Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-27 / 48. szám
JüezEvi iírsAm 19 4 1. fEBRt/4B 27 NAGY I SZÍNPADON ÉS FILMEN — MI A KOLA? osodds hatása nerced alatt felent^ezt^, bdrmilvjei fáradtság, klmarflttsH 'e- veUséq eseteiben. Inqyen pros^ettus ps minta „EH'<E" riroriria, Kolozsvár Budapest, február 26. A budapesti Nem. aeti Színház zsúfolt száksoraiban feldübörög a tap». Percekig súg, hullámzik, moraj- íik a nézőtér: szív van ebben az ünneplés, ben. Ilyen fogadtatás sem mindennapos a magyar ‘ színészet első színpadán. A taps Nagv Istvánnak, ennek a fiatal, délceg termetű színésznek szinpadralépésekor hangzott «L fis Rimándy tisztelet« csak állott ott, amíg szóhoz jutott. Amikor azután többször is felhangzott a oyiltszini taps, szünetben a vasfüggöny elé hívták többször is, mi érdé. lyiek, akik ott ültünk, büszkén néztünk szét, mintha nekünk is részünk lenne Nagy Pista sikerében. ifrrt Nagy Istvánt fogadta ilyen meleg szeretettel a budapesti közönség! * A kolozsváriak kedvence mint vendég sze. repel az „Elnémult harangok“ budapesti előadásán. A közönség kitűnő alakítását jutalmazta. Kiss Ferenc művészi magaslatokon járó játéka mellett sem szintelenedett el Nagy István Simándyja, Ami igéit nagy szó egy „vidékről“ jött színésztől. (Bár Kolozsvár sobasem számított vidéknek a magyar színpad világában.) Ez a székely fiú olyan otthonosan mozgott, olyan istenáldotta tehet, séggel játszott az ország első színpadán is, hogy teljesen megérdemelt r sikere. A budapesti sajtó is igen rokonszenvesen, nagy elismeréssel ir bemutatkozásáról. A legkomolyabb kritikusok is megállapítják, hogy évek éta alig jelentkezett olyan nagy tehetség, mint Nagy István * megy. Ez régi szánfezbabona. — Nagy István ezzel intézi el nevetve az ügyet. A FILM NAGY ISTVÁNJA Annál nagyobb elégtétele 'volt Nagy Istvánnak a közönség és sajtó elismerése és még inkább — az „Elnémult harangok“ filmjének házi bemutatója. Kedden délelőtt a Paramount, házi vetítő* jében a magyar filmgyártás vezetőegyemsé* gei, a sajtó képviselői jelenteit, meg, hogy megtekintsék az „Elnémult harangojc“ első vetvtesét. Az előcsarnokban a dúsan telített asztal mellett éppen most mutatták be Nagy Istvánt Edelshoin Gyulai gró ínénak. Hort hy István felesége édesanyjának. — örvendek, hogy megismertem, annyi szépet hallottam rrúr magáról! — mondja a fiatal színésznek és szives szavakkal érdeklődik "didigi művészi pályafutásáról. Nagy István határozottan „drukkol". — Olyan izgatott vagyok-, — mondja ifjú hitvesének, aki szintén jelen van. — Még nem- láttam a filmet „egyben“. Nagyobb lámpaláza van, mint amikor a Nemzetiben a színpadon szerepelt.... Az sem fordult még elő, hogy egyidőb'm fusson valamely'darab a színpadon és a tilm- változathan és hozzá még.ugyanazokkal a fő- sanreplőkfert. Érthető tehát, hogy a kritikusok ugyancsak várták az összehasonlításra az alkalmat. A kis. alig negyven személyes nézőtér elsötétül, a vásznon megjelenik Nagy István teje. Premier plánban. — Kernek fej! — hangzik fel a vélemény. — Épnen olyan mint Charles Boyer! — Nagy István ne bízza el magát! — szólal meg Hausz Mária a film gyártónője. Többen ekkor tudták meg, hogy jelem van Nagy István is. Emiatt azonban nem tettek hangfogó* a véleményekre. — Ilyen tiszta magyar beszédet régen hallottunk! — Ezt a magyar filmszínészt vártuk! — ilyen véleményeket hallani és amikor Nagy István elének!» a „Hej bura termett idő“ cimfi ősi virágéneket, felcsattan ae első taps. Azután szinte percenként tapsolnak. Nagy eseményekhez szokott, hidegen bíráló kribiki Tck lelkesednek, a művész kezét szorongatják a végén. Megállapítják, hogy az élete egyik legjobb alakítását nyújtó Kiss Ferenc mellett Nagy István a. film másik meglepetése, igazi értéke. Úgy játszik, mintha nem is az első, hanem a századik filmje volna. Felfedezték benne a magyar film uj tehetségét. * Együtt ebédelünk. Tompa Pufi is ott van. És amikor bemegyünk az étterembe, összesúgnak az emberek: — -Nézzétek Nagy István! Egyszerű jó magyar hév: Nagy ''teán. Van Erdélyben belőle ezer is. De ez a Nagy István csak egy van. És a milliós Pesten mégis ismerik már. (H.) 4z ürvlzhürosultaHéri Igen megőrvendett a „hazaiaknak“, ami. kor felkerestük az öltözőben. Fényes Alice és egyik újságíró barátja táviratán kivül Kolozsvárról más figyelem nem kereste fel színészi pályájának nagy fordulóján. Arcáról csak úgy sugárzik a boldogság. •*■* Sok örömet szerzett nekem a pályám, de ilyent még nem! — mondja. — Életem legszebb óráit éltem át a premieren és azóta minden este... — Pista, úgy hallottuk, mintha valami megzavarta volna az örömödet... Semmi az egész, már el is feledtem... És alig akar beszélni arról a visszataszító hadjáratról, amely átlátszó célzattal indult ellene, de célját el nem érte. Nagy István sokkal keményebb fából van faragva, sem. hogy befolyásolhatta volna az a névtelen levél, amely fél órával a főpróba előtt expressz érkezett. „Hallja maga“ — ez volt a levél megszólítása és azután csak úgy hem- »effett a durvábbnál durvább szavaktól. A lényeg az volt, hogy Nagy Istvánnak „van képe“, nem átalja Budapestre menni, „el. enni mások kenyerét, azokét, akik annyit nyomorogtak Erdélyért“ és jól teszi, ha negyvennyolc óra alatt eltűnik... Ilyen és hasonló „biztatás“ érkezett a biztos névtelenségbe burkolózó levélírótól... F.zzel azonban még nem volt vége az isme. retten, vagy ismeretlenek haditervének. Pontosan tempirozva robbant a második bomba. A főpróba napján a „Magyar Színpad“ című ^műsorlap egyik munkatársnője kereste fel Nagy Istvánt. Alig hat mondatot mondott, mégis a Magyar Színpadban térj edel, mes interjú jelent meg, amelyben a „szerkesztőnő“ nem kevesebbet mondat a bemutatkozó színésszel: „Ismerem jó! a budapestieket. Linkek és vagányok. De éh, aki végigszenvedtem a román uralmat és kibírtam, kibírom majd a pestieket is“. Olyan Ízléstelen és átlátszóan eélzatos ez a nyilatkozat, hogy első olvasásra, valószinüt- tenül hangzik. Bármilyen bemutatkozó színész elmebeli állapotát sürgősein meg kellene vizsgáltatni, ha ilyent mondana. Nagy István, pedig a magánéletében semj használ ilyen szavakat. annál kevésbbé a nyilvánosságnak szánt nyilatkozatban,. Nagy meglepetésére azonban egyik budapesti lap — nyilván, mert a Magyar Színpadot valaki gyanús sietséggel eljuttatta a szerkesztőségbe —■ támadó cikket irt Nagy István ellen, aki megdöbbenve értesült a szájába adott hamis nyilatkozatról, amelyet azonnal meg is cáfolt és visszautast tott a budapesti lapokban: kijelentette, hogy a Magyar Színpad „interjúja“ nem tőle szár. mazik, s a bíróságnál megteszi a szükséges lépéseket. Azóta már az Országos Magvar .Sajtókamarát is foglalkoztatta az ügy: való- szinüleg a legnagyobb szigorral járnak el a magyar sajtóban ilyen módon dolgozó ,.ui- -agjrónő“ ellen. A nyomozás is megindult. ki áll a& eset mögött, ki a felbujtói — Nem is lett volna jó, ha minden siroár Rombedőlt virágzó falvak, zugó vízórádat által elöntött szántóföldek szerencsétlen árvízkárosultjainak ezreiért emelte fel szavát a Föméltósárm Ur. Alig hangzott el Magyarország Kormányzójának felelős államfői és nemes emberi érzéstől fütött felhívása, máris visszhangja támadt Erdélyben• A se- gjtségfekésztetés szavát meghallották Erdélyben is és már az első órákban sorakozni kezdett n nemes, sereg, amely viszi a maga lelkes segítségét is, hogy ezzel is bizonyítsa: minden bajlátott magyar ügyét a maga ügyének érzi Erdély magyar népe. Erdélynek most van először alkalma arra, hogy válaszoljon a Kormányzó Ur felhívására és arra, hogy hálájának csekély hányadát lerója- Hiszen a Főméltóságu Pár legutóbb >’Erdélyért!“ hirdetett eredményes gyűjtőakciót. Mo$t, amikor örömmel számolunk be arról, hogy az árvízkárosultakért beérkeztek szerkesztőségünkbe az első adományok, emlékezetbe idézzük, hogy Erdély már egyszer nagy. örökké emlékezetes példát mutatott a segítségre. Amikor a bukovinai Józseffalva leégett, Erdély magyarsága egy emberként fogott össze és a jószivvel, lelkesen és gyorsan adott adományokból tető alá jutottak bukovinai székely véreink. A megpróbáltatás éveiből ismerjük Erdély magyar népét: testvéri ösz- szefogással akar segíteni és tud segíteni. Bizonyosak vagyunk benne, hogy Erdély most sem tagadja meg önmagát! ' Az első adományt a kolozsvári Magyar-Belga textilipari Rt. juttatta el szerkesztőségünkbe. Vállalatunk vezetősége, mélyen átérezve bajbajutott magyar testvéreink szerencsétlen sorsát, siet adományával hozzájárulni a segítő akcióhoz• Tisztviselői karunk is indíttatva érzi magát, hogy tehetségéhez mérten árvizsujtotta magyar testvéreinek segítséget nyújtson“. — így hangzik a példaadó levél néhány mondata. Bizonyosan sok hasonló levél és adomány érkezik még. Az adományokat a ,,Keleti Újság“ nyomban rendeltetési helyére továbbija. A legelső adományok: ..Magyar—Belga Textilipart Rt", Kolozsvár 200 pengő ,,Ma gyár—Belga" tisztviselői Inra Kolozsvár 87 ,, összesen: 289 pengő Kalona Gyula Kianqrersenyl ad az áiYÍzkáiosulfak javára Nagyszabású művészi eseményben lesz része rövidesen Kolozsvár közönségének: Ka. tona Gyula, az innen elszármazott kiváló lírai tenor, aki az alábbi években sikert sikerre halmozott a külföldi operaházakban & hangjával valósággal lázba hozta az igényes német közönséget, a közeli napokban Kolozsvárra érkezik, hogy kétéves távoliét után ismét gyönyörködtesse művészetével szülővárosa közönségét. A neves operaénekes, mint fentebb említettük. legutóbb két évvel ezelőtt járt itthon, felesége, Marianna Warnayer, a stuttgarti opera kitűnő és rokonszenves énekesnőjének társaságában. A kolozsvári közönség örömmel és szívesen emlékszik vissza a müvészházaspár legutóbbi vendégszereplésé, re. Nem felejtették el azt, a műélvezetet, amellyel Katona Gyula hallgatóságát meg-1 ajándékozta. A kolozsvári származású operaénekes jelenleg a hamburgi operaház megbecsült és népszerű tagja legutóbb Norvégiában, többek között Oslóban vendégszerepeit. Hazaérkezett leveleiben színes sorokban számol be hozzátartozóinak norvégiai sikereiről. Megírja, 'hogy nemcsak a norvég főváros mü- ér*ő közönsége élő t szerepelt, hanem az ott tartózkodó német, katonák részére is hang. versenyt adott, sőt a norvég rádióban is nagy sikerrel szerepelt. Katona Gyulát Németországban érte a bécsi döntés hire s most örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy az újra magyarrá lett Kolozsvárra hazalátogasson. Március S-ra tervezett hangversenyét nemes emberbaráti ténnyel kapcsolja egybe, amennyiben a hangverseny tisz*a jövedelmét a sors ól meglátogatott magyarországi árvízkárosultak javára fordítja. A kitűnő művész hangversenyének hallgatósága tehát nemcsak egy művészi élménnyel lesz gazdagabb, hanem az áldozatos magyar kötelesség adóját is lerőj- ja. Ez a két tényező már előre biztosítja Katona Gyula kolozsvári hangversenyének sikerét. Csak elismeréssel lehet adózni » kitűnő énekesnek, hogy művészete révén enyhíteni akar a hajléktalanná vált szerencsétlen emberek szenvedésein. SZABADEGYETEM A s/nbad' gvetem előadássorozatában r>a csütörtök délután hat órakor Schneller Ká. ro|y dr. egyetemi te: ár szól a hallgatókhoz. A népmozgalom nemzetközi alakulásáról fog beszélni. — 1MEGHALT PÂLY1-PATALY1 TIBOR DR., VOLT FŐISPÁN. Ácsáról jelentik: Pályi-Patalyl Tibor dr. felsőházi fag, Pest-vármegye volt főispánja szerdán hajnalban elhunyt. „Idecp- és efmebelegséqeV* M'skolczy Dezső d*. egyetemi tanár előad í~a •KOLOZSVÁR, febr *8. A Magyar Vörös, kereszt és Kolozsvár város szociális tanfolyamának előadássorozata keretében szerdán délután Mlskolczy Dezső dr. egyetemi tanár tartott előadást az ideg. és elmebetegségekről. A kitűnő professzor Ismertette előadásában a társadalomra nézve oly káros hatású Ideg- és e|mebeteg"égeket. A történelemben igen sokszor találkozunk olyan nagyságok. ka|, akik népeket irányítottak és később az orvostudomány megállapította róluk, hogy — elmebetegségben szenvedtek. Például Mohamed, a nagy próféta és Napoleon császár súlyos Idegbetegségben szenvedtek. Egyik—má. "ik művész szintén lelki eif-rdüjéseknek volt áldozata Az ideg. és elmebetegségeknek szociális szempontból igen nagy fontossága van, mert képtelenné teszik a betegeket családjaik eltartására s igy közvetlen hozzátartozóik anyagi helyzete megbillen, a család szétszóródik és sok-zor a züllés útjára kerül. Az elmebetegségeknek külső", környezethatására előálló, valamint belső, öröklésszülte diai vannak, A környezet hatása már a pete megtermékenyül ("’Séföl kezdődik. A Kendő indlvt. dum — igen sokszor az anya rovására — zsarnoki módon követeli megélhetését és fej. lödé°ét. Születése után az összes érzékszerveken keresztül megkezdődik a környezet és a gyermek között a harmónia, vagy diszharmónia. Az elmebetegségeket okozó külső okok: a fér tőző betegségek, az élvezett, vagy ipari mérgezések és sérülések, különösen pedig a kopo. nyasebesülések. Fertőzés utján az elmebet-gsé g-ket különösen a vérbaj okozza, amit örökölni nem lehet, csak az életben, vagy még a születés előtt lehet megkapni. A véirbaj következtében előálló elmebetegség kifejlő, dése a fertőzés után körülbelül 15 évre következik be. Ennek óriási szociális visszahatása van. A húsz éves korában fertőzött fiatalemberen példán] abban a korban tör ki az elmebetegség, amikor családját kellene eltartania. Mérgezések következtében különösen az alkohol idézhet elő elmebetegségeket g többek között el Is zülleszH a társadalmat. Nagymértékben okozza az elmebetegségeket a morfium, kokain, hassis és az Amerikában kaktuszból előállított Mescaren fogyasztása. Miskolczy professzor ezután megmagyarázta, hogy miben látja az elmeorvos a lezünés. Ínség és nyomor okát. Az említettek között sok embert találunk akik Ideggyengeségben vagy átöröklött lelki depressziókban szenvednek. nem tudnak megbirkózni az élet változásaival és alulmaradnak. Ennek az a|u*mn. rmtásnak ..reakciós jelenségeknek" nevezett következménye van, amikor a meglevő és megadott lelki alkat olyan hatásokra reagál, amelyek ezt a lelki alkatot érintik Ezek az emberek nem bírják a megnróbá!tatásakat é* valósággal az idegbetegségekhe menekülnek. Másik megfutmodási eszközük a bűnözés, prostitúció, csavargás és mindenekelőtt az alkohol. A tudós előadó rávilágított ezután arra, hogy a bűnözés, prostitúció és megrögzött; szeszívá« nagymértékben öröklött hajtemos- ógnak Is lehet következménye. A ur^tttudó szempontjából legveszélyesebb étetkor a 21-lk év, az Ilyen korszaknak 86 százaléka bűnözővé válik. Egyharmaduk szellemileg ép. a többinek azonban nagyarányú szellemi fogyatékossága. van Fnrc*án hangzik bár. de még a prostitúcióra való hajlamosságot Is lehet örökölni. Megállapították hogy néhány Ilyen nőnek még dédanyja is prostituált volt. Természetesen Itt Is nagy hatással van a környezet. Mlskojczy professzor a továbbiakban rátért a ldkt.egész*ég védelmének a kérdésére. Nemcsak a külső olyan tényezőket kell megszüntetni, amelyek lelki betegséget obo? tk, ban-m az átörökölt lelki okokat is. Nagyon korán, már a csecsemőkorban megállapíthatja az orvos a gyermek edrányu depresz. sziy megnyilvánulásait Később a gyermek tanulékonysága, majd az Iskolában teimilő- társalhoz viszonyított szellemi visszamaradása nyújt erről kellő bizonyítékokat. Ezé. ken szociális Intézkedéstkkel. különválasztással kell javítani. A másik igen fontos megakadályozást módszer a vérbaj csirájában való gyógyítása és a korcs egyesiek meg. születésének megakadályozása Egyik alakja ennek az olyan házasságok megakadályozása, amelyből várhatóan gyenge nemzedék születik, Ez nagyon nehéz és kényes módozat, mert kétféle öröklés van: domináns, amely utódról-utódra átvándorol és visszaütő, amely, nél egy-egy nemzedék látszólag egészség« marad * csak a második vagy harmadik Ivadéknál tapasztalható. Csak olyan esettjén biztos a degenerativ öröklés, amikor mind a két látszólag egészséges szülő csirájukban tartalmazza a káros tényezőket^ Beszélt ezután a korszerű elmegyógyászatról Is. A tudományos színvonalú előadás mély ha. tást gyakorolt a közönségre ■ a hallgatóság osztatlan tetszéssel fogadta. KfcüliEL: r hhIAl I VJS AG DELittíN. IV AGYAR UJ3AG
