Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-20 / 42. szám

19 4 î» F Enm VAU 2Ú ICérelewws Ko!ox«vár llif, $?. Icir. város iiKzfinscfipfiez Kolozsvár thj se, Idr város területén a m, kir. belügyminiszter ur 172,00ft—1986. B, M. sz. rendeletinek megfelelően a szegény- segélyezés az ország más városaiban már be­vezetett «. n. ...Magyar Norma“ rendszer alapján történik. Ma az a helyzet, hogy az utcák tele van. nak koldusokkal, akik utón-útfélen zaklat­ják a járókelőt zavarják az üzleti forgat urat, a közönségnek akarva, nem akarva ad a koz ni» keli s nem tudja, hogy adományát jó helyre juttatja.«. Az élelmes, de rá nem szo­ruló koldusok sokszor jómódban élnek, a munkaképtelen, de szemérmes szegények nagy tömegéről nem történik gondoskodás. Az egyházak, társadalmi egyesületek sok könnyet letörölnek, de mivel nincs biztosít­va az együttműködés nem tudnak egymás munkájáról s igy előfordul, hogy egyesek több helyről is segélyt kapnak, mig más rá­szorulókat nem segítettek, „A Magyar Norma“ bevezetése annyit je. lent, hogy a jövőben az utcákon és házak­nál megszűnik a koldulás, a koldusok és más munkaképtelen szegények segélyezéséről, Il­letve tisztességes ellátásáról a hatóság irá­nyítása mellett a társadalom gondoskodik, ~ Biztosítva van ezáltal az eddig szétágazó segjtésl akciók szervezése s minden fillér a legjobb helyre kerül. A társadalom elszórt és elaprózott de nagy összegekre rúgó jótékony kodás helyett minden hónapban egy helyre, a „Magyar Norma“ alapba juttatja «1 adó. «lányait, A beszervezés áldozatos munkáját az egyházak vállalták, kiknek megbízottaik bekopogtatnak minden házba hogy a kolozs­vári Magyar Norma Bizottság megbízásából á társadalom önkéntes áldozatát megtudják éá feljegyezzék. Arra kérem a város társa­dalmát, hogy minden családfő és önálló ke­resettel Mró családtag ajánljon fel jószlwei havi megajánlást a. „Magyar Norma" .javára a nála jelentkező önkéntes adománygyűjtők, uek. A megajánlás összegére tájékozásul köz­löm.' hogy a kolozsvári állami és városi tiszt­viselők fizetésüknek %—2%-át ajánlották fel havonklnt tehát 200 P.ig )£%-ot, 201—400 P-íg 146.-0», 401—600 P-ig %%.ot és 600 P.től 2?5'.ot adnak a tisztviselők a kolozsvári Ma. gyár Normára. Reméljük hogy a társada­lom minden rétege a tisztviselői kar áldozat- készségéhez hasonlóan szintén kiveszi részét a szegénygondozás költségeinek előteremtésé- böl. A megajánlás után a havi fizetés a Magyar Norma Bizottság által kibocsátott bélyegek. ke|. Illetve postatakarékpénztárt csekklapo­kon történik.' Bélyegeket, csekklapokat a vá­rosi Népjóléti Hivatalnál (Farkar-utca 4. sz.) vagy az egyházak lelkészi hivatalaiban lehet igényelni. Hogy a közönséget adománya lerovása után a kéregetők további kellemetlenségeitől megóvjam, minden megajánló ajtajára táb. lácskát kap, mely hirdetni fogja hogy az illető adományát a Magyar Norma javára be. fizette Kolozsvár város közönsége a múltban ts Ismételten tanujelét adta áldozatkészségének. Meg vagyok győződve, hogy különösen most átérd a segítés sürgősségét és fontosságát és siet a hatóság segítségére. Kérem a város közönségét, fogadja szere­tettel és megértéssel a beszervezést végző önkéntes gyűjtőket, akik lakásán megj fen­nek és .ne kételkedjék a rászorultakon segl tenl, . _ _ ", , KoloiatVár. 1941 febr ULén Dr KELKDY TIBOR ». k. polgármester. a Valuta csempészeket tartóztatott fe >oYozsvárí rendőrség Kolozsvár, február 19. A rendőrség nyo­mozó osztálya őrizetbe vette Luputz Tivadar 29 éves bukaresti lakos, szállodai szolgát és Mihalca Gábriel 35 éve^ bodrogiéi epi föld­művest, mindketten román állmnpplgárokat. Nevözették átszökve a román-—magyar hátú- rótt .112.460 lejt átesimpésztek és a rovtán bankj.egyeţ pengőre akarták beváltam. A valntaesempészekeí azonban még idejekorán «[fogta a magyar rendőrség. A vallatás so­rán Lupntz. bevallotta, hogy mér kétszer si­került átcsempésznie román pénzt és be is váltotta 1750 pengőre. Luputz vallomása sze­rint a magyar pengőért 60—70 lejt is meg. adnak's ő is ilyen árban adott tovább rajta. Mihak-a, aki bűntársa volt Luputzn&k, úgy vallott, hogy most próbálkozott elsőizban valütacsempészéssel. A két román állampol­gár valutacsempészt már el is szállították a budapesti valuta-ügyészségre. Megindultad a Duna jégtorlaszai Kiiloc^ád htfrom olt'alriH «iiéjf viz ve <z! köriV. ItúmitázáNKal xegitik eoa |é«r elTonnlását Budapest, február 19, (MTI) Az ávvizvé. delmi kormánybiztosság közli: A dunai ámzfrontoü aş első kedvező for­dulat, amelyet bejelenthetünk az, hogy a DunrtűeosélM Dunaföldvárig terjedd jégtor­lasz, amely csaknem teljesen eldugaszolta a víz lefolyását és amely okozója volt a adton való átömlésnek és az ennek követkéz lében később bekövetkezett gátszakadásnak, meg. indult és általában a Dun-a egész hosszán a jégtáblák levonulóban vannak, csak a Sió torkolata fölött mozdulatlan még a jég, az alatt azonban ismét szabad a vízfolyás. En­nek a bekövetkezett fordulatnak egyelőre az a kedvező hatása mutatkozik, hogy Dunave- csénél háromnegyed óra alatt 54 centimétert apadt a Duna szintje. Ezen a ponton az apadás összesen 219 centiméter, A legmaga­sabb vízállás 771 centiméter volt és most a viz 552 centiméter magasságban áll. A duna- földvári hídnál egy méter az apadás. Nem múlt el a veszély azonban, még -.a Duna alsó szakaszán, mert ha a torlasz megindulásával együtt lezúduló viz a Duna alsó szakaszán újabb torlódás kövi tk-.-rtében megakadna, ujább árvizvcszedélmet idézhet elő. Éppen ezért az alsó szakaszon az ár­vízvédelmi készültséget a legszigorúbban fenntartjuk. Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, a dunai árvízvédelem kormánybiztosa a Du­nán keletkezett jeges árvízzel kapcsolatban a kedden történt eseményekről a következő tá­jékoztatást adta: A Dfmavecse—Dunaföldvár közötti jég­torlasz, amely az Apostág alatti sorozatos gátszakadást előidézte, kedden az esti órák­HUNYADI JÁNOS hetvenöt éve világhírű gyó^ykesefUviz megvédi és rendbehozza egtez- s q t. fiz csszes betegsegéíjjző pénztárak rendelt«. ban elvonult és a dunavecsei viz rohamosan leapadt annyira, hogy este 9 órakor már 552 cm. volt, vagyis Dunavecsénél a víz vissza­tért a folyam medrébe. Ennek természetes következménye, hogy az apostagi gátszaka­dáson át a víznek az árterületre való beöm- tése megszűnt, az árterületet veszélyeztető víztömeg tehát ezeken a gátszakadásokon át tovább már nem szaporodik. Az ártéren lévő víztömeg a terep szintesése irányában vonul át- a töltés-szakadásoktól délre fekvő 1-n illet eil lefelé &> ez idő szerint helyenként már elérte a Kiskőrös—kalocsai számyvasut vonálát, ahol á víztömeget lefelé vonulóban feltartóztatni szándékozunk. Ennélfogva en­nek a vasútvonalnak az áteresztőit részben eltörniük,. (‘észten - eltömés?« előkészítettük. Minthogy a megindult, jégtömeg a bogyiszlói átvágás elíő'tş.rmadâbah megakadt, az ár­hullám fitil'dyn, kritikus órdísi helyzet a Duna miá'én lefelé tolódott. Ezúttal a ne­széig aZ Ordas—Foktó közötti Duna-szakasi minikét oldali • töltéseit f enyegeti. Minthogy a jégror’nvtól lefelé lévő Dunaszakaszról a jég Mohái-" Me indult, minek következtében a jégtoilní* itt még magasabb lett. Intézke­dés történt a .jégtorlasz esetleges «zét.bombá- zására. Amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé teszik, a bombázás még a mai nap délelőttjén megtörténnék. Szerdán reggel 9 óra 5 perekor pótlólag még a következőket közli az árvízvédelmi kormánybiztösság: —- A légi erők kötelékei elindulták a bo­gyiszlói átvágásban levő jégtorlasz bombázá­sára és a bombázást a karászi fok magassá­gában megkezdik, ahol a Duna már jégmen- tee ós innen kezdve felfelé egyenként dobják le bombáikat olyképen, hagy a jég mindig alulról saakadozhassék és a szabad vízfolyás bau távozhassák. —i A szerdára virradó éjjel a kaloesa— kiskörősi vasútvonalon Negyvenszá 1!ásnál az egyik 13 méter nyílású vasúti áteresz betö­mését a közerő megkezdte. A regjeit órákban a vMrogéri csatorna Májánál az eltöméseket a víz sodra áttörte. Szerdán reggel ** órakor Kalocsáról érkezett jelentés szerint az áradat szerdám virradóiéig Kalocsát három oldalról körülvette, úgy, hogy csak a Raja felé vezető ut szabad. Akasztó község, hála a& önfeláldozó men- tőmü n hálátoknak, megmenekül1. Szerdára virrfldólag ugyanis a víz áttörte Akasztónál a második védelmi vonalát-is. Ez ellen több helyen nyu Igátokkal és a falu szélén emelt rögtönzött töltéssel védekeztek és sikerült a vizet megállítani. A község féifi lakossága egész éjjel a töltéseken dolgozott. A nőket, gyermekeket, öregeket és betegeket mintegy 1200 személyt tegnap gépkocsikon Kiskőrös­re száüitották, Az elszállítás rendben és nyu­godtan történt. A falu környéki tanyákon rekedt lakosság mentése folyik, A mentési munkálatokat egy utászszafeasz pontonokkal védi. Bocsán és Prónaifalván szerdán dél. előttre a közerőnek sikerült a kedd délelőtti gátszakadást, betömni. A járásban telje* a rend. A Pest-megyei Közjóléti Szövetkezei; Bar- esay Ákos főispán rendeletére az árvízkáro­sult lakosság azonnali megsegítésére 16.000 kilogram élelmiszert küldött. Rövidesen w*ieţi*»£«l*«*I fío^ofcsváiroii awVafco!cal Cüyáwwio- *8i© Erdélyre*** Egyesület“ Közei {élmii'iá pengőié van éven!® szükség az erdélyi vakok szociális támogatására Kolozsvár, február 19. A közvélemény a többi szociális kérdés mellett még nem tartja elég fontosnak a vakokkal kapcsolatos kér­déseket s általában a köztudatban úgy sze­repel a világtalanok ügye, mintha az nem volna más, mint az állam és társadalom szükségéé, de kellemetlen tehertétele. Felü­letes a megállapítás és nem fedi a valóságot. Az ok* az, hogy nem látó embertársainknál csak a fogyatékosságot veszik figyelembe, holott náluk is megvan az az emberi érték, többlet, amely a nemzet és emberi közösség számára kiválóságokat adhat. A vak Milton „Elveszett paradicsom“-» igazán világiro­dalmi mü. A látó ember képességeit, könnyebben tud­ja kifejleszteni s nem szükséges számára okvetlenül a gyámolitás. de a vak ember érvényesülési lehetőségei intézményes neve­lés, szakoktatás és gyámolitás nélkül meg­lehetősen korlátozottak. Figyelembe véve azt, hogy intézményes szakoktatással, neve­léssel és vak műhelyek felállításával világta­lan embertársainkat keresethez lehet jut­tatni, az‘eredmény az, hogy ezzel tehermen­tesítik úgy az államot, mint a társadalmat. Ez is azt bizonyítja, hogy a vakok intézmé. nyes állami oktatása, nevelése és gondozása elsőrendű feladat, Erdély visszacsatolásának első heteiben részlegesen összeírták az itt található tan­köteles korú vak gyermekeket. A nem teljes összeírás szerint is a visszacsatolt területen számuk 110, Természetesen ez jóval alatta van a tényleges számnak. Külön feladat, a kimutatásban nem szereplő vrtk gyermekeket felkutatni. Hatalmasabb a számuk azonban a tanult, felnőtt-vakoknak. Pontos - kimutatás: nincs még róluk, de hozzávetőleges minimális becs­lés szerint számuk eléri az ezret. Minden városban az uteasorkokon, a bérhá­zak udvarán, nyilvános helyeken ott található szájharmonikával, tökmagárulással s más efé- íe ürüggyel a vak férfi és nő, nőm ritkán f'iu, vagy leány, hogy a be nem vallott koldulást igy fedezzék. A legsötétebb nyomor, ruhátlan- ság, a család éhezése, télen a tüzelő hiány, életük minden keserűsége, mintha odaszegezte volna az utcasarkokra ezeket a legnagyobb­részt tanult embereket, akik pedig, ha mű­helyhez és megfelelő gyároolitáshoz jutottak volna, — meg lenne a lehetőségük, hogy ma­guk és családjuk kenyerét saját termelő mun­kájukkal megkeressék, A gyámoliitásra szoruló tátrait, felnőtt va­kok száma Erdélyben ezer; L-csökkentett: ér-' tökeié»®!, — bele véve a vak családokat is. MI A KOL\? .sódás hatása nercek alatt laleutkezfh bárminő'! teraitsda, klnnrMteli, te- uertséq eseteiben. ínqven rrosaehtus te minta „éMCE" teoríria, Kolozsvár —egy személy napi létminimuma egy pengő 33 fillér. Ez naponta 1330 pengőt tesz ki. évente 485,450 pengőt. Ez a hatalmas összeg pedig előkerül. Még nődig: koldulással, álla­mi segélyekkel, szociális szervezetek segély­nyújtásával. pgvhftzi támogatással és a társa, dalom adakozásával. Tehát' marad a feladat: vntfeauényeH segj- i'és olyképpen.' hogy a felnőtt vakokat külön* leges . vak,-műhelyékben kereseti lehetőségek- Fez juttassák. Ezáltal a munka) által a nem- látók etrbéri színvonalra emelkednek újra és: nem utolsó sorban az állam és társadalom ha­talmas tehertételtől mentesül. A kolozsvári gyógypedagógia« intézetek ţă­rani kara és igazgatói, Garay Ödönnek, a va­kok kolozsvári intézete igazgatójának kezde­ményezésére a szervező bizottságot is megala­kították, amelynek célja, hogy a vakokat gyá- molitó egyesületet létrehozza. A szervező bi­zottság már eddig is olyan eredményes mun­kát végzett, hogy március első hetében alaku­ló közgyűlésre is sor kerül. Kolozsvár magyar úri asszonyai és igen sok közéletiinagvság vál­lalkozott a nehéz, de igen szép emberbaráti munkára:-a megaVikuTő Vakokat Gvámolitő Erctélyrészi Egyesület működésének előmozdí­tására, Az egyesüld; rövidesen munkáim kezd­het. mert működése bíztosüva látszik. Sóifim» Sándor dr, és Kor/cs lésilő e'Ő»dlí5» sni a szociális lan’o yarn «lőadáMsororalának kereféken Kolozsvár, február 19. Szerdán délután dr- Sólyom Sándor tiszti-főorvos és Kovács Lász­ló az állami munkaközvetítő hivatal vezetője tartottak igen érdekes előadást a Magyar VÖ- rikkereszt és Kolozsvár város Szociális tan­folyamának előadássorozatának keretében. Sólyom Sándor dr. tiszti főorvos „A köz­egészségügy szervezete“ című előadásában is­mertette a közegészségügy szükségességét és azokat az intézkedéseket, törvényrendeletekét-, amelyek biztosítják a magyarság elsőrangú közegészségügyét. A közegészségügy az állam feladatai közé tartozik ás ezért már 1876-ban olyan hatalmas alkotása közegészségügyi tör­vényt léptettek életbe, amelyre méltán lobt tünk büszkék. Ismertette a közegészségügyi szerveket, amelyek minden társadalmi osztály­ban és bármely részén az államnak elvégzik áldásos munkájukat és ezáltal harcolnak a járványok és elterjedtebb betegségek ellen. A magyar közegészségügyi törvények miután már nagyon régóta bevezették a himlő elleni oltásokat, 1937-ben kötelezővé tették a difte ria és 1938-ban a hastífusz-járványos vidé­keken a hastífusz elleni védőoltásokat Ez­után az egészségügyi rendészet, köztisztaság és ennek ellenőrzését élétből éptető rendelet ék­ről valamint a közegészségügy ellenőrző és végrehajtó államosított orvosi és Zöld Ke­resztes sejtrendszeréről beszélt igen érdekesen a nagytadásu előadó. Kovács László tartotta meg ezután előadá­sát a munkanélküliség kérdéséről. Vázolta a trmnkanélküliség helyi, illetve belföldi és álta­lános kontinentális okait. Munkanélküliséget teremthet nagyobbszabásu .elemi csapás, vagy háború. Ilyen esetekben a kontinentális, vagy államhatári zárlatok nyersanyaghiányt, felve­vő piac-hiányt okozhatnak, aminek káros, de természetes hatása a munkanélküliség. A mun­kaalkalmak szerzése Magyarország majd min­den városában állami, vagy hatósági munka­közvetítő hivatalok«, állítottak fel. Március hő folyamán ezeknek a hivataloknak a számát 34-re bővítik ki. Ismertette a vezetése alatt ál­ló munkaközvetítő hivatal munkarendszerét és eddigi eredményeit. Szeptembertől — ami­óta a hivatalt felállították — december 31-ig 71Í9 férfi és 2532 nő jelentkezett elhelyezés­ért. Ez idő alatt ezek közül 941 férfit és 456 nőt sikerült elhelyezni. 1941 januárjától a mai napig 811 férfit és 227 nőt helyezett eí b hi­vatal. A tminkakeresők között napszámostól szakmunkásig és képzett hivatalnokig, háztar­tásbeli alkalmazottól kezdve tanárnőig min­denféle képzettségű férfi és nő szerepel. A két igen érdekes előadás nagy tett zésre talált. — Alkui cső* betörök az Eperjes utcában. Dragos Sándomé Eperjes utca 2. szám alatti lakos ismeretlen tettesek ellem tett feljelen­tést, akik álkulccsal behatoltak lakására és elloptak egy rend férfiöltönyt, egy fekete női kabátot és több apró értéktárgyat össze, sen 350 pengő értékben. Az Eperjes utcában az elMUit héten még két áikulcsos betörés történt /

Next

/
Thumbnails
Contents