Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-26 / 47. szám

Szerda 1941, február 26. ORSZAGüYÜLÉ: könyvtara ✓K.ÉPVISELÖHAZ KÖNYVTARA/ Ungari«,' BUDAPEST V. PARLAMENT EXTERN Ara 12 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE­GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72118. HUSZONEGYEDIK ÉV FOL Y AM47.SZAM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Felelős kiadó: ^ Felelős szerkesztő: Dr. SOMODI ANDRAS " NYÍRÓ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI-U. 5. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SZ. KÉZIRATOT \T ’ NEM ADUNK VISSZA A KORMÁNYZÓ UR ŐFŐMÉLTÓSÁGÁNAK FELHÍVÁSA A MAGYAR TÁRSADALOMHOZ Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója kedden este a következő legfelsőbb kéziratot intézte gróf Te­leki Pál miniszterelnökhöz: Kedves gróf Teleki! Ismét árvíz sújtja az ország terüle­tének tekintélyes részét. Tetézték ezt a csapást a szokatlanul csapadékos idő­járás következtében jelentkező belvi­zek. A legnagyobb pusztulás képét mutató országrészek felett tett repülő- utamon magam is meggyőződtem ró­la, hogy ezrek váltak hajléktalanokká, házaik összeomlottak, állatállományuk elpusztult, felszerelésük oda veszett. A világpolitikai eseményekkel kap­csolatban az ország egyetemes társa­dalmának az utóbbi két év folyamán óriási áldozatokat kellett hoznia ha­zánk fennmaradása és jövőjének biz­tosítása érdekében. A tavalyi árviz. idején azonban a nemzet megmutatta azt is, hogy ilyen súlyos megpróbálta­tások közepette fokozottabban össze tart, minden magyar baját és sze­rencsétlenségét a maga ügyének te­kinti és valamenuyi tagja testvéri szeretettel siet egymás megsegítésére. Az árviz által sújtottak között ez alkalommal is különösen nagy szám­mal vannak olyanok, akik szűkös vi­szonyok kőzett élnek és nehéz munká­val küzdenek a megélhetésérI..Ezek a mezőgazdaságra nézve oly szerencsét­lenül alakult, elmúlt eszteudő után az idén még sokkal kevésbbó állnak ab­ban a helyzetben, hogy az elvesztett javakat a maguk erejéből pótolhas­sák. A ni. kir. honvédség, a polgári hatóságok és az árvízzel sújtott vidé­kek lakossága példátadó önfeláldozás­sal siettek a bajbajutottak megsegí­tésére és a pusztító elemmel beteken keresztül folytatott hősies küzdelem­ben mentették azt, amit még menteni lehetett. Meg vagyok győződve arról, hogy e mines példa által sarkalva, az állam mellett a társadalom is ki akarja ven­ni a maga részét, a segítés munkájá­ból. Bármilyen keveset is, de adjon mindenki. A haladéktalanul megindí­tandó gyűjtés intézésével ezennel megbízom és felkérem, hogy az .árvíz­károsultaknak állami és társadalmi utón való megsegítésére a szükséges intézkedéseket tegye meg. Kelt, Budapesten, 1941. február hó 25. napján. HORTHY s. k gróf TELEKI PÁL s. k Fe'hívás a magyar társadalomhoz Magyarország Főméltóságu Kor­mányzója a fenti legfelsőbb kéziratot méltoztatott hozzám intézni. A legmagasabb helyről jött felhívás értelmében azzal a kéréssel fordulok a magyar társadalom minden egyes tagjához, hogy' bármilyen csekély ado­mánnyal is, de tehetségéhez mérten mindenki siessen bajbajutott honfi­társai megsegítésére. Áz adományok befizethetők a m. kir. postatakarék­pénztárnál „Az árvízkárosultak“ elne­vezés alatt nyitott 150.70(1 számú csekk számlára. Bizton remélem és hiszem, hogy u ;aáenkí szívesen hozza pieg áldoza­tai azoknak az érdekében, akik az ár- vizvesZedelcm következtében úgyszól­ván minden anyagi javukat elvesztet­ték. Gróf Teleki Pál miniszterelnök A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a Kormányzó Ur őfőméltósága az árvízkárosultak részére 2.000 pen­gőt adományozott. 6 A háború most már a Balkánra is kiterjed-4 tengelyhatalmak hadereje türelmetlenül várja az indulási parancsot. A német csapatok rövidesen beavatkoznak az afrikai harcokba. — Német hivatalos közlemény negyedmillió tonna ellenséges hajótér eisülyesztéséről Nem a demokrácia, nem Amerika, hanem a maga gazdasági érdekeinek háborúját vívja Anglia Az egész világ sajtója kedden reggel a tengelyhatalmak vezéreinek be­szédét közölte és kisérte megjegyzésekkel. A világ közvéleménye egyetért abban, hogy ezek a beszédek a világ sorsát hosszú időre meghatározó óriási küzdelem bejelentései voltak. A tengelyhatalmak sajtója a beszédekből áradó harci készséget és biztos győzelmi tudatot hangsúlyozza. A német és olasz nép készen áll és el van szánva arra, hogy a kiadott parancsot minden esetben teljesíti. A Völkischer Beobachter győzelmi indulónak nevezi a Vezér beszédét. Hitler tudja — irja a német lap. — hogy türelmetlenek vagyunk, tudja, hogy nemcsak katonáinak milliói, hanem minden német alig várja azt a napot, hmely fölváltja a téli szünetet és újra közvetlen érintkezésbe hozza a német fegyvereket az ellenséggel. Berlin és Rónia megfontolt, de erős kalapácsütései olyan tavaszt indíta­nak meg — irja a Berliner Börzénzeitnng, — amelynek végzétszerüsége pá­ratlan marad Anglia történelmében. Hitler jóslatai eddig még mindig betel­jesedtek, mert pontosan ismeri a német haderő ütöerejét és ki tudja számí­tani az erők harcbavetésének hatását. Az olasz sajtó különösen a tengeralattjáró-háboru bejelentését emeli ki. •»elegen méltatja a tengelyhatalmak barátságáról mondott szavakat, a két forradalom párhuzamba-állitását. A spanyol lapok megállapítják, hogy a két nagy államférfi beszédében megnyilvánult a felbonthatatlan politikai és katonai együttműködés és az az elszánt akarat, hogy Angliának meg kell adni az utolsó csapást. Az amerikai lapok közül a Newyork Times és a Newyork Herald Tribune, a tengeralattjáró háború bejelentésével foglalkoznak, azt „jól megfontolt fenyegetésnek“ nevezik és felhasználják az alkalmat, hogy sürgessék Au- glia Amerika részéről való megsegítését. Angliának, írják a legsürgősebb szükségük van torpedórombolókra, torpedó vadászhajókra és bombavetőgé­pekre. Aggodalmukat fejezik ki afölött, hogy vájjon az amerikai segítség kellő időben fog^e megérkezni. Természetesen mindkét lap a segítség!ör­vény mellett száll síkra. Anglia nem Amerika harcát harcolja, hanem csak a saját gazdasági fölényé­ért küzd, jelentette ki az amerikai sze­nátusban Clavck, a segitségjavaslat egyik ellenzője. Hazugság az, hogy Anglia a demokrácia nevében üzent hadat és nem is Lengyelország nxeg- merítésére, hiszen Oroszország bevonult Lengyelországba és Anglia mégsem lé­pett vele hadiállapotba. Anglia és Fran­ciaország Németországot egyszerűen térdre akarták kényszeríteni, de el szá­mították magukat és most szorult helyzetben vannak. ' Johnson köztársaságpárti szenátor rádióbeszédet mondott a segítség'tör­vén vj a vasi at eden s hangsúlyozta, hogy annak sorai között ott lappaxpg a háború. Hasonló értelemben beszélt az amerikai rádióban Land’on is és a ja­vaslatot a legveszélyesebbnek nevezte azok közül, amelyeket valaha is a kon­gresszus elé terjesztettek. Ma már, irja a Washington Daily News, G kormánykörökben nyíltan be­szélnek arról, hogy az Egyesült Álla­mok szinte benne van a háborúba. Min­denképpen azt az érzést akarják felkel­teni az amerikai népben, hogy az or­szág máris átlépett a Semlegesség és hadiállapot határán és ezért le kell von­ni a szükséges következtetéseket. (Cinkünk folytatás« a á-ik oldalon) Fanarióták utján Kerek egy hónapja annak, hogy Romá­niában lezajlott a légionárius lázadás. A vérfürdőt követte a szokásos tisztogatás, aminek még ma sincsen vége. Egyelőre azon­ban, legalább viszonylagosan, nyugalom uralkodik. A nagytakarítás során természetesen a mult és a közelmúlt felgyűlt szemete mind napvilágra kerül lassacskán és igy rendre- rendre egyre tisztább kép bontakozik ki ar. ról a szellemről és arról a gyakorlatról, amely a román jövendő letéteményeseinek: a légionáriusoknak közéleti erkölcsösségéről ad Ízelítőt. Romániáiban a közéleti tisztes­ségnek mindig, minden időkben olyan külö­nös, egyedülálló és különlegesen román ér­telmezését és alkalmazását láttuk, ami euró­pai államban tökéletesen ismeretlen volt. A háromnapos januári polgárháború borzalmas eseményeinek felületes elemzésekor már al­kalmunk volt ezzel a kérdéssel foglalkozni. S ez a tárgy örök, a témakör pedig kimerít, hetetlen. Románia — akármilyen kormány, akármilyen szellem is uralkodott határain belül — egyben mindig híven és következe­tesen kitartott közéleti hagyományai mel­lett- s a legutolsó belső vajúdásban is iskola: példát adott abból, hogy mit is jelent az, amikor a régi „korrupt“ rendet, a „purifi • káló“ uj szellem váltja fel. Az elmúlt egy hónap is csak részletekben hozott újat a közéleti tisztességnek és a po­litikai tisztakezüségnek romániai értelmezése terén. Az újabb részletek csak frissebb vál­tozatai a réginek s ha mégis fel kell figyel­nünk rájuk, annak oka abban a különleges állapotban keresendő, amely már semmikép­pen sem azonos a régi Románia belső és kül­ső helyzetével. Ezt a lényegbevágó, sőt sors­döntő különbséget nem ismeri fel Románia — vagy talán nem is akarja felismerni és vak szenvedéllyel űzi régi kisded játékán, eleve lehetetlenné téve minden olyan becsü. letes igyekezetei, amely itt Délkeleteurópá- ban békességet, nyugalmat és teremtő mun­kát óhajt. Az a mód, ahogyan Románia a bécsi dön­tést követő uj helyzetnek legfontosabb kér­dését, az optáns-ügy rendezését a nemzet­közi szabályok egészen önhatalmú és egyol­dalú megkerülésével, a másik érdekelt féllel való kötelező megállapodás mellőzésével el- intézettnek nyilvánította, teljes kiábrándu­lást jelent, mindazoknak, akik az adotj. szót szentségnek tekintették a múltban is és a jövőben sem tudnak más álláspontra helyez­kedni. Románia, teljesen félreismerve a ma­ga nemzetközi helyzeté^ és súlyát, még ma is, nemzetközi és belpolitikai szempontból egyaránt válságos állapotában is, csak olyan elbizakodott és kihívó magatartást tanusit, min^ a trianoni pünkösdi királyság és a kis- ántánt-korszak legtündöklőbb éveiben. Erre az újabb kihívásra az optánskérdésben köz­vetlenül érdekelt másik fél, a magyar kor. mány illetékes helyről megadta a higgadt és méltóságteljes választ. De vájjon használ.e a nemzetközi etikett formáinak ily korrekt betartása olyan féllej szemben,. aki — a megfelelő hagyományok hiányában — létezésének minden állomásán mellékutakon és hátsó kijáratokon haladt céljai felé és távolról elkerülte a nyílt é* férfias kiállást. Használ-e a nemzetközi jog kikristályosodott szabályainak emlegetés* azzal a féllel szemben, aki a maga portáján sem tudott soha a belső megnyugvásnak, 1*» higgadásnak és mérsékletnek arra a fokár» eljutni, ahol a nemzet és az államalkotáa erői már tisztán és t.iszteletreméltóan kibon. takoznak? A kérdésre Románia válaszol magatarti- savai. Amikor a bécsi döntés elhangzott és H Károly román király trónja megingott, a h» talmat átvevő vasgárdista-légionárius ura­lom egyik első intézkedése az volt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents