Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-10 / 83. szám
Szmrdm, mm. ăprtUw Î9. - Arm 3 *«f sei őhág ßÜDAPES? V. TM» pcut&ié pmstA ia •nam: Ko. *08e~=*WT. EiSflretést Arak befíöldőa; Egéez évre 800, félévre 400, negyedévi» *00, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.511 pengő. Egyes «sárnak az Ibusz elárusító kioszkjaiban. iiUjsxg ORSZÁGOS MAGYARPAKTÍ LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. — 83. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EKhltA Szerkesztőség, kiadóhivatal és aycwuUs Ua| Barea L Pop-aoea & szám. Telefon: 60S, — LtrArhU CleJ, poeteűók 101. szám. aéztratokat senkinek *em küld vissza és nem Is őriz meg s aaerkeaxtóeégi \ Mn§§oliná határozottabb állás- foglalást sürget Németország ellen Sehol sem bíznak túlságosan abban, hogy Strezaban kOzlis nevezőre tudják hozni a három nagyhatalom álláspontját — A, kisállamok fegyverkezési egyenjogú, «ágának kérdésében lényegesen eltér a franciák és az olaszok álláspontja (LONDON, ápiSs £} Ab Mfol kermány rendkívüli minisztertanácsot tartott, amelyen a strezai konferencia anyagát beszélték meg. A minisztertanács egy órakor ért Tégett. Nemzetközi politikai körökben ngy tudják, hogy Mussolini Strezaban rá akarja Tenni a nagyhatalmakat, jelentsék be a Népszövetségnél, hogy amennyiben Németország mégegyszer megsértené a békeszerződést, különösen pedig a Rajna-mente demilitarizálódésára vonatkozó szakaszokat, a hatalmak egységesen lépnek fel Németország ellen. Nine« «ok remény a három nagyhatalom egység©« állásfoglalására Rákóczi Rákóczi Ferencnek meg ünnepelték Magyar- országon halála évfordulóját. Az utolsó magyar nemzeti fejedelemnek az emlékét ünnepelték, ki kétszáz esztendővel ezelőtt hunyta le szemeit a rodostói kis házban, amely szerény szűk hajlékot adott annak a nagy életnek a csendes befejezésére, amely mérhetetlen vagyon ragyogó palotájában született s amely nagy viharokat vert fel Európa közepén. A megemlékezéseknek az évfordulóján annyit mi is megemlíthetünk, hogy Rákóczi Erdély országnak volt a fejedelme, Magyarország ünnepli az emlékét, Erdélynek volt a fejedelme. Rodostó messze van Magyarországtól is, Erdélytől is. S az a város, melynek templomában három évtizeddel ezelőtt örökpihenő helyet adtak a számára, szintén kívülesik úgy az ex’délyi, mint a magyar határokon. Kétszer lett uralkodója a népének. Egyszer, amikor fejedelemmé választották s aztán másodszor jóval a halála Után. Az első uralma hamar letűnt, a szatmári békével s ha ö akkor nem a szegényes viszontagságok bujdosó életét választja magának, hanem a Habsburgok császári uralmával való kibékülést, akkor nem került volna sor arra a második, tartós uralkodásra, amelyhez a köznép, a polgári nagy tömeg minden vágya eszményképet kapott. Mert a népieteknek a fejedelme, eszmei vezetőszelleme. Egészen a mi korunkig, a világháborúig, megrezdült a magyar fájdalom, ha a zágoni Mikes Kelemen tudósitó levelét olvasta: meghalt a Nagyságos Fejedelem. Minden magyar fájdalom benne volt abban a néhány szóban, amit egész lélekkel énekeltünk: Nagymajté- nyi páston letörött a zászló. Nemcsak a Habsburg uralom alóli szabadulásnak a vágya táplálkozott abból a fájdalomból, amely a rodostói számüzöttnek a halálát olyan sokáig gyászolta, hanem benne volt ebben mindannak a hite, tisztelete, akarása és kikiizdési vágya, almit szabad- sffflf-nak neveztünk, tudtunk és vallottunk. Már nem is az uralkodói korona, nem az uralkodói cim és hatalmi forma állott okvetlenül e vágyak előtt, már szinte mindegy volt, hogy Habsburgokkal, vagy nélkülük, Rákóczi fejedelemsége azt az eszmei uriffinat jelentette a reménységekben és vágyakozásokban, amely biztosítani tudja születésben, fajbeli, vallásbeli megkülönböztetés nélkül a szabad emberséget. Pro libertate. — Ez állott a majtényi páston elveszett zászlón. A pro libertate-nak nincsen helyhez- és időhözkötött- sége. Mindenkinek joga van hozzá, ki embernek született. Ma is. Erdélyben, Magyarországon, Kassán, Rodostón éppen úgy, mint abban a Páriában, ahová Rákóczinak a külpolitikája azokat a szálakat fűzte, melyeknek útjában Becs állott s amelyeknek az akkori elszakadása után kétszáz esztendő elmúltával vetődött fel a kérdés: vájjon (hogyan lett volna jobb. Rákóczi a népnek lett a fejedelme. Sokféle nemzetbelieké s mindenféle felekezetbelieké. Az ő fejedelemsége messzibbre túlnőtt az erdélyi határokon. Leveretését már nemcsak az erdélyiek szenvedték meg. Sorsában megmaradt számunkra emlékül a bujdosó élet, almivei példát mutatott a meggyőződés szenvedéseinek a vállalására. Szegényen, számkivetetten vergődni és vándorolni or(London, április 8.) Lap jelentések szerint a strezai konferenciát tulajdonképpen három fő- kérdésre lehet leegyszerűsíteni. Egyik Németország fegyverkezése s ezzel kapcsolatosan általában a fegyverkezés kérdése. Ehhez kapcsolódik a dunai kérdés, már csak azért is, mert a német újrafegyverkezéssel együtt felvetődik a többi volt ellenséges állam fegyverkezése is. A harmadik főprobléma a keleti egyezmény. Nem lehet ttkidni, hogy a három nagyhatalom egységes nevezőre tudja-e hozni ezekben a "kérdésekben az állásfoglalását? A világsajtó hangjaiból azonban máris meg lehet állapítani, hogy erre nincs sok remény. Edén helyett MacDonald utazik Strezaba (Páris, április 8.) Parisban kellemetlen előjelnek tekintik Edén főpecsétőr megbetegedését. Londonból hivatalosan jelentik, hogy a fő- pecsétőr a hétfői minisztertanácson nem vehet részt, sőt Strezába sem mehet el. Beavatottak tudni vélik, hogy helyette MacDonald miniszter- elnök fog Olaszországba utazni. Eden háziorvosa kijelentette, hogy a viharos légi ut következtében a főpecsétőrnél szivgyengeség lépett fel s habár aggodalomra nincsen ok, négy-hat hétig ágyban kell maradnia s tartózkodnia kell minden munkától. Az Echo de Paris annyira biztosra veszi MacDonald strezai útját, hogy az angol miniszterelnök részvételére való tekintettel ildomosnak találná, ha Flandin francia miniszterelnök is megjelenne a konferencián. Mit akar Páris ? (London, április 8.) Az angol kormányhoz közelálló „Times“ szerint Franciaország szeretné, ha Anglia Strezaban nyíltan állást foglalna a francia hatalmi politika mellett. A nagy angol lap helyteleníti, hogy Franciaország nem akarja tekintetbe venni Anglia kötelezettségeit a gyarmatokkal és az Egyesület Államokkal szemben, ez pedig komoly nézeteltéréseket okozna, Ellentétek a francia államtanácsban (Páris, április 8.) Az „Oeuvre“ úgy értesül, hogy a francia államtanácson komoly ellentétek merültek fel a követendő magatartás leszögezésé- vel kapcsolatban. Az „Excelsior“ szerint Franciaország Strezaban dűlőre szeretné vinni a dunai egyezmény, a keleti egyezmény, a fegyverkezések korlátozására vonatkozó egyezmény és á légvédelmi egyezmény kérdését. Nemzetközi politikai körökben szó van Németországnak Genfbe való visszacsalogatásáról is. az „Echo de Paris“ pedig úgy tudja, hogy Anglia Németország jaMHM } szágról-országra. keserves lehetett az ö számára. < De a Márvány tenger partján a legnagyobb lelki I megnyugvással telepedett meg és istenfélő béke-1 tűréssel vallotta, hogy másképpen nem tehetett. Nem tehetett, mert földi küldetése volt: pro libertate. Es földi hitünk nekünk: pro libertate.
