Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-21 / 43. szám

19 4 1. F EBltUAn 21 JKiezmnîIrsjm Árvízi értekezlet volt Bánffy föld- mive!és ügyi miniszter elnökletével \ Otínát fölifc helyen még iéglorlasiolc záryálc ef. Remény van a dunai árvíz gyors elvonulására mennyi fősyolgabiróimfc. valamint köz­ségi és körjegyzőnek. A rendelet kibo­csátását- az tette szükségessé, hogy egyes felszabadult községekben a köz­ségi birók részére olyan nagy összege­ket utaltak ki. amelyeknek nem tiszte; letdij, hanem egyenesen fizetés jellege van. Március 2*án iwrffa Budapest, február 20. (MTI.) Csütörtökön délelőtt árvízi értekezlet volt a földművelés­ügyi minisztériumban az összes érdekeltek részvételével. Az értekezletet Bánffy Dániel báró földmű­velésügyi miniszter nyitotta meg és többek kö­zött a következőket mondotta: — A hét elején két napon át szemleutat tartottam az Alföld árvíztől és belvíztől súj­tott vidékein Bárczay János államtitkár úrral és B vízügyi főosztály két vezetőjével együtt. Meg ke.Il állapítanom, hogy ff helyed sulyo- több, mint gondoltam. Utam eredményeit megbeszéltük és megad­tam azokat az irányelveket, amelyek szerint a vizek levezetésének és rendezésének sürgős kérdéseit megoldani kívánom. Ennek az érte­kezletnek az a célja, hogy a most itt összejöt­tek helyi ismereteik, tapasztalataik alapján hozzászóljanak és egyben közvetlenül átve­gyék azokat az utasításokat, amelyek a gya­korlati megoldást az élet követelményeinek megfelelően biztosítják. Éneket a kérdéseket gyorson, erélyesen kell megoldanunk, megfe­leld anyagi, eszközökkel, amelyek előteremtésé­re ff szükséges lépéseket megtettem és bízom abban, hogy a legrövidebb időn belül azok rendelkezésünkre is fognak állam. Ma, ami kor a közellátás kérdése egyike a ley font os- sabhaknak, mindent el kell követnünk, hogy a viz alá került területek minél előbb felsza­baduljanak és a termelő munka megindulbas son. Nekünk nemeseik a pillanatnyi helyzeten kell segítenünk, hanem a vizek rendezésének kérdését úgy kell megoldanunk, hogy annak maradandó eredménye légijén, Vala mennyi­ünknek több munkát kell teljesítenünk, nz or­szágnak nagyobb anyagi áldozatot kell vállal nia, minden tényezőnek össze kell fognia, hogy egymást támogatva sikerrel megoldhas­suk ezt a rendkívül fontos és nagy nemzeti feladatot. A miniszter beszéde után Bárczay Jáv-s államtitkár el nők'ésével az értekezlet meg­kezdte tárgyalásait. Bárczay János a tanácskozás befejeztével hangsúlyozta, hogy felesleges bürokratikus intézkedések nélkül kell citálnia mindenkinek munkakörét. Az árvízvédelmi kormánybiztosság csütör­tökön délután fél kettőkor e következőkben számolt be a helyzetről: A bajai hídtól felfelé körülbelül egy kiló­méteres szakaszom a jég megállt. A Sió tor­kolata közelébeír is vastag jégtoriasz áll. Har­ta és Solt felé megszűnt az ár terjeszkedése. Az a postagi gátszakadás helyrehozatalára ki­küldött műszaka csoportok szünet, nélkül foly­tatják munkáinkat. Fü'öpszá 11 ásnál megállt a víz. A község határában az ár szintje 80 centimétert, apadt s e föld kezd kilátszani. Solt község környékén is rohamosan apad az ár. úgyhogy a községet gyalogszerrel is meg lehetne közeliteni, ha a föld nem lenne telje­sen elázva. Budanest, február 20. (MTI.) Vitéz Bon- ezos Miklós árvízvédelmi kormánybiztos február 20-án 9 óra 50 perekor a következő hivatalos jelentést adta ki: A bogyiszlói átvágás közepétől Madocsáig terjedő Duna-szakaszon mintegy 44 kilomé­ter hosszúságban elhelyezkedett jég a tegnap délelőtti bombázás hatására szerdán 10 éra 15 perekor megindult. Délután 18 órakor az volt a helyzet, hogy a jég felső vége Mado- csdtnl a Vajas-torokig lecsúszott, vagyis a nap folyamán körülbelül 50 kilométert ha­ladt lefelé és a bajai hídnál akadt meg. Mivel azonban a felső vége csupán a Vajas torokig ért el, tehát csak 14 kilométer hosz- szu szakasz lett szabaddá, 30 kilométernyi hosszú jégtömeg a bajai hídnál leszakadt és Mohács felé elvonult. A Mohácsról ma reggel kapott értesítés szerint ott február 19-én 14 órától egész nap és még 20.án reggel fél nyolckor is a Duna teljes szélességében erős jégzajlás volt. Ma reggel fél 9 órakor Bajáról jelentették, hogy a hidlábak által megakasztott jég 8 óra 10 perckor elidult és a hid feletti szakaszról is mintegy 800 méter hosszúságban a jég elment, Ezidőszerint már csak a koppányi átrágd- alsó végétől a Vajas-torokig mint­egy 7.V kilométer hosszú jégdugó akadályoz, za a viz szabad folyását. Ez azonban már nem okozhat veszélyes helyzetet, mert a meg­áradt. viz a Duna jobboldali 5 és 7 kilométer szélességű hullámterében lefolyhat. Biztosra vehető, hogy ez a jégdugó rövid idő alatt szintén útra kél és hamarosan elhagyja a magyar Dunát. Az Apostagnál kitört és az 1, -..ötiM'i’b Kalocsa felé vonulva. lassanként felszabadítja az északi részben elöntött árterületet. Az elöntött h:dak kezde­nek a viz alól felszabadulni. Soltnál már mintegy egyméteres apadás mutatkozott. Természetesen a kiömlött viz lefelé vonulá­sában most a délebbre lévő lakott területeket hozza nehéz helyzetbe. így elsősorban Kalo. KOLOZSVÁR, február 20. Több ol­dalról kérdést intéztek a* Erdélyi Párthoz, hogy közalkalmazottak t .g- jaj lehetnek-e annak? Erre ne/.ve az Erdélyi Párt országos központja közli, hogy a m. kir. Minisztériumnak 1940. szeptember 25-én kiadott 6.840/1940. M E. számú rendelete értelmében: „Köz- szolgálati alkalmazottaknak politikai pártba, vagy bármily más megjelölé­sű politikai szervezetbe vájó belépése — az 1938, XVII. i c.-ben foglalt tilal­maktól eltekintve — korlátozás alá esát, amelyet már három oldalról vett körül a viz és a várost már csak Baja felől lehet magközeliteni. A Kalocsa—foktői községi utat a kirendelt mintegy 500 főből álló köz­erő éjjel-nappali munkával hősiesen védi és minden remény megvan arra, hogy eredmé­nyesen. nem esik“. Közalkalmazott azonban tisztséget politikai pártban nem vál­lalhat és gyűléseken nem szólalhat fel. A fentiek szerint semmi akadálya sincs annak, hogy az erdélyi magyar közalkalmazottak tagjai legyenek az Erdélyi Pártnak, sőt az országrész magyarsága pl is várja tőlük, hogy jó példával járjanak elöl a komoly építő munkát szolgáló és minden magyar értéket összefogó Erdélyi Párt támo­gatása tekintetében. a'altuló liőinyolésál a Tüzhaicos Szövetség kolozsvári főc*sopoztja KOLOZSVÁR, február 20. Nagyszabású ünnepség keretében tartja meg alakuló köz­gyűlését március 2-án délélőtt 11 órakor a sétatéri színházban a Magyar Országos Tűz­harcos Szövetség kolozsvári főcsoportja. Az alakuló közgyűlésre a budapesti vese. tőség és a vidéki bajtársi csoportok kikül­döttei is Erdély fővárosába utaznak s azon választják meg három évi időtartamra tisz­tikarát. A kolozsvári főcsoport ideiglenes vezető, sége a közgyűlés zavarmentes lebonyolítása céljából minden igazolt, fényképes igazol­vánnyal rendelkező tagja számára házhoz kézbesített, helyi jeggyel ellátott meghívót küld- Az alapszabályok értelmében ugyanis csak a központ által arcképes igazolvánnyal már ellátott tűzharcos tagok lehetnek vá­lasztók és választhatók. Ezek megjelenése tehát feltétlenül szükséges. Mindazok, akiknek igazoltatásuk még fo. lyamatban van, helyjegyeket igényelhet­nek a tűzharcos főcsoport Deák Ferenc-ut- ea 6. szám alatti irodájában. Ugyancsak szívesen áll helyjegyek ki fásának tekintő, tében a vezetőség azok számára is, akik az ünnepi közgyűlésen mint vendégek kíván­nak megjelenni. Ezek szinten kérhetik em litett irodahelyiségben a belépésre jogosító helyjegyeket. A vezetőség az ünnepi közgyűlésre meg­hívja a katonai és polgári, valamint az egy. házi előkelőségeket és a különböző társadal­mi egyesületek vezetőségeit is. A délelőtti ünnepi közgyűlés után este a Tűzharcos Egyesület immár megválasztott tisztikarának vezetésével és vendégei bevo­násával bajtársi vacsorát fog rendezni a Mészáros Szövetség vendéglőjében. üciyfetevn M nz*á S7ombaton, február 22-éa a buda­pesti lilmévad legnagyobb eseméi se Egy életen át «... PÁTI LA WESSELY Uj kormcínyrencfe'et szabályozza a zsidó­KezalkaItt?**zollak Is leléphetnek az Erdélyi Pártba! törvény alapján e!bocsájto3t magánalkal- mazafiak felmondási járandóságait Budapest, február 20. A Budapesti Érte­sítő jelenti: A 36 tagú országos bizottság pénteken délelőtt ülésezik. Nagy fontos ságu karmányrendeleiíet tárgyal. Ez a rendelet a zsidótörvény következtében elbo­csátott és a jövőben elbocsátandó magánal- kalmazo.tak felmondási járandóságait és egyéb hasonló természetű illetményeit egé­szen újra szabályozza. A kiadandó rendelet szerint mindazoknak a zsidó alkalmazottaknak, akik 1938 május 29-től, tehát az első zsidótörvény hatálvba- lép'sétől a törvény végrehajtásának befeje­zéséig a vállalatokból kiválnak, csak a tör­vényes felmondási illetményt és a törvényes végkielégítést szabad kiadni, ha pedig nyug­dijuk van, csak a nyugdijat. Amennyiben részükre már a múltban töb­bet fizettek ki, akár a jövőben jogellenesen többet lógnak kifizetni, ezt a többletet Vissza kell fizetni. A visszafizetésre kötele­zést a közérdekeltségek felügyelő hatósága hivatalból mondja ki. hivatalból rendeli el és folytatja le a végrehajtást. Ha pedig még a törvényes mérték is tnlmagas, azért, mert a kiszámítás alapjául szolgáló illeiménr akár a vállalat vagyoni helyzetéhez, akár az or­szág gazdasági helyzetéhez, vagy az általá­nos kereseti viszonyokhoz mérten feltűnően magas, akkor a közérdekeltségek felügyelő hatósága kérelem nélkül leszállítja a törvé­nyes felmondási járandóságot és a törvényes végkielégítést, a többletjutta .ást pedig visz­szafizetteti. Ugyanilyen módon hivatalból kel] leszállítani a tulmagas nyugdijat, sőt az özvegyi nyugdijat, az árva járandóságot is. E rendelkezéseknek hatásosságát egyfelől az a szabály biztosítja, hogy a túlfizetése­ket a felügyelő hatóság hivatalból hajtja be, másfelől az a szabály, hogy a jövőben tör. ténő túlfizetésekért a rendelet a felelős sze­mélyt büntetéssel sújtja és ha kell, kötelezi a túlfizetés saját vagyonából való megtóritló-j sere. A rendidet hangsúlyozza azt. is, hogy rendelkezéseit nem a kisemberek ellen alkot­ta. amennyiben a rendelet hatálya alól már eleve kiveszi a havi 300 pengős vagy még alacsonyabb fizetésű alkalmazottakat. A rendelet hatálybalépése előtt történit túlfizetések visszafizetésének szabályait eny. hiti ott, ahol a visszafizetés az érdekeltet anyagi romlásba döntené. A rendelet még olyan rendelkezéseket, is tartalmaz, amely a zsidótörvény végrehajtásától függetlenül teszi lehetővé, hogy a vállalat kérelmére, te­hát nem hivatalból, bármely alkalmazottját túlméretezett felmondási és hasonló termé­szetű illetményeit a jövőre nézve le lehessen szállítani. Megadja viszont a lehetőséget ar­ra, hogy az alkalmazott szolgálati szerződé­sét jóváhagyás végett előre bemutassse. a felügyelő hatóságoknak, amikor hozzájárulás esetében nem kell attól tartani, hogy az al­kalmazottnak megszüntetés esetéire járó il­letményeit annakidején esetleg le fogják szállítani. A IVemreli Muntalftipnnl hére^me a mantaadólilnw Mint ismeretes az Iparügy! minisztérium 8400/1941. Ip. M számú rendeletével folyó év február hó l.én a visszacsatolt területekre is kiterjesztette az anyaországi minimálta munkabér rendeleteket. A 22 éves megszállás ideje alatt a munkás­ságnak nem volt alkalma, hogy megfelelő fopRQLl pPROU cMHcoőxdéj ■ hcaéiaj'tv 12 fiit ér A hazatért terű'.etek községi bírái a {övőben csak tfszteletdi’at kapnak Budapest, fébr. 20. A Magyar Tudó­sitó jelenti: Az újonnan felszabadult részeken a román megszállás idején a községi bírónak szélesebb volt a hatás­kör •, mint ahogy azt a magyar községi törvény megállapítja. A nagy elfog­laltság folytán természetesen a községi birók javadalmazásban részesültek. A felszabadulás után 1940. november 30-ig még a román költségvetés szerint tnea állapit ott kSysÂPÎ. kArói fizetést krrxt Iák, viszont december 1-től kezdve már csak tiszteletdijat és pedig a község nagysága és vagyoni ereje szerint havi 8~25 pengőt. 1941 január 1-től kezdve a községi birók részére ez a tiszteletdij sem folyó sitha.ó mindaddig, amíg az 1941. évre összeállított költségvetésüket az illeté­kes hatóság jóvá nem hagyja. Biharvármegye alispánja most ilyen értelmű kovreadeUtet küldött szét vala­módon tájékoztatást nyerjen a szakmájában, megállapított anyaországi munkabérrendele. tekből s így érthető, hogy a munkásság tájé. kozatlan a rájuk vonatkozó munkabérrende- lettei kapcsolatban. Úgy a munkaadóknak, mint a munkavápa lóknak közös érdekük, hogy ezeket a remdele. teket megismerjék, melynek ismeretében sok félreértésnek lehet elejét venni, A 3000—1938, sz, iparügyi miniszteri ren­delet 23. §-a előírja, hogy az a munkaadó, akinek vállalatára a megállapított legkisebb munkabérek érvényesek, köteles a hatályban lévő legkisebb munkabéreket feltüntető hír detményt a munkavállalók által könnyen lát­ható helyen olvashatóan mindazokban e munkahelyiségekben kifüggeszteni, amelyek, ben a legkisebb munkabérek hatálya alá eső munkavállalókat foglalkoztat, vagy részükre a munkahelyiségeken kivüi végzendő munkát kiad, illetőleg ahol a kiadott munkát elvég zése után átveszi és az érte járó bért kifizeti- A hirdetményre rá kell vezetni a közzététel, nek és a hatálybalépésnek napját, valamint a munkaadó aláírását. A rendelet be nem tartását a 45. §. cihfi gásnak minősíti és igy a munkaadóknak is érdekük, hogy az esetleges kellemetlenségek­nek elejét vegyék a minimális munkabér.reu deletek kifüggesztésével. A Nemzeti i unkaközpont hely! szervezete egyébként az "gye? munkabér stb. szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályokról a hozzá, forduló munkavállalóknak készséggel ad lá jékoztatást.

Next

/
Thumbnails
Contents