Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-20 / 42. szám
I WStiMe István | Ott áűlott esői»«, szélben minden vasárnap a labdarúgópályán. Figyelte a mérkő. zést, jegyezte észrevételeit, aztán sietett a tornaterembe vagy vívóterembe, mert alig volt sportesemény, ahol kötelességszerüen ott ne lett volna ez a magas, szikár ember. Most sokáig hiányozni fog a sportujságirák asztala mellől- Az élet és halál versenyében a halál győzött: Winkle István meghalt. Winkle Pista ... így ismerték valamikor, a háború előtti években, amikor a KAC válogatott balszélsője volt. így ismerték és szerették ezt a melegszívű embert és nagy. szerű barátot a vasútnál pályatársai. A világháború után sok évig labdarugó bíró volt és akik visszaemlékeznek rá, tudják, hogy nálánál pártatlanabb, hozzáértőbb játékvezető alig volt. A vasútnál szépen haladt, de izzó magyarsága miatt neki is meg kellett ismerkednie a keserű sorssal: előbb a regátba helyezték, majd nyugdíjba kényszerítették. A sok izgalom szivére ment. F,e tegeskedui kezdett. A szeptemberi boldog sorsfordulat Winkte Istvánt is felvillanyozta: egyszerre mintha elfelejtette volna betegségét: arra készült, bogy ismét elfoglalja állását, ahonnan munkaerejének teljében kellett távoznia. Lánya eljegyzése is boldoggá tette. Ez az alig 51 éves ember fiatalos műn. kaakarattal az erdélyi magyar sport újjászervezésének nagy munkájában vett részt és nap.nap után a kolozsvári lapok hasábjain szállott sikra az eszményien magyar erdélyi sport érdekében. A Magyar Újság és az Ellenzék sportszerkesztője volt. de számos alkalommal dolgozott a Keleti Újság sportrovatának is. Winkle István volt a legrégibb erdélyi sportújságíró. Mint maga gyakorlati sportember, ismerője volt a sport egész területé, nek. Lelkes, fáradtságot nem kímélő munkával dolgozta fel az anyagot- Percnyi pon- tossággal ott volt a szerkesztő asztalán a rovat kézirata. Mert Winkle István valóban maga volt a megtestesült lelkiismeretesség és pontosság. Kedden délután hirtelen rosszul lett. Felesége gépkocsin a klinikára vit'e, ahol az ügyeletes orvos injekcióval próbált rajta se. giteni. Késő volt minden segítség. Félóra alatt végzett vele a hirtelen fellépett agyvérzés. Nemrégen mondta: — Mindig csak attól féltem, amikor a mult évben betegen feküdtem, hogy mégha- lók, mielőtt újra magyar lenne Kolozsvár... Ez az Izzó nagy vágyakozása teljesült és ha a sors nem is engedte meg, hogy most már nyugodtabb életet élhessen magyar világban — magyar földben nyugharik. Nyugalma legyen csendes, emlékét kegyelettel őrzik az erdélyi magyar sportéletben, az erdélyi magyar újságírók, pályatársai és mindenki, aki olvasta Írásait, aki ismert-e, sze. »tte és becsülte mint. embert és sportembert. Winkle István temetése ma, csütörtökön délután 5 órakor lesz a házsongárdi temető káipolnájáből a római katolikus egyház szertartása szerint. A temetésen a Keleti Újság. Ellenzék, Magyar Újság és Estilap szerkesz tőségei testületileg képviseltetik magukat /n«loltolaf Fan a lexiitáruik lelvásáriásíi Budapest, február 19. Az ország nagyobb városaiban tapasztalható, hogy a bőrtalpú lábbelik árusításának szabályozása tárgyában kiadott, rendelet nyomán a fogyasztókö- sönség megrohanta a textiláru üzleteket és a szükségesen felüt felvásárolja a készleteket. Az ilyen tömeghisztéria mindig viszonylagos és természetszerűleg minden alapot nélkülöz. A bőrtalpú lábbelik árusításának koriá. (ozását az országnak a belföldi nyersanyagra utaltsága tette szükségessé. Nem ez a hely. zet azonban a textilkereskedelemben. A textil, gyapot és gyapjükészletek indokolatlan felvásárlását sem okozati, sem gazdasági nehézségekkel nem lehet magyarázni, A textiláruk nyersanyagában mutatkozó nehézségek kiküszöbölhetők, sőt standardizá- lés révén bizonyos túltermelés is felmutatható ebben az iparban A fogyasztóközönség tehát ésszerűbben cselekednék, ha a szükségét meghaladó mérvű textil vásárlást beszün, telné és pénzét más beszerzésekre forditná. Nem szükséges, hogy e megokoiatlan vásárlási láz bizonyos rendszabályok megtételét vonja maga után mindannyiunk kárára. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS AAPJA A Jó ÜZLETMÜNElNEK Ä TfikrsfCftdFafomEtiziostâYo gyökeres reformját követeli Nemzeti Nfunkakoxponi Szálló Imre országos fili« ár ismerteire » letfigyminim* léríumboz benyújtóit emlékiratot Kolozsvár, február 19. A Neonzieti Munka- központ megbízásából szerdán délután a bőriparos munkások székhazában rendkívül érdekes előadást tartott a tárnádul ombiatoei- tás kérdéseiről Szabó Imre, a Nemzeti Munkaközipont országos titkára és társadalom- biztosítási előadója. Az előadást Nos Lajos titkár bevezető beszéde előzte meg, majd Szabó Imire tájékoztatta, a megjelenteket, a magyar társadalombiztosítás feladatairól s ezzel kapcsolatban a nemzeti alapon álló magyar munkásság követeléseiről. — A Nemzeti Munkaközpont — mondotta Szabó Íme — nemcsak az egészséges, doL gozó munkások igazságos munkabéréért küzd, hanem a megbetegedett, megöregedett munkások helyzetét is fontosnak tartja. Ezért 16 pontban fogfialtuk össze a társadalombiztosító intézettel szemben, mint a munkásság által fenntartott intézettel szemben követeléseinket. Ez a 15 pont a következő: 1. Az öregségi korhatár leszállítását 65 évről 60 évre, nőknél 60 évről 55 évre. Az 1940. évi állami hivatalé« statisztika sze- rimt az összelhalitafe közül 46.1 százalék 60 éven felülj volt. Ebből világosan látható, hogy az a munkás, tiki 20 éves korától 60 éves koráig dolgozik, legfeljebb 4—5, vagy a legjobb esetben 8 évig élvezheti négy évtizedes munkája gyümölcsét az úgynevezett hogy az különösebb megterhelést jelentsen számára, de öreg korára mégis szerény megélhetést biztosit, 8, Mmkásüdülö telepek, oaUmint aggok- háza létesítése. A munkás üdülőtelepek feiál- litáséeal az egészséges és dolgozó tömegek testi és lelki felfrissülését és munkakészségét kívánjuk megteremteni. Az aggokházo felállítása azért Is szükséges, hogy igen sok . egyedül maradt vagy magányos biztosított megfelelő elhelyezést találjon öreg korára, az inté- zettől élvezett nyugdijának bizony is hányadának visszatartása, ellenében. 9. Az orvosok és tisztviselők létszámának emelését a biztosították számának arányában és részükre hivatásuk kellő teljesítéséhez a becsületes megélhetés biztosítását. A mai rend mellett az orvos a legjobb akarat mellett is csak néhány percet szentelhet betegeinek. A Nemzeti Munkaközpont követeli, hogy a társadalombiztosító orvosainak megfelelő jövedelmet biztosijainak; hogy igy csak a biztosított tagok gyógykezelésével foglalkozzanak. Fontos a tisztviselői létszám emelése is. • .10. Le kell egyszerűsíteni és gyorsabbá kell tenni a Társadalombiztosító ügykezelését. 11. Ki kell szélesíteni a társadalombiztosítás rendszerét az eddig kimtállókra is, Elsősorban a kisiparosokat kell a jó és szociális biztosítás előnyében részesíteni. 12. Oj napibérosztályok megállapítását, Vita az, erdélyi szellemről Kolozsvár, február 19. Az erdélyi Református Nőszövetség előadássorozatában ked den, február 18-án este az erdélyi szellemről rendezett vitát Póczy Mihályné, JTatfaludyné Péchy Judit, és László Dezső lelkipásztor országgyűlési képviselő. A közönség rendkívüli érdeklődését bizonyította, bogy a teológiai fakultás hatalmas díszterme zsúfolásig megtelt hallgatósággal. A közönség soraiban ott láttuk Vásárhelyi János püspököt, dr. Bartók György Rector Magnificust, gróf Bánffy Miklós felsőházi tagot és még sok más közéleti és társadalmi előkelőségét Erdélynek. Dr. Ferenczy Miklósié lelkes bevezetőjében hangoztatta, hogy milyen nagy öröme a Nő- 1 szövetségnek, hogy ilyen természetű kérdé selrrői nyíltan, megkötöttség nélkül tehet vitatkozni, majd átadta a helyet a vitázóknak. Elsőnek László Dezső szóWt fel. Mindenekelőtt tisztázta a fogalmakat. Fejtegette az erdélyi lélek és erdélyi szellem közötti különbséget, majd fejtegette az erdélyi szellemiség évszázadok folyamán kialakult jellegzetes tulajdonságait. A második felszólaló Thfitfaludyné Péchy Judit történelmi összefoglalást adott Erdélyről, ezen keresztül igyekezve kimutatni az erdélyi szellem fejlődését és alakulását. Póczy Mihályné a jelenre tért át s megvilágította az erdélyi szellem és n közszellem közötti különbözőséget. Szellemes, érdekes hozzászólásában a jelenlegi helyzete: vázolta, kiegészítve László Dezső fejtegetéseit. László Dezső összefoglalva a vitát, amely alapjában véve nem is volt vita, mivel a résztvevők valamennyien azonos álláspontot képviseltek, fejtegette az erdélyi szellem megnyilvánulását az elmúlt két évtizedben. Rámutatott, hogy négy nagy munkaterületen, az irodalom, a, nemzetnevelés, a társadalmi ólet és a politika terén, milyen, egészséges, • jótékony hatása volt az erdélyi szellemnek. Befejezésül az előadók hangoztatták, hogy az erdélyi szellem csak úgy érvényesülhet töretlenül, ha egységes, azaz, ha egész Erdély egyesül. László Dezső rámutatott arra, hogy a most kialakulóban levő uj Magyarországnak nagy szüksége van a súlyos tapasztalatokkal rendelkező erdélyi szellemiségre. Az előadás közönsége nagy érdeklődéssel hallgatta végig a színvonalas vitát. öregségi járulékot. Éppen ezért elsőrendű erSKKiVí. DEANNA DURBIN mint magyar kisldnjj ImlCO^ A? JPMP* 1$ fp " B csibét» Ferencz 3dzseF udvarában az „tdvarf Ixfl*#-an SZŐKE SZflKAbh, miSCHfl AUER, ROBERT CUmmiRâS Zene: Robert Stolz Rendezte Pasternak—Roster M A utollAr* : HÉT SZIL V AFA“ deke a nemzetnek, hogy dolgozó tömegeit a saját, keresetükből, felgyülemlett tőkéből már 55 éves korban nyugdíjhoz juttathassa. Ez annál inkább is iméltánycsabb, mert 11 év alatt ennek az ágazatnak 270 millió -pengő vagyona van. 2. A vénydijak teljes eltörlését. Igen sokszor előfordul, hogy egy’ családban egyszerre 3—4 receptet állít ki az orvos, amit a családfő kiváltani nem tud, mert nincs meg rá a szükséges másfél pengője. Ilyen esetekben az orvosi vizsgálat teljesen hiábavaló- A biztosított réteg igy járul hozzá népegész- fségüruk kedvező statisztikájának lerontásához. 3. A Nemzeti Munfcaközponit enni ékiratban kéri a belügymimigatériumot, iránt az Országos Társadalombiztosító Intézet legfőbb felügyeleti hatóságöt, hogy rendelje el, ha a biztosított tag betegsége bét napnál tovább tart, az első három napra is folyósítsák a táppénzt. Ennek a rendnek bevezetése nemzetgazdasági szempontból is fontos érdek. 4. A családtagoknak nyújtott 28 napi kórházi ápolást 42 napra kell emelni! Nemzeti érdek, hogy amikor hatalmas küzdelem indul a tuberkulózifi pusztításai ellen, a dolgozók családtagjai, különösen pedig a gyermekek hosszabb ápoláshoz és alaposabb kezeléshez jussanak. 6. Fel kell emelni a szülési segélyeket. A szülési segély mai összege igen alacsony. A hajdan oly szapora munkásság a megélhetés súlyos gondjai miatt hovatovább az egyke- rendszer hive lesz. Ugyanekkor Olaszországban a mnukásasszonyok minden szülésnél körülbelül 200 per<rő segélyt kapnak s azonkívül még külön 300 líra jutalmat.. Nálunk van mód a magasabb szülési segélyre, de egy, rendelet ezt a lehetőséget felfűrészt ette. 6. Évente legalább egyszer kötelező orvosi vizsgálat, tekintet. nélkül a biztosított egész- ségi. állapotára. Ezzel elkerülhető, hogy a dolgozók betegségüket fel nem ismerve lerontsák a kormánynak az egészséges munkás-nemzedék kiépítésére és felnevelésére vonatkozó elgondolásait. Szükséges ez azonban azért is, mert ezen keresztül ellenőrizhető a munkahelyek megfelelő vagy meg nem felelő volta is. 7, A háztmiási alkalmazottak öregségi biz- iositását. Magyarországon a háztartási alkalmazott csak betegség esetére van biztosítva. Öreg korára az állam, vagy a család eltartására szorul. Az öregségi biztosítással előálló biztosítási kötelezettsége nem olyan mérvű, mert a jelenlegi napibérosztályok lényeges dlulbiztositdst jelentenek. 13. A bányanyugbér sürgős rendezéséi és főleg a korhatár leszállítását elrendelő intézkedéseket, 14. A baleseti százalékot 25-ről 16-ra kell leszállítam. 15. Meg kell reformaim a társadalombiztosítási törvényt. Az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (OMBI), a mezőgazdasági cselédek, munkások, illetve biztosítottak rá- szére csak öregségi illetve baleseti járadékot nyújt. Az öregségi járadék csak akkor jár, ha legalább 15 hetet dolgozott évente, biztosifásra kötelezett állásban és a 65 életevet megérte. Ha ezeknek a követelményeknek megfelel, havonta összesen 5 pengő nyugdijat „élvez“. A mezőgazdasági munkást is olyan elbírálásban kell részesíteni, mint az ipari munkást. — Az ország súlyos terheket vállalt magára — fejezte be előadását Szabó Imre. — Egy kifosztott országrészt kaptunk 22 év után vissza és tudom, hogy legelső kötelesség a munkaalkalmak teremtése és az itt élő emberek megélhetésének biztosítása, de feltétlenül fontos a biztosítási kérdés rendezése is. Nagyon súlyos és fontos kérdések ezek, de rumig a belügyminisztériumban Kádár Levente államtitkár és Jósfay miniszteri tanácsos intézik aiz OTI ügyeket, valamint az iparügyi minisztériumban Magasházy Béla minisztériumi osztályfőnök foglalkozik a munkáskér- désekkel, addig a magyar munkásság bizalommal tekinthet kérdéseinek megoldása elé. A kitűnő előadást a közönség hálás tapssal köszönte meg. Egy mázsa burát k»nott ajándékba azErdé’yf Párt tízezredik tagja Kolozsvár, február 19. Megírtuk, hogy Nagy János vasmunkás .volt az az erdélypárti tag, aki a kolozsvári tagozatban 10.000-ikként iratkozott be. Egy magát megnevezni nem akaró, az anyaországból Erdélybe visszahelyezett állami tisztviselő most Nagy Jánost a neki járó buzakonvenciójából egy méter- 'tnázsa búzával ajándékozta meg. Nagy János boldog örömmel veszi át e mostani időkben Hagyó« is értékes kedves ajándékot, és olcsó a űarmoL Beváltja, amit ígér. Nincs vela bajlódás, taalózés, kesarűizü anyagok nyelése, stb. Jóizfl hashajtó «ţjSSaSBk Kár 14 Dürfet n tephatt nfeptmUrfcia. Hatalmas sikere volt a Kfeiueivalór'um hétfői hangveisenyénol A Kolozsvári Zenekonaervatórium február 17-én, hétfőn este a katolikus gimnázium dísztermében nagy és előkelő, zeneértő közönség elölt tanárt hangversenyt tartott. Az intézet kiváló tanárai mint előadók nagyszerű szereplésükkel igazolták, hogy a Zenekonzervatórium tanárai hivatva vannak az uj erdélyi fiatalságot a tone művészetében fejleszteni és oktatni. A hangverseny Dohnányi patétikus tartalmú hegedű-zongora szonátájának, első tételének előadásával kezdődött. S. Kouba Paula (hegedű) és M. Rohonczy Mária (zongora), nagyszerű összjátékkal adták elő a müvét- K. Molnár Irma Bach—Liszt: változatai ak stílusos és gyöuyöriien felépített játékával ért el nagy hatást. Sára Nándor két hatásos Händel- és Novacek-darabot adott elő hegedűn, Ütő Mária zowgornkisé re tével. Nagyszerű művészi sikert aratott B. Zsem- ben- Elvira, aki poéziseel zongora zta Liszt —Szendy: Oh quand je seors-ját és a hálás Tiszt Rákóczi-indttlóját. A nagy tapsokra, Bartók: Este a székelyeknél cimü darabját zongorázta melegséggel. A hangverseny má sodik része Boga Lászlónak, a fiatal és szépen fejlődő csellistának nagyszerűen sikerült Haydn, Popper és Fauré müveinek előadásával folytatódott, majd. Tulogdy Sarolta érett és művészi felépítésű játéka aratott nagy sikert Dohnányi, Liszt és Debussy zongoramüveinek előadásával s végül Markos Albert Kodály Adagiojának és Hubay: Ze- firjének remek hegedüjátéka után, a felvi- harzó tapsokat: Beethoven: Memüetto-jének előadásával köszönte meg. Sikerének osztályrésze«« vo®t. Ütő Mária nagyszerű zongorajátékával. A Kolozsvári Zenekonzervatőrium sorozatos hangversenyei a közönség elismerését mind jobbam és fokozottabban kiérdemlik.
