Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-08 / 82. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 52= SZÁMKnmUjsm i lASARNAPI llRON I KA Kérdés és a román apákhoz A román apákhoz szólok most. Azokhoz is,' akik régen, még_a magyar világban ismerkedtek meg az apai érzéssel, akik talán ma már nagyapák, de mindenesetre közelednek az ötödik X-hez, esetleg már el is hagyták, astán a fiatal apákhoz, akik elgyönyörködnek göndör- hajú apróságaik angyali játékában és az ifjúság rátarti önérzetességében eszükbe sem jut a jövendő, ami hozhat vidám, boldog életet, de hozhat borút és szomorúságot is. De mégis, elsősorban a magam korosztályát szólitom fel tanuságtételre és az öregebbeket, hogy meg is ne.vezzem őket az egykori nemzetiségi vezéreket: Maniut, Yaidát, Vlad Aurélt, Bocu Severt, Gogát, Hatieganu Emilt, akiknek az életét én is jól ismerem, láttam kiemelkedni őket az ismeretlenségből, tekintélygyarapodásukat még a magyar múltban, aztán láttam felsza- ■ ladni-, őket a polgári társadalom hegyormaira, szónokolni ezer meg ezer ember harsogó éljen- riadalma között, láttam álmaik beteljesülését, mint minisztereket és miniszterelnököket, prefektusokat, aranybányák, paloták tulajdonosait, vezérigazgatókat, részvénytársasági igazgatósági tagokat, a felső tizezer tagjait, igaz, nem grófokként, de vagyonban, rangban és hatalomban velük hasonló piedesztálon. Azt kérdem Önöktől, Uraim: milyen szerepet szánnak a magyar ifjúságnakí Ali nem kívánunk osztozni Önökkel az újsütetű vagyoni arisztokrácia dús jólétében, miniszteri és prefektusi stallumokban. Már azzal is leszámoltunk, hogy a mi generációnk sorsa a pusztulás. Az agrárreform meghúzta a lélekharangot földbirtokos osztályunk fölött. A magyar tisztviselői kar jelentékeny része repatriált, más résáé nem tette le az esküt és csak nagy későre jutott hozzá nyugdijilletményeinek minimális százalékához. Azok maradtak állásaikban, akik részben vagy tudtak románul életviszonyaik szerencsés alakulása folytán, vagypedig elég erőseknek érezték magukat arra. hogy az államnyelvet kifogástalanul elsajátítsák- Egészen a liberális kormány uralomrajutásáig nem is volt baj velük. Feletteseik megelégedésére működtek, mig aztán elindult elsodró Htjára a nyelvvizsgák és fegyelmi eljárások vihara. Az állásukban megmaradt magyar tisztviselők sorsa úgy fest most, mint a fiatal erdő a tomboló orkán clszáguldása után. Emberi életek, sokgyermekes családok ott állnak az díszéire hajítva, állás és reménység nélkül- A könyörtelen vihar még mai napig sem pihent el és kétségtelen, hogy néhány hónap alatt befejezi tökéletesen a munkáját. A tisztviselői kar „sterilizálása“, a magyar tisztviselőktől való megtisztítása már csak rövid idő kérdése. Marad még a szabad pályákon egy kicsiny, megfélemlített, agyonadóztatott gárda, _amély talán valahogy meg fogja tudni keresni a kenyerét, A magyar ügyyéd, orvos, mérnök. A mágyar kereskedők száma lényegtelen. Mélyen alatta áll Vaida hírhedt numerus valachicusá- nak. Itt tehát sok féltenivalónk nincsen. A városi polgárság többi jjétege: az iparos, a-munkás egzisztenciája is napról-napra gyöngébb; labilisabb. De azért itt maradunk és tengődünk, hogy miképen fogunk megélni, azt a jó Isten tudja. Ezzel azonban a mi kérdésünk megoldva még nincsen. Különösképen pedig nincs megoldva a most serdülő és csak ezentúl megszülető uj generáció problémája. De nincs megoldva azé sem, amely már kikerült az életbe, részben mint főiskolát végzett, vagy középiskolát, mert az egyetem küszöbén megtorpant és most ott lézeng a családban, amelynek sorsa amugyis bizonytalan, a má-ja még úgy ahogy biztosítva van, de a holnap-ja annál ingadozóbb. Kérdem Vlad Aurélt, Socol Aurélt, Poru- tin. Valentint és Hatieganu Emilt, okozott-e álmatlan éjszakákat nekik a múltban, a rna- > gyár uralom alatt fiaik és leányaik jövője? Tarthattak-e attól, hogyha felnőttek és intellektuális pályára mentek, nem lesz állásuk, nem lesz kenyerük? Tegyék a kezüket a szivükre és feleljenek őszintén. Azt hiszem, nem fognak engem meghazudtolni és elismerik, hogy ily m gondok egy pillanatig sem aggaszt hatták őket. Az a Tornán ifjú, aki az egyetemről kikerült, akár a szabad pályák valamelyikén, akár pedig, ha erre volt kedve, állami hivatalokban megtalálta létfeltételeit. Do mire számíthatnak a mí fiaink? Alit remélhet például az én figm? Pedig nekem csak egy van, de ismerek családokat, ahol négyen, vagy ötön szerelnének gyermekeik kezébe valami praktikus és a legszükösebb életmódot biztositó kenyeret adni. Azt felelik erre Önök, hogy régen ez másképen volt, mert csak annyi román ifjú ment intellektuáT’s pályára, amennyi a reális követelményeknek megfelelt, a többi otthon maradt a falujában. Én a fiamat parasztnak nem küldhetem, már csak azért sem, mert nincs egy négyzetméternyi földdarabom se. A rideg tény az, hogy a mai, itt élő magyarság bizonyos, elég jelentékeny rétege városlakó, amelynek a város határán túl nincs keresnivalója. És ettől eltekintve is mi már megcsináltuk a magunk numerus claususát önként, törvény nélkül s a lehető legszűkebb keretek közé szorítottuk értelmiségünket. A magyarság kivá’ dorlása a túlzsúfolt és megkisebbedett Ala- gyarország felé, de a többi külföldi államokba is szakadatlanul tartó, természetes folyamattá vált, amely elhelyezkedni akaró ifjúságunk bizonyos hányadát szintén levezeti. A numerus clausus már abban a pillanatban túlhaladott álláspont volt, legalább a magyarságra nézve, amikor Vaida először beszélt róla. A liberálisok uralma pedig merev, abszolút rideg formájában életbe léptette a numerus nullust: egyetlen kisebbségi ifjú nem kaphat állást sehol sein; Vem elég a jelszó, lássunk végre valami konkrétumot is. Afondja rneg végre valaki, elsősorban a miniszterelnök, hogy mi a terve tíz itteni magyarsággal? Alert a törököknek legalább volt egy bevallott elképzelésük. mint ahogy azt a ATusa Dagh-ban olvashattuk, az örmények százezreit gyalog elvezetni a pusztaságba, hogy aki útközben nem A Z E LEGANS N ö KÖLNIVIZE ÉS PUDERI NORTIER KÉSZÍTMÉNY . dől ki, ott essék az éhhalál martalékául. De igy minden terv és közzé tett szándék nélkül rendszeresen utcára tenni a magyar tisztviselőket és egyetlen kisebbségit fel nem venni az állami hivatalok státusába: beláthatja Tata- rescu miniszterelnök ur és beláthatja V^idá is, ez nem megoldás. Bizonyára be fogják látni ezt azok a román apák is, akikhez én ezt a kérést adil?sszá- lom- Nemcsak magyar szempontból tartom fontosnak a nyílt válaszadást, hanem a román állam érdekében is. Nem érdeke Romániának sem, hogy elveszítse adófizetői tekintélyes részét és Erdély és Bánát városait kiéhezett koldusokkal töltse meg. Ez sem kormányprogram, dp céltudatos . állami politika sem lehet. Román apák, gondoljatok saját gyermekeitekre és vegyétek ti a kezetekbe ezt a kérdést. Kenyeret nekünk és fiainknak, konszolidált, nyugodt, kiegyensúlyozott életet fiatal államotoknak! (sz.) .............................................. MH Fellélegzett a székely városka polgársága Végié elhelyezték Bordáséul, de nem a, lakosság panaszára, hanem egy liberális szenátorral való összetűzése miatt (Odorheiu, április G.) I- G. Duca (Cristur) városból végre elhelyezték Oavrila Borelasiu primpretort, akinek távozását az ottani polgárság már olyan régóta várja. Sok újságcikk számolt be már arról, bogy primpretori uralkodásával mennyire feldúlta a vidéknek <• nyugalmát s a magyarság elleni oknélküli intézkedéseivel akart érdemeket szerezni. Az ellene beadott rengeteg panasznak, eddig nem volt foganatja, most azonban áthelyezték Mar amur esnie gyébe. Ennek az áthelyezésnek *» hátterében nem a polgárság részéről felgyü Jemlett panaszok állanak, hanem egy összetűzés, amely közte és a megye egyik kormány- párti szenátora között keletkezett. Hir szerint a kormánypárti szenátort is megbántotta a primpretor és ezért kell távoznia. Bár mint történt is, a járás egész lakossága örül a távozásnak. .... . í ■ Az Erdélyi és Bánáti Népkisebbségi üjságirű Szervezet készpénz sorsjátéka« L L. ........ ■■■■■ ............... I 'I 1........... .I..1II..I lll.lil. ........................... ........Egy sorsjegy esek 50'— lej. Nyeremények: Főnyeremény ...... Lei 255,1)00*— Nyeremény.......... „ 35,500*— 2 drb 25,000 lejes „ 50,500*— 4 drb 10.000 lejes „ 40,000*— síb. stb. Húzás 1935 május 12-én ! Á nyereményeket és Ra,*,*-.« llíporfl S. A. Cilii azok kifizetését garantáljaDäUCa lllCal/UL vl uj Központi sors jegyiroda: Cluj, Strada Regina Maria 42 Postai csekk: 40,050. Postai megrendeléseket azonnal teljesít.
