Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-25 / 46. szám

19 41. f EBRL4R 25 JfCutBTI tfrsJfGk AZ ERDÉLYI WUGDIJRE^DELET A Budapesti Közlöny folyó hó 22-iki szá­mában megjelent & m. kir. minisztérium 1200—1941 M. E. számú rendelete az erdélyi területen élő volt magyar, illetőleg volt ro­mán közszolgálati alkalmazottak és nyugdí­jasok, valamint a m. kir. honvédség és m. kir. csendőrség volt tagjai, úgyszintén ezek özvegyei és árvái ellátásának szabályozása tárgyában. A rendelet főbb pontjai a következők: Ellátmányra jogosultak azok az egyéb, ál­talános feltételeknek megfelelő személyek, akiknek lakhelyük a visszatér,-. területen volt 1940. évi augusztus hó 30. napján vagy pzt közvetlenül megelőző. 3 hónapon belül, vaia. mint azok is, akik a visszacsatolt területről 1940. évi augusztus hó 30. napját megelőző időben Magyarország területére távozott. Az állandó lakás tényét, az illetékes községi elöljáróság igazolja. Az ellátmány nyújtásának másik feltétele a magyar állampolgárság, melyet 1943. évi december hó 31-ig kell hiteltérdemlően iga­zolni. Az ellátás megállapitására irányuló kérel­met 1941. évi április hó 30. napjáig kell elő­terjeszteni. Ezeket az űrlapokat az illetékes községi elöljáróságnál lehet beszerezni A posta szolgálatában állott személyek pedig az illetékes postahivatalnál szerezhetik be ezeket az űrlapokat. A községi elöljáróság­hoz, illetőleg a m. kir. postahivatalhoz kell benyújtani az űrlapokon megjelölt okmá­nyokkal együtt az ellátás iránti kérvényeket. Ellátásra jogosult közszolgálati alkalma, zottuak (ill. özvegynek és árvának) az te­kinthető, aki olyan magyar vagy román köz­szolgálatban álló, amely szolgálat a hatá­lyos magyar jogszabályok szerint állami szol­gálatnak tekinthetők. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a ni. kir. államvasutak, illetve a román állam­vasutak szolgálatában állott; alkalmazottak és hozzátartozóik; az állami vas-, acél. és gépgyárak, állami kőszénbányásaat kötelé­kébe tartozó személyek, továbbá a társada­lombiztosítás körében alkalmazottak ás hoz­zátartozóik, továbbá az egyházak lelkészei és hozzátartozóik. Ezekre vonatkozólag kü­lön rendelet fog intézkedni. Az ellátás megállapítását meg lehet tagad­ni, ha valakirőt megállapítást nyer, hogy az ellátásra méltatlanná vált. A méltatlanságot egy 3 tagból álló állandó bizottság állapítja meg. E bizottság határozata ellen 8 napon belül felebbezéssel lehet élni az illetékes mi­niszterhez, aki végérvényesen határoz. A beszámítható szolgálati idő kérdésében úgy intézkedik a rendelet, hogy ily időnek számit az 1921 julius hó 26. napjáig magyar közszolgálati kötelékben és az 1921. évi ju­lius hó 26. napját követő időben román köz- szolgálati kötelékben eltöltött beszámítható idő, valamint az 1940. évi augusztus hó 30. napja után magyar köszolgálatban töltött idő. Fontos rendelkezés az, hogy az annakide­jén a hüségesküt megtagadó közalkalmazot­taknál az 1921. évi julius hó 26. napjától 1929. évi december hó 31. napjáig terjedő idő, tényleges szolgálatban töltött időnek kell tekinteni. A volt magyar közszolgálati alkalmazot­tak és nyugdíjasok nyugdijának megállapi. tásakor a nyugdij alapjául azt. a beszámítha­tó javadalmazást kell venni, amelyben az il­lető az 1921. évi julius hó 26. napja előtt, mint magyar közszolgálati alkalmazott a tényleges szolgálatban utoljára tartozott, il. letőleg, ha nyugdíjban részesült, amely sze­rint, a nyugdija meg volt állapítva. A volt román közszolgálati alkalmazottak nyugdi­jának megállapításánál a beszámítható java- dalmazás megállapitása céljából fizetési osz­tályba ás fizetési fokozatba kell besorolni az érdekelteket. A besorolásnál irányadó a ren­delethez mellékelt és az iskolai végzettséget tekintetbe vevő á) táblázat. Végkielégítésre az a személy jogosult, aki a hatályos magyar jogszabályok sza int erre igényt, tarthat és végkielégítést még nem ka­pott. Az özvegyi nyugdijaknál az elhalt férj beszámítható javadalmazása alapulvétele mellett állapítják meg az ellátás nagyságát. A nevelési járulék kérdésében a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Ezek az irányadók a lakáspénz megállapításánál is, valamint a családi pótléknál is. A vármegyéket és városokat terhelő ellát­mányok kifizetését is magára vállalta átme­netileg az államkincstár. Romániának a trianoni békeszerződés előtti területéről 1940. évi december hó kö­zötti időben beköltözött volt magyar, illetve volt román alkalmazottnak, vagy nyugdijai­nak joga van az ellátásra. Külön fejezet intézkedik azokról, akik a magyarság érdekében kifejtett munkássá­gukkal különös elismerésre méltó érdemeket szereztek. Ily esetben a fél kérelmére a ki. nevezést megelőző időben szabad pályán töl­tött idő egy része, legfeljebb azonban 20 év a nyugdíjba beszámítható szolgálati időhöz hozzá fog számíttatni. A fenti csoportba tartozó ama volt magyar, illetve volt román közszolgálati alkalmazottaknál, akiket állá­sukból magyarságuk miatt ellátással, vagy ellátás nélkül elbocsátottak: az 1921. évi ju­lius hó 26. napja és az 1940. évi augusztus hó 30. napja között tényleges szolgálatban nem töltött időt, vagy annak egy részét] szolgálati időnek lehet számítani. Mindkét esetben a fél kérelmére «zámitják be ezt a szolgálatban nem töltött időt. Vitás kérdésekben a pénzügyminiszter ha­tároz. A m. kir. honvédség kam. kir. eesndőr- ség hivatásos tagjainak ellátásáról külön fe. jezet intézkedik, melynek elvei azonosak a rendelet első részének elveivel. Ma csak országos érdekek vannak — mondotta Szegeden TeteUi Pál gróf miniszterelnök Az ország megnagyobbodása lehetővé teszi a vizszabályozás gyökeres meg­oldását — Magyarország ma jobban élr mint bármelyik más európai állam Budapest, február 24. Teleki Pál gróf mi­niszterelnök vasárnap Szegeden a Magyar Élet Pártjának gyűlésén beszédet mondott s ebben a szegedi és alföldi különleges problé­mák mellett nagyjelentőségű megállapításo­kat tett az ország általános helyzetéről is. — Ma ebben az országban helyi érdekek nincsenek — mondotta többek között a mi­niszterelnök — csak országos érdekek. Vonat- koofc e». v/ ország részein most pusztító ár­vizek körül felmerülő kérdésekre is. Miért van rajtunk a viz? Két okból. Az egyik az, hogy az elmúlt 22 óv alatt senki sem kotorta folyóinkat. A folyók forrásvidékein mindenki vágta az erdőt, sem az oláhokat, sem a tóto­kat, sem a cseheket nem érdekelték azok a vidékek, ahova ezek a folyók folynak. De vau még egy másik ok is és ez az, hogy min­denki csak a maga dolgát nézte és kicsinyben cs nagyban is egyik a másikra eresztette a vizet, tehát egymásra, a városok, a megyék, a viztársulatok és a barázdás szomszédok. Ennek az állapotnak most vége lesz. Mi a vízgazdálkodásban helyi érdeket többé nem ismerünk. Ezt a kérdést országosan oldjuk meg, mert csak országosan lehet eredménye­sen megoldani. így mindenki érdekét védjük, a helyi érdekeket is jobban, mintha a helyi érdeket 'védenénk már a meginduláskor. Az ország egyetlen természetes vizi terület, amelynek részei ma szét vannak vagdosva, nincsenek összefogva. A Duna—Tisza közén külön dunai és külön tiszai érdekek vannak. Ennek is meg kell szűnnie, különösen azért mert itt nemcsak belvizek és nemcsak árvi­zek vannak. Mi meg akarunk szabadulni a ve­szedelemtől, a víztől, amely azonban más vi­szonylatban nagyon hasznos, mert hajózni le­het rajta, halat tenyészhetünk, öntözhetünk vele és termékennyé tehetjük földünket külö­nösen az Alföldön. Nincs az öntözés szempontjából nehezebben megoldható terület, mint Magyarország, mert itt nem kell folyton öntözni, mint más vizte- len területen, tehát a befektetés nem hozza meg annyira kamatát. Csak néha van szükség öntözésre. A vizet le kell vezetni. Termelé­sünket tehát nem tudjuk másként emelni, csak úgy, 'ha az- öntözést és aß öntöző vizek­nek esetleges szükséges levezetését is orszá­gosan rendezzük. Ha az említett 22 esztendő mulasztásáról beszélek, nem kivánok vele. vá­dolni. Elsősorban a nemzetközi helyzet volt a hibás és az, hogy a vizek felső folyása nem a mi kezünkben volt. Tavalyelőtt óta a hely­zet megváltozott. Kárpátaljával visszakerültek a Tisza forrásvidékének azok a részei, ahol a legtöbb csapadék esett. Az ősz óta a Maros forrásvídéke is a kezünkben van. Tehát a Szamos és a Feketekőrös kivételével mindazok a folyók, amelyek az ország keleti részét ár­vizeikkel esetleg veszélyeztetik. Ma tehát már lelset észszerű tervet készíteni és észszerűen végrehajtani a magunk otthonában. A belvíz kérdés, az ármentesités, a folyó­szabályozás, a hajózás, az öntözés, vagy akár a sik vidéken, akár az újonnan visszakerült magyar vidéken a völgyzárógátak felállításá­nak kérdése, sőt még az igy keletkezett vizi erőkérdése egységes tervezet szerint oldható meg. Nincs külön dunai, szolnoki, szegedi, vagy kalocsai kérdés. Gyökeresen kell megoldani a vizek kérdését Ez természetesen csak egy kézben megy, óz állam kezében és az állam vezetésével. Természetes, hogy pénz kell rá. De a pénz előteremtésében is tanult a világ és tanul­tunk mi is. Aid hallotta, vagy olvasta a pénzügyminiszter urnák a gazdasági élet irá­nyítására vonatkozó legutóbbi beszédét, lát­ás egy országnak ennyi feladatot kellett vol­na sajátmagának megoldania. Az eddigiekben azonban, azt hiszem,, meg­mutattuk, hogy a feladatok megoldása foko­zatosan és megfelelő gyorsasággal halad és pz biztosítékul szolgál arra, hogy a vízi kér­déseket is gyökeresen megoldjuk. JEg yeiem Mozgó szerdMr ímsy periier ! 711 AUVI A IHQ ÍJ „HflliAbOS TflUflSZ" és „HflZfl3ÁRÓ ZjlLMn I LrVJUü LÉLtEK“ szerzőjének legújabb filmje: K. E T F O G O LY gémj nyomán, físzerep.: BAJOR GIZI “"Sí PAULA WESSELY EGY ÉLETEN AT hatja, hogy sokkal több pénzt forgatunk ma, mint régen. E mellett vannak még más olyan munkák is, amelyek szintén nagy pénzösz- szegeket igényelnek: a visszatért területek felszerelése, azok kapcsolatba helyezése a trianoni országrészekkel, a hadsereg tovább­fejlesztése, a mai európai háború tapaszta­latai alapján, si\ Hiszen a háború alatt ki­próbálnak fegyvereket, fegyvernemeket és ezek közül sok dolog, amit valaki ma besze­rez, két év múlva már ócskavas lesz. Remél­jük, az európai háború nem fog soká tarta­ni, mert nem igen lenne módunkban felsze­relésünket cserélgetni. Alig volt még kor. szak, messzire visszatekintve, amikor egy­szerre ennyi feladat tornyosult volna elénk Nem fegyverrel folytatunk harcot — hála Istennek — és ezért élünk ebben az ország­ban ma jobban, mint,, úgy hiszem, az euró­pai országoknak talán nem is nagyobb ré­sze, majdnem azt mondhatnám összessége- Nem tudnék egyhamar országot mondani, amely ben jobban élnének, mint nálunk. Ad­junk hálát az Úristennek, hogy szerencsénk és kedvező körülmények igy tették lehetővé. Beszéde további részében megemlít ette, hogy magasabbrendü érdekek tették szüksé­gessé, hogy Varga miniszter a soproni man­dátumot fogadja el, imajd azt hangoztatta, hogy csak úgy szolgáljuk helyesen az ország érdekeit, ha minél kevesebbet beszélünk, de annál többet teszünk. — Kettős oka volt annak — folytatta., hogy ma Szegedre jöttem. Az egyik, hogy azt hangoztassam, hogy a mi párt-unikra igen nagy feladat; vár. Meggyőződésem szerint a párt nagyon megerősödött. Az utóbbi időben jelentős volt ez az erősödés és mint Miskol­con is mondottam, megállapítható, hogy a koimány és jómagam iránt is erősödött a bi­zalom. Ennek talán az az oka, hogy az em­berek ma mátr nem a tömeg hatása alatt vaunak, hanem egyre inkább kezdik megbe­csülni a komoly épit-őmunkát. A másik pe­dig, amit itt különösen szóvá akarok tenni, Szegednek az a magatartása, amellyel fo­gadta Varga Józsefnek egy más nemzeti po­zícióba való állítását. Szeged helyesen is­merte fel a helyzetet, almi nem azt jelenti, hogy Varga József most elszakad Szegedtől, hanem az.t, hogy a város egyik fia egy má­sik fontos hely betöltését vállalta. Példa- adásra ma nagy szükség van, mert az ország ügyeit jó példával, nem pedig szép szavak­kal kell irányítani. A miniszterelnök hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéde után, Varga József minisz­ter mondott nagyobb beszédet az ország nyersanyaggazdálkodásáról, majd foglalko­zott szegedi main’ urnáról való lemondásá­val. Kijelentette, hogy ez a munka a !«mon­dás lényegesebb változással nem j|ár, mert továbbá is kötelességének tekinti, hogy dol­gozzék a város érdekében. Kizárólag áriéi van szó, hogy őrhelyét a nap városából ál- telte a hűség városába. Szegedet azonban nem hagyja el. Újabb kinevezések bofozsvármegye tiszti« karában Kolozsvár, február 24. lnczédy-)oks- man Ödön, Kolozs-vármegye és Kolozs­vár főispánja február 22-én kelt rende­letében Csornay Jenő dr., vármegyei másod főjegyzőt Kolozs-vármegye, Ha- vasy Béla szolgabírót a bânfţyhunyadi járás, Nánay László dr., vármegyei al­jegyzőt az egeres» járás, Bihart) Gyula szoígabirót a hidalmási járás, br. Apor Péter szolgabiró főispán» titkárt a ko- I ozs-borsai járás, Széky Miklós dr., szoígabirót pedig a kolozsvári járás tűz­rendészet! felügyelőjévé nevezte ki. Ugyanakkor Búzás Lajos dr., bán. ffyhunyadi ügyvédet vármegyei tiszte­letbeli ügyésszé nevezte ki. Az alispáni hivataltól nyert értesülés szerint a belügyminisztérium Kopenetz Lajos dr.-t a kölozs-borsai járás m. kir tiszti orvosává nevezte ki. Elkészült Marosvásárhely ezévi költségvetése Marosvásárhely, február 24. Hosszú hetek munkája után a város pénzügyi osztálya el­készült Marosvásárhely uj költségvetésének összeállításával. Az uj költségvetést azonban egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, Májay Ferenc dr. polgármester felvilágosítása sze­rint a költségvetés keretében csupán a leg­szükségesebb karbantartási, illetve javítási munkálatok költségeit irányozták elő. Tehát nincs szó arról, hogy a költségvetés keretében nagyszabású beruházási munkálatokat, épít­kezéseket végrehajtson a város. Ami a be­ruházási munkálatok költségeit, ha ilyenek az idén lesznek, hitelügyletekből fedezik. Első­sorban természetesen a vízszolgáltatás rende­zése jöhet szóba. Ez most Marosvásárhely legégetőbb kérdése! Ennek megoldására, sú­lyos összegekre van szükség. A megoldandó kérdések között szerepel az utcák rendbeho­zatala is. A román uralom alatt keveset tö­rődtek az utcák karbantartásával s bizony ezért siralmas állapotban vannak a* úttestek. \ Fulura felárral 'revei áV a |eles?e»jes velőmaqva'iaS BUDAPEST, febr. 24. (MTI.) A földműve­lésügyi miniszter felhívja azoknak az 60 hol­don felüli gazdáknak figyelmét, akik tavaszi vetésre alkalmas árpa. zab és tengeri vető. mag felesleggel rendelkeznek, hogy a Futura minőségi feláron átveszi felesleges vetőmag, vukat Az érdekelt gazdák a íentemiitett vetőmagból megajánlás esetén küldjenek fél kilogram mennyiségű mintát a Futura köz­pontjához, vagy hely-szerinti kirendeltségé. htm.

Next

/
Thumbnails
Contents