Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-19 / 41. szám

Í9 41. FEBJtUAU 19 SL és félmillió pengős közepi(kezeseket indit ezév tavaszán Kolozsvár városa lVaq^jcIcnlosecj« bejelenléselc beszámolók az ErJéSyi Párt kolozs* vari vezelőségi értekezletén — Húszezer pengős segélyalapot (élesít az Erdélyi Párt a magyar kisegziszlenciák f e I se g é I y e z ésér e Megválasztották az Erdélyi Párt kolozsvári szak­bizottságának vezető-tagjait Kolozsvár, február 18. Az Erdélyi Párt kolozsvári elnöksége és intézőbizottsága el­ső ülését tartotta kedden este 7 órakor a párt Farkas-utca 7. szám alatti emeleti he. lyiségében. A kolozsvári pártvezetőség emlé­kezetes megválasztása óta ez az értekezlet volt az első nagyjelentőségű összejövetele a párt tényleges kolozsvári vezetőségének és éppen ezért csaknem teljes számmal jelen­tek meg rajta az elnökség és az intéző bi­zottság tagjai. A vezetőségi értekezletet Nyirő József pártelnök nyitotta meg, me­legen üdvözölve a vezetőség megjelent tag­jait. mondotta el beszámolóját a kolozsvári párt­vezetőség eddigi, sokrétű tevékenységéről, továbbá a szervezés eddigi építő munkájá­nak adatait ismertette. A vezetőségi érte­kezlet nagy lelkesedéssel vette tudomásul, bogy február 18-án déli 12 óráig az Erdélyi Párt vezető tagozatába eddig 11.956 tagot vettek fel és lajstromoztak. A tagok létszá­mának nyilvántartási száma természetesen állandóan növekszik és a jelentkezések to­vábbra is lendület telj esen folynak. — Szervezés szempontjából az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata, — mondotta a to- vábbiak során Nyirő József elnök, — öj ke­rületre oszlik, amelyek azonosak a város köz- igazgatási kerületeivel. Az első kerületben hat, a második kerületben nyolc, a harma­dik kesületben tizenkét, a negyedik kerület­ben tizenegy, az ötödik kerületben pedig bét körzetvezetője van az Erdélyi Pártnak. Ez a helyzet azonban természetszerűleg pilla­natnyi csupán, mivel a tagok nyilvántartá­sa során a körzetek számát olyformában fogja növelni a vezetőség, hogy lehetőleg min den utcába egy-egy körzetvezető működjék, hosszabb utcákban pedig esetleg több is. A körzetvezető nyilvántartja a körzetben lakó párttagokat, nemcsak név és szám szerint, hanem vagyoni ál lapotok és társadalmi hely­zetük szempontjából is. A párt szellemének megfelelőiig minden egyes ügyes-bajos dol­gáén az őt legjobban ismerő körzetvezető­höz fordul, aki a kerületi vezetőséggel, il­letve a tagozat központi vezetőségével egyet,- értőleg teszi meg minden egyes esetben a legcélravezetőbb lépéseket. Köztudomású, hegy az Erdélyi Párt nem szab ki tagdijaj a pártszervezet tagjaira, künden egyes párttag önkéntes megajánlás­ként annyi tagdíjat fizet, amennyinek fize­tését nyugodt ielkiismercttel, anyagi helyze­tének megfelelőkig saját maga vállalja. A megajánlott tagdíjakat a központ pénzbesze­dői gyűjtik össze és bélyeg beragasztása ut­ján nyugtázzák, amely a tagsági igazolvány- könyvecskéjciben igy feltünteti, hogy a párt tagja lelkiismeretesen teljesiti önként vál­lalt kötelezettségét, Nyirő József ezután el­nöki beszámolójában kifejtette, hogy a szer­vezés körültekintő és sok munkát igényid tevékenysége mellett a tagozati iroda máris igen sok magánügyben végzett tanácsadói és eredményes közbenjárási munkát. így ered­ményesen kér különleges elbánás*. a hatósá­goktól a székely alkalmazottak társaságának érdekében, hogy Erdély ősi fővárosának ez a nagyra hivatott társadalmi szerve zavarta­lanul tölthesse be hivatását, ügy az alkal­maztatások lehetőségeinél, mint az egyesü­let kulturális tevékenységének alátámasz­tása érdekében megértő meghallgatásra ta­lált az Erdélyi Párt előterjesztése. Az egyik kolozsvári nagy iparüzem érdekében nyers­anyag kiutalása* és nagyobb rendelő- esz­közlését sürgették ki és ilymódon sikerült megelőzni azt, hogy az üzem a foglalkozta­tott munkásainak egy részét elbocsátani kényszerüljön. Ugyanilyen eredménnyel jár­tak közbe annak érdekében, hogy a közszálli- táshoz szükséges; jármüvek uj gumiabroncso­kat kapjanak. Ezután Nyirő József elnök általános köze­pette tért rá az Erdélyi Párt eddigi tevékeny, régének megvilágítására. A Párt ugyanis több erdélyi kérdésben részletes emlékiratot dolgo­zott ki, amelyeket a megfelelő törvényes in­tézkedések foganatosítása érdekében a kor­mány illetékes tényezői elé terjesztett fel. így — Országé,pit és folyik — mondotta Xyiítí József elnök — és nekünk 22 év sebeit kell begyógyítanunk és mulasztásait kell jóvá- tennünk, hogy aztán teljes szivvel-lélekkel munkáljuk az anyaországgal való összcfor­rásunk nagy feladatait. Az egész ország szeme a pártnak ezen a tagozatán függ és örömmel jelenthetem be, hogy munkánk kez­detének eredményei jóleső módon biztatóak. Xyirő József elnök ezután a tárgysorozat­nak megfelelőleg megalak ultnak nyilvání­totta az Erdélyi Párt kolozsvári intéző bi­zottságát, amelyet a vezetőségi értekezlet lelkesen vett tudomásul. kieszközölte, hogy a hazatért, erdélyi részeken is 1. léptessék életbe a hadirokkantair, hadi­árvák és hadiözvegyek ellátásáról gondoskodó 1923. évi VII. te. rendelkezéseit, az erdélyi viszonyoknak megfelelő módon. 2. A közszol­gálati állások megszervezése és betöltése ügyé­ben a párt megtette az általános jellegű kor- máwur endetet-tervezetre a maga részletes hoz­zászólását, melyet a kiadott 900—941 M. E. számú miniszteri rendeletben tekintetbe is vet­tek. 3. A béri őrsi iparban háttérbe szorított magyar nemzetiségű iparosok érdekében az Erdélyi Párt külön emlékiratban hívta fel a kormány figyelmét a kérdés fontosságára, és kérték, hogy a Felvidéken foganatosított, in­tézkedésekhez hasonló módon intézkedjenek a bérkocsi-engedélyek általános rendezéséről. Ugyanakkor a vissza nem csatolt területről át­hozott gépkocsik esetében kérték, hogy7 a ha­tóságok tekintsenek el a vámokmányok bemu­tatásától, mert a vám újbóli lefizetése nagy terhet jelentene az amugvis szegénysorsu tu­lajdonosok számára. 4. A szolgálatképes volt mifgyar erdélyi közalkalmazottok érdekében részletes kimutatást nyújtott a kormány- elé, kérve intézkedést a közszolgálatban való alkat, maitatásukra. 5. Ismeretes, hogy a bécsi dön­tés után a román kormány sok magyar köz­alkalmazottat helyezett át a hazatért részekre. Az Erdélyi Pártvezetőség ismételten tárgyalt érdekükben a kormány illetékes vezetőivel és a kérdés megnyugtató rendezésére komoly ki­látás mutatkozik. C. A román államtól átvett risztviselők legnagyobb része még giindiig csak a románok által nyújtott, a magyarországiak­nál kisebb illetéket kapja. A Párt részletes emlékiratban foglalta össze javaslatait ezek­nek a fizetéseiének rendezése érdekében s a mi. niszterelnök nr többizben is megértő módon foglalkozott a Párt emlékiratával. Igen nagyjelentőségű annak a rendelettel-- Vezetnek ügye, amelyet az Erdélyi Párt 7. az erdélyi részeken nyújtott nyugdíjellátására vonatkozólag terjesztett a kormány elé. A nyugdijak erdélyi rendezésére kormányrende­let még nem jelent meg, de a Pártnak már alkalma nyilott megállapítania., hogy a legkö­rültekintőbb és feltétlenül nagylelkű kormány, intézkedés lesz, amely az erdélyi nyugdíjasok bonyolult ügyét megnyugtató módon fogja rendezni, 8. A magángazdaságot cs a benne iög^eüooztafcott egzisztenciák ezreit érintik a tnufiikaügyi törvények, amelyeknek anyaország béli kiterjesztésénél az Erdélyi Párt azt a kívánságát fejtette ki, hogy az egységesítés során a szociális szempontból haladást jelen­tő alkalmazotti intézményeket tartsák fenn továbbra is. Az.Erdélyi Párt ezért előterjesz­tést tett munkaügyi minisztérium felállítására, a munkakamarák és nmnkabiróságok megtar­tására, a kollektiv szerződések meghosszabbí­tására és az alkalmwzott bérkövetelése elsőbb­ségi jogának biztosítása érdekében. A tárgya­lások, amelyek ezeknek a szociális természetű kérdéseknek jelentőségét hangsúlyozzák, to­vábbra is tartanak. Ezután az elnök kifejtette, hogy a dol­gozó magyar tömegek és ennek folytán az Erdélyi Párt is a munkaügyi felügyelői in­tézmény fenntartását kívánják, mert ezek a szervek eddig is alkalmasaknak bizonyul­tak rá, hogy általuk nagyobb tömegű állás nélküli magyar tisztviselőt és.munkást he­lyezhessenek el. Ez ügyben az Erdélyi Párt képviselői személyesen is felkeresik dr. Vyrga József iparügyi minisztert. Az Er­délyi Párt ugyancsak külön emlékirattal for­dult a belügyminiszterhez a szakmai szerve­zetek (céhek) felügyelete és ellenőrzése so­rán a nemzeti szempontok szükségelt foko­zott érvényesítése érdekében. Erre az cr- ' vényben lévő román törvények minden tekin­tetben megfelelő módot nyújtanak. Megem­lítette ezután az elnök az, Erdélyi Párt ered­ményes intervencióját a kolozsvári Tudo­mányegyetem segédszemélyzetének kinevezé­se és illetményeik rendezése érdekében, amely az intervenciót követőleg 24 óra múl­tán bekövetkezett. Ugyanilyen gyorsan jut­tatlak hozzá a közel Szék nagyközség szin- magyar lakosságát a másfelé irányított 30 mázsa cukormennyiséghez, melyet részükre kiutaltak, Az ásványelosztó közpoitnál ugyancsak a székiek petróleum ellátása érde­kében folyik intervenciós eljárás. Végül az elnök nagy hatás mellett jelen­tette be, hogy az Erdélyi Párt nagyarányú szervezésének eredményeképpen Kolozsvár számára sikerűit 20/i'i.) pengőt olyan külön­leges magyar szociális célra biztosítania, amely lehetővé teszi, hogy sokgyermekes ma­gyar családoknak indokolt esetekben 100—200 —300 pengőt adhassalak. Ennek az összeg­nek a rendeltetése az, hogy az illetők vala­melyes egzisztenciális alapot teremthessenek maguknak és így szerény megélhetésük alap­jait megvethessék. Ezek az összegek bizony­talan időre szóló kölcsönök lesznek, melynek visszafizetését az Erdélyi Párt éppen azért várja el, hogy előnyeiben további más rá­szoruló magyar kiscgzisztcnciákat is részel­tethessen. Lelkes tapsvihar közepette fejezte be rész­letes beszámolóját Nyirő József elnök, amelynek bejelentéseit köszönettel vették tu­domásul. Az elnökség és az intézőbizottság jóváhagyta ezután Botos János tagozati fő­titkár eddigi központi megbízatását. millió pengős középitkezést kezd Kolozsvá­ron, amelynek révén njég 32 iparág jut je­lentős munkához az építészeten kívül. Ez to­llát jelentős mértékben fogja gyarapítani a város polgárságának pénzforgalmát és ke­resőiét. A bejelentést a pártértekezlet lelkesedéssel ^ette tudomásul és percekig tapsolt még ak­kor is, midőn Páll dr. a központi pártveze- tőség elismerését tolmácsolta a tagozati ve­zetőség eddigi munkásságáért. Ezt követőleg az elnök ismertette az első elnöki tanács ál­talunk már közölt határozatait. Várospolitikai bizottság: Elnök dr. Ko­vács András, titkár Sz. Jakab Géza. Tagjai Polli Béla, Müller Géza, d r. Lám István, Olajos Domokos Mátrai János, Szopós Sán­dor, Deák Ferenc, Demény Andor és Egyed Sándor, Közművelődési bizottság: Elnöke dr. Cse- key István egyetemi tanár, titkár Bakos Aladár. Tagjai a közművelődési intézmények vezetői, a sportintézményekkel együtt. Gazdasági bizottság: Elnöke Szalai/ Mik­lós bankigazgató, tagjai a mezőgazda- sági szakosztály, élén vitéz dr. Biró Gyula, kereskedelmi szakosztálynál Pálffy László és Balogh László, Klub-bizottság: Elnöke Géléi József dr. egyetemi tanár, tagjai Hadházy Sándor, Leitersdorf er Sándor és Zsulyevits Mátyás. A bizottságok bármikor még kiegészithe. tők. A pártvezetőség kimondotta, hogy a bi­zottságok a legszorosabb egységben dolgoz­nak egymással, céljaikra a párt helyiségei mindig rendelkezésre állanak. Az intézőbizottság ezután belső ügyeket tárgyalt, amelyeknek eszmecseréjében Len­gyel Albeit, Botos János, Bacsó Géza dr.. Egyed Sándor,. Gálffy Zsigmond, Lenkev Henrik, Demeter Ferenc, óváry. Elemér dr., Zágoni Szabó István, Pálffy László és még sokan mások vettek részt. Bálint József or­szággyűlési képviselő és Demeter Ferenc ipartestületi elnök egy* szakmai ügyeket ajánlottak a kolozsvári pártvézetőség figyel­mébe. Nyirő József elnök bejelentette, hogy a közeljövőben sor kerül a kerületi vezetők, mint tagozati alelnökök megválasztására is. Az ülés lelkes hangulatban ért véget. Lőrincz Ferenc dr. és Nagy Géza dr. eőadésa a Szociális Tauf o i/amoM Kolozsvár, febr. 18. Kedden délután a Ma. gyár Vöröskereszt és Kolozsvár város szó. ciális tanfolyamának előadássorozatában dr. Lőrincz Ferenc egyetemi tanár és dr. Nagy Gém tartottak igen érdekes előadást, Lőrincz Ferenc dr. statisztikai adatokkal ismertette Magyarország egészségügyi viszo­nyait, összeállította az évek folyamán a szü­letés, halálozás, halvaszületés, stb. tábláza. tát Magyarországon a házasságkötés éven. kénti szánra általában kielégítőnek mond­ható. A születések száma azonban csztendö- röl-esztendőre csökken, de mivel n halálozási arány szám évröl.évre visszaesést mutat, mégis elég kielégítő szaporulatunk van. Van­nak azonban megyék, különösen minél nyu­gatabbra megyünk, a Dunántúlon, ahol az ezer emberre számított szaporulat csupán 1. A gyermekek 2—3 százaléka halva született. Elmondotta ezután a különböző életkorú ha. lálozási arányszámot, majd kitért Magyaror­szág egészségvédelmére is. Magyarországon a trianoni béke után, mivel négy egyeteme volt igen sok orvost képezett 1940-ben min­den százezer lakosra 114 orvos Jutott, Az or. vari ellátottsága a világon az ejső, különö. sen akkor, amikor ezt a nagy számot össze- hasonlítjuk azon országokévá], ahol ugyan­csak százezer lakosra alig esik i orvos, ör­vendetesen megállapította, hogy az analfabé­ták száma egyre csökken. Ez könnyebbé te­szi a szociális munkát, mert az iml.olvaeni tudó emberék hamarabb megértik a szociális munka előnyeit és kevésbé babonásak. Rá­tért ezután a bábák kérdésére, akiknek szá­ma évröl.évre klsebbedik. Például 1920-ban százezer lakosra 76 bába jutott, mig 1937-ben ez a szám már 58-ra apadt. Ugyanez a hely­zete a dilettáns halottkémeknek is. Ezután dr. Nagy Géza tartotta, meg nagy képzettségre valló előadását a szociális véde­lemről. Ismertette azokat a magyarországi intézkedéseket, amelyek védelmükbe veszik és az árva, elhagyatott, züllésnek indult és károshatásu szülőktől eltávoliíott gyermeke­ket a védelmükre felállított árvaházakba és otthonokba helyezik. Beszélt a kiskorúak büntető törvényéről és védelmüket elősegítő törvényekről. Rávilágított a szociális testvé­rek áldásos munkájára, akik nemcsak a csecsemőket és terhes anyákat, de a kis. gyermeket, egészen amíg iskolába kerülnek, védelmezik, gondozzák, A két igen érdeke® és hálás témát magá. bafoglaló előadást a közönség hálásan meg­tapsolta, . Bóró Afzél Ede a« erdő yí lierü’el {őlörésje Budapest, febr. 18, (MTI.) Az Országos Magyar Lövész Szövetség kiterjesztette ha­táskörét a hazatért keleti és erdélyi ország, részekre és megbizta báró Aczét Edét az er. délyi lövészkerület szervezési munkájának irányításával. Báró Aczéi Edét az erdélyi ke­rület főlövészévé nevezték ki és Kolozsvár székhellyel már meg lg kezdte a szervezés munkáját. Báró Aczéi Edénét Bethlen Beáta grófnőt a szövetség női nemzetvédelmi bízott, ságába behívták, • \ . Kél és félmillió pengős középitkezést indít Kolozsvár városa Páll György dr. központi főtitkár az el­nöki megnyitó után nagyjelentőségű beje­lentést- tett a párt vezetőségi értekezletén. Bejelentette, hogy- Keledy Tibor dr., Kolozs­vár város polgármestere ma viszonozta a párt vezetőinek látogatását és ennek során ismételten kifejezte azon szándékát., hogy a legteljesebb mértékben együtt dolgozzék a város ügyeit illetőleg az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozatával. Keledy polgármester urban — mondotta Páll dr. főtitkár — va- ióban kitűnő barátot nyert Erdély fővárosá­nak magyarsága. A polgármester közölte a párt vezetőségével, hogy a város két és fél­A kolozsvári pártvezetőség ezután az el­nökség javaslata nyomán a párt szakbizott­ságainak kereteit alakította ki és vezetőegvé niségeit választotta meg egyhangúlag a kö­vetkezők szerint: Jogügyi bizottság: Elnök dr. Erszényes Samu, titkár dr. Sáry István. Tagjai a párt- tagozat jogtanácsos-tagjai. Az Erdélyi Párt eddigi munkája A megalakulás kimondását követőleg Nyi­rő József elnök általános figyelem közepette

Next

/
Thumbnails
Contents