Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-26 / 47. szám
Szerda 1941, február 26. ORSZAGüYÜLÉ: könyvtara ✓K.ÉPVISELÖHAZ KÖNYVTARA/ Ungari«,' BUDAPEST V. PARLAMENT EXTERN Ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NEGYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72118. HUSZONEGYEDIK ÉV FOL Y AM47.SZAM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelős kiadó: ^ Felelős szerkesztő: Dr. SOMODI ANDRAS " NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI-U. 5. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SZ. KÉZIRATOT \T ’ NEM ADUNK VISSZA A KORMÁNYZÓ UR ŐFŐMÉLTÓSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A MAGYAR TÁRSADALOMHOZ Horthy Miklós, Magyarország kormányzója kedden este a következő legfelsőbb kéziratot intézte gróf Teleki Pál miniszterelnökhöz: Kedves gróf Teleki! Ismét árvíz sújtja az ország területének tekintélyes részét. Tetézték ezt a csapást a szokatlanul csapadékos időjárás következtében jelentkező belvizek. A legnagyobb pusztulás képét mutató országrészek felett tett repülő- utamon magam is meggyőződtem róla, hogy ezrek váltak hajléktalanokká, házaik összeomlottak, állatállományuk elpusztult, felszerelésük oda veszett. A világpolitikai eseményekkel kapcsolatban az ország egyetemes társadalmának az utóbbi két év folyamán óriási áldozatokat kellett hoznia hazánk fennmaradása és jövőjének biztosítása érdekében. A tavalyi árviz. idején azonban a nemzet megmutatta azt is, hogy ilyen súlyos megpróbáltatások közepette fokozottabban össze tart, minden magyar baját és szerencsétlenségét a maga ügyének tekinti és valamenuyi tagja testvéri szeretettel siet egymás megsegítésére. Az árviz által sújtottak között ez alkalommal is különösen nagy számmal vannak olyanok, akik szűkös viszonyok kőzett élnek és nehéz munkával küzdenek a megélhetésérI..Ezek a mezőgazdaságra nézve oly szerencsétlenül alakult, elmúlt eszteudő után az idén még sokkal kevésbbó állnak abban a helyzetben, hogy az elvesztett javakat a maguk erejéből pótolhassák. A ni. kir. honvédség, a polgári hatóságok és az árvízzel sújtott vidékek lakossága példátadó önfeláldozással siettek a bajbajutottak megsegítésére és a pusztító elemmel beteken keresztül folytatott hősies küzdelemben mentették azt, amit még menteni lehetett. Meg vagyok győződve arról, hogy e mines példa által sarkalva, az állam mellett a társadalom is ki akarja venni a maga részét, a segítés munkájából. Bármilyen keveset is, de adjon mindenki. A haladéktalanul megindítandó gyűjtés intézésével ezennel megbízom és felkérem, hogy az .árvízkárosultaknak állami és társadalmi utón való megsegítésére a szükséges intézkedéseket tegye meg. Kelt, Budapesten, 1941. február hó 25. napján. HORTHY s. k gróf TELEKI PÁL s. k Fe'hívás a magyar társadalomhoz Magyarország Főméltóságu Kormányzója a fenti legfelsőbb kéziratot méltoztatott hozzám intézni. A legmagasabb helyről jött felhívás értelmében azzal a kéréssel fordulok a magyar társadalom minden egyes tagjához, hogy' bármilyen csekély adománnyal is, de tehetségéhez mérten mindenki siessen bajbajutott honfitársai megsegítésére. Áz adományok befizethetők a m. kir. postatakarékpénztárnál „Az árvízkárosultak“ elnevezés alatt nyitott 150.70(1 számú csekk számlára. Bizton remélem és hiszem, hogy u ;aáenkí szívesen hozza pieg áldozatai azoknak az érdekében, akik az ár- vizvesZedelcm következtében úgyszólván minden anyagi javukat elvesztették. Gróf Teleki Pál miniszterelnök A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a Kormányzó Ur őfőméltósága az árvízkárosultak részére 2.000 pengőt adományozott. 6 A háború most már a Balkánra is kiterjed-4 tengelyhatalmak hadereje türelmetlenül várja az indulási parancsot. A német csapatok rövidesen beavatkoznak az afrikai harcokba. — Német hivatalos közlemény negyedmillió tonna ellenséges hajótér eisülyesztéséről Nem a demokrácia, nem Amerika, hanem a maga gazdasági érdekeinek háborúját vívja Anglia Az egész világ sajtója kedden reggel a tengelyhatalmak vezéreinek beszédét közölte és kisérte megjegyzésekkel. A világ közvéleménye egyetért abban, hogy ezek a beszédek a világ sorsát hosszú időre meghatározó óriási küzdelem bejelentései voltak. A tengelyhatalmak sajtója a beszédekből áradó harci készséget és biztos győzelmi tudatot hangsúlyozza. A német és olasz nép készen áll és el van szánva arra, hogy a kiadott parancsot minden esetben teljesíti. A Völkischer Beobachter győzelmi indulónak nevezi a Vezér beszédét. Hitler tudja — irja a német lap. — hogy türelmetlenek vagyunk, tudja, hogy nemcsak katonáinak milliói, hanem minden német alig várja azt a napot, hmely fölváltja a téli szünetet és újra közvetlen érintkezésbe hozza a német fegyvereket az ellenséggel. Berlin és Rónia megfontolt, de erős kalapácsütései olyan tavaszt indítanak meg — irja a Berliner Börzénzeitnng, — amelynek végzétszerüsége páratlan marad Anglia történelmében. Hitler jóslatai eddig még mindig beteljesedtek, mert pontosan ismeri a német haderő ütöerejét és ki tudja számítani az erők harcbavetésének hatását. Az olasz sajtó különösen a tengeralattjáró-háboru bejelentését emeli ki. •»elegen méltatja a tengelyhatalmak barátságáról mondott szavakat, a két forradalom párhuzamba-állitását. A spanyol lapok megállapítják, hogy a két nagy államférfi beszédében megnyilvánult a felbonthatatlan politikai és katonai együttműködés és az az elszánt akarat, hogy Angliának meg kell adni az utolsó csapást. Az amerikai lapok közül a Newyork Times és a Newyork Herald Tribune, a tengeralattjáró háború bejelentésével foglalkoznak, azt „jól megfontolt fenyegetésnek“ nevezik és felhasználják az alkalmat, hogy sürgessék Au- glia Amerika részéről való megsegítését. Angliának, írják a legsürgősebb szükségük van torpedórombolókra, torpedó vadászhajókra és bombavetőgépekre. Aggodalmukat fejezik ki afölött, hogy vájjon az amerikai segítség kellő időben fog^e megérkezni. Természetesen mindkét lap a segítség!örvény mellett száll síkra. Anglia nem Amerika harcát harcolja, hanem csak a saját gazdasági fölényéért küzd, jelentette ki az amerikai szenátusban Clavck, a segitségjavaslat egyik ellenzője. Hazugság az, hogy Anglia a demokrácia nevében üzent hadat és nem is Lengyelország nxeg- merítésére, hiszen Oroszország bevonult Lengyelországba és Anglia mégsem lépett vele hadiállapotba. Anglia és Franciaország Németországot egyszerűen térdre akarták kényszeríteni, de el számították magukat és most szorult helyzetben vannak. ' Johnson köztársaságpárti szenátor rádióbeszédet mondott a segítség'törvén vj a vasi at eden s hangsúlyozta, hogy annak sorai között ott lappaxpg a háború. Hasonló értelemben beszélt az amerikai rádióban Land’on is és a javaslatot a legveszélyesebbnek nevezte azok közül, amelyeket valaha is a kongresszus elé terjesztettek. Ma már, irja a Washington Daily News, G kormánykörökben nyíltan beszélnek arról, hogy az Egyesült Államok szinte benne van a háborúba. Mindenképpen azt az érzést akarják felkelteni az amerikai népben, hogy az ország máris átlépett a Semlegesség és hadiállapot határán és ezért le kell vonni a szükséges következtetéseket. (Cinkünk folytatás« a á-ik oldalon) Fanarióták utján Kerek egy hónapja annak, hogy Romániában lezajlott a légionárius lázadás. A vérfürdőt követte a szokásos tisztogatás, aminek még ma sincsen vége. Egyelőre azonban, legalább viszonylagosan, nyugalom uralkodik. A nagytakarítás során természetesen a mult és a közelmúlt felgyűlt szemete mind napvilágra kerül lassacskán és igy rendre- rendre egyre tisztább kép bontakozik ki ar. ról a szellemről és arról a gyakorlatról, amely a román jövendő letéteményeseinek: a légionáriusoknak közéleti erkölcsösségéről ad Ízelítőt. Romániáiban a közéleti tisztességnek mindig, minden időkben olyan különös, egyedülálló és különlegesen román értelmezését és alkalmazását láttuk, ami európai államban tökéletesen ismeretlen volt. A háromnapos januári polgárháború borzalmas eseményeinek felületes elemzésekor már alkalmunk volt ezzel a kérdéssel foglalkozni. S ez a tárgy örök, a témakör pedig kimerít, hetetlen. Románia — akármilyen kormány, akármilyen szellem is uralkodott határain belül — egyben mindig híven és következetesen kitartott közéleti hagyományai mellett- s a legutolsó belső vajúdásban is iskola: példát adott abból, hogy mit is jelent az, amikor a régi „korrupt“ rendet, a „purifi • káló“ uj szellem váltja fel. Az elmúlt egy hónap is csak részletekben hozott újat a közéleti tisztességnek és a politikai tisztakezüségnek romániai értelmezése terén. Az újabb részletek csak frissebb változatai a réginek s ha mégis fel kell figyelnünk rájuk, annak oka abban a különleges állapotban keresendő, amely már semmiképpen sem azonos a régi Románia belső és külső helyzetével. Ezt a lényegbevágó, sőt sorsdöntő különbséget nem ismeri fel Románia — vagy talán nem is akarja felismerni és vak szenvedéllyel űzi régi kisded játékán, eleve lehetetlenné téve minden olyan becsü. letes igyekezetei, amely itt Délkeleteurópá- ban békességet, nyugalmat és teremtő munkát óhajt. Az a mód, ahogyan Románia a bécsi döntést követő uj helyzetnek legfontosabb kérdését, az optáns-ügy rendezését a nemzetközi szabályok egészen önhatalmú és egyoldalú megkerülésével, a másik érdekelt féllel való kötelező megállapodás mellőzésével el- intézettnek nyilvánította, teljes kiábrándulást jelent, mindazoknak, akik az adotj. szót szentségnek tekintették a múltban is és a jövőben sem tudnak más álláspontra helyezkedni. Románia, teljesen félreismerve a maga nemzetközi helyzeté^ és súlyát, még ma is, nemzetközi és belpolitikai szempontból egyaránt válságos állapotában is, csak olyan elbizakodott és kihívó magatartást tanusit, min^ a trianoni pünkösdi királyság és a kis- ántánt-korszak legtündöklőbb éveiben. Erre az újabb kihívásra az optánskérdésben közvetlenül érdekelt másik fél, a magyar kor. mány illetékes helyről megadta a higgadt és méltóságteljes választ. De vájjon használ.e a nemzetközi etikett formáinak ily korrekt betartása olyan féllej szemben,. aki — a megfelelő hagyományok hiányában — létezésének minden állomásán mellékutakon és hátsó kijáratokon haladt céljai felé és távolról elkerülte a nyílt é* férfias kiállást. Használ-e a nemzetközi jog kikristályosodott szabályainak emlegetés* azzal a féllel szemben, aki a maga portáján sem tudott soha a belső megnyugvásnak, 1*» higgadásnak és mérsékletnek arra a fokár» eljutni, ahol a nemzet és az államalkotáa erői már tisztán és t.iszteletreméltóan kibon. takoznak? A kérdésre Románia válaszol magatarti- savai. Amikor a bécsi döntés elhangzott és H Károly román király trónja megingott, a h» talmat átvevő vasgárdista-légionárius uralom egyik első intézkedése az volt, hogy
