Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-22 / 44. szám
79 4 i. f £ BHÜ A n 22 HTbzetz Ursum A 3ó-osbizottság elfogadta a felmondott magánalkalmazottak végkielégítéséről szóló kormányrendeletet Budapest, február 21. (MTI.) A 36 tagú Irszágos bizottság Iíády Béla elnöklésével pénteken délelőtt 11 órakor több kormányrendeletet tárgyalt. Kos Zoltán előadásában hozzászólás nélkül eliogadta a bizottság a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleti eredményeinek felhasználása tárgyában kiadott kormányrendek tot, a külföldi hitelek és kölcsönök bejelentett kamatának pengőben való letétele tárgyában, valamint a háborús magyar államadósságok letétbchelyczésérc vonatkozóan kiadóit kormányrendeletet. Ugyancsak hozzászólás nélkül elfogadta az országos bizottság a nyári időszámi ás bevezetésére vonatkozó kormányrendeletet. Ráskay Ferenc előadásában a bizottság hozzászólás nélkül elfogadta az édes csililag- - fürt forgalmának korlátozásáról szóló kormányrendeletet. Ttáskay Ferenc ezután a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területeken az iparjog megszűnésével üresen marads épületek és helyiségek felhasználásáról szóló rendeletet ismertette, amit a bizottság hozzászólás nélkül elfogadott. A rendeletekkcl kapcsolatosan dr. Antal István igazságügyi államtitkár adott felvi. l'ágositást, majd Ráskay Ferenc ismertette a magűnalkabnazottak szolgálati jogviszonyának megszűnésekor járó illetményekre vonat kozó törvénytervezetet. Rámutatott. arra, hogy a zsidó törvénnyel kapcsolatban e rendelet megalkotására igen súlyos vétségek, sőt visszaéléseit adtak okot. A második zsidó törvény 21. szakasza a vállalatoktól elbocsátott alkalmazottak részére lehetővé tette « törvényes' felmondással járó végkielégítései-, illetékek és nyugdijak értékhatárig terjedő folyósítását. Az említett szakasz azonban módot nyújtott arra, hogy egyes esetekben az értékhatáron túl is folyósíthassanak illet, menyeket. Ezt egyes vállalatok arra használták fel, hogy óriási összegeket fizessenek ki elbocsátott zsidó alkalmazottaiknak. 10O.0OO pengős végkielégítéssel és több ezer pengős havi nyugdíjjal menesztették állásaikból zsidó magán alkalmazottaikat, sőt egyes vállalatok haszonrészesedés és egyéb jutalékok ei_ mén nemcsak a törvényes intézkedéseket lépték túl, hanem még a szerződés mértékén túlmenően is hatalmas összegeket vontak ki a vállalat tőkéjéből. Az illetmények megoko. latlan emelésével, jutalékokkal, renumerá. ciókkal lehetővé tették, hogy a távozó alkalmazottak a vállalat ingó tőkéjét úgyszólván az utolsó fillérig szétosszák maguk közölt. Ezután Antal István dr. igazságügyi államtitkár néhány kirívó esetet sorolt fel. Hangoztatta, hogy a kormányzat nem néz. hétté tétlenül azt a tarthatatlan állapotot, amely a vállalatok tőkéjének menekítésére irányult. Kifejtette, hogy a nemzet számára nem közömbös a vállalatok tőkéjének helyzete. Szegény ország vagyunk — mondotta, — amely saját erejéhez mérten kell egyensu, lyozza gazdasági tartalékait. Ezntán a rendelet alapelveit ismertette az igazságügyi államtitkár. Rámutatott arra, hegy a rendelet kimondja, hogy a jövőben nemcsak a zsidó, hanem a vállalatoól kitépő keresztény magánalkalmazottak részére is a vállalat kérésére a nyugdijat csökkenthetik, A 7. értékhatárt a rendelet 300 pengőben álla pitja meg. A rendelettervezethez elsőnek Szüilő Géza szólt ho?,zá. Kérte, hogy a határozati javaslatot vegyék le a napirendről és a rend elet terve zotet olyképpen módosítsák, hogy a vállalatokból kilépő m'agána'kabnazcttsk illetményei! csak a Pénzintézeti Központ utján lehessen behajtani. Jurtseh Béla helyesnek találta a rendelettel'' vezetet, sőt egyes pontjait túl enyhének. Esterházy Móric gróf a rendelet visszaható erejét kifogásolta. Salkovszky Jenő azt hangoztatta, hogy éppen a visszható erő adja meg a rendelői, jogosultságát. Itassay Károly kétségbe vonta a kormány jogát a rendelet hatálybaléptetését illetően. Ezt jogi érveléssel igyekezett alátámasztani. Vásári István szólalt fel ezután és azt kifogásolta, hogy a rendelet csupán a zsidókra terjed ki és más alkalmazottakat nem érint. Antal István igazságügyi államtitkár válaszában kijelentette, hogy a magyar jog Werbőczy óta a magánjog terén ismeri a visszható erőt. Rassay Károly észrevételére válaszolva, kifejtette, hogy a kormánynak tökéletes fel- hatalmazása van a törvényesség alapján hajtani végre ezt a rendeletet. Végül egyetértett abban, hogy, a juttatás értékhatárát 500 pengőben állapítsák meg. A kormányrendeletet részletes vita alán az országos bizottság elfogadta. „KÉT NÉP — EGY HARC!" A német posta ilyen felírással uj bélyegeket hozat! forgalomba, amelyek a Führer és a Buce képmásait viselik. Hir szerint a közeljövőben az olasz posta is hasonló bélyegeket hoz forgalomba. Kofo*svár nevél viseli a leejtija(>2» maoyar Vencjerjáró hajó Budapest, február 21. A Duna-Tengerjáxó Rt. nagyszabású hajócpitési programja keretében két darab, egyenként 1200 tonnás Dana-tengerjáró készül, amelyeknek építését még tavaly ősszel megkezdték. Napokon be. lül vizrebocsátják a két hajót, mert az utolsó simításokat a vizen végzik el. A tervek szerint az egyik Duna-tcngerjáró márciusban, a másik pedig áprilisban útnak indul. Az egyik hajó Erdély egy részének visszacsatolása emlékére a „Kolozsvár“ nevet fogja viselni, a másik hajó neve „Ungvári* lesz. Jövőre újabb négy darab nagy tipusu Duna-tengerjáró építését vették tervbe. Ét kézikocsikat szeteinenek csatolni a szemelj vonatokhoz A Magyar Tudósitó jelenti: Illetékes helyen most foglalkoznak azzal a kérdéssel, miképpen lehetne étkezőkocsikat iktatni a ßzemelyvonati szerelvényekbe tekintettel arra, hogy a vasutforgalmi koriul ozások miatt csak személy vonatok közlekednek. A kérdés megoldása elé az a körülmény gördít akadályt, hogy a személyvonati kéttengelyű kocsik között nincs megfelelő, veszély nélkül I használható átjáró. Épjten ezért felmerülj az a terv, hogy a leállított gvorsvonati szerelvényeket lehetne mint személy vonali szerel- vénjrt üzembe állítani és akkor nem volna akadálya étkezőkocsik csatolásának sem. A közönség pedig a bosszú utazás alatt kényelmi szempontból is bizonyára nagy mértékben venné igénybe az étkezőkoosikat. Jó áru és jó hirdetés««^ alapja a jó iizh Csak március 10-től kerül sor « kuk or *cnkenyér bevezetésére BUDAPEST, febr. 21. (MTI.) A kormány a közelmúltban rendeletet adott ki, amely rendszeresen az egész országban február 22-t ők vagy március 1-től kötelezővé teszi a búzalisztnek tengerivel való keverését a sütőiparban. A kor many tekintettel arra, hogy egyes községek tengerivel való ellátása, a szállítási nehézségek miatt a kellő időben nem volt lebonyolítható, az említett törvényrendelet határidejét március 10-ére halasztja el. Egyetem M*>z<*ó Budapesttel egyidejűleg mutatja be ITZa, szombaton nagy premier? Egy életen át... liEGnflGYOBB FILMSIKERT Főszerepben : PAUl A WFSSF1Y ^egyeli elővételben kaphatók ma délelőtt 11—1 óra között az Egyetem Mozgó pénztáránál. — Műsoron kívül a legu'abb hanaos híradók Európa kllringközpontia lett Bériin A német márka mint nemzetközi fizetési eszköz Berlin, február 21. Hogy valutájának túlkínálatát és árfolyamának ' gyors esését a nyomában járó katasztrofális következményekkel együtt elkerülje, Németország 1931- ben bevezette a devizagazdálkodást. A német birtokban tevő külföldi fizetési eszközöket állami tulajdonba vette át és tervszerűen bo- csájtotta a behozatali tégek, illetőleg a iciil- fötdi hitelezők rendelkezésére. Az intézkedés kezdetben csak a behozatalnak a szabad forgalmú nemzetközi váltókkal, és bankkövetelésekkel, azaz, devizákkal való fizeicsre terjeszkedett ki. Amint a devizákban idővel mind nagyobb hiány- mutatkozott, Németország egyre több állammal kötött úgynevezett elszámolási, vagy kliring-egyezményT. A német behozatal és kivitel pénzügyi műveleteinek intézése az ezekkel az államokkal való kereskedelmi forgalomban ettől kezdve nem szabad devizákkal, hanem csupán a birodalmi jegybank utalványaival történt. Ez az úgynevezett kétoldalú elszámolási forgalom, mely rendszerint a Birodalmi Bank és az illető külföldi jegybank között bonyolódik le. A kétoldalú elszámolási forgalomnak egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Az előnyükhöz tartozik a szilárd árfolyam, mig a szabad devizák árfolyamai spekulációs ingadozásoknak vannak kitéve. Legnagyobb előnye természetesen, a külföldi fizetési eszközöktől való függőség megszüntetése. As elszámolási megállapodások kiegészítésére kereskedelmi egyezmények szolgálnak, melyek gondoskodnak a kölcsönös behozatali és kiviteli forgalom kielégítő nagyságának fenntartásáról. Ennek a redszemek azonban bizonyos hátrányai is vannak. Elkerülhetetlen ugyanis, bőgj' ne forduljanak elő esetek, amikor valamely állam Németországból vedd behozatala kivitelénél átmenetileg kisebb. Ilyen esetben az elszámolás alapjául szolgáló márka értéke az illető országban csökken, igy a szabad és kötött forgalmú márka árfolyama között különböző zavarokat okozó árfohaim k ii lönbség kelctkezik. A kliring-rendszemek ezen a hátrányául azonban lehet, segíteni és az utóbbi időben -ez mind jobban sikerült isi Minden tekin. ietbtn megfelelő eszköz például a magyar, jugoszláv stb. jegybankoknak az az. eljárása, hogy a Németországgal szemben fennálló követelésekre előlegeket adnak. A kiviteli cégek ilyenformán megszabadulnak attól a kényszerhelyzettől, hogy márkaköveteléseiket veszteséggel legyenek kénytelenek eladni. Hasonlóképpen jó eredményeket nyújtó megoldás a többoldalú elszámolási forgalom, a multilaterális kliring bevezetése. Ha például Bulgáriának magas márkakövetelése van, pillanatnyilag azonban nem tud Németországban vásárolni, akkor ezt a követelését arra használhatja fel, hogy Olaszországban, Hollandiában, vagy Svédországban vásároljon velej ezek az államok is elszámolási viszonyban Vannak ugyanis Németoixzággal* és ameunyiber. Németországnak van náluk követelése. a márkát szívesen elfogadják fizetési eszköznek. Az utóbbi hónapokban számos ország csatlakozott a ínárka-kliringhez, úgy hogy a márka bizonyos fokig európai valutává, a német elszámolási kassza, a birodalmi bank fiókmtézete pedig nemzetközi fizetés- kiegyenlitő bankká lett. A kliríng-rendszer kezdetben nagy nehézségekkel küzdött. A nyugateurópai országokkal folytatott kereskedelmében Németország ismételten találkozott a törekvéssel, hogy kliring-mcgállapodását meglazítsák és a fizetéseket nem német fizetési eszközökben, hanem váltókban, bankkövetelésekben és nemzetközi valutákban követeljék. Anglia nem egyszer fenyegette meg Németországot „kényszerkUringgel“. Hasonló nehézségek a Franciaországgal, Hollandiával stb. folytatott külkereskedelmi forgalomban is felmerültek. Ezek a nehézségek azonban már csak emlékként élnek. A kicsinyes politikai torzsalkodások, melyek az elszámolási forgalom előnyeit nem engedték érvényre jutni, elmúltak. Ma már egy állam sem tartja nemkívánatos jelenségnek, ha Berlinben magas elszámolási követelései vannak, mivel ezért Németországban és más államokban is egyaránt vásárolhat. Ezek a követelések akkor sem tekinthet ők értékteleneknek, ha kihasználásukra egyelőre nem kerül sor; éppen ellenkezőleg, majdnem olyan értékes nemzet, közi fizetési eszköz lett, mint amilyen a háború előtt a font volt, mely a blokád kövei, keztéber. ma már értéktelenné vált Európában, de Európán kivül is sokat vesztett, jelentőségéből. Anglia ugyanis időközben áttért a kétoldalú elszámolás rendszerére, e* azonban a hajótérhiány következtében nem bonyolódhat le zavartalanul, a multilaterális rendszert pedig Anglia még nem vezette be. A német márka tehát — legalább is Európában — majdnem ugyanarra a sokoldalú felhasználási lehetőségre tett szert, amellyel azelőtt csak az arany, illetőleg a szorosan az aranyhoz kötött font sterling dicsekedhetett. Kárpátalja tanítói ismét a fő város Ha érkeztek Budapest, február 21. (MOT-) Vitéz leveldi Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa a kárpátaljai tantestület 30 tagját látta vendégül a fővá rosban. bogy pedagógiai szempontból megismerjék a főváros történelmi emlékeit és nevezetességeit. Vitéz Kozma Miklós már a második tancsoportot látta vendégül. A csoport valamennyi tagjának összes költségeit a kormányzói biztos fedezi, a főváros szállóiban bocsáttatott szobát rendelkezésükre éi 30—30 pengőt adott fejenként önköltségekre. A csoport ma a Halászbástyát és királyi várat tekintette meg. Hazánk, népünk, szomszédaink T)r. Kiekés—M. Statiszt. Társ. 3 P. Dr. Gáldi: Gyakorlati román nyelvkönyv I—II. á 1.80—3.60 P. Cicognani: Beatrice. az uj olasz regényirodalom szenzációs sikere, Athenaeum kiad. kötve 6 P. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérje az újdonság#: jegy. zókét. - *