel fogadta.' Ez a lelkesedés abból a szívből jövő, mély baráti érzületből fakad, amely alapja a két ország barátságának. A Vreme megállapítja, hogy a jugoszláv küKjgymhiisztert nemcsak a hivatalos körök fogadták nagy melegséggel, lianeim a magyar főváros népe i«. (MTI.) A háború rövidesen eléri csúcspontját Londont, Máltái Tobrukoi egyaránt támadják a német repülők. 2>öntő események várhatók az albán harctéren. — Amerikát nem fenyegeti veszély — és vezetői mégis a háborúval kacérkodnak Az angol koronaékszerekkel Amerikába menekült Mary anyakirályné A tengelyhatalmak vezéreinek ha­talmas erejű beszédei után kétségte­len, hogy ebben az évben a háborús ellenfelek minden erejüket latba vetik döntő eredmények kivivására. A Po­litika ciinii belgrádi lap berlini tudó­sítója ay.t jelenti, hogy a háború köze­ledik csúcspontjához nemcsak a La Manche csatorna mentén, de mindeu- hól, ahol a tengelyhatalmak úgy gon­dolják, hogy érzékeny csapást mér­hetnek Xagybritanniára. Különösen nagy hevességgel fog kirobbanj a há­ború a Földközi tengeren. Hogy a tá­madás több oldalról történik, azt bi­zonyítják a jelentések, a katonai elő­készületek és az az élénk diplomáciai tevékenység, amely a tengelyhatalmak fővárosaiban tapasztalható. Hitler bejelentette, hogy Angliát el akarja űzni a Föklközi tengerről. Ezt bizonyítja az Is, hogy a német gépe­sített csapatok megjelentek Észak- Afrikában. Berlinben foglalkoznak Németor­szágnak a délkelet-európai államok­kal szemben tanúsított magatartásá­val is. A legilletékesebb körök értesü­lése alapján megállapítja, hogy Ber­linben szó sincs Bulgária megszállás sáról. Illetékes helyen leszögezik, hogy Romániában és a román Dobrud­zsában vannak német csapatok, e*t annakidején nyilvánosságra is hozták, ebből azonban nem lehet arra követ­keztetni, hogy akáresak egy német ka­tona is átlépte volna a román-bolgár határt. Bizonyos külföldi megfigye­lők azt jelentették, hogy átszürödé« utján mennek át a németek Bulgáriá­ba. Erről sincs szó. Bulgáriával a leg­szorosabb baráti viszonyban van Né­metország, amely sohasem tesz olyan lépést, amely megsértené Bulgária függetlenségét. Csak Törökország ma­gatartása ismeretlen Az elkövetkezen­dő eseményekkel szemben. Németor­szág magatartása a délkelet-európai államokkal szemben túlságosan isme­retes. Németország örömmel üdvözli a délkelet-európai államok békére irá­nyuló műveleteit. Edén zűrzavart akar Törökország további magatartására akart kétségtelenül nyomást gyakorol­ni Eden ankarai látogatása. A török sajtó enyhíteni igyekszik a helyzetet és minden irányban fenn akarja tarta ni Törökország lehetőségeit- Ezért azt hangoztatja> hogy az angol vizit nem meglepetés, hanem természetes ese­mény, mivel' magától értetődő, hogy a két, ország vezetői az uj helyzetben szükségesnek Látják a megbeszélést. Edén Törökországból Dűl angol ve­zérkari főnök társaságában Athénbe utazik. Útközben Isztambulban tár­gyalt Cripps moszkvai angol nagykö­vettel, akit jelentéstételre ide rendelt. Lekötötte-e Roosevelt Amerikát az Anglia melletti háborúra ? Az amerikai szenátusiján nagy vi­hart vert fel Wheeler demokrata szená­tor felszólalása. Wheeler felháborító kijelentésnek mondotta Roosevelteek azt a keddi nyi latkozatát, amely szerint békej avas la­tokat csak angol győzelem után lehet figyelembe venni. — Megállapitcn*, — mondotta Whee­ler — hogy nem keveredünk bele a há­borúba, ha csak az Egyesült Államók elnöke még nem kötött le bennünket. Ha pedig már benne vagyunk, akkor az az Egyesült Államok alkot'ni anyá­nak tiszteletben nem tartásával törté­nik. Hevesen kifogásolta» hogy a® elnök tanácsot ad az angoloknak, hogy mit tegyenek. Az elnöknek nincs joga a háború folytatását ajánlani. Clark demokrata szenátor kijelentet­te, hogy Roosevelt keddi nyilatkozatá­val gyakorlatilag beismerte, hogy há­borúban lévőnek tekinti az Egyesült Államokal­A beszédekre válaszolva a demokra­ta Chandler azzal vádolta a törvényja­vaslat ellenzőit, hogy meg akarják ren diteni az Egyesült Államok népének az elnökbe vetett bizalmát. Reméli, hogy Amerika nem lép háborúba, ha pedig az mégis bekövetkezik, mindegek a be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents