Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-21 / 43. szám
I 9 4 1. FEBMVAU 21 A Kormánytó Ur mecjfeVintett« a békésszentandrasi vizduzzasztá müveket Budapest, február 20. (MTI.) A Kormányzó Ur Őfőméit ósága csütörtökön a déli órákban megtekintette a békésszentandrási viz- duzzasztómüveket. A Kormányzó Ura: Kátlay Miklós titkos tanácsos, az öntözési ügyek vezetője fogadta, majd bemutatta neki a viamii- vek tervezőjét és megépitőjét. Ezután vitéz Lampl miniszteri tanácsos ismertette^ a müvek berendezését. A Kormányzó Ur ezután kíséretével megtekintette a hajózási zsilipeket és a duzzasztómüvek berendezéseit, majd gépkocsin Visszatért a fővárosba. A Corvin-rentl itf kitüntetettjei A Kormányzó Ur a vallás- és közoktatás ügyi miniszter előterjcszté-cre Pártos Jáno- szobrászmüvésznck és Rudnay Gyula festőművésznek. a Corvin-kószoru tulajdonosainak, a magyar művészet terén szerzett kimagasló érdemeik elksmcrécéiil a magyar Corviu-láncot, Burghardt Rezső festőművésznek. Megyer-Meyer Antal iparművésznek, Szőnyi István festőművésznek, Szent- pétery lnne dr. tört énét: tudósnak, Tamas Lajos dr. irodalom- és nyelvtudósnak, Angyal Pál dr. jogtudósnak, Vladár Gábor dr. jogtudósnak, Neuber Ede dr. orvosi átlósnak. Pogány Béla dr. természettudósnak és Szabó Zoltán dr. természettudósnak a magyar művészet, illetőleg tudomány tevén szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a magyar Cor- vm-koszorut adományozta. Winkle István temetése Csütörtökön délután öt órakor helyezték örök nyugalomra Winkle Istvánt, a javakorában tragikus hirtelenséggel elhunyt, ismert kolozsvári sportújságírót. Ravatalát, amely a házson- gárdi temető nagykápolnájában állott, földig beborították az élő virágkoszoruk és virágcsokrok. A temetésen megjelentek az összes sportegyesületek képviselői, barátai és tisztelői. A gyászszertartást Weress Ernő dr. plébános végezte. Amikor felhangzott a „Circum dederunt“ komor hangja, szem nem maradt szárazon s szív nem maradt mozdulatlanul. Nem csak a ravatalt körülálló gyászbaborult családtagok zokogtak, hanem az egész gyászoló közönség köny nyezett. A kolozsvári újságírók nevében Krenner Miklós mondott megrendítő gyászbeszédet. Mögötte állottak a kolozsvári napilapok munkatársai s megindult szívvel hallgatták a búcsúszavakat. — Az az ember, aki e koporsóban fekszik, talpig igaz és magyar ember volt —- kezdte beszédét. — Példaként lehet odaállítani minden ezután jövő magyar nemzedéknek, hogy tanuljon tőle kötelességleljesitést, pontosságot és munkaszeretetei. Felvértezett lélekkel készítette a sporton keresztül harcra a fiatal nemzedékeket, mert tudta, hogy aki meg akar itt Erdélyben magyarnak maradni, annak erősnek kell lennie nem csak jellemben, lélekben, de testben is. Élete örök harc volt, de soha megalkuvás. Amikor magyarságáért el kellett hagynia hivatalát, zokszó nélkül állott újból posztra tollával küzdeni és harcolni tovább, elszántan, csak azért is. Nem törekedett elismerésre, ünneplésre. Halk és szerény volt; csak a lelke, igaz magár lelke izzott. És ennél a lélekizzásnál látta meg és mérte fel mindig tennivalóit. Élete nem volt hiábavaló. Mi. akik itt maradtunk, áldjuk és őrizzük emlékét! Deutschek Géza dr. az Országos Testnevelési Tanács és az összes kolozsvári sportegyesületek nevében búcsúzott Winkle Istvántól. Amikor földbe eresztették a koporsót, már sötétség borult az ősi temetőre. De a városban egyszerre kigyuladtak a fények, mintegy jelképeként annak, hogy akit temetnek. maga is fényt adott a városnak az elnyomatás keserű esztendeiben. — Winkle István frissen hantolt sirdomb- jára néhány pillanatra rátérhették a KKASE sportegylet fehér-zöld zászlaját s a nagymultu sportegylet tagjai a napi sajtó munkásaival együtt mégegy- szer némán tisztelegtek az örökre elköltözött hűséges bajtárs előtt. Jó áru és jó hirdetés-«, alapja a Jó üzletmenetnek. s 1 ; . i A DUCE ÍS A CAUDIMjO TALÁLKOZÓJA. (Kégtávirón továbbított felvétel a tör- ténelmi nevezetességű találkozóról, j Jobbról-balra: Mussclini, Franco és Suner, spanyol belügym iniszter. Május 5,-ére tervezik a nyári időszámítás életbeléptetését az egész ország területén Négyféle terv foglalkoz atta az illetékes fórumokat a végleges eljárási mód kialakulása előtt Kolozsvár, félj!1. 20. Az országgyűlés a nyári időszámítás bevezetésének kérdésével foglalkozott a legutóbbi napokban. Az intézkedésnek gazdasági jelentősége is van, merthiszen a világítási nyersanyagok gazdálkodását, jelentős módon befolyásolja. A Keleti TJjság munkatársának alkalma volt betekintést nyernie abba az előterjesztésbe, amelyet illetékes kormány tényezők a minisztertanács számára készítettek a keleteurópai nyári időszámítás bevezetése tárgyábanNégyféle lehetőség A rövidesen megvalósításra kerülő tervezet négyfajta lehetőséget tartalmaz a következőkben: 1. A keleteurópai időszámítás beveze- * 2 * 4 MA INDUL II tyi és széled //földi részeden az érvényben lévő középeurópai idő szerint mintegy háromnegyed órával korábban sötétedik, mint a középeurópai idő delelő pontját képező 15-ös hosszúsági fok (Grálz) vonalában, amelybe az ország nyugati fele esik. Országos vonatkozásban azonban megállapítható, hogy az állandó keleteurópai időszámítás az ország középső és nyugati, tehát nagyobb részére^ hátrányos lehet, mért az óra járása háromnegyed órával előzné meg a Nap járását. A gyakorlati életben például Budapesten jóbal későbben indulna meg az élet és a forgalom, mint a visszatért keleti részeken. A kereskedel- mK u>inisztérium a keleteurópai időszámításnak ^az egész országba való téli és nyári, állandójellegü bevezetését ■I CAPITOL bar DEANNA DURBIN magyaros tárgyú ÉREKESés TÁRCOS leguiabb vilagfilmje, az VDV/mi SZŐKE SZAKÁLL, ROBERT CUíRutinSS. Zene: Robert STOLZ, — Rendező: PASTERHAK. — Produkció: UAIUERSAL tése a visszatért érdél //részi tér/Veteken. 2. A keleteurópai időszámításnak az egész országban eszközlendö bevezetése. 2. A közép- és keleteurópai időszámítás közé eső uj „zóny-középseámitás- nak“ az egész országban eszközlendö bevezetése4. A nyári idoszámitásnak a keleteu- rópai rendszer alapján az egész ország területére vonatkozó bevezetése. Az első esetben Erdélyre nézve a ke- leturópai időszámítás bevezetése azzal járna, hogy az országban kétféle időszámítás lépne éleibe. Ez a mindennapi életben olyan bonyodalmakra vezetne, amely fölösleges nehézségek elé állítaná a hivatali fórumokat, ezenfelül pedig körülményes volna kétféle idő alkalmazása a távirat, telefon és rádiószolgálatban, a belföldi repülőforgalom ban és mindenek előtt biztonsági szempontból veszélyes helyzetet teremthet a vasúti szolgálatban is, amely am úgyis rendkívüli feladatok megoldását intézi napról-napra. Ennek következtében kizárólag Erdély számára a kelteurópai nyári időszámítás bevezetése megoldhatatlan feladatokat jelentene. A második esetre vonatkozó terv, a keleteurópai időszámításnak az egész országban eszközlendö bevezetése kizárólag erdélyi szempontból nézve mindenesetre indokolt volna, mert az érdéazért,sem tartja kívánatosnak, mert ezáltal Magyarország a Balkán-államok élettempójához igazodna akaratlanul is s az ország égész gazdasági közélete bizonyos balkáni színezetet nyerneMagyarország földrajzi helyzete és az időszámítás A harmadik esetet illetőleg, amely szerint a közép- és a keleteurópai idő- számitási rendszerek közé eső uj közép- számitás, az úgynevezett „zóna-időszá- mitás“ bevezetése volna egyik lehetőség, ez a gyakorlatban az ország egész területén és egész éven át fél órával hosszabbítaná meg az este beálltát. így ez a félóra gazdasági anyagfogyasztást illetőleg kétségkívül javára szolgálna a keleti országrészeknek is, anélkül, hogy az ország nyugati felélten az éjszaka túlzottan belenyúlna a reggeli órákba. Ennek a középidőszá- mitásnak a pontos megállapítása természet, szeriileg a szakkörök feladata- Ennek is megvannak azonban a maga hátrányai. Tekintettel arra- hogy Magyarország mai területi alakulása nyugati határától kezdve dél felé fejtősödve messzire nyúlik a keleti részek felé, a napjárásnak megfelelő időszámítás tekintetében meglehetősen kedvezőtlen helyzetben van- akár a középeurópai, a kár a keleteurópai idAszAmifáslp® yi- ■ szonvitjuk. Nemzetközi viszonylatban ugyancsak nehézségekbe ütköző intézkedéseket kellene nemzetközi egyezmények utján állandósítani s ezeknek hatálya elsősorban a környező államoktól függene. Tekintettel arra, hogy forgalmunk túlnyomó része a Nyugat felé irányul, a kérdés szállítási viszonylatokban sok gyakorlati nehézséggel járna, ezenfelül pedig úgy posfgi, meteorológiai, vasúti, mint külügyi vonatkozásokban is külön tanulmányi kérdést jelentene. A/, egyetlen gyakorlati megoldás . A fenti három lehetőségnek csupán körvonalakban történő megvilágítása is feltárja tehát mindazokat a nehézségeket. amelyek a gyakorlatban feltétlenül hátrányos módon jelentkeznének. Illetékes központi javaslatok tehát a negyedik megoldási módnak gyakorlati bevezetését ajánlják, olyan értelemben, hogy csupán a nyári időszámítást vezessék be az egész ország területére egyforma hatállyalA nyári egységes időszámítás bevezetése legjobban megfelel az országos gazdasági és politikai érdekeknek, kielégíti az illetékes körök ismételten hangoztatott kívánságait és egyben a kelet európai időszámítás nyersanyag- gazdálkodási előnyeit is biztosítani látszik. Az élet be léptet és lehetőségét a nyugati államok hasonló intézkedései nagymértékben elősegítik. Ez a szempont egyben döntő is, mert hiszen, — mint már megjegyeztük, — forgalmunk túlnyomó része a nyugati államokba irányul. Természetszerűleg ennek a rendszernek a gyakorlati bevezetése is némi nehézségeket fog eredményezni, mcgiis ez látszik a leginkább járható útnak, mert hiszen a középeurópai időszámítás zónájába eső nyugati államok ugyancsak hasonló intézkedéseket tesznek. Valószínűnek látszik, hogy a nyári időszámítást május hó 5-én léptetik országszerte életbe, (sz- Î* 8-) Február 23.-án m/ilik meg Budapesten az erdélyi képzőművészek kiállítása Kolozsvár, február 20, Erdély képzőművészei sziikebb hazájuk visszatérése után bemutatják művészetüket az anyaország előtt s az idegen uralom alatt eltelt küzdelmes 22 év művészi termését. A bemutatkozás színhelye a budapesti . Aliiba rátok“ kiállító terme lesz, ahol művészeink eikteszerüen mutatják be majd alkotásaikat. Elsőként Szerváoiusz Jenő, a sajátosmü- vészetü, kitűnő erdélyi szobrász és Fülöp Antal Andor, az ismert fiatal festő mutatja be alkotásait, de sorban következnek majd utánuk Kós Károly, Vásárhelyi Z. Emil, Szolnay Sándor, Nagy Imre, Bordy András. Gy. Szabó Béla, Moliy Sándor és az erdélyi képzőművészet más értékei. A most kiállító művészek neve nem ismeretlen a főváros müszerető közönsége előtt. Szerváciusz már többször vett részt különböző budapesti ki- állitásokon, Fülöp Antal Andor pedig 1938 őszén tűnt fel a Nemzeti Szalon.ban tiszta és nemes esztétikai értékű képeivel. A két kolozsvári művész pesti szereplése elé biza. lommal tekinthetünk s remélhetjük, hogy újabb megbecsülést szereznek Erdélynek Épü’elel emelnek a Maros és az Olt folyók forrása fölé CSÍKSZEREDA, február 20. Az Erdélyt Kárpát Egyesület csiki osztálya, Csikvánne- gye támogatásával elhatározta, hogy köb« foglalja az Olt és a Maros forrásait s azok fölé épületet emel. A terv szerint a Marot- forrás fölé emelendő épület egyúttal a költői szépségű helyet felkereső látogatások pihenőhelye is lesz, kőalapon, faragott fából készül, aprócseréppel fedve. Falán márvány- emléktáblán a Maros folyó földrajzi leírását örökítik meg. A felépítésénél Marosfő község anyagi támogatást ad, a község mene. kültjei pedig munkájukkal segítik elő a terv megvalósítását. Az Ölt-forrás zsindelye« épületéhe« a csik- szentdomokosi közbirtokosság ingyen fát ét követ, mig a balánbányai Phönix rézbánya pedig anyagi támogatást ad. A két székely stilusu forrásfedő épület vonzó idegenforgalmi nevezetessége lesz Marosfő üdülőtelepének. amelyet egyébként ez évben akarnak fővárosi tőkével még jobban kiépíteni.
