Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-02 / 27. szám
Inliinégcn nagy szenzációja: Lebukott Hersch Borsát, az egykor dúsgazdag gyepmester B etdrésre való felbujtás és orgazdaság miatt letartóztatták a román hadsereg és rendőrség „puszipajtását“ — Hersch Bernát letartóztatása után a magyar rendőrség kezdte meg a nyomozást egy régi gyilkosság rejtélyének tisztázására Szássrégen, február 1. Szászrégenről igazán nem mondható el, hogy „riporterek örömé“. Ebben a régebben csendes, most megélénkült, nagyforgalnm marosmenti városkában évek óta nem volt bűnügyi „szenzáció“.. Legutóbb a Kosch-féle kettős gyilkosság és a hullarabló cigányok esete járta be a sajtót. Régemben azonban ez is — régen volt... Most annál érdekesebb szenzációja van a váménak: súlyos bűnök gyanújával letartóztatlak Hersch Bernát lókupeoet, aki egyben a város gyepmesteri teendőit is ellátta, Egy 25 ezer pengős betörés orgazdasága máris rábáamyult. De súlyos gyanú terheli, hogy része volna egy nyolv év előtti, annakidején nagy feltűnést keltett és máig is ki- nyomozatlan tetei gyilkosságban is! Bernát — a ,,hóhér" így ismerik az egész városban : — Bernát — o „hóhér“... Persze csak kóbor kutyák hóhéra Hersch Bernát. Magyarán: pecér. Meg aztán ő lát el bizonyos köztisBtaságügyi teendőket is. Az egész város ismeri ezt a behemót, nagy- erejű zsidó férfit, akinek a kabátja nem is vattával, hanem pénzzel volt béléivé. Mert Hersch Bernát Szászrégen leggazdagabb emberei közé számított. Háza voLt, pénze volt Pénzét nem is sajnálta kofteni. El is költötte. Mulatós fiú. Hires „száma“ a cigánytáne, melyet rendszerint eilej tett a murik végén Néhány évvel ezelőtt 8—10 ezer lejeket dobott óda a cigánynak.  földkerekség legga- valérosabb gyépmesíere... Aztán elúszott a ház is... Miből szerezte vagyonát, hiszen n pecérke dás nem az a kimondottan nagy üzleti vállalkozás? Hersch Bernát nemcsak kutyákkal foglalatoskodott, hanem lovakkal is kereskedett. És ebben nagy segítségére volt az a korruptság, amely a román közigazgatásban immár közmondásos kedd fálfehéren támólygott ki szobájából. Húszezer pengő készpénze és ötezer pmgö értékű ékszere tűnt el a szekrényből. Lázas nyomozás kezdődött. A szálait ma- rosvásárhelyre vezettek: egy ékszerésznek valaki eladásra kínálta a lopott ékszerét egyik darabját. A rendőrség elfogta a cigányokat. Egyikük „elköpi“, Hogy őfet „TaffizfeiíáS“ a Betörésre. Azt is megmondja ki. Roham az autó Szászrégenbe. Bemátárt... Marosvásárhelyt beviszik egy szobába, ahol rajta kívül még tizem vanak. Most bevezetik a cigányokat. Sorjában, egymásután. Valamennyien azonnal rámutatnak: ez volt. Nincs tagadás. „Felbujtás, bűnrészesség, orgazdaság vádjával..“ — készül a vádirat és Bernát —-iü. Néhány héttel ezelőtt Bernát fegyverviselési engedélyt kért, mert, mint mondta, ,szorongatják a cigányok“. Bizonyosan a zsák- mányosztozásnál becsapta őket, vagy zsarolni kezdték. Nem kapott engedélyt revolver viselésére. Bernát — a gyilkos? 1933-ban történt. S aalte sem derült fény a szörnyű bűnre. A teke. adóhivatal ajtajában agyonütötték az adószedőt. 400 ezer lejt rabolt ei a tettes» akinek sohasem akadtak nyomára. A gyilkosság előtt néhány nappal eltűnt az adószedő revolvere és a gyilkosság napján elromlott az ajtó aára. A szerencsétlen ember — máramarosmegyei származású román tisztviselő — ezért magához vette a pénzt ás távozott. A sötét estében alig tett néhány lépést, araikor doronggal leütötték, fejét n felismerhet«tlenségig össteronesoHák. Néhány lépésnyire az esettől, akkor haladt el az éjjeli St, de nem hallott semmi gyanúsat, mert a közeli korcsmából nagy zaj szűrődött ki. Volt még egy vallomás: a falu végén egy sárga bőrkabátos ember osont el nem sokkal azután. Az egész város ismerte Hersch Bemét, sárga bőrkabátját... — amely most ráterelte a gyilkossági ügy gyanúját is. Szászrégeni ügyvédek úgy tudják, hogy Tekén, a helyszíni szemléit be is ismerte volna ezt a régi bűnt. * Szászrégent most a nagy rejtély foglalkoztatja: bünös-e ebben, vagy sem a mulatós gyepmester? (*U Országos mozgalommá nőtt a kolozsvári építőiparosok állásfoglalása a Mérnöki rendtartás tervbevett reformjával szemben Bernát — a kupac Hersch Bernát szállította a lovat a hadseregnek. Tiszt, őrmester mihd jóban volt Bemáttel, Mert érdemes volt vele jóban lenni. Bernát remekül olcsó lovakat hajtott fel. Amiket aztán jó drágán lehetett számlázni. Hogy honnan szerezte a lovakat Bernát, ő tudhatja legjobban. Erdély minden sátoroscigányával ismeretségbe* volt. A cigányok között igen nagy tekintélynek örvendett. Igen tisztelték benne, hogy „fehérembe*“, zsidóember létére olyan kiváló pecér. Ami tudvalévőén ősi cigány- foglalkozás. Bernát — az orgazda Huszonkét év alatt Bemátnak sohasem akadt dolga a rendőrséggel. Hogy is akadhatott volna, mikor puszipajtása volt valamennyi rendőrségi embernek. Hogy mennyibe került neki' ez a barátság, azt csak ő tudná megmondani... Tény azonban, hogy soha még csak gyanúba sem került feltűnő költekezése. Most fordult a kocka.... Hosszunap történt, mikor minden rendes zsidó ember a templomban imádkozik, Hersch Bernát egyik kiskocsma szögletében a cigányokkal trafikált. Nem volt feltűnő, mert mindig azt tette. Itatta a rosszkülsejü vfcidorcigányokat és cigányasszonyokat. — Bogy mit suttogott velük, nem tudná, de aznap este Klein Bernát szászrégeni keresKolozsvár, február 1. Általános érdeklődést keltett Erdély ipari köreiben a Keleti Újságnak az a beszámolója, amelyben a kolozsvári Iparlestiiletneli azt a nagyjelentőségű emlékiratát ismertettük, amelyet a mér- nökkamarai reform tervezetével kapcsolatosan terjesztett fel a kormány illetékes tényezői elé. A kolozsvári Ipartestület megmozdulása, amelynek élére az építészeti szakosztály képviseletében annak elnöke, Rátz Mihály főrendiházi tag állott, szülte máról- holnapra országos mozgalommá szélesedett ki, amelyről dr. Nimand Lajos, a kolozsvári épitőmesteri szakosztály ügyvezető elnöke a következő figyelmet keltő felvilágosításokat mondotta: — Emlékiratunkat az Erdélyrészi Gazdasági Tanács közvetítésével az illetékes kereskedelmi és iparkamara utján az iparügyi minisztériumba juttattuk. A kérdés jelentősége miatt egyben táviratban kértük Teleki Pál gróf miniszterelnök urat is arra, hogy a mérnöki rendtartás reformját célzó törvénytervezetet addig is vegyék le a napirendről, míg alkalmunk lesz minden egyes illetékes tényezőt meggyőzni róla, hogy a reform eredeti tervezetének gyakorlati megvalósítása, különösen Erdélyben milyen rendkívül káros eredményekre vezetne, — Egyidejűleg — folytatta informátorunk — megkerestük az Erdélyi párt kolozsvári központját is, melyet arra kértünk, hogy országgyűlési képviseletének segélyével tegye meg a szükséges lépéseket a tervezett mérnöki rendtartás-reform javaslatának napirendről való levétele érdekében. Az Erdélyi Párt parlamenti képviselete tudomásunk szerint máris beható módon foglalkozik ügyünkkel és az illetékes kormánytényezők elhatározásától teszi függővé további állásfoglalását a kérdésben — Jellemző arra a nagy visszhangra, melyet emlékiratunk ismertetése a Keleti Újság hasábjain országszerte keltett, — mondotta. Nimand Lajos dr., — hogy elhat ároSzftiftigár automatikus villanrejfre. berendezett, kompiéit felszerelve azonnal, átvehető 100.000 P.-ért eladó. Komlós Testvér 3h nagyvárad, Hlatky Endre-utca 13 zásunkhoz már eddig is táviratilag jelentet, télc be csatlakozásukat az erdélyi nagyobb városok, — mint aminő Nagyvárad, Maros- vásárhely és Szatmár — ipartestület cinek, épitőmesteri-ssakosztályai. Az erdélyi kezdeményezés azonban természetszerűleg talált visszhangot az anyaország szakmai csoport-: jaiban is, ahonnan annak az állásfoglalásnak adtak kifejezést a mérnöki és építészeti szervezetek, hogy mivel itt nemcsak, különleges erdélyi érdekek védelméről vem szó, kötelességüknek tartják, hogy a maguk részéről is csatlakozzanak megmozdulásunkhoz és teljes erejükkel támogassák emlékiratunk elintézését. Az erdélyi szakmai érdekeltségek kezdeményezése tehát valóban országos visszhangra talált és nem lehet kétséges, hogy' a Kolozsvárról elindult emlékiratnak, — amely teljes részletességgel világítja meg szakmai szempontból a sérelmezett mérnöki rendtartás reformtervezet intézkedéseinek gyakorlati káros következményeit, — a legillef ékesebb kormányzati vezető fényeiknél meg lesz a Vadászkürt Budapest zn&Şfrd' äcWSţfSjtyl (SS CMNQţ temes nemzetgazdasági 'AáÉmk naaSiM# fontosabb ánflefonáthftne awupotiJfcjâMţ BERLIN, febr. 1. (DNB.) 'gmer, Adolf németbirodalmi vezér és kanost leer pénfeTten fogadta a Németország' bon tartózkodó japán katonai küldöttséget, amelynek Jamasita altábornagy a vezetője. A japán katonai küldöttség megtekintette a német katonai berendezéseket és szemlét tett a nyugati atrevo- nálon is. (MTIJ Piroska és Aranka anyát koros Az édesanyái szeréMteK sok htgméSfr irtok. Ismerünk édesanyát, alti gyükoni Ilit fiát körömszakadtáig védte a törvény «HÜ és ártatlanmak mondta, mert nem lehet gonosz az a fiu, aki* ő szűk és szive vérével táplált... És ismerünk olyan édesanyát ér, aki megszült csecsemőjét kitett« ob utcára, holott még a felnevelése is módjában lett volna. Cselekedetének belső oka voM. Sokszor szégyen, sokszor egyéb körülmények, M&g- ' tette és ment tovább a maga utján, A gyét- méh pedig felnőtt a lelencházban, vagy valahol, szivében örök keserűséggel, meri soha sem mondhatja senkinek a legdrágább 'és legelső szót: édesanyám. De gondol rá sokszor élőiében és talán nem• is egyszer ntoni átkot arra, aki megszülte. Nincs ennél kegyetlenebb dolog a világon. Ilyen szomorú észt Imüdmtn zajlottak le csendben a kolozsvári gyermek gyógyászati klinikán t». Történt ugyanié, hogy az elmúlt év november 7-én egy elcsigázott sápadt, törékeny asszony jelentkezett a klinikán. Karján két csecsemő volt. Két négy napos leánygyermek. Ikrek, •— Nagyon kérem — mondta az ápolónőnek, — ügyeljenek néhány napig két Ids gyermekemre. Állás után kell néznem. Táplálni nem tudom őket, de ha valami ól/óeS kapok, azonnal elviszem őket. A két kis siró-rivó csecsemőt a kedves növő átvette, Megfürösztötte szépen őkéi és hófehér pólyában elhelyezte a néhány arasznyi ágyban. Az anya még nézte őket néhány T ‘.Ilonáiig, hangtalanul és megindultan, de amikor az ápolónő meg akarta kérdezni a nevét, már nőm volt sehol Eltűnt. Az ikrek pedig napról napra növekedtek, Egyik szebb lett a másiknál. A klinikáé szé- mél^zete csodájukra járt, olyan kedvesek vottgk. Egyszer éppen arról beszélgettek, hogy jő volna felkutatni az anya kilétét, amikor végszóra megjelent a titokzatos hölgy. A személyzet rohant az igazgatóhoz jelenteni az esetet, de mikorra visszatértek, az anya \már nem- volt sehol, HjbjJl. eltűnt. Aztán nem is jelentkezett főbbéi. Az elmúlt napon pedig levelet hozott • posta a klinika címére. A levélben töredél- ■ nies vaTlomáet tesz egy bukott leányanya.,. ,A levél végén pedig alázatos 'bocsánatot kér Istentől, embertől egyaránt cselekedetéért. És [ megírta a nevét is, meg az illetőségi helyét is. Az ikrek pedig másnap heresztséget nyer• * tele. Piroska és Aranka névre keresztelték őket. Az orvosok, pedig kijelentették, ha az anya mégse jönne majd utánuk, akkor ők fogadják örökbe a két gyönyörű gyermeket. Kis regény ez, melyet az élet irt s egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a folytatása?,., 1 RÓ. Nyíregyházát* leléfcsedlfc le a magyar gorőgbaVolikuai püspök Nyíregyháza, február 1. Dudás Miklós hajdudonogi görögkafolikus püspök a város vezetőségével közölte, hogy végleges letelepedési helyéül Nyíregyházát választotta. Ezt az. elhatározását, a vallás- és közoktatásügyi miniszter tudomásul vette. A város vezetősége örömmel fogadta a bejelentést, és elhatározta, hogy a püspöki palota céljára a város egyik legszebb részén telket adományoz, ahol a palotán kivüí kanonok! lakásokat, gimnáziumi intemátuet és kápolnát építenek. Az eddigi püspöki palotát steminárium- má 'alakítják át. A város azt is elhatározta, hogy az első görögkatolikus püspökről Mik- lóssy Istvánról és Geduly Henrik evangélikus püspökről utcát nevez el. (MTI.) JÓ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
