Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-21 / 43. szám
19 4 1. F EBltUAn 21 JKiezmnîIrsjm Árvízi értekezlet volt Bánffy föld- mive!és ügyi miniszter elnökletével \ Otínát fölifc helyen még iéglorlasiolc záryálc ef. Remény van a dunai árvíz gyors elvonulására mennyi fősyolgabiróimfc. valamint községi és körjegyzőnek. A rendelet kibocsátását- az tette szükségessé, hogy egyes felszabadult községekben a községi birók részére olyan nagy összegeket utaltak ki. amelyeknek nem tiszte; letdij, hanem egyenesen fizetés jellege van. Március 2*án iwrffa Budapest, február 20. (MTI.) Csütörtökön délelőtt árvízi értekezlet volt a földművelésügyi minisztériumban az összes érdekeltek részvételével. Az értekezletet Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter nyitotta meg és többek között a következőket mondotta: — A hét elején két napon át szemleutat tartottam az Alföld árvíztől és belvíztől sújtott vidékein Bárczay János államtitkár úrral és B vízügyi főosztály két vezetőjével együtt. Meg ke.Il állapítanom, hogy ff helyed sulyo- több, mint gondoltam. Utam eredményeit megbeszéltük és megadtam azokat az irányelveket, amelyek szerint a vizek levezetésének és rendezésének sürgős kérdéseit megoldani kívánom. Ennek az értekezletnek az a célja, hogy a most itt összejöttek helyi ismereteik, tapasztalataik alapján hozzászóljanak és egyben közvetlenül átvegyék azokat az utasításokat, amelyek a gyakorlati megoldást az élet követelményeinek megfelelően biztosítják. Éneket a kérdéseket gyorson, erélyesen kell megoldanunk, megfeleld anyagi, eszközökkel, amelyek előteremtésére ff szükséges lépéseket megtettem és bízom abban, hogy a legrövidebb időn belül azok rendelkezésünkre is fognak állam. Ma, ami kor a közellátás kérdése egyike a ley font os- sabhaknak, mindent el kell követnünk, hogy a viz alá került területek minél előbb felszabaduljanak és a termelő munka megindulbas son. Nekünk nemeseik a pillanatnyi helyzeten kell segítenünk, hanem a vizek rendezésének kérdését úgy kell megoldanunk, hogy annak maradandó eredménye légijén, Vala mennyiünknek több munkát kell teljesítenünk, nz országnak nagyobb anyagi áldozatot kell vállal nia, minden tényezőnek össze kell fognia, hogy egymást támogatva sikerrel megoldhassuk ezt a rendkívül fontos és nagy nemzeti feladatot. A miniszter beszéde után Bárczay Jáv-s államtitkár el nők'ésével az értekezlet megkezdte tárgyalásait. Bárczay János a tanácskozás befejeztével hangsúlyozta, hogy felesleges bürokratikus intézkedések nélkül kell citálnia mindenkinek munkakörét. Az árvízvédelmi kormánybiztosság csütörtökön délután fél kettőkor e következőkben számolt be a helyzetről: A bajai hídtól felfelé körülbelül egy kilóméteres szakaszom a jég megállt. A Sió torkolata közelébeír is vastag jégtoriasz áll. Harta és Solt felé megszűnt az ár terjeszkedése. Az a postagi gátszakadás helyrehozatalára kiküldött műszaka csoportok szünet, nélkül folytatják munkáinkat. Fü'öpszá 11 ásnál megállt a víz. A község határában az ár szintje 80 centimétert, apadt s e föld kezd kilátszani. Solt község környékén is rohamosan apad az ár. úgyhogy a községet gyalogszerrel is meg lehetne közeliteni, ha a föld nem lenne teljesen elázva. Budanest, február 20. (MTI.) Vitéz Bon- ezos Miklós árvízvédelmi kormánybiztos február 20-án 9 óra 50 perekor a következő hivatalos jelentést adta ki: A bogyiszlói átvágás közepétől Madocsáig terjedő Duna-szakaszon mintegy 44 kilométer hosszúságban elhelyezkedett jég a tegnap délelőtti bombázás hatására szerdán 10 éra 15 perekor megindult. Délután 18 órakor az volt a helyzet, hogy a jég felső vége Mado- csdtnl a Vajas-torokig lecsúszott, vagyis a nap folyamán körülbelül 50 kilométert haladt lefelé és a bajai hídnál akadt meg. Mivel azonban a felső vége csupán a Vajas torokig ért el, tehát csak 14 kilométer hosz- szu szakasz lett szabaddá, 30 kilométernyi hosszú jégtömeg a bajai hídnál leszakadt és Mohács felé elvonult. A Mohácsról ma reggel kapott értesítés szerint ott február 19-én 14 órától egész nap és még 20.án reggel fél nyolckor is a Duna teljes szélességében erős jégzajlás volt. Ma reggel fél 9 órakor Bajáról jelentették, hogy a hidlábak által megakasztott jég 8 óra 10 perckor elidult és a hid feletti szakaszról is mintegy 800 méter hosszúságban a jég elment, Ezidőszerint már csak a koppányi átrágd- alsó végétől a Vajas-torokig mintegy 7.V kilométer hosszú jégdugó akadályoz, za a viz szabad folyását. Ez azonban már nem okozhat veszélyes helyzetet, mert a megáradt. viz a Duna jobboldali 5 és 7 kilométer szélességű hullámterében lefolyhat. Biztosra vehető, hogy ez a jégdugó rövid idő alatt szintén útra kél és hamarosan elhagyja a magyar Dunát. Az Apostagnál kitört és az 1, -..ötiM'i’b Kalocsa felé vonulva. lassanként felszabadítja az északi részben elöntött árterületet. Az elöntött h:dak kezdenek a viz alól felszabadulni. Soltnál már mintegy egyméteres apadás mutatkozott. Természetesen a kiömlött viz lefelé vonulásában most a délebbre lévő lakott területeket hozza nehéz helyzetbe. így elsősorban Kalo. KOLOZSVÁR, február 20. Több oldalról kérdést intéztek a* Erdélyi Párthoz, hogy közalkalmazottak t .g- jaj lehetnek-e annak? Erre ne/.ve az Erdélyi Párt országos központja közli, hogy a m. kir. Minisztériumnak 1940. szeptember 25-én kiadott 6.840/1940. M E. számú rendelete értelmében: „Köz- szolgálati alkalmazottaknak politikai pártba, vagy bármily más megjelölésű politikai szervezetbe vájó belépése — az 1938, XVII. i c.-ben foglalt tilalmaktól eltekintve — korlátozás alá esát, amelyet már három oldalról vett körül a viz és a várost már csak Baja felől lehet magközeliteni. A Kalocsa—foktői községi utat a kirendelt mintegy 500 főből álló közerő éjjel-nappali munkával hősiesen védi és minden remény megvan arra, hogy eredményesen. nem esik“. Közalkalmazott azonban tisztséget politikai pártban nem vállalhat és gyűléseken nem szólalhat fel. A fentiek szerint semmi akadálya sincs annak, hogy az erdélyi magyar közalkalmazottak tagjai legyenek az Erdélyi Pártnak, sőt az országrész magyarsága pl is várja tőlük, hogy jó példával járjanak elöl a komoly építő munkát szolgáló és minden magyar értéket összefogó Erdélyi Párt támogatása tekintetében. a'altuló liőinyolésál a Tüzhaicos Szövetség kolozsvári főc*sopoztja KOLOZSVÁR, február 20. Nagyszabású ünnepség keretében tartja meg alakuló közgyűlését március 2-án délélőtt 11 órakor a sétatéri színházban a Magyar Országos Tűzharcos Szövetség kolozsvári főcsoportja. Az alakuló közgyűlésre a budapesti vese. tőség és a vidéki bajtársi csoportok kiküldöttei is Erdély fővárosába utaznak s azon választják meg három évi időtartamra tisztikarát. A kolozsvári főcsoport ideiglenes vezető, sége a közgyűlés zavarmentes lebonyolítása céljából minden igazolt, fényképes igazolvánnyal rendelkező tagja számára házhoz kézbesített, helyi jeggyel ellátott meghívót küld- Az alapszabályok értelmében ugyanis csak a központ által arcképes igazolvánnyal már ellátott tűzharcos tagok lehetnek választók és választhatók. Ezek megjelenése tehát feltétlenül szükséges. Mindazok, akiknek igazoltatásuk még fo. lyamatban van, helyjegyeket igényelhetnek a tűzharcos főcsoport Deák Ferenc-ut- ea 6. szám alatti irodájában. Ugyancsak szívesen áll helyjegyek ki fásának tekintő, tében a vezetőség azok számára is, akik az ünnepi közgyűlésen mint vendégek kívánnak megjelenni. Ezek szinten kérhetik em litett irodahelyiségben a belépésre jogosító helyjegyeket. A vezetőség az ünnepi közgyűlésre meghívja a katonai és polgári, valamint az egy. házi előkelőségeket és a különböző társadalmi egyesületek vezetőségeit is. A délelőtti ünnepi közgyűlés után este a Tűzharcos Egyesület immár megválasztott tisztikarának vezetésével és vendégei bevonásával bajtársi vacsorát fog rendezni a Mészáros Szövetség vendéglőjében. üciyfetevn M nz*á S7ombaton, február 22-éa a budapesti lilmévad legnagyobb eseméi se Egy életen át «... PÁTI LA WESSELY Uj kormcínyrencfe'et szabályozza a zsidóKezalkaItt?**zollak Is leléphetnek az Erdélyi Pártba! törvény alapján e!bocsájto3t magánalkal- mazafiak felmondási járandóságait Budapest, február 20. A Budapesti Értesítő jelenti: A 36 tagú országos bizottság pénteken délelőtt ülésezik. Nagy fontos ságu karmányrendeleiíet tárgyal. Ez a rendelet a zsidótörvény következtében elbocsátott és a jövőben elbocsátandó magánal- kalmazo.tak felmondási járandóságait és egyéb hasonló természetű illetményeit egészen újra szabályozza. A kiadandó rendelet szerint mindazoknak a zsidó alkalmazottaknak, akik 1938 május 29-től, tehát az első zsidótörvény hatálvba- lép'sétől a törvény végrehajtásának befejezéséig a vállalatokból kiválnak, csak a törvényes felmondási illetményt és a törvényes végkielégítést szabad kiadni, ha pedig nyugdijuk van, csak a nyugdijat. Amennyiben részükre már a múltban többet fizettek ki, akár a jövőben jogellenesen többet lógnak kifizetni, ezt a többletet Vissza kell fizetni. A visszafizetésre kötelezést a közérdekeltségek felügyelő hatósága hivatalból mondja ki. hivatalból rendeli el és folytatja le a végrehajtást. Ha pedig még a törvényes mérték is tnlmagas, azért, mert a kiszámítás alapjául szolgáló illeiménr akár a vállalat vagyoni helyzetéhez, akár az ország gazdasági helyzetéhez, vagy az általános kereseti viszonyokhoz mérten feltűnően magas, akkor a közérdekeltségek felügyelő hatósága kérelem nélkül leszállítja a törvényes felmondási járandóságot és a törvényes végkielégítést, a többletjutta .ást pedig viszszafizetteti. Ugyanilyen módon hivatalból kel] leszállítani a tulmagas nyugdijat, sőt az özvegyi nyugdijat, az árva járandóságot is. E rendelkezéseknek hatásosságát egyfelől az a szabály biztosítja, hogy a túlfizetéseket a felügyelő hatóság hivatalból hajtja be, másfelől az a szabály, hogy a jövőben tör. ténő túlfizetésekért a rendelet a felelős személyt büntetéssel sújtja és ha kell, kötelezi a túlfizetés saját vagyonából való megtóritló-j sere. A rendidet hangsúlyozza azt. is, hogy rendelkezéseit nem a kisemberek ellen alkotta. amennyiben a rendelet hatálya alól már eleve kiveszi a havi 300 pengős vagy még alacsonyabb fizetésű alkalmazottakat. A rendelet hatálybalépése előtt történit túlfizetések visszafizetésének szabályait eny. hiti ott, ahol a visszafizetés az érdekeltet anyagi romlásba döntené. A rendelet még olyan rendelkezéseket, is tartalmaz, amely a zsidótörvény végrehajtásától függetlenül teszi lehetővé, hogy a vállalat kérelmére, tehát nem hivatalból, bármely alkalmazottját túlméretezett felmondási és hasonló természetű illetményeit a jövőre nézve le lehessen szállítani. Megadja viszont a lehetőséget arra, hogy az alkalmazott szolgálati szerződését jóváhagyás végett előre bemutassse. a felügyelő hatóságoknak, amikor hozzájárulás esetében nem kell attól tartani, hogy az alkalmazottnak megszüntetés esetéire járó illetményeit annakidején esetleg le fogják szállítani. A IVemreli Muntalftipnnl hére^me a mantaadólilnw Mint ismeretes az Iparügy! minisztérium 8400/1941. Ip. M számú rendeletével folyó év február hó l.én a visszacsatolt területekre is kiterjesztette az anyaországi minimálta munkabér rendeleteket. A 22 éves megszállás ideje alatt a munkásságnak nem volt alkalma, hogy megfelelő fopRQLl pPROU cMHcoőxdéj ■ hcaéiaj'tv 12 fiit ér A hazatért terű'.etek községi bírái a {övőben csak tfszteletdi’at kapnak Budapest, fébr. 20. A Magyar Tudósitó jelenti: Az újonnan felszabadult részeken a román megszállás idején a községi bírónak szélesebb volt a hatáskör •, mint ahogy azt a magyar községi törvény megállapítja. A nagy elfoglaltság folytán természetesen a községi birók javadalmazásban részesültek. A felszabadulás után 1940. november 30-ig még a román költségvetés szerint tnea állapit ott kSysÂPÎ. kArói fizetést krrxt Iák, viszont december 1-től kezdve már csak tiszteletdijat és pedig a község nagysága és vagyoni ereje szerint havi 8~25 pengőt. 1941 január 1-től kezdve a községi birók részére ez a tiszteletdij sem folyó sitha.ó mindaddig, amíg az 1941. évre összeállított költségvetésüket az illetékes hatóság jóvá nem hagyja. Biharvármegye alispánja most ilyen értelmű kovreadeUtet küldött szét valamódon tájékoztatást nyerjen a szakmájában, megállapított anyaországi munkabérrendele. tekből s így érthető, hogy a munkásság tájé. kozatlan a rájuk vonatkozó munkabérrende- lettei kapcsolatban. Úgy a munkaadóknak, mint a munkavápa lóknak közös érdekük, hogy ezeket a remdele. teket megismerjék, melynek ismeretében sok félreértésnek lehet elejét venni, A 3000—1938, sz, iparügyi miniszteri rendelet 23. §-a előírja, hogy az a munkaadó, akinek vállalatára a megállapított legkisebb munkabérek érvényesek, köteles a hatályban lévő legkisebb munkabéreket feltüntető hír detményt a munkavállalók által könnyen látható helyen olvashatóan mindazokban e munkahelyiségekben kifüggeszteni, amelyek, ben a legkisebb munkabérek hatálya alá eső munkavállalókat foglalkoztat, vagy részükre a munkahelyiségeken kivüi végzendő munkát kiad, illetőleg ahol a kiadott munkát elvég zése után átveszi és az érte járó bért kifizeti- A hirdetményre rá kell vezetni a közzététel, nek és a hatálybalépésnek napját, valamint a munkaadó aláírását. A rendelet be nem tartását a 45. §. cihfi gásnak minősíti és igy a munkaadóknak is érdekük, hogy az esetleges kellemetlenségeknek elejét vegyék a minimális munkabér.reu deletek kifüggesztésével. A Nemzeti i unkaközpont hely! szervezete egyébként az "gye? munkabér stb. szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályokról a hozzá, forduló munkavállalóknak készséggel ad lá jékoztatást.
